Mi kell ahhoz, hogy egy találmányból sikeres üzleti pozíció alakuljon ki? „Ha az úristen valakit meg akar büntetni, akkor azzal valamit feltaláltat… Ettől kezdve elveszett ember a boldogtalan. Elhanyagolja állását, foglalkozását, üzletét, a családját; mindig csak a találmányán töri a fejét. Vagy tökéletesít, vagy pénzestárs után szaladgál. Ha pedig ezeken túl van, akkor a bíróság törzsvendége.”

1. lépés: Legyünk tisztában az innovációban érdekelt gazdasági csoportok megváltoztathatatlan tulajdonságaival AspektusKözfinanszírozású szereplő Ipari szereplő A humán erőforráskutató, kutatási szabadsággal, az eredmények a tudományos előmenetelt szolgálják alkalmazott mérnök, kötött fejlesztési feladatok, munkaköri kötelezettség Az értékteremtő kultúraa tudás közpénzen keletkezik, cél a gyors közzététel, amit gyakran a finanszírozó is megkövetel cél: profit realizálása költséghatékony, legalább részben saját forrásból kivitelezett fejlesztés keretében, monopoljogok biztosításával A létrejött innovációs eredménnyel kapcsolatos célok értékesítés a gazdasági hasznosítást megelőző fázisban saját hasznosítás

Nagyvállalatok projektek kidolgozottságastratégiai tervek szerinti, inkrementális fejlesztések, az ötlet-fázis nem jellemző finanszírozás módja és mértékesaját forrásból, vagy OP által finanszírozott projektek, állami támogatások igénybevétele esetén is az önerő mértéke jelentős megvalósító humán erőforrásfejlesztőmérnök, rálátással a nemzetközi viszonyokra; ambíciók hiánya szellemi tulajdon portfoliónagy méretű, hatékonyabb működéssel milliós spórolás lenne elérhető szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos legfontosabb kihívások szellemi vagyonnak az üzleti modellhez illesztése; költséghatékonyság; jogérvényesítés multinacionális környezetben; a humán erőforrás motiválása; a belső tudás védelme

Nagyvállalatok hozzáállás technológia- transzferhez licenciavevői pozíció; a vállalati tudás mások számára átadása kivétele innovációs képzésektestreszabott belső képzések, finanszírozási korlátok nélkül, közepes gyakorisággal projekteknek a technika állásához (világtudáshoz) való viszonya erős érdek a technika állásának teljes körű ismeretéhez, gyakran hiányos ismeretek; tudás többsége világviszonylatban nem új szellemi vagyon territorialitásaa termék piacaihoz igazodó, költségvezérelt tech. monitoring, versenytárs elemzés szükséges, de ritka jogérvényesítés helyzete és lehetőségei súlyos és a jövőben várhatóan fokozódó problémák munkavállalók szellemi alkotásai létrehozott tudás a vállalaté; szabályozások hiányosak, díjfizetési stratégia elavult

Kis- és középvállalkozások projektek kidolgozottságaelőtérben az intuíció, sikeres projektek másolása, profilváltás kényszere finanszírozás módja és mértékelimitált saját forrás, OP-ok igénybevétele; sok „profi” pályázó megvalósító humán erőforrásképzett, de fluktuál; nemzetközi viszonyokra rálátás hiánya; a személyes ambíciók jelentősége nő szellemi tulajdon portfolióközepes méretű, többféle oltalmi forma; éves költsége százezres, finanszírozása pazarló szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos legfontosabb kihívások szellemi vagyonnak az üzleti modellhez illesztése; portfolió kialakítása, állapotának a fenntartása; az állandó finanszírozhatóság megvalósítása; jogérvényesítés; a humán erőforrás motiválása; a belső tudás védelme

Kis- és középvállalkozások hozzáállás technológia- transzferhez esetenként licenciavevő; ötletszerű megoldások eladása; szellemi tulajdon átadása innovációs képzésekkülső/belső képzések, kisebb testreszabottság, finanszírozási korlátok, közepes gyakorisággal projekteknek a technika állásához (világtudáshoz) való viszonya legtöbbször hiányos ismeretek; módszerek nem professzionálisak; a tudás többsége világviszonylatban nem új szellemi vagyon territorialitásanagy szabadalmi rendszereket célzó, költség- korlátozott tech. monitoring, versenytárs elemzés kivételes jogérvényesítés helyzete és lehetőségei súlyos és a jövőben várhatóan fokozódó problémák munkavállalók szellemi alkotásai létrehozott tudás a vállalaté; szabályozások hiányosak, díjfizetési stratégia elavult

Mikrovállalkozások projektek kidolgozottságaa projektek – kivéve informatikai szakterület– ötletszerűek, jellemző a másolás, de gyakran nincs tisztázva ennek az ipari tulajdonjogi feltétel- és következményrendszere finanszírozás módja és mértékenincs saját forrás; mérlegadatok nem teszik lehetővé még a legmagasabb támogatási intenzitású OP-ok igénybevételét sem; az együttműködések kivételesek; pályázati projektmenedzsment terén is hiányosságok megvalósító humán erőforráscég tulajdonosa; családtagok szellemi tulajdon portfoliókis méretű; legjellemzőbb a know-how, de előfordul a védett szellemi tulajdon is szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos legfontosabb kihívások a szellemi vagyon dokumentálása és védelme, a finanszírozás megvalósítása; jogérvényesítés, gyakran jogsértői pozícióban

Mikrovállalkozások hozzáállás technológia- transzferhez ötletszerű megoldások eladására; szellemi tulajdon átadásához fűződő problémák innovációs képzésekkülső képzések; ingyenesség, kis-közepes gyakoriság, sokan kimaradnak a képzésből projekteknek a technika állásához (világtudáshoz) való viszonya legtöbbször hiányos ismeretek; módszerek nem professzionálisak; a tudás többsége világviszonylatban nem új szellemi vagyon territorialitásaesetleges tech. monitoring, versenytárs elemzés kivételes jogérvényesítés helyzete és lehetőségei súlyos és a jövőben várhatóan fokozódó problémák munkavállalók szellemi alkotásai szabályozások hiányosak; díjfizetési bizonytalanságok, jogi kockázatok

Spin-off vállalkozások projektek kidolgozottságaúj, korai fázis, termék-előzmény és piaci csatornák nélkül; jövőbeli potenciál nagy finanszírozás módja és mértékepályázatok és kockázati tőke; esetenként ipari megrendelések alapján K+F szolgáltatások megvalósító humán erőforrásmagas képzettség, egyetemi főállás; kihívások: vállalkozási ismeretek hiánya, összeférhetetlenség, tudományos ismeretek termékfejlesztésbe átvitele szellemi tulajdon portfoliójövőbeli termék szabadalma(i); több nem válik termékké; a cég költségeinek nagy részét az iparjogvédelem jelenti szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos legfontosabb kihívások finanszírozás megszervezése; tényleges üzleti modell felállítása; jogérvényesítés sértetti pozícióban; a humán erőforrás motiválásának az üzleti partnerségtől való elválasztása

Spin-off vállalkozások hozzáállás technológia- transzferhez kifejezetten technológia-eladói pozíció innovációs képzésekspecializált igények, korlátozott finanszírozási lehetőségek; a képzések létszáma alacsony projekteknek a technika állásához (világtudáshoz) való viszonya a kutatást viszonylag magas szinten képesek elvégezni; a munkák vezetői döntések meghozatalára alkalmasak szellemi vagyon territorialitásajellemző a PCT igénybevétele tech. monitoring, versenytárs elemzés előfordul jogérvényesítés helyzete és lehetőségei platformok; gyakori sértetti pozíció; elhúzódó perek; alternatív jogérvényesítési stratégiák munkavállalók szellemi alkotásai bizonytalan a szellemi alkotás tulajdonjoga; kötődés a szellemi alkotáshoz, üzletrész opciók a díjmegállapodásokban

Felsőoktatási intézmények – Akadémiai kutatóhelyek projektek kidolgozottságakorai fázisú megoldások finanszírozás módja és mértékeállami támogatás, ipari megrendelés megvalósító humán erőforrástudományos kutatói életpálya szellemi tulajdon portfoliószabadalmak szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos kihívások a humán erőforrással kapcsolatos kihívások; szabad hozzáférés technológia-transzfertechnology push, licenciaadói pozíció innovációs képzésekEgyetemi és belső képzések; az SZTNH és szakmai szervezetek képzései versenyeznek projekteknek a technika állásához (világtudáshoz) való viszonya a projektek megkövetelik a kutatást szellemi vagyon territorialitásanagy oltalmi terület; nincsenek területi stratégiát megalapozó elképzelések, tech. monitoring, versenytárs elemzés nem jellemző jogérvényesítés helyzete és lehetőségei ritkán kerülnek jogérvényesítési pozícióba munkavállalók szellemi alkotásaihiányos munkaköri leírások; díjszerződések nem időben születnek

Az iparjogvédelem eszköz: eszköz a vállalkozás piaci helyzetének optimalizálására; az iparjogvédelmi oltalom a vállalat immateriális javait kereskedelmi értékkel bíró vagyontárgyakká minősíti át; Az iparjogvédelmi ráfordításoknak minden esetben az üzleti modellt kell szolgálniuk, ellenkező esetben az iparjogvédelem haszontalan, céltalan, pazarló, és mint ilyen felesleges intézkedéssorozat. 2. lépés: Legyünk tisztában az iparjogvédelem szerepével a vállalkozások üzleti modelljében és stratégiai tervezésében

A szellemitulajdon-védelemnek az üzletfejlesztés és vállalati stratégia kialakítása fontos elemeként minden egyes vállalati folyamatban meg kell jelennie; Az iparjogvédelmi intézkedések speciális olvasata a vállalkozásoknál: a)az iparjogvédelem klasszikus, oltalomszerzés, -fenntartás és jogérvényesítés körébe tartozó, szakfeladatai elvégezhetők hivatásos képviselő igénybevételével; b)vannak ugyanakkor olyan iparjogvédelmi feladatok, amelyek nem helyezhetők a vállalati döntéshozatal körén kívül, és mint ilyenek a vállalati stratégia szerves részei. Az iparjogvédelem szerepe a vállalkozások üzleti modelljében és stratégiai tervezésében Az iparjogvédelem szerepe a vállalkozások üzleti modelljében és stratégiai tervezésében

A legfontosabbak: - az iparjogvédelem hozzáillesztése az üzleti modellhez; - az iparjogvédelmi bejelentési, területi és időzítési stratégiák meghatározása; - a vállalati szellemi tulajdon portfolió menedzsmentje; - a szellemi tulajdon transzfer-stratégia meghatározása; és - a vállalati innováció és az iparjogvédelem összhangjának a biztosítása. Az iparjogvédelem szerepe a vállalkozások üzleti modelljében és stratégiai tervezésében

Ha egy vállalkozás ki kívánja aknázni a vállalati tudását oltalmazni képes iparjogvédelem nyújtotta lehetőségeket, első lépés az iparjogvédelmi stratégia kialakítása, valamint annak az üzleti modellbe történő ágyazása. Vállalati szellemi tulajdon-védelmi szabályzat: útmutatásul szolgál a vállalkozás alkalmazottai számára a vállalaton belül létrejött szellemi termékek kezelésére vonatkozóan. Az iparjogvédelem szerepe a vállalkozások üzleti modelljében és stratégiai tervezésében

Vállalati szellemi tulajdon politikák A szellemitulajdon-védelem szabályozásának a céljai: a) a szellemi vagyonon keresztül a vállalati versenyképesség fokozása, a versenytársakkal szembeni versenyelőnyök fenntartása, növelése, más versenytársakkal szembeni versenyhátrányok csökkentése; b) a szellemi vagyon jövedelemtermelő képességének a maximalizálása, és a szellemi vagyonnak vállalati jövedelmezőség szolgálatába állítása, szolgálatában tartása; c) a szellemi alkotásokat előállítani képes, és azokat előállító humán erőforrás alkotással kapcsolatos keretfeltételeinek a rendezése; d) egységes eljárási rend kialakítása azon ismétlődő, szellemitulajdon- jogokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyeknél a konzekvens fellépés a hatékonyságot biztosítja; e) olyan iparjogvédelmi szabályozás kialakítása, amely biztosítja a költséghatékonyságot, az egységnyi ráfordítás maximális jövedelemtermelő képességét.

Vállalati szellemi tulajdon politikák A vállalat-specifikus szellemitulajdon-jogi szabályozás helyei: a) a vállalat iparjogvédelmi szabályzata; b) a vállalat éves mérlegei és eredménykimutatásai; c) a munkavállalókkal kötött munkaszerződések; d) a vállalati kollektív szerződés; e) a vállalati általános szerződési feltételek.

Vállalati szellemi tulajdon politikák A vállalati politika szintű, szellemi tulajdonra vonatkozó szabályozás témái: 1. A szellemitulajdon-jogok illeszkedése az üzleti modellhez, a szellemi vagyon menedzsment alapelvei; 2. A vállalati tudás és a technika állása viszonyának a tisztázása, nyomon követése; 3. A vállalati szellemialkotás-vagyont meghatározó megoldás-típusok tisztázása, az ezekkel kapcsolatos tulajdonosi magatartás protokolláris rögzítése; 4. A szellemi alkotások oltalmazásával kapcsolatos alapelvek; 5. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogérvényesítési stratégia alapelvei; 6. A külső tudás megszerzését szolgáló technológia-transzfer alapelvei; 7. A vállalati tudás mások számára történő transzferálásához fűződő alapelvek; 8. A munkavállalói státusban létesített szellemi alkotásokhoz fűződő szabályok, különös tekintettel a találmányi díjazás szabályaira; 9. A közfinanszírozású kutatóhelyekkel folytatott közös kutatási projektekből származó szellemi alkotásokhoz kapcsolódó vállalati magatartásformák alapelvei; 10. Szerződésminták a szellemitulajdon-védelmi kérdések kontraktuális oldalához.

Portfolio: ha a vállalkozás már nem csak egy szabadalommal, védjeggyel stb. rendelkezik. Portfoliomenedzsment: arra irányuló döntés-előkészítő műveletek és döntések sorozata, hogy a vállalkozás a lehető legnagyobb értékű, legtöbb jövedelem termelésére képes szabadalom-, védjegy- stb. állománnyal rendelkezzen a költségek ésszerű keretek között tartása mellett. A portfoliómenedzsment alapelve: a védelmi stratégiának mindig közvetlen kapcsolatban kell állnia az üzleti célokkal és megfontolásokkal. Iparjogvédelmi portfoliómenedzsment

A portfoliomenedzsment keretében dönteni kell: a) a szolgálati vagy alkalmazotti találmányok feletti jogok gyakorlásáról vagy a gyakorlás mellőzéséről; b) a hasznosítási stratégiával összhangban levő területi stratégiáról; c) a szabadalmi eljárás által lehetővé tett „időhúzásról” vagy annak mellőzéséről; d) a kis jövedelemtermelő-képességű szabadalmakról való lemondásról vagy a feltalálókra való ingyenes átruházásáról. Iparjogvédelmi portfoliómenedzsment

END OF LECTURE THANK YOU FOR YOUR ATTENTION Dr. Molnár István Patent attorney, assistant professor