2015. évi CI. törvény a számvitelről szóló 2000 évi C. törvény módosításáról II. Előadó: Enderné Lakner Hajnalka A feladatok Romsics Erika BGF Budapesti Gazdasági Főiskola Számviteli változások jegyzetének felhasználásával készültek

Bevezetés  Tulajdonosi rendszert leíró fogalmak változása  Üzleti vagy cégértéket érintő módosítások  Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó  Beszámolási kötelezettség egyszerűsödése  Konszolidációs éves beszámoló alóli mentesség  Mérleg és eredmény-kimutatás változása  Mérleg tételek legfontosabb változásai  Eredmény-levezetés, osztalék-elszámolás változása  Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások körének bővülése  Pénzügyi műveletek eredményét érintő módosítások  Kiegészítő melléklet változásai  Üzleti jelentés  Könnyvizsgálatot érintő változások

Előzmények 2013/34/EU irányelv felváltotta a korábbi éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó uniós számviteli irányelvek rendelkezéseit. Kihirdetve: június 29-én. Hatálya kihirdetést követő 20. nap Tagállamoknak a hatályba lépést követő 2 éven belül kellett a nemzeti jogukba átültetni. OGY án elfogadta MK 97. számában kihirdette a évi CI. törvényt a számvitelről szóló 2000 évi C. törvény módosításáról.

Alkalmazás kezdete A évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem vonatkoznak. A évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adatait az új mérleg- illetve eredménykimutatás-séma szerinti részletezésben kell kimutatni.

2016 évi nyitás Gyakorlatilag évben induló üzleti évet már az új szabályok szerint kell nyitni. A korábbi szabályok alapján képzett, időbelileg elhatárolt rendkívüli bevételeket és ráfordításokat már az új szabályok szerint kell feloldani. azaz: - egyéb bevételként - részesedésből származó bevételként - befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként - pénzügyi műveletek egyéb bevételeként.

Tulajdonosi rendszert leíró fogalmak változása I. Eddig:  anyavállalat  leányvállalat  közös vezetésű vállalkozás  társult vállalkozás  egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás  kapcsolt vállalkozás Változás:  anyavállalat  leányvállalat  közös vezetésű vállalkozás  társult vállalkozás (fogalom módosult)  Mértékadó befolyást gyakorló (külön fogalomként került meghatározásra)  egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás (fogalom módosult)  kapcsolt vállalkozás  jelentős tulajdoni részesedés (új fogalom)

Tulajdonosi rendszert leíró fogalmak változása II.  A tulajdonosi rendszert leíró fogalmakat a beszámoló összeállításánál : Befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok, kötelezettségek mérlegben történő megfelelő szerepeltetéséhez használjuk. Eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek bevételeinél, kiadásainál a kapcsoltvállalkozással érintett tételek kiemelésénél szükségesek.

Tulajdonosi rendszert leíró fogalmak változása III. A mérlegtételeknél a számviteli törvény jelenleg alapvetően két kategóriát alkalmaz:  kapcsolt vállalkozás  egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás A 2013/34/EU irányelvhez igazodva a számviteli törvény új kategóriával bővül:  kapcsolt vállalkozás  jelentős tulajdoni részesedéssel bíró vállalkozás (új kategória és egyben új fogalom is)  egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás

Tulajdonosi rendszert leíró fogalmak változása VI. A jelentős tulajdoni részesedés kategória megjelenése az alábbi mérlegcsoportokat érinti. (Itt új mérlegtételek kerültek meghatározásra)  Befektetett pénzügyi eszközök  Követelések  Értékpapírok  Hátrasorolt kötelezettségek  Hosszú lejáratú kötelezettségek  Rövidlejáratú kötelezettségek

Tulajdonosi rendszert leíró fogalmak változása V. Jelentős tulajdoni részesedés kategória bevezetése előtt befektetett pénzügyi eszközök tagolása 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési jogviszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete Jelentős tulajdoni részesedés kategória bevezetése után befektetett pénzügyi eszközök tagolása 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3.Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési jogviszonyban álló vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

Példa jelentős tulajdoni részesedés megjelenésére a mérlegben 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3.Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési jogviszonyban álló vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete „A” A/III/4. 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban „A” „B” F/III/7. „A” vállalat 36%-os tulajdonosa „B” vállalatnak A két vállalat közötti kölcsönt az új mérleg tételek között kell szerepeltetni.

Példa a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére I. „Tulajdonos” Kft. 26 %-os tulajdonosa „Rész” Kft – nek. A főkönyvi és analitikus adatok alapján a következő információk ismertek. Főkönyvi számla Tartósan adott kölcsön „Rész” Kft. - nek Vevők Ebből: „Résszel” szemben Rövid lejáratú kölcsön „Résznek” Mérlegtétel A III/2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban A III/4. Tartósan adott kölcsön egyéb jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban „Tulajdonos” Kft 26 % „Rész” Kft

Példa a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére II. Főkönyvi számla Vevők Ebből: „Résszel” szemben Rövid lejáratú kölcsön „Résznek” Mérlegtétel B/II/1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) B/II/2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben B/II/3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Tulajdonosi rendszert leíró fogalmak változása VI. Értékpapírok mérleg csoport a jelentős tulajdoni részesedés kategória előtt 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete Értékpapírok mérleg csoport a jelentős tulajdoni részesedések kategória meghatározása után 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete

Tulajdonosi rendszert leíró fogalmak változása VII. Jelentős tulajdoni részesedés kategória bevezetése előtt követelések tagolása a mérlegben 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Jelentős tulajdoni részesedés kategória bevezetése után követelések tagolása a mérlegben 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 5. Váltókövetelések 6. Egyéb követelések 7. Követelések értékelési különbözete 8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

Az üzleti vagy cégértéket érintő módosítások I előtt Üzleti vagy cégérték Cégvásárlás Megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit kötelezettségeit a vevő tételes állományba veszi.  Cégvásárlás Tőzsdén jegyzett részvények vásárlásával minősített többséget biztosító befolyást szerez  Cégvásárlás Tőzsdén nem jegyzett részvényt, üzletrészt, egyéb társasági részesedést szerez amely minősített többségi befolyást eredményez tól Üzleti vagy cégérték Cégvásárlás: Kizárólag megvásárolt társaság, annak üzletága,telephelye, üzlethálózata (megvásárolt cég) Eszközök, kötelezettségek tételes állományba vétele 2016-tól nem lehet üzleti vagy cégértékként kimutatni a (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) megvásárlásával szerzett minősített többséget biztosító befolyást eredményező gazdasági eseményt. Bekerülési érték a vételárral lesz egyenlő.

Az üzleti vagy cégértéket érintő módosítások II előtt Negatív üzleti vagy cégérték: Megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit kötelezettségeit a vevő tételes állományba veszi.  Cégvásárlás Tőzsdén jegyzett részvények vásárlásával minősített többséget biztosító befolyást szerez  Cégvásárlás Tőzsdén nem jegyzett részvényt, üzletrészt, egyéb társasági részesedést szerez amely minősített többségi befolyást eredményez 2016-tól Negatív üzleti vagy cégérték: Cégvásárlás: Kizárólag megvásárolt társaság, annak üzletága,telephelye, üzlethálózata (megvásárolt cég) Eszközök, kötelezettségek tételes állományba vétele 2016-tól nem lehet üzleti vagy cégértékként kimutatni a (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) megvásárlásával szerzett minősített többséget biztosító befolyást eredményező gazdasági eseményt. Bekerülési érték a vételárral lesz egyenlő.

Az üzleti vagy cégérték értékcsökkenése 2016 előtt: Az üzleti vagy cégérték értékcsökkenése általános szabály szerint történt: Vagyis maradványértékkel csökkentett bekerülési érték azokra az évekre lett felosztva ahol előreláthatólag használni szándékozták. Problémákat okozott:  Nehéz volt a hasznos élettartam megállapítása  Maradványérték helyes meghatározása 2016-tól: Hasznos élettartam meghatározható akkor általános szabály szerint. Ha a hasznos élettartam nem határozható meg akkor legalább 5 év, legfeljebb 10 év alatt lehet leírni. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása nem változik. Alkalmazható ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket. Visszaírás 2016-tól nem lehetséges akkor sem ha a terven felüli értékcsökkenés okai már nem állnak fenn.

Átmeneti rendelkezés üzleti vagy cégérték Azon vállalkozóknak, amelyek esetében a évben induló üzleti év nyitóadatai között kimutatott:  Tőzsdén jegyzett, illetve forgalmazott részvényvásárlás kapcsán keletkezett üzleti vagy cégérték,  Tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott részvény- üzletrész, egyéb társasági részesedés vásárlás kapcsán keletkezett üzleti vagy cégérték  Tőzsdén jegyzett, illetve forgalmazott részvényvásárlás kapcsán keletkezett negatív üzleti vagy cégérték,  Tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott részvény- üzletrész, egyéb társasági részesedés vásárlás kapcsán keletkezett negatív üzleti vagy cégérték van, Annak könyv szerinti értékével a kapcsolódó részesedés 2016-os üzleti év nyitóértékét kell módosítani. (Részesedés kapcsolt vállalkozásban)

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó I. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót Könyvvizsgálatra kötelezett mindig értékhatártól függetlenül Fogalom: Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó II tól jogszabály alapján közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó:  A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. tv. szerinti biztosítók, kivéve a  Kisbiztosítót és a kölcsönös biztosítóegyesületet (NYRT formában működők és azok akiknek bruttó díjbevétele eléri az 1,5 milliárd Ft-ot a tárgyévet megelőző üzleti évben)  A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. tv. hatálya alá tartozó hitelintézetek kivéve a  MNB, MFB Zrt., EximBank Zrt. (Minden NYRT formában működő hitelintézet, továbbá az előző üzleti évi beszámoló mérlegfőösszege meghaladta az 500 milliárd forintot.  évi CXXXVII tv. Hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások (NYRT formában működő befektetési vállalkozás előző üzleti évben mérlegfőösszeg meghaladta 500 milliárd forintot.

Beszámolási kötelezettség egyszerűsödése I. Beszámoló formái változatlanok: éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló összevont (konszolidált) éves beszámoló egyszerűsített beszámoló  Értékhatárok jelentősen emelkednek:  egyszerűsített éves beszámoló  összevont (konszolidált) beszámoló

Beszámolási kötelezettség egyszerűsödése II. ÉrtékhatárokJelenleg2016-tólNövekedés Mérlegfőösszeg (millió Ft) Éves nettó árbevétel (millió Ft) Az Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma (fő) Egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozó határok jelentősen növekedtek. A számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások jelentős része közel 98 % -a a jövőben készíthet ilyen beszámolót.

Beszámolási kötelezettség egyszerűsödése III. ÉrtékhatárokJelenleg2016-tólNövekedés Mérlegfőösszeg (millió Ft) Éves nettó árbevétel (millió Ft) Az Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma (fő) Jelentősen emelkedtek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítés határértékei is.

Beszámolási kötelezettség egyszerűsödése IV tól nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót:  a nyilvánosan működő részvénytársaság  az anyavállalat  a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó  az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kezdeményezték.  a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai nem változnak.  De nem készíthetik: a befektetési társaság és a hozzá társult vállalkozás, ha annak célja a befektetési társaság által kibocsátott részvények megszerzése (2013/34/EU irányelv 2. cikk 14. pont) a pénzügyi holding társaság, melynek célja részesedések megszerzése, kezelése és azokból nyereség szerzése, anélkül, hogy e vállalkozások vezetésében közvetlenül vagy közvetve részt venne (2013/34/EU irányelv 2.cikk 15. pont)

Mérleg változása I.  Marad „A” és „B” változat. Változás a mérlegsémán belül:  Tulajdonosi rendszer fogalmainak változása miatt új mérleg tételek  A megszűnő mérlegszerinti eredmény helyébe adózott eredmény kerül és a mérleg az adózott eredmény levezetését tartalmazza.

Mérleg változása II. Új mérlegtételek a mérlegben (hivatkozások „A” változatú tagolás szerint) A/III. Befektetett pénzügyi eszközök: A/III/3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés A/III/4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban B/II. Követelések: B/II/3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben B/III. Értékpapírok: B/III/2. Jelentős tulajdoni részesedés F/I. Hátrasorolt kötelezettségek: F/I/2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben F/II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: F/II/7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben F/III. Rövid lejáratú kötelezettségek: F/III/7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Mérleg változása III. A mérlegszerinti eredmény helyett adózott eredmény (hivatkozások a mérleg „A” változatú tagolása alapján) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény (Eddig MSZE)

Eredménykimutatás változása I ig eredmény levezetése A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény F. Adózott Eredmény G. Mérlegszerinti eredmény tól eredmény levezetése A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredmény C. Adózás előtti eredmény D. Adózott Eredmény Megszűnik osztalék fizetési szabályok változása miatt

Eredménykimutatás változása II. Az egyéb bevételek elszámolási jogcímei 2016-tól bővülnek: (régi rendkívüli bevételek egy részével) amelyek nem kapcsolódnak:  részesedéshez,  értékpapírokhoz,  kölcsönhöz,  átalakuláshoz, és A rendszeres üzletmenet részeként értelmezhetőek. A számviteli törvény módosítással a tv. 86. §- át hatályon kívül helyezi

Eredménykimutatás változása III Rendkívüli eredmény Rendkívüli eredmény helyett Rendkívüli bevételek 86 § Rendkívüli ráfordítás 86 § Egyéb bevétel 77 § (3) k)- o) pont 77 § (4), (4a) bekezdés Pénzügyi műveletek bevételei 83, 84 § Egyéb ráfordítások 81§ (2) k)- p) pontok, 81 § (6) bekezdés Pénzügyi műveletek ráfordításai 85§

Eredménykimutatás változása IV. Az Szt. 77. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: Az egyéb bevételek között kell kimutatni: „k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;.” (Mód. Tv. 17 § (1) bekezdés) Az apport átadás, ami nem értékpapír NETTÓ elszámolás

Eredménykimutatás változása V. 1) Az Szt. 81. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: (Mód. Tv. 18 § (1) bekezdés) k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több;

Példa az apport átadásra I. (átadónál) „Átadó” Kft e Ft könyv szerinti értékű e Ft bekerülési értékű csomagoló gépsort apportál „Átvevő” Kft. – be. Az apport átadással 25 % - os részesedést szerez. Az „Átvevő” Kft. Jegyzett tőkéje: e Ft. Létesítő okirat szerinti érték: e Ft×0,25= e Ft Könyv szerinti érték: e Ft Eredményhatás = – = e Ft

Példa az apport átadásra II. (átadónál) „Átadó” Kft e Ft könyv szerinti értékű e Ft bekerülési értékű csomagoló gépsort apportál „Átvevő” Kft. – be. Az apport átadással 25 % - os részesedést szerez. Az „Átvevő” Kft. Jegyzett tőkéje: e Ft. Létesítő okirat szerinti érték: e Ft×0,25= e Ft Könyv szerinti érték: e Ft Eredményhatás = – = e Ft

Példa az apport átadásra I. (átadónál) ben:Könyvelési tételÖsszeg e Ft Bruttó érték kivezetése T881 –K Halmozott écs kivezetése T139 – K Létesítő okirat szerinti érték T36 – K ban:Könyvelési tételÖsszeg e Ft Halmozott écs T139 – K Nettó érték T86 – K Létesítő okirat szerinti érték T 36 – K = e Ft – = e Ft eredmény hatás veszteség Bruttó kivezetés – = e Ft eredmény hatás veszteség Nettó kivezetés

Példa az apport átadásra II. (átadónál) 2016-ban:Könyvelési tételÖsszeg e Ft Halmozott écs T139 – K Nettó érték T96 – K Létesítő okirat szerinti érték T 36 – K ben:Könyvelési tételÖsszeg e Ft Bruttó érték kivezetése T881 –K Halmozott écs kivezetése T139 – K Létesítő okirat szerinti érték T36 – K = e Ft – =1.000 e Ft eredmény hatás nyereség Bruttó kivezetés – =1.000 e Ft eredmény hatás nyereség Nettó kivezetés

Apportátadás-egyéb bevétel vagy egyéb ráfordítás Azokban az esetekben amikor az apportba adott eszköz: NEM ÉRTÉKPAPÍR hanem készlet követelés immateriális jószág tárgyi eszköz stb. Mint a példákban bemutatásra került nyereség (létesítő okirat szerinti érték nagyobb mint nettó érték) akkor egyéb bevétel 96 számla csoport és ellenkező esetben veszteség egyéb ráfordítás 86 számla csoport.

Egyéb bevétel elengedett kötelezettség Az Szt. 77. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: Az egyéb bevételek között kell kimutatni: (Mód. Tv. 17 § (1) bekezdés) l) a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik; Ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik akkor – PIE – halasztott bevétel.

Példa elengedett kötelezettségre A „Hitelező” Kft. ellentételezés nélkül elengedte az „Adós” Kft e Ft-os szállítói tartozását. A tartozásból még raktáron van a megvásárolt anyag 50%-a. 2015Könyvelési tételÖsszeg e Ft Elengedett kötelezettségT 454 – K ElhatárolásT 989- K e Ft Bruttó ár Nettó ár: e Ft 50%=500 e Ft 2016Könyvelési tételÖsszeg e Ft Elengedett kötelezettségT 454 –K ElhatárolásT96 – K Elhatárolás feloldásT483- K 96(költség elszámolásakor arányosan)

Egyéb ráfordítás 1) Az Szt. 81. § (2) bekezdése a következő l)-m) ponttal egészül ki: Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: (Mód. Tv. 18 § (1) bekezdés) l) behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét; m) a tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét – a 33. § (1) bekezdésének figyelembevételével –a tartozást átvállalónál; Pénzügyi rendezésig halasztott ráfordítás AIE

Példa átvállalt kötelezettségre Az „Vállaló” Kft. ellentételezés nélkül átvállalta a „Fizetésképtelen” Kft e Ft-os szállítói tartozását. A tárgy hóban átutalásra került e Ft a tartozásból. 2015Könyvelési tételÖsszeg e Ft Tartozás átvállalásT 888 –K ElhatárolásT 393 – K Pénzügyi rendezésT 479 – K Elhatárolás feloldásaT 888 – K Könyvelési tételÖsszeg e Ft Tartozás átvállalásT 86 –K ElhatárolásT 393 – K Pénzügyi rendezésT 479 – K Elhatárolás feloldásaT 86 – K

Egyéb bevétel térítés nélkül kapott szolgáltatás Az Szt. 77. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: Az egyéb bevételek között kell kimutatni: (Mód. Tv. 17 § (1) bekezdés) n) térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci- illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét;

Egyéb bevétel térítés nélkül kapott szolgáltatás példa A „Szolgáltató” Kft. Egyik kisebb ügyfelének nulla forintos megbízási szerződéssel ingyenes szolgáltatást nyújt. A szolgáltatás piaci értéke Ft. Szolgáltatás igénybe vételének elszámolása Könyvelési tételÖsszeg Ft Szolgáltatás szerződés alapjánT 52 – K ÁFA könyveléseT 466 – K 479/

Egyéb ráfordítás támogatás véglegesen átadott pénzeszköz 1) Az Szt. 81. § (2) bekezdése a következő n)–o) ponttal egészül ki: Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: (Mód. Tv. 18 § (1) bekezdés) n) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét; o) a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét;

Támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz példa „Támogatott” Kft (aki kapja) Egyéb bevétel SzövegKönyvelési tételek Összeg Ft Kapott összeg bankértesítés szerint T 384 – K Fejlesztési támogatás elhatárolása T 96 – K Feloldás T 483 –K 96(écs arányában) „Támogató” Kft (aki adja) Egyéb ráfordítás SzövegKönyvelési tételÖsszeg Ft Átutalt összeg bankértesítés szerint T 86 – K „Támogató Kft. Fejlesztési céllal átutal „Támogatott Kft. javára Ft-ot Ezzel egy időben Ft is utal ami egyéb célra is felhasználható.

Egyéb ráfordítás térítés nélküli eszköz átadás jövőbeni tevékenységhez Az Szt. 81. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (Mód. Tv. 18 § (2) bekezdés) (6) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni – az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.”

Egyéb ráfordítás Példa 81 § (6) Üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értéke Ft amelyet jövőbeni tevékenysége érdekében szerez. Átadás célja közüzemi hálózat kiépítés, 15 évre szól a területbérleti jog. SzövegKönyvelési tételÖsszeg Ft Átadás használatba vétel előttT 86 – K ElhatárolásT 393 – K Elhatárolás feloldása (1. teljes év)T 86 – K Elhatárolás feloldása Ft/15 év = Ft/év

Pénzügyi műveletek eredmény Pénzügyi műveletek bevételei tól 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) Pénzügyi műveletek ráfordításai 2016-tól 18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( )

Részesedésből származó bevételek A pénzügyi műveletek bevételein, illetve ráfordításain belül elkülönítetten kell kimutatni a gazdasági eseményeket az szerint hogy:  részesedéshez, vagy  befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírhoz kapcsolódnak.

Pénzügyi műveletek eredményének összefoglalása I. Összegezve: APPORTAPPORT Nem értékpapír Tartós részesedés Befektetett pénzügyi eszközök, kölcsön Forgó eszközök között lévő értékpapír Könyvszerinti érték < vagy Létesítő okirat szerinti érték < Lehet bevétel vagy ráfordítás Egyéb bevétel/ egyéb ráfordítás Részesedésből származó bevételek árfolyamnyereségek/ Részesedésből származó ráfordítások árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások árfolyamveszteségek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Pénzügyi műveletek eredményének összefoglalása II. Összegezve: Térítés nélküli átadás Nem értékpapír Tartós részesedés Befektetett pénzügyi eszközök, kölcsön Forgó eszközök között lévő értékpapír Könyvszerinti értéken kell elszámolni Átadónál csak ráfordítás lehet Egyéb ráfordítás Részesedésből származó ráfordítások árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások árfolyamveszteségek Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Pénzügyi műveletek eredményének összefoglalása III. Összegezve: Tőkeleszállítás Nem értékpapír Tartós részesedés Befektetett pénzügyi eszközök, kölcsön Forgó eszközök között lévő értékpapír Könyvszerinti érték < vagy Névérték fejében átvett eszközök értéke < Lehet bevétel vagy ráfordítás Egyéb bevétel/ egyéb ráfordítás Részesedésből származó bevételek árfolyamnyereségek/ Részesedésből származó ráfordítások árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások árfolyamveszteségek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Mit kell tudni az Osztalékról általánosságban 2015-ig Elsődlegesen tárgyévi adózott eredményből fizethető, de szükség esetén szabad pozitív eredménytartalék terhére is lehet. Határozat a beszámoló elfogadásával egy időben (döntés végleges) osztalék az előző év eredményében jelent meg. Eredménykimutatás utolsó sora a MSZE ( MSZE= Tárgy évi AE + osztalékra igénybe vett ET – jóváhagyott osztalék) Mérleg saját tőkén belüli D/VII. MSZE sorral egyezőség 2016-tól Kifizetés alapja 2016-tól előző évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék. A könyvelés a döntés napjának üzleti évében történik. Pl évi osztalék évi beszámolóban jelenik meg. Megszűnik a MSZE az eredménykimutatás utolsó sora az AE lesz. A mérleggel történő egyezőség továbbra is fenn áll de a D/VII mérlegtétel az adózott eredmény lesz.

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások A.Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) B.Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C.Adózás előtti eredmény +-A +-B X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény D. Saját tőke D.I. Jegyzett tőke D.II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke D.IV. eredménytartalék D.V. Lekötött tartalék D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény

Osztalékfizetéssel kapcsolatos példa I. A mérlegkészítés időpontja: április 30. Az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés: április 30. A korrigált saját tőke 975 e Ft, ebből eredménytartalék 150 e Ft. Jegyzett tőke: 900 e Ft. (korrigált saját tőke=( ST. osztalék fizetés előtt - LT. – ÉT.) A leányvállalat március 30.-án az osztalékfizetési korlát meghatározásakor 200 e Ft eredménytartalékot vehet figyelembe. Módosított korrigált saját tőke: 975 e Ft+ 200 e Ft= e Ft

Osztalékfizetéssel kapcsolatos példa II. EsetA D. Saját tőke D.I Jegyzett tőke D.II Jegyzett de még be nem fizetett tőke D.III Tőketartalék D.IV Eredménytartalék D.V Lekötött tartalék D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény Mennyi a kifizethető maximális osztalék ?

Osztalékfizetéssel kapcsolatos példa II. Megoldás: Adózott eredmény: e Ft Eredménytartalék: e Ft Osztalékfizetés forrása: e Ft Saját tőke osztalékfizetés előtt: e Ft - Lekötött tartalék: e Ft - Értékelési tartalék: e Ft Korrigált saját tőke: e Ft 39 § (3) szerint maximális osztalék: – = e Ft kifizethető osztalék e Ft (22.000< ) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá (Mód tv. 8 §)

Osztalékfizetéssel kapcsolatos példa III. EsetBABA D. Saját tőke D.I Jegyzett tőke D.II Jegyzett de még be nem fizetett tőke D.III Tőketartalék6.000 D.IV Eredménytartalék D.V Lekötött tartalék4.000 D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény2.000 Mennyi a kifizethető maximális osztalék?

Osztalékfizetéssel kapcsolatos példa III. Megoldás: Adózott eredmény: e Ft Eredménytartalék: e Ft Osztalékfizetés forrása: e Ft Saját tőke osztalékfizetés előtt: e Ft - Lekötött tartalék: e Ft - Értékelési tartalék: e Ft Korrigált saját tőke: e Ft 39 § (3) szerint maximális osztalék: – = e Ft kifizethető osztalék e Ft (15.000< )

Osztalékfizetéssel kapcsolatos példa IV. Eset C D. Saját tőke D.I Jegyzett tőke D.II Jegyzett de még be nem fizetett tőke5.000 D.III Tőketartalék D.IV Eredménytartalék D.V Lekötött tartalék7.000 D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény8.000 Mennyi lehet a maximálisan fizethető osztalék?

Osztalékfizetéssel kapcsolatos példa IV. Megoldás: Adózott eredmény: e Ft Eredménytartalék: e Ft Osztalékfizetés forrása: e Ft Saját tőke osztalékfizetés előtt: e Ft - Lekötött tartalék: e Ft - Értékelési tartalék: e Ft Korrigált saját tőke: e Ft 39 § (3) szerint maximális osztalék: – = e Ft kifizethető osztalék 0 e Ft ( < ) Osztalék forrása csak pozitív szám lehet Az adózott eredmény és az eredménytartalék együtt negatív akkor nem fizethető osztalék

Saját részvény/ üzletrész visszavásárlás példa A vállalkozás taggyűlése e Ft osztalékot hagyott jóvá május 25.i taggyűlésén. A vállalkozás június közepén vissza kívánja vásárolni üzletrészeinek 10 %-át e Ft – ért. D. Saját tőke D.I Jegyzett tőke D.II Jegyzett de még be nem fizetett tőke6.000 D.III Tőketartalék D.IV Eredménytartalék D.V Lekötött tartalék8.000 D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény3.000 Visszavásárolhatja-e a tervezett saját üzletrészt a vállalkozás? Adózott eredmény: e Ft Eredménytartalék: e Ft Osztalékfizetés forrása: e Ft Saját tőke osztalékfizetés előtt: e Ft - Lekötött tartalék: e Ft - Értékelési tartalék: e Ft Korrigált saját tőke: e Ft 39 § (3) szerint maximális osztalék: – = e Ft kifizethető osztalék e Ft < ) Tehát maximum e Ft fizethető ki a e Ft kifizetésének nincs akadálya

Saját részvény/ üzletrész visszavásárlás példa D. Saját tőke D.I Jegyzett tőke D.II Jegyzett de még be nem fizetett tőke D.III Tőketartalék D.IV Eredménytartalék D.V Lekötött tartalék8.000 D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Adózott eredmény3.000 Feltételek vizsgálata: Jóváhagyott osztalékkal csökkentett saját tőke: = e Ft Jóváhagyott osztalékkal csökkentett korrigált saját tőke: ( )= e Ft Korrigált saját tőke – osztalék: = e Ft Korrigált saját tőke – tervezett visszavásárolt saját üzletrész: – = e Ft > e Ft Visszavásárolható e Ft-ért az üzletrész

Üzleti vagy cégérték példa Mérlegtétel A.I.5. Üzleti vagy cégérték A.III.1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban Nyitás utáni rendező tétel: T 171 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban K 115 Üzleti vagy cégérték

Negatív üzleti vagy cégérték példa Mérlegtétel A.III.1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban G.3. Halasztott bevételek Nyitás utáni rendezőtétel: T 483 Halasztott bevételek4.000 K 171 Tartós részesdés kapcsolt vállalkozásban 4.000

A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások Teendők: az össze nem hasonlítható adatok miatt: Jelentős tulajdoni részesedés elkülönített bemutatása a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, az értékpapírok és a kötelezettségek között. Vagy a kapcsolt vállalkozással szembeni tételek közül átsorolás Vagy „egyéb” sorokból átsorolás Rendkívüli bevételek és ráfordítások tartalom, jelleg szerinti besorolása egyéb tételek, illetve a pénzügyi műveletek megfelelő soraiba

A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások: példa jelentős tulajdoni részesedés Az „Tulajdonos” Kft 35%-os tulajdonosa „Jelentős” Kft – nek, az üzletrész könyv szerinti értéke 2 m Ft és 70 % - os tulajdonosa „Kapcsolt” Kft – nek, az üzletrész könyv szerinti értéke 8 m Ft. Tétel Vevő követelések Ebből: „Jelentőssel” szemben Ebből: „Kapcsolttal” szemben Hogyan jelennek meg az adatok 2016-ban? „Tulajdonos” Kft „Jelentős” Kft „Kapcsolt” Kft 35 % 70 %

A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások: példa jelentős tulajdoni részesedés Tétel Vevő követelések Ebből: „Jelentőssel” szemben Ebből: „Kapcsolttal” szemben „Tulajdonos” Kft „Jelentős” Kft „Kapcsolt” Kft 35 % 70 % Mérlegsor benElőző évTárgyév Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Mérlegsor banElőző évTárgyév Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartós jelentős tulajdoni részesedés2.000

A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások: példa jelentős tulajdoni részesedés Tétel Vevő követelések Ebből: „Jelentőssel” szemben Ebből: „Kapcsolttal” szemben „Tulajdonos” Kft „Jelentős” Kft „Kapcsolt” Kft 35 % 70 % Mérlegsor benElőző évTárgyév Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozásban Mérlegsor banElőző évTárgyév Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozásban Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Köszönöm a figyelmet ! Enderné Lakner Hajnalka