Polgári jog II. előadás 2013/14. évfolyam évi v. tv. A Polgári Törvénykönyvről

ALAPFOGALMAK Örökhagyó - az elhunyt személy (csak természetes!), akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következett be. Örökös – akinek az örökhagyó hagyatékát, vagy annak egy meghatározott hányadát, vagy részét juttatja; fősz. szerint bárki lehet, legyen öröklési képessége (főszabály szerint: jogképesség) Hagyományos – az öh. tartozásaiért nem felel Öröklés - az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes (universalis) jogutódlás = a hagyaték, mint egész száll át az örökösre, aktívák+passzívák

ALAPFOGALMAK Hagyaték- az örökhagyó halálának pillanatában az örökösökre átszálló aktív+passzív vagyon. Beletartozik: - vagyontárgyak, - az örökhagyó polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége. - tartozások, követelések - Öh. vagyona = hagyaték (szűkebb), mert nem száll át:  joga a nyugdíjra, táppénzre,  öh. személyhez fűződő joga,  tartásra vonatkozó jogosultság  életbiztosítás

ÖRÖKLÉSI JOGCÍMEK 1. Végintézkedés 2. Törvényes öröklés: Nincs végintézkedés egyáltalán Van végintézkedés, DE érvénytelen, hatálytalan a végintézkedésben megjelölt örökös kiesett az öröklésből,nincs helyettes örökös, növedékjog szabályai sem állnak fenn van végintézkedés, de az abban foglalt juttatás érvénytelen Párhuzamosan érvényesül: ha a végrendelet a hagyatékot nem meríti ki teljesen Kötelesrész: végintézkedéssel szemben a törvényben meghatározott hozzátartozói kör részesedik, sajátos kötelmi igény

AZ ÖRÖKLÉS FELTÉTELEI az örökhagyó halála öröklési képesség, illetve szerzőképesség az örökhagyó túlélése az örökös nem esett ki az öröklésből  KIESÉS: Aki az öh. előtt meghal Aki érdemtelen Akit az öh. kizárt, Akit az öh. kitagadott Aki lemondott az öröklésről Aki visszautasította az örökséget Taxatív felsorolás! Hivatkozhat rá: aki kiesés esetén maga örökölne, vagy valamilyen kötelezettségtől mentesülne (bizonyítani kell)

KIESÉS Házastárs csak a törvényes öröklésből esik ki, ha: A hagyaték megnyíltakor nem áll fenn házassági életközösség ÉS Nincs reális esély arra, hogy az életközösséget helyreállítsák Lemondás : két-, vagy többoldalú szerződés az öh. és az örökösök között, csak írásban érvényes Szólhat meghatározott személy javára, DE csak ha ő is örököl Tárgyi hatálya: ingyenes, visszterhes, meghatározott vagyontárgyakról is Vélelem: hacsak kötelesrészről  joga van a tv-es örökrészre, ha öröklésről  magába foglal mindent Visszautasítás Egyoldalú Csak öh. halála után Nem címzett, nem kötelező az írásbeliség, nincs határidő A törvényes örökös államot nem illeti meg. (szükségképpeni örökös) Egészet lehet csak, Kivéve: mg-i tevékenység, melyet foglalkozásszerűen nem gyakorol!

KIESÉS Kizárás : Öh. végintézkedésben kizárhatja a tv-es örököst Államot nem lehet kizárni Lehet: hallgatólagos és kifejezett Kitagadás – kötelesrészből történik (lásd: kötelesrész szabályainál!) Érdemtelenség – egyben kitagadási ok is! Pl.: Öh. életére tör Szándékosan megakadályozza az öh-t végakarata érvényre juttatásában Hagyatékban részsülő személy életére tör abból a célból, hogy ő örököljön Konkrétan megjelöli Öh. végintézkedésében a teljes hagyatékot úgy juttatja, az örökösnek, hogy kimeríti a hagyatékot

TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS Az örökösök sorrendje taxatív Főszabály: vérrokonok (kiv.: házastárs, élettárs) Sorrend: 1. Öh. leszármazója, gyereke 2. Házastárs a leszármazóval együtt örököl 3. Házastárs szülőkkel örököl 4. Házastárs egyedül örököl 5. Szülői parentéla 6. Nagyszülői parentéla

TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE 1) LESZÁRMAZÓK ÖRÖKLÉSE Ha nincs házastárs, egyedül örököl Egyenlő arányban Ha kiesik  leszármazói egyenlően ÖRÖKHAGYÓ - A 1/3 B 1/3 C 1/3 D 1/6 E 1/6

TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS 2) HÁZASTÁRS ÖRÖKLÉSE LESZÁRMAZÓKKAL EGYÜTT Öröklése attól függ, hogy milyen a vagyontárgy Házastárs holtig tartó haszonélvezetet örököl (özvegyi jog) az öh.-val közösen használt lakáson és ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyakon A leszármazók egyenlően örökölnek, minden más vagyontárgynál házastárs állagot örököl 1 gyermekrész ÖH – HT (közös lakás, berendezési, felszerelési tárgyak A 1/2 B 1/2 ÖH – HT (minden más  1/3) A 1/3 B 1/3

TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS 3) HÁZASTÁRS SZÜLŐKKEL ÖRÖKÖL Nincs leszármazó Házastárs  1/1 arányban örököl, tulajdonjogot örököl a közösen használt lakáson, berendezési, felszerelési tárgyakon Más vagyontárgy esetén  felét, szülők ¼ - ¼ részben Ha kiesik egy szülő  részarányosan növeli a többi örökös részét 4) HÁZASTÁRS EGYEDÜL ÖRÖKÖL Ha nincs leszármazó, szülő, vagy nem örökölhetnek HT 1/2 SZÜLŐ 1/4

TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS 5) SZÜLŐI PARENTÉLA Nincs leszármazó, házastárs Parentéla  felmenő csoport, felmenő + leszármazóik Szülői parentéla  szülők örökölnek egyenlő részben, ha egy szülő kiesik  leszármazói; APA 1/2ANYA 1/2 ÖH A 1/4 B 1/4 CDEF

6) NAGYSZÜLŐI PARENTÉLA Ha leszármazó, házastárs, szülő, szülőtől leszármazó nincs,  egyenlő részben az öh.nagyszülei 7) DÉDSZÜLŐI PARENTÉLA 8) TÁVOLABBI FELMENŐK PARENTÉLÁJA (csonka) TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS NAGYAPA 1/4 NAGYANYA 1/4 ÖH ANYAAPA N.APA 1/4 N.ANYA 1/4

ÁGI ÖRÖKLÉS (7:67.§ - 7:71.§) Az örökhagyó vagyona két részből állhat: szerzeményi vagyon + ági vagyon Az ági vagyon alvagyon a hagyatékon belül, amely sajátos háramlási rend szerint öröklődik. Feltételek: nem a leszármazó a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés, ajándékozás útján hárult vagyon van (ági vagyon) Testvértől, testvér leszármazójától: Örökölt, vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, HA a testvér, testvér leszármazója, az örökhagyóval közös felmenőtől örökölte

ÁGI ÖRÖKLÉS (7:67.§ - 7:71.§) Szabályai nem terjednek ki: Szokásos mértékű ajándék A vagyontárgyra, ami az öh. halálakor már nincs meg (DE! az ilyen helyébe lépett, vagy értékén vásárolt vagyontárgyra igen!) Házastárssal szemben – szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra nem lehet igényt alapítani Ági örökösök: Szülő – azon vagyontárgyakat, mely róla, vagy felmenőjéről Kieső szülő helyén – leszármazói Nagyszülő – ha kiesett a szülő és annak leszármazója is Távolabbi felmenő – ha az előzők kiestek Ha nincs ági örökös  ági vagyon = öh. egyéb vagyona

ÁGI ÖRÖKLÉS (7:67.§ - 7:71.§) Ági vagyontárgy öröklése: Természetben, ha lehetetlen Értékének pénzbeli kiegyenlítése A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki ezen a címen örökölné Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon: Holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az ági vagyonon A házastárs és az ági örökös is igényelheti a megváltást (DE NEM!! A közösen lakott lakáson + berendezési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog) Megváltás  a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti Megváltásnál figyelemmel kell lenni a haszonélvezeti és az állagörökös méltányos érdekeire

ÁGI ÖRÖKLÉS örökhagyó Pl.: Apai ágról öröklődő ági vagyon apa nagyanya Dédapa 1 (tőle származik) anya Nagyapa Dédapa 2 Tehát: -Dédapától az örökhagyóra hárult vagyon - első helyen: apa kapja - az apa kiesése esetén az örökhagyó testvére -Harmadik helyen nagyanya - negyedik: Dédapa Testvér házastárs

VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS (7:10.§ - 7:54.§) Végintézkedési szabadság: az öh. vagyonáról, vagy annak egy részéről szabadon rendelkezhet. – tulajdonos rendelkezési jogából fakad Végrendelkezés személyes jellege: Végintézkedési nyilatkozat a legszemélyesebb nyilatkozatok közé tartozik  képviseletet nem tűr!  csel.képtelen személy nem tehet érvényesen végintézkedést Végintézkedés ≠ végrendelet!! Végintézkedés – gyűjtő fogalom  végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás

VÉGRENDELET Fogalom : az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az öh. halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon és külsőleg az öh-tól származónak mutatkozzék. (7:12.§) Végrendelet fajtái (7:13.§) Közvégrendelet (7:14.§) Írásbeli magánvégrendelet (7:15.§ - 7:19.§) Írásbeli Szóbeli (7:20.§- 7:22.§) – CSAK a PTK által meghatározott kivételes esetekben!! Holográf – saját kezűleg írt Allográf – más által írt Az írásbeli lehet ún. közjegyzőnél letett! (biztonsági okokból)

KÖZVÉGRENDELET Közjegyző előtt lehet tenni Alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályok irányadóak Nem lehet olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja, gondnoka Érvénytelen a juttatás – ha a közvégrendelet tételében közreműködő személy, vagy hozzátartozója, gyámoltja, gondnokoltja javára szól Korlátozottan csel.képes kiskorú, és vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen csak közvégrendeletet tehet!  érvényességéhez NEM kell a törvényes képviselő és a gyámhatóság hozzájárulása Írásban érvényesen csak közvégrendeletet tehet: Vak Írástudatlan Olvasásra, Nevének aláírására képtelen személy

ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET Csak olyan nyelven tehető, amelyen a végrendelkező ért, és amelyen írni, olvasni tud. Írhatja maga a végrendelkező (holográf) és más személy (allográf) Gépírás nem számít saját írásnak! Gyorsírás, jel – számjegyírás – érvénytelen! Alaki érvényességi feltételei: Készítésének ideje az okiratból kitűnik Holográf – elejétől végéig maga írja ÉS aláírja Allográf – két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy a tanúk előtt magáénak ismeri el az aláírást ÉS a tanúk e minőségük feltűntetésével aláírják A végrendeletet aláírja és a közjegyzőnél letétbe helyezi Több különálló lapból álló holográf– minden lapját folyamatos sorszámozással látta el Több különálló lapból álló allográf – minden lapját folyamatos sorszámozással, és minden lapját aláírással (végrendelkező + 2 tanú) látták el

TANÚK Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki: A végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes Kiskorú, csel.képtelen, Írástudatlan Nem kell ismerniük a végrendelet tartalmát, vagy tudni arról, hogy végrendelet tételénél működött közre. A tanú, közreműködő, vagy az ő hozzátartozójuknak rendelt juttatás érvénytelen. Kivétel: ha a végrendeletnek ezt a részét az öh. saját maga írta és aláírta, vagy tanú esetében, ha rajta kívül még két tanú részt vett. 3/2012. PJE határozat PK 86. A végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója, és aki tevékenységével a végrendelet tartalmát érdemi módon befolyásolhatja.

SZÓBELI VÉGRENDELET Csak kivételes! Aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, ami írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. (PK 88.) Tanú  ugyanazon feltételek, amik az írásbelinél, DE nem feltétel, hogy írni tudjon. Érvényességi feltétele (konjunktív): A végrendelkező két tanú együttes jelenlétében, A tanúk által értett nyelven (jelnyelven), Végakaratát egész terjedelemben előadja és kijelenti, hogy ez az ő végrendelete.

KÖZÖS VÉGRENDELET Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. DE! Házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha: Holográf esetén  az egyikük elejétől végig maga írja és aláírja, a másik ugyanebben sajátkezűleg írva kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magába foglalja és aláírja Allográf esetén  egymás és a tanúk jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindketten egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkoznak arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátjuk A házastársak közvégrendeletet tettek Amíg az életközösség fennáll

A VÉGRENDELET ÉRTELMEZÉSE Favor testamenti elve Kétség esetén a végrendeletet az öh. feltehető akaratának megfelelően kell értelmezni, úgy hogy az lehetőség szerint érvényre jusson. DE a végrendelet alaki hibájának orvoslásához ez nem szolgálhat alapul! A végrendelet értelmezésénél mindig az akarati elv érvényesül: a végrendeletet kétség esetén úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata a legteljesebb mértékben érvényesüljön. A végrendeletben használt kifejezéseket nem önmagukban, hanem a végrendelet egyéb rendelkezéseivel összefüggésben kell értékelni.

A VÉGRENDELET TARTALMA Tipikus tartalmi elemek: Örökösnevezés - egy, vagy több örökös, (7:25.§) Örökrész meghatározása - kétség esetén egyenlő (7:26.§) Helyettes örökös nevezés (7:27.§) Kizárás az öröklésből – nem kell indokolni (7:29.§) Hagyományrendelés – dologi, kötelmi hagyomány (7:31.§) Utóhagyomány rendelés (7:32.§) Meghagyás (7:33.§) Utóörökös nevezése főszabály szerint érvénytelen DE! kivételek vannak (Az elsősorban örökösnek nevezett házastárs, vagy elsősorban örökösnek nevezett leszármazó halála esetén az ő örökrészére lehet Lásd: 7:28.§ (2) (3)) Növedékjog – ha az öh. több örököst nevez és a tv-es öröklést kizárja, de valamelyik nevezett meghal és nincs helyettes örökös  a hagyaték részére a többi örökös részesedése arányosan növekszik.

ÉRVÉNYTELENSÉG ÉS HATÁLYTALANSÁG Érvénytelen= jogi hibában szenved, ami miatt nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására hatálytalanság = az örökhagyói jognyilatkozat a megtétele után bekövetkező, a törvényben meghatározott valamely okból nem váltja ki a végrendelkező által eredetileg célzott joghatást A végrendelet érvénytelenségét, hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. Megtámadó nyilatkozatban – megjelölni az érvénytelenség/hatálytalanság okát Megtámadásra jogosult  aki az érvénytelenség megállapítása esetén örököl, vagy kötelezettségtől mentesül Megtámadásra nyitva álló határidő  öröklés megnyílásától számított 5 év Megtámadási jog megszűnése  ha a megtámadásra jogosult lemond e jogáról. Lemondásnak minősül az a jognyilatkozat, amiben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, hatályosnak ismeri el

ÉRVÉNYTELENSÉG RENDSZERE Végrendelkezési képesség hiánya Akarati hibaAkaratnyilvánítás hibája Végrendelet tartalma - Csel. képtelen - vak, írástudatlan, olvasásra, nevének aláírására képtelen írásbeli magánvégrendelete - némák, süketnémák szóbeli végrendelete - Korlátozottan csel.képes kiskorú és részlegesen korlázott nagykorú szóbeli és írásbeli magánvégrendelete - DE!! A gondnokság alatt álló végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka megszűnt! - tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot nem akart tenni -Téves feltevés, utólag meghiúsult várakozás -Jogellenes fenyegetés, tisztességtelen befolyásolás ORVOSOLHATÓ! Utólag jóváhagyja - Nem a törvényben megszabott alakban teszi - Nem személyesen teszi a nyilatkozatot - Közös végrendelet (kiv.: házastársak) - Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltétel -Jogellenes felfüggesztő feltétel - Meg nem engedett utóörökösnevezés

HATÁLYTALANSÁG ESETEI A végrendelet visszavonással hatálytalanná válik Visszavonás  a végrendelet tételére megszabott alakszerűség Visszavontnak kell tekinteni, ha újat ír Írásbeli megsemmisítése Ha az öh. vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti Ha az öh. birtokában maradt, de nem került elő  vélelem: megsemmisítette Köz – és írásbeli magánvégrendelet csak akkor, ha az öh. a megsemmisülésbe belenyugodott Közjegyzőnél letett végrendelet visszavétele Közös végrendelet hatálytalansága, visszavonása Ha köztük az életközg. megszakad, ha egyiküknek gyereke születik, vagy ha valamelyikük érvényesen visszavonja. Szóbeli hatálytalansága Ha a rendkívüli helyzet megszűnése után 30 napon belül alkothatott volna írásbelit Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága Ha az öröklés megnyílásakor nem állt fenn életközösség és nyilvánvaló hogy visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni

ÉRVÉNYTELENSÉG ÉS HATÁLYTALANSÁG JOGKÖVETKEZMÉNYE Részleges érvénytelenség és részleges hatálytalanság A végrendeleti örökös álörökös lesz A végrendelet sikeres megtámadója lesz az örökös Az így öröklő követelheti az álörököstől a nála lévő vagyontárgy kiadását

Legfontosabb változások a vég rendelet kapcsán Esetkörök1959. évi IV. törvény régi Ptk évi V. törvény PTK. Közvégrendelet tételeKözjegyző és bíróság előttKözjegyző előtt Szóbeli végrendelet tételeNem említi a törvényszöveg a jelnyelvet Lehetőség a jelnyelv használatára, amennyiben jelnyelvet használ Szóbeli végrendelet tételének lehetősége Életét fenyegető rendkívüli helyzet és írásbeli nem, vagy jelentékeny nehézséggel tehető Életét fenyegető rendkívüli helyzet és írásbelit egyáltalán nem tud tenni Szóbeli végrendelet hatályban maradása 3 hónap30 nap Végrendelet tartalma- utóörökös, utóhagyományosNem lehetséges, érvénytelenséget eredményez Az elsősorban örökösnek nevezett házastárs, vagy elsősorban örökösnek nevezett leszármazó halála esetén az ő örökrészére lehet Végrendelet megtámadására nyitva álló határidő Kifejezetten nincs határidő, de kötelmi jellegű Öröklés megnyílásától számított 5 év Érvénytelenség esete Érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltétel Érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltétel ÉS a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző Közös végrendeletérvénytelenHázastársaknak az életközösség fennállása alatt lehet

ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS (7:48.§-7:52.§) Öröklési szerződés: az öh. a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, ill. gondozás ellenében vagyona, vagy annak egy meghatározott része tekintetében örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, gondozás teljesítésére. (7:48.§) Bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet benne Az öh-val szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végintézkedése érvénytelen! Házastársak közös öröklési szerződése Életközösség fennállása alatt érvényesen köthetik Kettős jelleggel bír: Tartási, életjáradéki jelleg Végintézkedési jelleg – a jogutódlás feltétele, az eltartó túlélése

ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS Érvényességi követelmények: Írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályok, a más által írt végrendelet érvényességi feltételeire von. szabályok akkor is, ha saját kézírással Korlátozottan csel.képes kiskorú, vagyoni jognyilatkozataiban részlegesen korlátozott nagykorú  törvényes képviselő és gyámhatóság jóváhagyása! Örökség biztosítása Az a rendelkezés, amivel az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat elidegeníti, megterheli  semmis! Az öh-val szerződő fél az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethet be az öh. engedélye nélkül Módosítás és megszüntetés A tartási – és életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni Alaki követelmények: az öröklési szerződés létrejöttére irányadó szabályok

HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli Tárgya : olyan juttatás, ami végrendelet esetén dologi hagyomány lenne Kettős jellegű Ajándékozás  ingyenes tulajdonátruházó Öröklési szerződés  formáját tekintve Rendelkezés várt örökségről: Öh. leszármazói egymás között köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. Forma: írásbeli Ajándékozás szabályait kell alkalmazni, DE a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadóak

KÖTELESRÉSZ (7:75.§-7:86.§) kötelesrész = az örökhagyó legközelebbi rokonainak, azaz leszármazóinak, szülőinek illetve házastársának a törvény szerint járó minimum részesedése az örökhagyó vagyona terhére Kötelesrészre jogosultak: öh. leszármazója Házastársa Szülője Elévülési idő: 5 év Nem jár kötelesrész  akit az öh. kitagadott! Ha az öröklés megnyílásakor az öh. törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Akkor érvényes, ha ennek okát megjelölte!

KÖTELESRÉSZ - KITAGADÁS Okai csak a PTK-ban taxatíve meghatározottak: Érdemtelen Öh. sérelmére bűncselekményt követett el Öh. egyenesági rokonának, házastársának, élettársának életére tört, sérelmükre bcs.-t követett el Öh. felé fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette Erkölcstelen életmód Végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték Tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, de az öh-nak szüksége lett volna rá Nagykorú leszármazót - ha durva hálátlanságot tanúsít Szülőt - ha szülői felügyeleti jog megszüntetésére alapot adó magatartás Házastárs – házastársi kötelességét durván sértő magatartás Aki kitagadás miatt kiesik  nem jogosult a helyébe lépő személy örökségének kezelésére, mint törvényes képviselő A kitagadási ok megbocsátása végintézkedés előtt  az örökös a kötelesrészre tarthat igényt. (kizárás) végintézkedés után  a kitagadás hatálytalan a végintézkedés visszavonása nélkül

KÖTELESRÉSZ ALAPJA Alapja: a hagyaték tiszta értéke + az öh. által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke A szerz. megkötésétől számított 2 éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzászámítandó: Öröklési, tartási, életjáradéki,gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, gondozás értékével nem fedezett része. az átruházott vagyon, nyújtott tartás, gondozás értékét, életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni. Ha valakire ez súlyosan méltánytalan  kérheti a bíróságtól a körülmények figyelembe vételével más érték megállapítását Kiszámításánál: a hagyományokat és meghagyásokat nem lehet teherként figyelembe venni!

KÖTELESRÉSZ ALAPJA A kötelesrész alapjából kivont adományok: Az öh. által a halálát megelőző 10 évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány Az olyan ingyenes adomány, amit az öh. a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott Szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány Házastárs, élettárs, leszármazó részére nyújtott tartás értéke Az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben. Időpontja: házasságból keletkező gyermek és közösen örökbe fogadott gyermek esetén – házasságkötés időpontja; más örökbe fogadott esetén – örökbefogadás időpontja; egyéb esetben – gyermek fogamzása DE! Azt az ingyenes adományt, aminek betudását az öh. elengedte, nem lehet hozzászámítani

A KÖTELESRÉSZ MÉRTÉKE A jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki a kötelesrész alapja szerint számítva! mint törvényes örökösnek járna. Ha a házastársat haszonélvezeti jog is megilleti  kötelesrésze a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Betudás – a kötelesrész alapjául szolgál minden, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, + amit az öh-tól ingyenes adományként kapott, HA azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani. Az öh. a betudást elengedheti (kifejezett nyilatkozattal!) DE! a betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti! Szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat

A KÖTELESRÉSZ KIELÉGÍTÉSE Felelősség a kötelesrész kielégítéséért: Hagyatékban részesedő személyek Ki nem elégíthető részéért az öh. halálát megelőző 10 éven belül megadományozottak A kötelesrészre jogosult felelőssége: Aki juttatásban részesült a – a juttatás egész értékével felel A kötelesrészre jogosult a juttatásnak azzal a részével felel, ami törvényes örökrészét meghaladja A törvényes örökrészt a kötelesrész alapján kell számítani! Sorrend!

A KÖTELESRÉSZ KIADÁSA Kötelmi jogi természetű követelés  a jogosultnak kifejezetten érvényesítenie kell! Elsősorban pénzben kell kiadni, DE: természetben akkor adható ki, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között kinyilvánított akarata. HA a pénzben való kiadás, akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság elrendelheti a természetben való kiadást Minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni DE!!, ha a kötelesrész kiadása a korlátozott haszonélvezetet sem biztosítaná a túlélő házastárs számára  A korlátozott haszonélvezetet biztosító részét a haszonélvezeti jog megszűnése után lehet kiadni! HA az öh. korlátozással, terheléssel hagyott hátra vagyont a kötelesére jogosultnak  a korlátozás CSAK a kötelesrészen felüli többletre hatályos!

ÖRÖKLÉS JOGHATÁSAI Örökség megszerzése (7:87.§) Az öröklés az öh. halálával nyílik meg ipso iure öröklés = a tulajdonváltozás az örökhagyó halálának pillanatában a törvény erejénél fogva végbemegy. Hagyomány és meghagyás megszerzése: Örökség megszerzésére vonatkozó szabályok Az öröklési igény: tulajdoni jellegű igény, az öröklési igények azok az igények, amelyek az örökösi minőségből eredő jogok érvényesítését célozzák: örökösi minőség elismerése örökrész kiadása végrendelet megtámadása és örökrész kiadása Álörökössel szemben állnak fenn: Aki a hagyatékot vagy annak egy részét öröklés jogcímére hivatkozva birtokában tartja anélkül, hogy erre érvényes jogcíme volna.

ÖRÖKLÉS JOGHATÁSAI Az örökös az örökséget az öröklés megnyílta után visszautasíthatja külön is vissza lehet utasítani a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel minden örököst megillet, kivéve az államot (az állam ún. szükségképpeni örökös!) Feltételhez, időhöz kötött visszautasítás érvénytelen Önállóan visszautasíthatja az egyik jogcímen megszerzettet, ha törvény és végintézkedés szerint is örököl Lemondás a visszautasítás jogáról: Ha az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról lemondott, többé nem utasíthatja vissza. Kifejezett, hallgatólagos. + lemondásnak minősül: az örökség birtokbavétele, vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekmény, amiből az örökség elfogadása kétségtelenül kitűnik. + ha a kitűzött határidő alatt nem utasította vissza.

ÖRÖKÖS JOGÁLLÁSA Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja,  az örökléssel nemcsak a jogok hanem a kötelezettségek is átszállnak. Több örököst a hagyaték felosztása (hagyatéki osztály) előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon  Örököstársak közösségére a tulajdonközösség szabályai Közösségük a hagyatéki osztállyal szűnik meg. Az örökösök a hagyatékot a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között (= osztályos egyezség) Módját az öh. végintézkedéssel rendezheti, ha a végintézkedés eltérően nem rendelkezik  közös tulajdon megszüntetésének szabályai

HAGYATÉKI TARTOZÁSOK ÉS KIELÉGÍTÉSÜK Hagyatéki tartozások : örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyaték megszerzésével járó ill. eljárási költségek, az örökhagyó tartozásai, a kötelesrészen alapuló kötelezettségek, a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek. Felelősség a hagyatéki tartozásokért (PK 90. tovább él, a PK 92. beépül a PTK-ba): az örökös elsősorban a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel (cum viribus felelősség) Ha a követelés érvényesítésekor ezek nincsenek a birtokában  öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel (pro viribus) Amelyek nem kerültek a birtokába, ill azon jogok, követelések, amelyek nem voltak érvényesíthetőek, ha ezektől neki felróhatóan esett el  felelősségénél ezeket figyelembe lehet venni Hagyatéki kltgekért, eljárás kltgeiért saját vagyonával IS felel Házastárs tűrni köteles a haszonélvezetéből terhelt vagyonból a kielégítést Sorrend!!!

ÖRÖKÖSTÁRSAK FELELŐSSÉGE Egyetemlegesen felelnek DE! az az örökös, akinek az öh. a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értéket juttatott, a hitelezők követeléséért akkor felelős, ha a követelés a többi örököstárstól nem tartható be. Kielégítés az örökös által: Főszabály: Követeléseik rangsorában kell kielégíteni a hagyatéki hitelezőket, DE! Ettől eltérhet az örökös, ha feltételezheti, hogy a hagyaték a tartozásokat teljesen fedezi. Az a hitelező, akinek valamely vagyontárgyon zálogjoga van  a biztosíték erejéig teljes kielégítést kereshet, tekintet nélkül a sorrendben elfoglalt helyére! Ha ezeket a szabályokat felróhatóan megszegi  a hitelezővel szemben egész vagyonával felel!

HAGYOMÁNYOS FELELŐSSÉGE A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos  jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel, HA a hitelező az örököstől nem szerzett kielégítést A hagyományos az őt terhelő hagyomány, meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös

HAGYATÉKI ELJÁRÁS Vonatkozó jogszabály: évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül → a megindulástól számított nyolc napon belül megkezdi a hagyaték leltározását. Leltározásra akkor van szükség, ha: belföldön fekvő ingatlan van, belföldön bejegyzett gt-ben, szövetkezetben fennálló részesedés van, lajstromozott vagyontárgy van, az öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, a rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét az öröklésben érdekelt kérelmére, ha az öh. alapítvány létesítését rendelte, ha az örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van ÉS méhmagzat, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, vagy ismeretlen helyen lévő személy, ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy csak a Magyar Állam

HAGYATÉKI ELJÁRÁS A hagyatéki eljárás az örökhagyó utolsó lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az örökhagyó elhalálozásának helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvése szerint illetékes közjegyző előtt zajlik. Az eljárás keretei között tisztázzák például a végrendelet érvényességét, a kiesési okokat, az örököstársak örökrészét, az ági öröklési igényeket, a kötelesrészi igényeket, stb. hagyaték átadása = annak – a közjegyző végzésével történő – megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel történhet ideiglenes átadás útján, a hagyaték teljes hatályú átadásával.

HAGYATÉKI ELJÁRÁS rész-hagyatékátadó végzés = a törvény alapján a hagyaték egy része is átadható ideiglenes vagy teljes hatállyal, ha az átadás előfeltételei a hagyatéknak erre a részére nézve már fennállnak. A hagyaték átadása teljes hatállyal: A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, ÉS a hagyatékra csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány vagy közérdekű meghagyás jogcímén igénye nincs, VAGY a hagyatéki vagyon átadása tekintetében nincs öröklési jogi vita A hagyaték átadása ideiglenes hatállyal: Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell átadni. A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal valamelyik örökös kapja meg, éspedig elsősorban a szerződéses örökös, másodsorban a végrendeleti örökös, végül a törvényes örökös.