A hulladékról szóló törvény közigazgatási és gazdasági eszközrendszere (céltartalék, biztosítás, lerakási járulék) dr. Csepregi István

Érintett témakörök Közigazgatási eszközök: - engedélyezési rendszer - hatósági ellenőrzés - nyilvántartás, adatszolgáltatás - általános felelősségi szabályok (Kvt. + Ht.) - hulladékgazdálkodási bírság Gazdasági eszközök (a környezetvédelmi termékdíj, betétdíj, letéti díj külön kérdéskör, a visszavételi, átvételi szabályok a gyártói felelősség részeként jelennek meg) - lerakási járulék - környezetvédelmi biztosítás - céltartalék

Ht. és vhr-ek A hulladékról szóló CLXXXV. törvény: hatályos január 1. Eddig módosította: évi XXII. tv évi LIV. tv évi CXIV. tv évi CXXV. tv. (alapvető módosítás) évi CLXVII. tv. T/ számú törvényjavaslat (saláta) Végrehajtási rendeletek: Részben újak, részben a Hgt. alapján kiadottak Azok a legfontosabbak, amelyek hiányoznak! (termelési, céltartalék, biztosítás, létesítmény, új bírság stb.)

Ht. alapján megjelent vhr-ek 1. A PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet 2. A hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól szóló 145/2012. (XII. 27.) VM rendelet 3. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. A hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. A hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

Ht. alapján megjelent vhr-ek 11. A hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályairól szóló 104/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet 12. A hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 40/2013. (V. 24.) VM rendelet 13. hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet 14. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 15. a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 17. a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 18. a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 95/2013. (X. 14.) VM rendelet

A Hgt. alapján kiadott, még hatályos vhr-ek 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 27. § 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről

T/ számú törvényjavaslat néhány eleme A hatály alól kivéve a geológiai úton tárolt széndioxid Nyilvántartási szabályok: közvetítő szervezetekről, engedélyesekről nyilvántartás Közszolgáltatás: ”….az ingatlanhasználó kérésére önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető” Felmondási okok bővülése Felügyeleti díj: „tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) ” Felhatalmazási szabályok módosítása: - önkormányzati rendelet, - Korm. rendelet: Veszélyes hulladék, Hulladékminősítő Bizottság, E+E át-, illetve visszavételi díj! - Miniszteri rendelet: „termikus kezelés” szabályai, Eü hulladék

T/ számú törvényjavaslat néhány eleme 91. §(8) (a (9) bekezdés hatályon kívül helyezve) Az e törvény szerinti új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdálkodó szervezettel legkésőbb július 1-ig megköti. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást július 1-jétől csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal – az e törvény hatálybalépését követően és az OHÜ által kiállított minősítő okirat birtokában – hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött.

Közigazgatási eszközök: általános megjegyzések Az engedélyezés, ellenőrzés, szankcionálás rendszere csak a végrehajtási rendeletek megjelenésével lesz teljes A Ht. alapvetően anyagi jogi szabályozás A Ht. és a végrehajtási rendeletek önmagukban nem mindig értelmezhetőek, a Ket. és esetleg a Kvt. a „kiegészítő olvasmány” Nincs két egyforma jogeset, a hangsúly a részletekben található Alapelvek fontossága (Kvt., Ht. és Ket. egyaránt)

Engedélyezés Engedélyezés: a Ht. alapján elsősorban tevékenységi engedélyek (melyek a hulladékgazdálkodási tevékenységek?) Új engedély: gyűjtés (feltételek nincsenek, de igazgatási szolgáltatási díj már igen!) Gyűjtés/begyűjtés viszonya…… Átmeneti szabályok a korábban kiadott engedélyekre: csak begyűjtés és tárolás esetében (lásd: Ht. 90. § (2) bek.) „A begyűjtési és tárolási engedélyek időbeli hatályuk lejártáig, de legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 2 évig hatályosak, azt követően hatályukat vesztik. A begyűjtési és tárolási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetre a gyűjtőre, a szállítóra, a kereskedőre, a közvetítőre és a hulladékkezelőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.” Nyilvántartásba vétel: a Ht. rendszere szerint ez egyszerűsített engedélyezés (feltétel!)

Ht. főbb ellenőrzési szabályai Alapvető eljárási szabály a Ket. „A környezetvédelmi hatóság a hulladékbirtokostól, hulladék gyűjtőjétől, szállítójától, közvetítőjétől, kereskedőjétől, kezelőjétől és a közszolgáltatótól, valamint a melléktermék gyártójától, felhasználójától, forgalmazójától tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet.” (82. § (1) bek. ) TERJEDELEM, INDOK, MÉRTÉK, GYAKORISÁG….. és a gyakorlat (különösen hulladéklerakó, szállítás, melléktermék) „A hulladékbirtokost, a hulladék gyűjtőjét, szállítóját, közvetítőjét, kereskedőjét, kezelőjét és a közszolgáltatót a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. A környezetvédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed a hulladékbirtokos által átvett, összegyűjtött és elszállított hulladék eredetére, tulajdonságára, mennyiségére, rendeltetési helyére.” (82. § (2) bek.) + szállítmány feltartóztatás!

Ht. főbb ellenőrzési szabályai Ellenőrzés: elsősorban környezetvédelmi hatóság „Ha hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi, közegészségügyi veszélyhelyzet, súlyos kötelezettségszegés, vagy ennek lehetősége szükségessé teszi, a környezetvédelmi hatóság haladéktalanul és előzetes bejelentés nélkül helyszíni ellenőrzést is tart.” Speciális ellenőrzés: 1./melléktermék (előállítás, felhasználás, forgalmazás, tárolás) 8. §-ban meghatározott feltételeknek való megfelelését a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. 2./közszolgáltató (elszámolás, számlázás, díjfizetés, a díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedések, a közszolgáltatást érintő értesítési, tájékoztatási, szolgáltatásnyújtási kötelezettség) ezen rendelkezések fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. (Díjfelügyelet: MEKH!, minősítés kapcsán: OHÜ, mint hatóság) 3./gyártó a fogyasztók tájékoztatására, valamint a terméken és a csomagoláson feltüntetendő információkra vonatkozóan a Ht. 23. § (1) és (2) bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett fogyasztót érint.

Nyilvántartás, adatszolgáltatás Nyilvántartás vezetésére kötelezettek köre Nyilvántartás adattartalma Nyilvántartás megőrzése (5, illetve 10 év, lerakó esetében nem selejtezhető!) Adatszolgáltatás (rendszeres, eseti) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszer => közhiteles?! Általános és speciális nyilvántartási, adatszolgáltatási szabályok

Ht. szankciórendszere Nem érinti a szankciórendszer egészét (büntetőjog => Btk., kártérítés => Ptk., szabálysértés => Sztv.) Mögöttes szabályozás a Kvt. (pl. a felelősségi irányelv miatt is) A Ht. közigazgatási szankciókat tartalmaz, mögöttes eljárási szabály a Ket. Legfontosabb jogintézmények: – Kötelezés – Lefoglalás – Elkobzás – Bírság

Ht. szankciórendszere Kötelezés Felfüggesztés, korlátozás, megtiltás Lefoglalás Elkobzás Veszélyes gyakorlat: zárlat (Ket. 29/A. §) „Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt napon belül e törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően is elrendelheti. Az ideiglenes biztosítási intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelésének oka megszűnt, vagy ha az ideiglenes biztosítási intézkedést meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a hatóságnál letétbe helyezték. Az ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát veszti a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével.”

Ht. szankciórendszere Hulladékgazdálkodási bírság „Aki – a) hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, – b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve attól eltérően végez, vagy – c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként, illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” Kormányrendeleti szabályozás ? Egyszerű bírság, mérlegelési szempontok alapján megállapított bírság, vagy alapbírság és változók szorzataként megállapított bírság

Ht. szankciórendszere Bírság mellőzhetősége (csekély súlyú) Bírság mérséklése („bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti”) Bírság nem mérsékelhető: – a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó, – az ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével megvalósuló, – a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó jogsértés esetén Egyéb felelősségi formák alól nem mentesít (Kvt.) Adók módjára behajtandó köztartozás

Hulladéklerakási járulék Célja: hulladék eltérítése a lerakótól + „az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében” Alanya: lerakó üzemeltetője, ill. a D1-5, D12 művelet végzője Számítása: számszakilag lásd később, alapja: fajta jelleg, típus Keletkezés ideje: „hulladéklerakóban elhelyezett” => elhelyezés !!! („lerakással keletkezik”) Bejelentkezés: keletkezéstől számított 15 nap Megfizetés: negyedévente Hatóság: környezetvédelmi hatóság (pü-i teljesítés szempontjából is …de => „az általa megjelölt számla” helyett OKTVF honlap!) Nyilvántartás vezetése kötelező Negyedéves adatszolgáltatás Végrehajtási szabály: 104/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet…..helyett…. 318/2013. (VIII. 28.) Korm. Rendelet Gondok: telephelyi mennyiség értelmezése, EWC kódok, eltérő ellenőrzési gyakorlat, az elvek, célok és a fiskális szempontok kollíziója, szabályozási diszpreferencia Az át nem háríthatóság külön téma

Hulladéklerakási járulék „ Nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni a) a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rekultiváció vagy kármentesítés során, ha a rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett lerakóból hulladékot helyeznek át egy másik lerakóba, b) a Magyar Állam vagy az Európai Unió által támogatott kármentesítés során képződő hulladék hulladéklerakóban történő elhelyezésekor.” 5000 Le alatti szennyvíztisztító telep települési szennyvíziszapja (feltételek!) Települési szennyvíziszap komposzt takaró rétegkénti elhelyezése (feltételek, mert lehet, hogy csak 50 %-os mentesség!) Elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszer kiépítése a lerakón! (60 napos szabály + adatkezelés!) Számítás: HJ (Ft/negyedév) = Σ [Hi (tonna/negyedév) x Ei (Ft/tonna)] HJ = fizetendő hulladéklerakási járulék H = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék tömege E = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára i = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa

Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa (i) Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna) települési hulladék, ideértve az előkezelt települési hulladékot is 3000 Ft6000 Ft9000 Ft Ft 2. építési-bontási hulladék 3000 Ft6000 Ft9000 Ft Ft 3. veszélyes hulladék 3000 Ft6000 Ft9000 Ft Ft 4. települési szennyvíziszap 3000 Ft6000 Ft9000 Ft Ft 5. a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább hasznosítható maradék hulladék 2000 Ft4000 Ft6000 Ft8000 Ft 6. a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább nem hasznosítható maradék hulladék 1500 Ft3000 Ft4500 Ft6000 Ft

Lerakási járulék felhasználása A hulladéklerakási járulékból befolyt összeget a környezetvédelemért felelős miniszter a következőkre fordítja: a) az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXXIV. törvény 3. § (5) bekezdése alapján az ideiglenes ellátás, valamint a szükségellátás költségeinek, illetve az ideiglenes ellátás és szükségellátás során felmerülő működési, fejlesztési és ellenőrzési költségek fedezetére; b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működtetésének biztosítására és fejlesztésére; c) a hulladékképződés megelőzését szolgáló ösztönző rendszerek támogatására; d) az elkülönített hulladékgyűjtés költségeinek fedezésére; e) a hulladék hasznosítására vonatkozó országos célok teljesítéséhez szükséges beruházás, technológiai fejlesztés támogatására; f) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos általános célok érvényesítéséhez szükséges feladatok finanszírozására; g) a hulladéklerakók rekultivációjára, a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására, kezelésére; h) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági szemléletformálásra, illetve tájékoztatásra; i) az országos és területi hulladékgazdálkodási tervek, megelőzési programok előkészítésének és megalkotásának finanszírozására; j) egyéb, a környezetvédelemért felelős miniszter által meghatározott, hulladékgazdálkodással összefüggő állami feladatok ellátására; k) a b)–j) pontban foglalt feladatok végrehajtása körében felmerülő működési és fejlesztési költségek fedezetére; l) a hulladéklerakási járulék befizetési kötelezettségének körében felmerülő pénzügyi, számviteli, hatósági, ellenőrzési és ügyviteli feladatok ellátásának fedezetére. A miniszter az (1) bekezdés k) és l) pontjában meghatározott feladatra a hulladéklerakási járulékból befolyt összeg tárgyévi pénzforrásainak 10%-át, de legfeljebb 2 milliárd forintot használhat fel június 30-ig az a)-b), l) pontok prioritása !

Környezetvédelmi biztosítás Cél: a tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében Alany: kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet (Ht. szerinti!!!): - amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik, - amely a Ht. szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, - amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít. Mérték, részletszabályok: ? Megkötés tényének az igazolása: üzleti év végét követő év május 31-ig, a kv. hatóságnak GYAKORLATI PROBLÉMA: ENGEDÉLYEZÉS, ELLENŐRZÉS

Céltartalék Alanya: közszolgáltató (ha hulladékkezelő létesítményt üzemeltet), korm. rendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet Arány: a kezelésre kerülő hulladék mennyiségével arányosan Cél: biztosítékot nyújt (mire?) Képzés (elkülönítés) szabályai: Korm rendeletben, de (ha az nem tér el) - a működés folyamán - az adózás előtti eredmény terhére - az előre látható kockázat, veszteség figyelembevétele - időarányos vagy teljesítményarányos Mérték: a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja Május 31-ig igazolni a céltartalék meglétét, illetve a mérték számítását (költségbecslés) Korm. rendelet: ?

Felügyeleti díjak, de nem mindegy melyik! Díjfelügyeleti díj: Alanya: közszolgáltató Mértéke (éves): a közszolgáltató által nyújtott hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett település lakosainak száma és 100 forint szorzata Megfizetés időpontja: tárgyév június 30. (kiv.: 2013) Díjfelügyeleti díj szabályozási anomáliái (MEKH) Éves felügyeleti díj (hulladékgazdálkodási tevékenységi): A Ht. szóhasználati azonossága miatt félreértés alakulhat ki, de ezt a környezetvédelmi hatóság felé kell fizetni ! Az éves felügyeleti díj mértéke a) hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységek esetén forint, b) nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén forint, c) 2013-ban az a)-b) összeg 50 %-a. Mentes a felügyeleti díj fizetése alól a közszolgáltató, illetve az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenység. Az éves felügyeleti díjat minden évben február 28-ig kell megfizetni, évközi kezdés esetében pedig a díj arányos részét az engedély jogerőre emelkedést, vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.