Törvény a hulladékról - változások a szabályozásban

Az előadások a következő témára: "Törvény a hulladékról - változások a szabályozásban"— Előadás másolata:

1 Törvény a hulladékról - változások a szabályozásban
dr. Csepregi István

2 Előzmények dióhéjban I.
2000 előtt nincs átfogó hulladék/hulladékgazdálkodási törvény 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról ( – ) a szabályozás alapvetően sikeres és eredményes, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt EU tagság => új követelmények => már 2006-ban 2008/98/EK irányelv => jogharmonizációs idő 2 év ( )

3 Előzmények dióhéjban II.
A hulladékról szóló törvényjavaslat benyújtása: A T/5538. törvényjavaslat vitája tavasz-ősz A törvényjavaslat elfogadása :51:57 Köztársasági Elnök Úr megfontolásra visszaküldi :54 Az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényjavaslat ismételt elfogadása, módosításokkal :11:26 Köztársasági Elnök Úr aláírja Kihirdetés a Magyar Közlönyben 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (Ht.)

4 A változás néhány kulcspontja I.
EU jogharmonizációs determináció Célok: pl. hulladékhierarchia átértékelődése Következmény: új szakmai prioritások, K+F átértékelődés, hasznosítási prioritások, „lerakótól eltérítés” Fogalmak: pl. kezelés alapjaiban eltér a jelenlegitől => hasznosítás+ártalmatlanítás+előkészítés Következmény: a szakmai tartalom és nyelv átértékelődése Jogintézmények: Pl. gyártási maradék, melléktermék, hulladékstátusz megszűntetése Következmény: technológia fejlesztések, egy jó technológus, szakértő aranyat ér…

5 Hulladékhierarchia (új)
Ártalmatlanítás Egyéb hasznosítás Újrafeldolgozás Újrahasználatra előkészítés Megelőzés

6 Két fogalom….. újrahasználat: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált; újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen; E pluribus unum: Mikor szűnik meg a hulladékstátusza és milyen R kód alapján?

7 Gyártási maradék „A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó, de a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, anyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. Az anyag vagy termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.” (Ht. 5. § (2) bek.)

8 Melléktermék „Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek lehet tekinteni: a) további felhasználása biztosított, b) előállítását követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható, c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és e) további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak.” ( Ht. 8.§)

9 Hulladékstátusz megszűnése
„Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén: a) meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.”(Ht. 9. § (1) bek.)

10 A változás néhány kulcspontja II.
A hazai „többlet” Alapelvek Fogalmi rendszer cizellálása, fogalmak átértékelése (50 fogalom a törvényben + Vhr.ek… egy pl.) Települési hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása Tulajdoni szerkezet Management jog Speciális engedélyezés + minősítés + tervezés 1 település egy közszolgáltató elv Közszolgáltatás bővülése Kötelező szelektív gyűjtés Központi díjszabályozás Gazdálkodó szervezetek bevonása a közszolgáltatásba Díj felügyeleti díj Lerakási járulék bevezetése Az engedélyezési, ellenőrzési, adatszolgáltatási és felelősségi (szankció) rendszer átalakítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

11 Alapelvek az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve
a kiterjesztett gyártói felelősség elve az önellátás elve a közelség elve a szennyező fizet elve a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve a keresztfinanszírozás tilalmának elve

12

13 Engedélyezés I. „Hulladékgazdálkodási tevékenység – e törvényben meghatározott kivétellel – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.” Speciális engedély: a közszolgáltatási engedély Hulladékgazdálkodási tevékenység (III. fejezet): Hulladék gyűjtése (kiv: ingatlanon, telephelyen való gyűjtés) Hulladék kereskedelem, közvetítés, szállítás Hulladék hasznosítás Hulladék ártalmatlanítás Hulladék behozatal, kivitel, átszállítás (1013/2006/EK rendelet!) Engedély: kereskedő, közvetítő, ha birtokába kerül, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás, Kormányrendeleti szabályozás a lényeg!

14 Engedélyezés II. Kérelem elutasítása, nyilvántartásba vétel megtagadása: ha a hulladékgazdálkodási tevékenység során alkalmazni tervezett művelet nem felel meg a jogszabályoknak, vagy az nem áll összhangban a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal.(„Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.”) Nem adható engedély annak, továbbá nem vehető nyilvántartásba az, akinek vagy amelynek az önkormányzati vagy az állami adóhatósággal szemben köztartozása van.

15 Engedélyezés III. „A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyt, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, valamint a nyilvántartásba vett adatokat a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben módosíthatja vagy visszavonhatja.” (79. § (4) bek.) „Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a (4)–(7) bekezdésben foglalt feltételekhez kapcsolódó szabályokat részletesen meghatározhatja.” (79. § (9) bek.) Ügyintézési határidő: 2 hó, nyilvántartásba vétel 1 hó

16 Ht. szankciórendszere I.
Nem érinti a szankciórendszer egészét (büntetőjog => Btk., kártérítés => Ptk., szabálysértés => Sztv.) Mögöttes anyagi jogi szabályozás a Kvt. (pl. a felelősségi irányelv miatt is) A Ht. közigazgatási szankciókat tartalmaz, mögöttes eljárási szabály a Ket. Legfontosabb jogintézmények: Kötelezés Lefoglalás Elkobzás Bírság

17 Ht. szankciórendszere II.
Lefoglalás „A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez kötött tevékenységet nyilvántartásba vétel, illetve engedély nélkül folytató személytől, valamint attól, aki e törvény rendelkezéseitől eltérő módon hulladékot szállít, hulladékot más ingatlanán, közterületen jogellenesen elhelyez vagy elhagy, a jogsértéssel érintett eszközt, dolgot, illetve a hulladék szállítására használt járművet, valamint bármely dolgot, amelyre a hatóság előtti eljárásban, mint bizonyítási eszközre szükség lehet, a helyszínen lefoglalhatja.” Lefoglalás lehet elszállítással, vagy visszahagyással (korlátozással) Lefoglalás megszűntetése (5 eset), Lefoglalt dolog kiadása: tulajdonos, vagy akitől lefoglalta, ha jogszerű birtokos (előfeltétel: költségek megtérítése) Lefoglalt dolog értékesítése: „ha a lefoglalt eszközt, dolgot, illetve járművet a lefoglalást elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül a (4) bekezdésben meghatározott személy a környezetvédelmi hatóságtól nem veszi át” (5 év után az ellenérték a MÁ-t illeti)

18 Ht. szankciórendszere III.
Elkobzás a) az ügyben jogerősen a Ht. 86. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bírságot szabtak ki, és a jogerősen kiszabott bírságot vagy egyéb költséget a jogsértő személy az előírt határidőig nem fizette meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított 8 napon belül benyújtott kérelem alapján – a környezetvédelmi hatóság a részére nem engedélyezett, valamint b) a lefoglalást elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül a hulladék, illetve a hulladék szállítására használt jármű tulajdonosa nem nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot szállító, illetve jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt, dolgot vagy járművet jogsértés céljából használja fel, vagy az ügy összes körülményeire tekintettel megállapítható, hogy a hulladék tulajdonosa tudomással bírhatott arról, hogy a lefoglalt eszközt, dolgot vagy járművet jogsértésre használják fel, és ennek tényéről a környezetvédelmi hatóságot nem tájékoztatta.

19 Ht. szankciórendszere IV.
Hulladékgazdálkodási bírság „Aki a) hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként, illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” Kormányrendeleti szabályozás Határozott összegű, vagy alapbírság és változók szorzataként megállapított bírság

20 Ht. szankciórendszere V.
Bírság mellőzhetősége (csekély súlyú) Bírság mérséklése („bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti”) Bírság nem mérsékelhető: a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó, az ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével megvalósuló, a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó jogsértés esetén Egyéb felelősségi formák alól nem mentesít (Kvt.) Adók módjára behajtandó köztartozás

21 OHÜ „Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OHÜ) a hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosításának az érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter által alapított, a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló társaság, amelynek üzletrésze forgalomképtelen.”(2011. évi LXXXV. törvény 19. § (1) bekezdés) VÖ Ht. 11. § (1) „A kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet kezdeményezésére az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) a gazdálkodó szervezetet minősíti….”

22 A Ht. hatálybalépése I. A Ht. általános hatálybalépése: 2013. 01. 01.
Üzenete: gyors és határozott változás A napjával, illetve a napjával hatályba lépő rendelkezések nem a fokozatosságot, hanem inkább a célok előre jelzését és a kiszámíthatóságot szolgálják Kevés az átmeneti szabály, azok három csoportra oszthatóak: Hatósági átmeneti szabályok Települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel/közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos átmeneti szabályok (a TFH szabályozás a Vgtv.-be!) A közszolgáltatási díjjal kapcsolatos átmeneti szabályok 2013 évre A célállapotot meghatározó, vagy feladatkijelölő rendelkezések nem átmeneti szabályok!

23 A Ht. hatálybalépése II. 2013. december 12. első OMP kidolgozása
2016. július 1. a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött mennyiséghez képest 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni 2020. december 31. a háztartási, a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni

24 A Ht. hatálybalépése III.
Hatósági átmeneti szabályok „E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.” Begyűjtési, tárolási engedélyek az „időbeli hatályuk lejártáig” (magyarul: érvényességi idő), de max. 2 évig érvényesek (az engedélyes gazdálkodó szervezetre a szállítókra, kereskedőkre közvetítőkre, hulladékkezelőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni) Melléktermék => a „törvény hatálybalépésekor működő gazdálkodó szervezet” aki mellékterméket állít elő, ilyen képződik és így használja, tárolja, forgalmazza, a keletkezéstől számított 6 hó a tájékoztatás (KÖTEVIFE), hogy megfelel-e a 8. §-nak!

25 Felkészülési idő 2010. évi CXXX. törvény 2. § (3) bekezdés:
„ A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.” A Ht. 44 Korm. rendelet, min. rendelet alkotására adott felhatalmazást + települési önkormányzati rendeletalkotásra!!! A felkészülési idő rövid, a vhr-ek tekintetében prognosztizálhatóan nem lesz elég (idő és információ deficit) Megoldás lehet: Átmeneti szabályok a vhr-ekben (ahol lehet) Jogalkalmazási rugalmasság Bírságmoratórium átmeneti jelleggel (csak meghatározott adminisztratív hibákra) Képzések