A diasort készítette: Dr. Temesi István és Dr. Linder Viktória szeptember

Az államszervezet felépítésének elvei A hatalom megosztása Az államhatalmi ágak megosztásának klasszikus elmélete (Montesquieu): törvényhozás végrehajtás Igazságszolgáltatás „A törvények uralmának és az ember szabadságának biztosítása.” „A zsarnokság kiküszöbölése.”

A hatalom korlátozása „Sem a szabadság, sem a nyugalom, sem a boldogság nem lehetséges, ha a hatalom korlátlan.” „A hatalommegosztás hiábavaló, ha a hatalom összege végtelen.” -Constant az államfői hatalom elmélete. Az államszervezet felépítésének elvei

Az egyes államhatalmi ágak kiegyensúlyozása a végrehajtó hatalom dominanciájának csökkentése: parlamenti ellenőrző szervek - Állami Számvevőszék - Ombudsman Az államhatalmi ágak sokasodása -Ügyészség -Alkotmánybíróság Az államszervezet felépítésének elvei

A közigazgatás túlterjeszkedése - az ún. igazgatási hatalom elmélete (administrative power - USA) -municipiális hatalom -föderalizmus -regionalizmus Az államszervezet felépítésének elvei

Köztársasági elnök Kormányzás Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom Államigazgatás Helyi Önkormányzatok Alkotmánybíróság Ügyészség Kormány Országgyűlés DÖNTÉSEK végrehajtása E L L E N Ő R Z É S Választás ELLENŐRZÉS politikai felelősség érvényesítése Gazdálkodás ELLENŐRZÉSE ELLENŐRZÉS - alapjogok védelme DÖNTÉSEK előkészítése és végrehajtása Törvényesség i felügyelet Igazságszolgáltatás - Kúria - Ítélőtábla - Törvényszék - Járásbíróság Törvényességi felügyelet IRÁNYÍTÁS Normakontroll - Állami Számvevőszék - Ombudsman Ellenőrző szervei

KÖZIGAZGATÁS K Központi igazgatás Helyi igazgatás Területi Államigazgatás Helyi Államigazgatás Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek Helyi Önkor- mányzat Települési Önkor- mányzat Törvényességi felügyelet Véleményezési és javaslattételi jog Államigazgatás KORMÁNY A Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek Megyei Önkor- mányzat IRÁNYÍTÁS

A magyar közigazgatás alrendszerei Az államigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolata Törvényességi felügyelet (Kormány, miniszter, főv. és megyei kormányhivatal) A helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok Területszervezési döntések A helyi önkormányzatokat megillető véleményezési és a javaslattételi jog

Az államigazgatás kialakulása és fejlődése Centralizált történelmi bürokratikus birodalmak (ókor) → Veszélyelhárító közigazgatás (középkor) → Rendőrállam – professzionális adminisztráció (XVII- XVIII. sz.) → Jogállam (XIX. század - )→ Jóléti állam - szolgáltató közigazgatás (XX. sz. - )

Az államigazgatás kialakulása és fejlődése A magyar kormányzati rendszer története Alkotmányos monarchia - királyság (1867 – 1918) Népköztársaság ( ) Tanácsköztársaság (1919) Köztársaság (1919) Alkotmányos monarchia – királyság, kormányzó – (1919/20 – 1944/45) Köztársaság (1945/46 – 1949) Népköztársaság (1949 – 1989) Köztársaság ( )

Az államigazgatási szervezet felépítésének elvei Centralizáció ↙ ↘ Dekoncentráció Koncentráció Decentralizáció

Az államigazgatási szervek osztályozása Tipikus és atipikus államigazgatási szervek Központi és helyi államigazgatási szervek Egyszemélyi vezetés – Testületi vezetés Érdemi döntési jog – Konzultatív szerep Különös hatáskör – Általános hatáskör Civil és rendészeti államigazgatási szervek

Alá- fölérendeltség ↔ Mellérendeltség Irányítás Felügyelet Ellenőrzés Irányítás az államigazgatásban: Ksztv. 1. § Felügyelet az államigazgatásban: Ksztv. 4. § Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya

Irányítás: teljes szervezeti alárendeltség korlát: hatáskörelvonás tilalma Teljes irányítási jogkör = szakmai irányítás + szervezetirányítás Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya

A Kormány A Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szervek -A Kormány segédszervei –Minisztériumok (a Miniszterelnökség is) –Kormányhivatalok –Központi hivatalok –Autonóm államigazgatási szervek –Önálló szabályozó szervek A központi államigazgatási szervek

A Kormány fogalma funkciói → kormányzás + igazgatás összetétele → miniszterelnök, miniszterek működése → Ksztv., ügyrend üléseinek előkészítése

A Kormány működésének formái: Kormányülés A Kormány segédszervei – a koordináció szervei: –Kabinet –Kormánybizottság –közigazgatási államtitkári értekezlet –egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó szervek –kormánybiztos A központi államigazgatási szervek

A minisztériumok szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok + egyéb a miniszter munkaszerve egyszemélyi vezetője a miniszter struktúra: Ksztv. + SZMSZ a miniszter segédszervei: államtitkárok, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkárok, miniszteri biztos (állami vezetői szint) főosztályok, osztályokra, munkacsoportok, titkárságok miniszteri kabinet A központi államigazgatási szervek

A Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium a miniszterelnök és a Kormány munkáját segítő igazgatási apparátus funkciója kettős: titkársági feladatok és koordináció Igazgatási apparátus: -miniszterelnök -miniszterelnök-helyettes -Miniszterelnökséget vezető miniszter -tárca nélküli miniszter(ek) -Kormánybiztos(ok) A központi államigazgatási szervek

KormányhivatalKözponti hivatal törvényi felsorolás Ksztv.Ø létrehozástörvénykormányrendelet vezetési struktúraegyszemélyi vezetés, esetleg testületegyszemélyi vezetés irányítása Kormány irányítja + felügyelet: kijelölt miniszter miniszter irányítja területi államigazgatási szervekkel rendelkezhet ha létesítésükről rendelkező jogszabály erre kifejezetten lehetőséget ad fegyveres rendvédelmi feladatok is ● Ø feladat- és hatáskör törvény határozza megJell. kormányrendelet határozza meg önállósága törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható struktúra SZMSZ - a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter jóváhagyását követően adja ki SZMSZ – az irányító miniszter adja ki vezető kinevezése és felmentése miniszterelnök, a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára az irányítást gyakorló miniszter A központi államigazgatási szervek

autonóm államigazgatási szerv önálló szabályozó szerv létrehozástörvénysarkalatos törvény felsorolásKsztv. - Közbeszerzési Hatóság - Egyenlő Bánásmód Hatóság - Gazdasági Versenyhivatal - Nemzeti Adatvédelmi és - Információszabadság Hatóság - Nemzeti Választási Iroda Ksztv. - Nemzeti Média- és Hírközlési - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogszabályalkotás (rendelet) Ø ● jogalkalmazás ●● A központi államigazgatási szervek

A helyi igazgatás dualizmusa ↙↘ helyi államigazgatáshelyi önkormányzatok dekoncentráció decentralizáció Tanácsok (szakigazgatás + formális önkormányzat) + Helyi államigazgatás Ø területi és helyi államigazgatás - ágazati szakigazgatási szervek - helyi önkormányzatok (Ötv. 1990) integráció- helyi önkormányzatok (Mötv. 2011) 2013járások 2015integrált kormányhivatali rendszer- helyi önkormányzatok (Mötv.) Az államigazgatás területi és helyi szervei

A fővárosi és megyei kormányhivatalok létesítés, jogállás: Alaptörvény és évi CXXVI. törvény a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei területi integráció: egységes hivatali szervezet szakigazgatási szervei irányítása: Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetése: kormánymegbízott 2015.április 1. - szakigazgatási szervekből kormányhivatali főosztályok, járási szakigazgatási szervekből osztályok Az államigazgatás területi és helyi szervei

A fővárosi és megyei kormányhivatalok irányítása: Miniszterelnökséget vezető miniszter - korlátozott: alapítás, átszervezés és megszűntetés: Ø vezető kinevezése, illetve felmentése: Ø szakmai irányítás: egyes szakigazgatási feladatok ellátásának irányításában a szakmai irányító is részt vesznek. vezetése: -kormánymegbízott -főigazgató -igazgató Az államigazgatás területi és helyi szervei

A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre A jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában, ennek keretében - koordináció - ellenőrzés - informatikai tevékenység - képzés, továbbképzés Közigazgatási hatósági ügyek - általános jogorvoslati fórum - elsőfokú hatóság Törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett Az államigazgatás területi és helyi szervei

Dekoncentrált szervek a kormánymegbízott irányítási jogkörén kívül a NAV dekoncentrált szervei az integrációban nem érintett területi államigazgatási szervek (egyéb dekoncentrált szervek –2.1 Megyei illetékesség: -budapesti és megyei rendőr-főkapitányságok -a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai -Tankerületek -a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltségei -2.2 Regionális illetékesség -Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságai –2.3 Területközi szervek -Országos Vízügyi Főigazgatóság 12 vízügyi igazgatósága -10 nemzeti park igazgatóság Az államigazgatás területi és helyi szervei

Járások járási hivatalok január járási hivatal + 23 fővárosi kerületi hivatal = 198 a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egysége, kirendeltsége közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak ellátásában államigazgatási feladatok: önálló feladat- és hatáskör – hivatalvezető gyakorolja települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatok integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) → 38 azonnal intézhető, 42 saját hatáskörében intézhető ügytípus, 265 féle ügyben beadvány továbbítás céljából és 54 ügytípusban tájékoztatás okmányiroda

A helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok szervezeti kerete - Delegált (államigazgatási) feladatok ellátása: 1.A települési önkormányzat jegyzője - ha jogszabály másként nem rendelkezik általános első fokú államigazgatási hatóság. 2.Polgármester, megyei képviselő-testület elnöke, képviselő- testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője - kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet állapíthat meg [Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése] A képviselő-testület (közgyűlés) utasítási joga kizárt. Államigazgatási feladatok ellátásához szükséges költségvetési támogatás: központi költségvetés. Az államigazgatás területi és helyi szervei

Az államigazgatási funkciói és feladatai

Az államigazgatási funkciói Az államhatalmat megjelenítő közigazgatási funkciók: rendészet, honvédelem, pénzügyek, jogrend megteremtése és fenntartása, külkapcsolatok. Állandó funkciók - Változó funkciók ↓ védelmi funkciók szükségletkielégítő funkciók Végrehajtás ↙ ↘ Jogszabályok végrehajtása - Politikai döntések végrehajtása Integráció - Allokáció

Az államigazgatás feladatainak meghatározása: jogszabályok ↓ Az államigazgatási feladatok naprakész ismerete: Állami feladatkataszter 2012 feladatok az ellátásért felelős közigazgatási szervek az együttműködő szervek az együttműködés formája a feladat forrása a feladat ellátását biztosító költségvetési sor a végrehajtás ütemezése a végrehajtás határideje ↓ Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia (2014) feladat (intézkedés) 8000 jogszabály, stratégiai és szervezeti dokumentum adat Az államigazgatási funkciói

Az államigazgatás működésének alapelvei HatékonyságDemokratizmus eredményesség jogszerűség bürokratikus szervezet hierarchia egyszemélyi vezetés szolgálati út uniformizált működés átláthatóság elszámoltathatóság becsületesség méltányosság jogállamiság tiszteletben tartása

Az államigazgatás tevékenységfajtái 1. Az államigazgatási tevékenység módja alapján jogi hatású cselekmények (aktusok)nem jogi hatású cselekményeket 2. Az államigazgatási tevékenység irányultsága szerint Szervezetrendszeri (szervezetrendszeren belüli) igazgatás (belső igazgatás) Szervezetrendszeren kívüli igazgatás (külső igazgatás) Hierarchikus igazgatás (irányítás) Nem hierarchikus (hierarchián kívüli) igazgatás Jellemzője: - teljes szervezeti alárendeltség Jellemzője: - A jogviszony mindkét alanya államigazgatási szerv, de mellérendelt viszonyban állnak egymással Jellemzője: - az egyik fél államigazgatási szerv, a másik fél nem tartozik az államigazgatáshoz, pl. állampolgár, más állami vagy nem állami szervezet

Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége Az államigazgatás jogalkotó tevékenysége Alaptörvény T) cikk jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (Jat.) a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. Törvény a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet egyéb alacsonyabb szintű normák

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége „Az általános normának – mely elvontan meghatározott tényálláshoz egy éppen olyan elvontan meghatározott következményt fűz – ahhoz, hogy egyáltalán értelmet nyerjen, egyediesítésre van szüksége.” – Hans Kelsen A jogalkalmazás célja: a jog érvényesítése → aktus (döntés) Államigazgatási jogalkalmazás → államigazgatási hatósági jogalkalmazás Hatóság: államigazgatási hatósági jogkört gyakorol → jogérvényesítés közhatalom birtokában, hierarchián kívül Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Feladatkör → Hatáskör → Hatósági jogkör Illetékesség Hatáskör-átruházás tilalma Szubdelegálás tilalma A hatósági tevékenység két fő formája: a hatósági jogalkalmazás a hatósági felügyelet

Hatósági felügyelet → ellenőrzés + intézkedés ↙ ↘ jogszabályi előírások (ex lege) jogalkalmazói aktus előírásai speciális hatósági felügyelet általános hatósági felügyelet (felügyeleti szervek) Törvényességi felügyelet (pl. köztestületek, állami vállalatok felett) (a Ksztv. és az Mötv. által szabályozott felügyelet nem hatósági felügyelet!) Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Intézeti típusú szervek KözintézetKözüzem humán közszolgáltatások ingyenes vagy közvetetten – és ált. nem paci áron - finanszírozva gazdasági közszolgáltatások ált. piaci áron az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke mérhető Jogszabályi fogalma nincs költségvetési szerv Áht. jogszabályi fogalma (1977. évi VI. tv.) szűkebb, mint a tudományos fogalma: gazdasági közszolgáltatásokat végző szervezetek létesítés célja: közfeladatok ellátása (jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat) létesítés célját jogszabály általánosan nem határozza meg, de közfeladat ellátása irányítás: Áht. 9. §irányítás: Ptk. (tulajdonosi jogok gyakorlása) + felügyelet (cégbíróság + államigazgatás) személyi állomány általában közalkalmazott személyi állomány általában munkavállaló

A költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti (Áht. 9. §) alapítása, átalakítás és megszüntetés, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása vezető kinevezése vagy megbízás adása vezetésre, vezető felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása + a vezetővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása gazdasági vezető kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása a szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése a szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás A szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés a szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint egyes, a törvényben meghatározott irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége

A közüzem (közvállalat) és a tulajdonosa közötti viszony: az állami vállalat felett az állam törvényességi felügyeletet gyakorol a gazdasági társaságok feletti általános törvényességi felügyelet: cégbíróság a közüzem „irányítása” ~ állami vagyon igazgatása: tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt szerv (Ptk.) állami vagyonról szóló évi CVI. törvény: az állam tulajdonában álló vagyon (az állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módja és szervezete, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai Az állami vagyon kezelésének központi szerve: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége

2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról – Nemzeti vagyon: az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonában álló dolgok. Kategóriái: 1.Kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen és ezért nem adható el, nem terhelhető meg, nem osztható fel. 2.A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körében állami tulajdonban álló társaságok és vagyonelemek, valamint műemlékek. 3.A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek. 4.Az üzleti vagyon elemei. Elsődleges rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. Gazdálkodás felelős módon és rendeltetésszerűen. Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége

A közszolgáltatások ellátásának formái Az államigazgatási szervek maguk látnak el közszolgáltatást → a közhatalmi hatósági és a szolgáltató tevékenység elválasztásának nehézsége Közintézet Közüzem Szerződés magántulajdonban álló gazdasági társaságokkal vagy más szervezetekkel (pl. egyesület, alapítvány) → A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet [Áht. 3/A. § (2) bekezdés] Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége

A belső igazgatási tevékenység A szervezet és működés rendjének szabályozása Jat. 23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv szervezetét és működését. (4) Normatív utasításban szabályozhatja a miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését. ↓ SZMSZ ← Ksztv., Khtv.

A kiadmányozás rendjének szabályozása Ksztv. → belső szabályzat (SZMSZ vagy kiadmányozási szabályzat) Kiadmányozási jog átruházása és visszavonása Szignálás → szolgálati út A belső igazgatási tevékenység

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei A közigazgatási személyzeti politika Fogalma Funkciói Rendszerei Asszimilációs rendszerek Differenciált rendszerek Nyitott rendszer Zárt rendszer zsákmányrendszer karrierrendszer

A nyitott és a zárt rendszerű személyzeti politika közötti különbségek filozófiája, a közigazgatási tisztség viseléséről alkotott felfogás szabályozás módja uniformizáltság a tisztviselő politikához való viszonyának lehetséges formái a személyzeti politika egyes elemei A zárt rendszer alappillérei: kiválasztás és karrier ↙ a közigazgatási dolgozó elmozdíthatatlansága → a pálya biztonsága. A közigazgatási személyzeti politika rendszerei

A zárt rendszerű személyzeti politika kialakítása és működtetése kormányzati igazgatáspolitika önálló feladatkörrel és felelősséggel rendelkező központi államigazgatási szerv vagy szervek Magyarország a közigazgatási személyzeti politika szabályozása: évi CXCIX. törvény (Kttv.) a közigazgatási személyzeti politika meghatározása: Kormány a Kormány közigazgatási személyzeti politikájának érvényesítése: Miniszterelnökséget vezető miniszter (a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter) a közszolgálati életpálya kidolgozásának felelőse: belügyminiszter A közigazgatási személyzeti politika rendszerei

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon 1867-tól A közigazgatási pálya nyitottsága, zárt rendszer kiépítése Kiépül a közigazgatási személyzeti politika nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek mondható zárt rendszere Többpárti zsákmányrendszer Szocialista (egypárti) zsákmányrendszer Áttérés az érdemeken alapuló személyzeti politikára 1970-től politikai program a differenciált rendszer kiépítésének koncepciója 1992 A zárt rendszerű személyzeti politika megteremtése (Ktv.) 2006-tól A nyitott rendszer elemeinek térhódítása

Közszolgálat (a legtágabb értelemben) Közigazgatási dolgozók Nem közigazgatási közhatalmi tevékenység Civil közigazgatásRendv. Államigazgatási dolgozók Helyi önkormányzati tisztviselők Költségvetési szervek (közszolgáltatások) Rendvédel mi szervek (hivatásos) Bíróság Ügyészség stb. Állami vezetők Kormány- tisztviselők KöztisztviselőkKözalkalmazottak Szolgálati jogviszony bírák, ügyészek, stb. Spec. jogv. Ksztv.Kttv.Kjt. külön törvények A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon

Az államigazgatási dolgozók felelősségi rendszere Objektív és szubjektív feltételek Feltételek? Jogi felelősség Nem jogi felelősség - fegyelmi felelősség - anyagi felelősség vagy kárfelelősség - büntetőjogi felelősség - vezetői eredményfelelősség - politikai felelősség

Az államigazgatási dolgozók felelőssége A jogi felelősség feltételei: Objektív → jogsértés (jogellenes magatartás) Szubjektív → vétkesség (felróhatóság) Objektív felelősség – vis maior Szándékosság - egyenes - eshetőleges Gondatlanság - súlyos - enyhe

Jogi felelősségi formák: fegyelmi felelősség → Kttv. + 31/2012. (III. 7.) Kormányrendelet ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése anyagi felelősség vagy kárfelelősség → Kttv. + 31/2012. (III. 7.) Korm. r. ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése és ezzel kár okozása ↘ objektív felelősség is! ○ harmadik személynek okozott kárért való felelősség büntetőjogi felelősség – Btk. + Be. Az államigazgatási dolgozók felelőssége

A közszolgálati etika Etikai felelősség → etikai vétség elkövetése → etikai szabályok megszegése Az etikai szabályok rendszere: Kttv. etikai szabályai hivatásetikai alapelvek és hivatásetikai részletszabályok → Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex A közszolgálati etikai szabályok jelentősége: tételes jogi szabályt nem sértő, de közösségellenes, közéleti anomáliákat és torzulásokat okozó, a közigazgatásban nem kívánatos cselekmények visszaszorítása.

A közszolgálati etika A jogszabály és az etikai szabály viszonya Büntetőeljárás, szabálysértési eljárás Fegyelmi eljárás Méltatlansági eljárás Bizalomvesztés Hivatásetikai elvek megsértése kizárja az etikai eljárás lefolytatását az etikai eljárást meg kell szüntetni - akár munkahelyen kívüli magatartás is megalapozhatja - büntetőeljárás automatikus következménye - a szakmai lojalitás követelményeinek megsértése (Kttv.) - indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet - felmentési ok Kttv § (1)

A közszolgálati etika A kormánytisztviselői hivatás etikai alapelvei - Kttv. 83. § (1) bek.: hűség elkötelezettség a nemzeti érdekek előnyben részesítése igazságos és méltányos jogszolgáltatás méltóság tisztesség előítéletektől való mentesség pártatlanság felelősségtudat szakszerűség együttműködés az intézkedések megtételére irányuló arányosság védelem Részletesen: Hivatásetikai Kódex - II. Hivatásetikai alapelveink magyarázata A vezetőkkel szemben megfogalmazott további etikai alapelvek: - példamutatás - szakmai szempontok érvényesítése - számonkérési kötelezettség

Tartalom A közigazgatás fejlesztésének szükségessége és jelentősége Közigazgatási reformirányzatok - Új közmenedzsment; Good governance; neo-weberi állam és közigazgatás Az adminisztratív konvergencia - Az Európai Unió és egyéb nemzetközi szervezetek közigazgatás-fejlesztési törekvései Az Európai Közigazgatási Tér, az európai közigazgatási alapelvek Közigazgatás-fejlesztési tendenciák az EU-tagállamokban az ezredforduló után Közigazgatási modernizáció hazánkban

Közigazgatási reformirányzatok Kormányzatok fejlesztési kényszerben Meghatározó reformirányzatok:  Új Közmenedzsment (NPM)  Good governance (jó kormányzás)  Neo-weberi állam- és közigazgatás Intézkedések megválasztásánál alapvető: - helyi viszonyok összefüggései - megvalósíthatóság feltételrendszere - környezeti tényezők - tudományos megalapozottság - szakmai vélemények becsatornázása, szakma általi elfogadottság

Új közmenedzsment (New Public Management - NPM) Kialakulásának főbb okai: - elégedetlenség a túlmérezett jóléti állammal szemben - társadalmi kontroll iránti igény - recesszió miatti megszorítások Javaslata: közszektorban is a magánszektor megoldásait alkalmazni, MERT nincs különbség köztük Cél: hatékonyság, hatásosság, eredményesség, teljesítmény → „olcsó, kicsi állam” Eszközei pl: szerkezeti változtatások; kiszervezés; privatizáció; pénzügyi-, személyzeti menedzsment decentralizációja; közszféra HR gazdálkodásának piaci megoldásokhoz közelítése; eredményfelelősség fokozott hangsúlyozása. Kiterjedtsége… Kritikája… (közszférát NEM lehet a magánszféra mintájára működtetni…)

Good governance (jó kormányzás) ‘ 90-es évek óta nemzetközi gyakorlatban - Kormányzásban szereplők: állam/kormány + magánszféra + civil társadalom ↔ bevonásuk a döntéshozatali folyamatokba - Hálózatos együttműködésben - Társadalom érdekeinek sokrétűbb/magasabb szintű artikulációja - Politikai, társadalmi, gazdasági prioritások konszenzuson alapuljanak Ismérvei: - participatív - átlátható/elszámoltatható - effektív a forrás-felhasználásban - igazságos, elősegíti jogállamiság megvalósulását

N Neo-weberi állam és közigazgatás Kontinentális Európában válasz az NPM-reformokra → Weberi, mert: elismeri a hagyományos közigazgatás-felfogást Főbb elemei: - állam-, reprezentatív demokrácia-, közigazgatási jog megerősítése - eltérő státuszú közszolgálat elismerése Neo, mert: + új elemeket adaptál a mai viszonyoknak megfelelően (részben NPM bevált intézkedéseit) Főbb elemei: - eljárásokra orientáló szemléletmódtól elmozdulás állampolgár-központú szolgáltatások felé - bürokratából → szakértő, menedzser

A nemzetközi szervezetek és -intézmények szerepe a közigazgatás-fejlesztésben - Minták/trendek követése (globális vs európai szinten) - Eltérő mélységű hatások: konvergencia szintek - Eltérő körülményekből adódóan: eredmények divergálhatnak Nemzetközi szervezetek kiemelkedő szerepe: - tagjaik közigazgatás-fejlesztésében - konvergencia hatások közvetítésében Pl.: OECD, ENSz, Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Európa Tanács, EU, EUPAN, IIAS, EIPA DE: változó irányvonalak - ajánlások Ezredforduló óta figyelemfelhívás: „Context matters.”

Közigazgatási/közszolgálati modell megválasztása EU-ban = tagállami hatáskör DE kialakulóban: közös Európai Közigazgatási Tér ↔ konvergencia hatások révén közös európai modell Tagállamok kötelezettségei a közigazgatás kapcsán... (uniós jog végrehajtói) Közös közigazgatási kultúra: ↔ Európai közigazgatási alapelvek (Európai Bíróság szerepe) EU-ban beazonosítható reformtendenciák Átfogó cél a megfelelő egyensúly: kiadáscsökkentés ↔ ügyfélorientált közszolgáltatások biztosítása között Közigazgatás-fejlesztési tendenciák az EU- tagállamokban az ezredforduló után – célok, módszerek, eszközök

Korszerűsítési szándék „örök” Rendszerváltás után: - döntések kormányhatározatokban - különböző időintervallumokra - szerteágazó területekre Egyre fokozottabb hangsúly: - minőségi követelmények - teljesítménymérés - hatékonyságértékelés - minőségellenőrzés - szervek átvilágítása Közigazgatási modernizáció hazánkban

A Magyary Zoltán Közigazgatás- fejlesztési programok és megvalósulásuk MP stratégiai célkitűzések: - hatékony nemzeti közigazgatás - közszolgáltatások színvonalának emelése Szempontok: hatékonyság, egyszerűsítés Beavatkozási területek: -szervezet -feladat -eljárás -személyzet → közigazgatás több lépcsőben történő átalakítása

SZERVEZET: kataszter = alap a szervezetfejlesztéshez hatásköri, vezetési-irányítási kérdések, illesztések formakényszer kiszervezések áttekintése fizikai-, informatikai felszereltség FELADAT: dereguláció stratégiaalkotás e-közigazgatás adminisztratív terhek csökkentése esélyegyenlőség elszámoltathatóság korrupció felszámolása kezdeményező kommunikáció A Magyary Zoltán Közigazgatás- fejlesztési programok és megvalósulásuk

ELJÁRÁS: Cél: egységesítés, egyszerűsítés Belső: koordináció, központosított hatáskörök Külső: ügyfélkapcsolatokban (minőségi jogalkotás, ügyfélorientált, szolgáltató jellegű…) SZEMÉLYZET: Cél: személyi állomány megújítása… (kiterjesztő értelmezés) Életpálya-modell: karrierrendszerű, de rugalmas, átjárható Eszköze: munkakör alapú foglalkoztatási rendszer bevezetése szakmai tudás; elkötelezettség; bizalom A Magyary Zoltán Közigazgatás- fejlesztési programok és megvalósulásuk

Közigazgatás- és Közszolgáltatás- fejlesztési Stratégia MP Jó állam-, közjó fogalma + MP 11.0 értékelése… Hatékonyságjavító intézkedések a 4 beavatkozási területen: szerkezeti áttekintés, minősítés hiányok, feleslegek feltárása, javaslat felszámolásukra hatékonyságmérés, új megoldások modellezése Cél 2020-ra: emberek bizalmát élvező szolgáltató állam Alcélok: professzionális, költséghatékony, szervezett Intézkedések: szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése közszolgáltatások színvonalának javítása elektronikus támogatások fejlesztése (digitális állam felépítése)