Oktatási igazgatás 2016.

Alkotmányi alapok Művelődéshez való jog, amely magában foglalja az oktatáshoz való jogot – második generációs alapjog Azt megelőzően – szabadságjog Tanszabadság a tanulás szabadsága - mindenki szabadon választhatja meg kitől mit tanul, Tanítás szabadsága – mindenki szabadon választhatja meg, hogy kinek mit tanít Állami beavatkozás kezdetei – XIX. sz. második fele – gazdasági igények Kiteljesedés – XX. sz. második fele – oktatáshoz való jog – az állam aktív intézményvédelmi tevékenységét igényli Gazdaság igényei Mindenki számára azonos feltételekkel, azonos tudás lehetőségeinek nyújtása Belföldi ekvivalencia Nemzetközi ekvivalencia biztosítása

A művelődéshez való jog, tudományos élet szabadsága (Alkotmány) Művelődéshez való jog, tanszabadság – az oktatáshoz való joga alapjai 70/F. §(1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép-és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/G. §(1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

A művelődéshez való jog (Alaptörvény) X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza. XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

Tankötelezettség  A tankötelezettség alsó korhatára hatodik életév, a felső a tizenhatodik életév  A tankötelezettség alsó korhatára tekintetében a törvény az adott gyermek fejlettségét és az életkorát veszi figyelembe. A gyermek abban az évben válik tankötelessé,amelyben augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben.  A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.  A tankötelezettség iskolába járással, vagy a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető - iskolaigazgató  Járási hivatal  tankötelesek nyilvántartása a járási hivatal,  felügyeli a tankötelezettség teljesítését,  elrendeli a tankötelezettség teljesítését,  és eljár igazolatlan mulasztás esetén is – szabálysértés eljárást folytat le, kezdeményezi az iskoláztatási támogatás szüneteltetését a megyei kormányhivatalnál, kizárja a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból

A jogi szabályozás rendszere Elkülönülő joganyag a)törvények (a köznevelésről évi CXC. tv., felsőoktatásról évi CCIV. tv., a tankönyvpiac rendjéről, a szakképzésről, a felnőttképzésről) b)Korm. rendeletek (pedagógus szakvizsgáról, az iskolaszövetkezetekről, érettségiről, felvételiről, diákigazolványról, nyelvvizsgákról, Oktatási Hivatalról, stb.) c)EMMI rendeletek (a tanév rendjéről, a szakértői névjegyzékről, az iskolai sport tevékenységről, a fogyatékosok jogairól, az oktatási jogok biztosáról, a diákigazolványok igényléséről, az Országos Képzési Jegyzékről, felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásáról, képzési és kimeneti követelményekről) d)intézmények „belső joga” (alapító okiratok, intézményi szabályzatok, társasági szerződések, pedagógiai programok, szerződések)

Tipikus közigazgatási tevékenységfajták  Az oktatás szolgáltató tevékenység – intézeti típusú szervek nyújtják – tipikus közigazgatási tevékenység – közintézet irányítás  Állami, önkormányzati fenntartású intézmények felett  Alapvetően fenntartói irányítás  Nem állami oktatási intézmények  állami elismerés – közhatalmi jogosítványokkal  Engedélyezés, nyilvántartásba vétel  Nyilvántartásba vétel  Törvényességi felügyelet  Köznevelési szerződés – feladat átadása

Állami feladatellátásra kötelezettek I. Korábbi megoldás – az állam úgy tett eleget alkotmányi kötelezettségének, hogy az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatává tette A Nktv. alapvetően megváltoztatta – a köznevelési közfeladatok állami feladattá váltak – ennek következtében megváltozott a fenntartás rendje Óvoda fenntartása kötelezően ellátandó települési önkormányzati feladat A többi köznevelési intézmény tekintetében – állami feladat, amelyet az állam részben intézmények alapításával, fenntartásával és köznevelési szerződések útján lát el A korábban önkormányzatok által fenntartott intézmények fenntartása – államigazgatási feladattá vált – Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ – központi hivatal és területi szervei - a járási tankerületek és megyeközponti tankerületek látják el

Állami feladatellátásra kötelezettek II. A települési önkormányzatok feladata – az intézmények ingó és ingatlan vagyonának működtetése – tárgyi feltételek biztosítása, karbantartás, állagmegóvás és az ezzel összefüggő személyi feltételek biztosítása 3000-nél nagyobb lélekszámú települések esetén kötelező feladat – mentesülhet, ha igazolja a működtetési képesség hiányát, ha ezt az adatok nem vagy nem kellőképpen támasztják alá – hozzájárulás-fizetési kötelezettség 3000-nél kisebb települések esetén az önkormányzat vállalhatja a működtetést A működtetés egyedi feltételeinek meghatározása – a Központtal kötött megállapodás tartalmazza. A Központot a vagyonra – ingyenes vagyonkezelői jog, illetőleg ingyenes használati jog illeti meg.

Intézményrendszer I. 1) Nevelési-oktatási intézmények a) óvoda, b) általános iskola, c) Középfokú iskola  Középiskola  gimnázium,  szakközépiskola  szakiskola d) alapfokú művészeti iskola e) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, f) Kollégium 2)Oktatást nevelést segítő intézmények  pedagógiai szakszolgálati intézmény (logopédia, pályaválasztási, nevelési tanácsadás, stb.)  pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény (pedagógia, tanügyi igazgatási tanácsadás,stb.)

Köznevelési intézmények alapítása I. Ki alapíthat és tarthat fenn: a) az állam, valamint b) a törvény keretei között ba) a nemzetiségi önkormányzat, bb) az egyházi jogi személy, bc) a vallási tevékenységet végző szervezet vagy bd) más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.

Köznevelési intézmények alapítása II. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. Állami intézményfenntartó központ által fenntartott – Oktatási Hivatal Más intézmény – megyei/fővárosi kormányhivatal veszi nyilvántartásba – hatósági nyilvántartás Ha az intézményt nem állami költségvetési szerv, illetőleg települési önkormányzat alapítja – működési engedély szükséges – megyei/fővárosi kormányhivatal Az engedély akkor tagadható meg: pedagógiai, szakmai programja a törvényben meghatározottaknak nem felel meg, nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják, működése nincs összhangban a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal. A kormányhivatal törvényességi ellenőrzést gyakorol felette

Az intézmények jogállása I. 1.Köznevelési intézmények 1.A központ, illetőleg felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények nem jogi személyek 2.A többi intézmény jogi személy, önálló költségvetéssel rendelkezik 3.Szakmai önállóság – minden olyan szakmai kérdésben önállóan dönthetnek, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe 4.Maga állapítja meg a SzMSz-t, a Házirendet, a Pedagógiai programot

Az intézmények belső szervezetének jellemzői I. 1.Köznevelési intézmények 1.Egyszemélyi és a testületi vezetés kombinációja 2.Intézményvezető – 1.Központ által fenntartott intézmény esetén az oktatásért felelős miniszter nevezi ki, menti fel 2.Más intézmények - fenntartó – miniszter egyetértésével 3.Oktatók, alkalmazottak testületei 1.Nevelőtestület – javaslattevő, véleményező szerv, de egyes kérdésekben döntési joga is van pl.: pedagógiai program, házirend, munkaterv, stb. 2.Szakmai munkaközösség 4.Tanulói testületek 1.Diákkörök 2.Diákönkormányzat 5.Helyi érdekek érvényre juttatása 1.Szülői szervezet 2.Iskolaszék 3.Intézményi tanács – a helyi társadalom bevonása az iskolaigazgatásba

Tanulói jogviszony 1.Beíratás napján kezdődik 2.A tanuló intézeti hatalom alatt áll 3.Az intézmény rendje ránézve kötelező, fegyelmi felelősséggel tartozik 4.Jogorvoslathoz való jog 1.A szülő, tanuló az iskola döntése ellen eljárást indíthat 2. A magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen csak akkor, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik 3.Fenntartó bírálja el – a jogsértésre alapított, valamint a jogviszony keletkezésével és megszüntetésével kapcsolatos beadványokat – ez a döntés bíróság előtt megtámadható – közigazgatási per 4.Érdeksérelemre alapított beadványokat az iskolaszék, illetőleg a szülök és nevelőtestület tagjaiból összeállított bizottság bírálja el 5.Állami vizsga (érettségi, szakmai vizsga) – fellebbezés – kormányhivatalhoz, illetőleg a Oktatási Hivatalhoz 5.Az általános és középfokú képzés ingyenes

Köznevelési intézmények irányítása I. 1.Fenntartói irányítás –  döntés a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról  a köznevelési intézmény nevének megállapítása,  költségvetés meghatározása,  az adott nevelési évben indítható csoportok, osztályok számának meghatározása,  ellenőrzés,  a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, munkáltatói jogok gyakorlása,  a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyása,  a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtásának, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének értékelése,  a pedagógiai program, a házirend, valamint az SZMSZ ellenőrzése.

Köznevelési intézmények irányítása II. 2. Kormány Gondoskodik a köznevelést érintő törvények előkészítéséről és végrehajtásáról Elfogadja a Nemzeti Alaptantervet 3. Ágazati irányítás – Oktatásért felelős miniszter – EMMI  kidolgozza a köznevelés stratégiáját,  működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét,  kidolgozza a nevelési-oktatási programokat.  gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről  felügyeli a köznevelés információs rendszerének rendszer működését  dönt az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, kinevezi az intézmény igazgatóját  kinevezi és felmenti az oktatási jogok biztosát. Ágazati irányítási feladatait az intézményfenntartó központ, az Oktatási Hivatal és megyei kormányhivatalok közreműködésével látja el.

Köznevelési intézmények irányítása III. 4. Oktatási Hivatal – központi hivatal Hatáskörébe tartozik – többek közt  a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátása,  a köznevelési szakértői tevékenység engedélyezése  a köznevelési szakértők és érettségi elnökök nyilvántartásának vezetése, az abból való törlés  az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények vonatkozásában hatósági nyilvántartás vezetése,  a KIR rendszerrel kapcsolatos adatkezelés - ebben tartják nyilván a köznevelési intézmények és azok fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből nyilvános adatait, a gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adatait, a köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdálkodási, stb. adatokat,  másodfokú hatóságként jár el a fővárosi és megyei kormányhivatal által hozott elsőfokú döntések elleni fellebbezések kapcsán,  ekvivalencia- és információs központ a külföldön szerzett végzettségek elismerése során.

Köznevelési intézmények irányítása IV. 5. Megyei/fővárosi kormányhivatal  hatósági ellenőrzést végez, amelynek keretében vizsgálja, hogy a köznevelési intézmény működése megfelel-e a jogszabályi feltételeknek,  szabálytalanság esetén felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját,  eljárást kezdeményezhet a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények esetén a kifizető szervnél a költségvetési támogatás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére,  szükség esetén eljárást indíthat az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére,  felügyeleti bírságot is kiszabhat, amelynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot,  a semmisség megállapítása vagy a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indíthat,  A szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét, ha a hatósági ellenőrzés feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.  Közreműködik az intézmények pedagógiai szakmai ellenőrzésében.