Az adatátvételekre, adatátadásokra vonatkozó együttműködési megállapodások lehetséges standardizálása Dr. Kárpáti József osztályvezető Statisztikai koordinációs osztály április 19. Országos Statisztikai Tanács

Bevezető, előzmények I.: -Miért fontosak az együttműködési megállapodások?:  A KSH statisztikai tevékenységének ellátása érdekében számos megállapodást kötött és fog kötni a jövőben is, ezért szükséges ezek áttekintése  A nagy adatszolgáltató szervezetekkel megkönnyíti az együttműködést, a kapcsolattartást  Mindkét fél számára előnyös, mert szabályozott keretek és eljárás rend alapján tudnak együtt dolgozni  Az OSAP-ban nem szereplő adatátvételek/adatátadások szabályait, jogi alapját jelentik az együttműködési megállapodások  A jövőben még hangsúlyosabb lesz a szerepük a HSSZ tagok statisztikai tevékenységének koordinációja tekintetében

-Kikkel?:  a Hivatalos Statisztikai Szolgálat egyes tagjaival (pl.: MNB, NGM, NFM,)  egyéb közigazgatási szervezetekkel (pl.:KEK KH, NAV, ÁSZ)  külső partnerekkel (pl.: hazai felsőoktatási intézményekkel) Bevezető, előzmények II.:

Bevezető, előzmények III.: -Milyen célból?:  A megállapodások célja, tárgya, tartalma igen sokrétű és eltérő lehet: közfeladat tartós jellegű ellátásának átadása stratégiai célú együttműködésről szóló megállapodás adat átadás-átvételről szóló megállapodás (ez a leggyakoribb)  Az együttműködési megállapodások rendszerében való eligazodásnak is ez a megkülönböztetés az alapja

A megállapodások csoportosítása I.: 1. Léteznek olyan megállapodások, amelyek az OSAP által vagy egyéb jogszabály által előírt közfeladat ellátásának átadásáról-átvételéről szólnak HSSZ-tagok között:  ezek komplex megállapodások  adatok begyűjtését, feldolgozását és az elkészült adat állományok átadását, illetve az ezzel összefüggő adatszolgáltatás teljesítését a KSH végzi  a hivatalon belül több főosztály munkáját is érintik  az átadó szervezet vállalja a felmerülő költségek megtérítését  pl.: KSH-NFM megállapodás

A megállapodások csoportosítása II.: 2. Az megállapodások másik nagy körét a KSH és nem HSSZ- tagok közötti adatátvételek adminisztratív adatforrásokból, valamint a HSSZ-körön belüli adatátadások ölelik fel.  a KSH szolgáltat adatot az adatkérőnek pl.: KSH-NGM megállapodás  a KSH kér adatot az adatgazdától pl.: KSH-NAV megállapodás  az adat átadás és átvétel kölcsönös a felek között pl.: KSH-MNB megállapodás  kizárólag egy meghatározott feladat teljesítése céljából kötötték meg pl.: KSH-KEKKH megállapodás  stratégiai célú együttműködés megvalósítása pl.: KSH-ÁSZ megállapodás

A megállapodások csoportosítása III.: 2.1 Az együttműködési megállapodások köréből ki kell emelni a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) és a KSH között érvényben lévő szerződéseket.  MNB az egyik legnagyobb hivatalos statisztikát előállító HSSZ tag a KSH-n kívül  Speciális jogi helyzete van: az Európai Uniós jogszabályok számos adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő számára (Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya)  túlzott hiány eljárás (EDP) kapcsolódó jelentéstételi kötelezettség tárgyában három oldalú megállapodás (KSH-MNB-NGM)

A megállapodások csoportosítása IV.: 3. Léteznek olyan területek, ahol nincs megállapodás az adatátvételről/adatszolgáltatásról: -pl.: Magyar Államkincstár (MÁK) adatszolgáltatásai -Vannak olyan külső partnerek, amelyek kvázi szokás jog alapján szolgáltatnak adatot, ezek általában nem adminisztratív adatok pl.: OMSZ -Szükség van e területen is a szabályozott keretek kialakítására (figyelembe véve az új statisztikai törvény tervezetben előírtakat)

A megállapodások jogi,tartalmi kereteinek egységesítése I. -Az adatátvételek/adatátadások esetén a megállapodásokat tekintve nem egységes a gyakorlat:  szerepel az OSAP-ban és van megállapodás is kötve  szerepel az OSAP-ban, de nincs megállapodás kötve (a jövőben nem biztos, hogy benne lesz az új OSAP-ban, ezért is fontos, hogy legyen megállapodás)  OSAP-n kívűli, de van megállapodás  OSAP-n kívűli és nincs megállapodás - A fentiekre tekintettel szükséges a megállapodások szerkezeti és tartalmi elemeinek egységesítése

A megállapodások jogi,tartalmi kereteinek egységesítése II. - Milyen szempontok figyelembe vétele szükséges az egységesítés során?:  pontosan beazonosítható legyen az átvett/átadott adatállomány  a mellékletek és azok tartalma legyen világosan, átláthatóan definiálva (egy mellékleten belül ne legyen még több függelék)  egységes kommunikáció és folyamatos kapcsolattartás szükséges az adatgazdákkal  a kapcsolattartó személyek pontos adatainak megadása és ezek folyamatos frissítése/karbantartása szükséges  legyen egységes törzsszöveg+éves munkaterv (ezt kellene évente frissíteni)

A megállapodások jogi,tartalmi kereteinek egységesítése III. -A jövőben átalakul a jelenlegi OSAP rendszere:  Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szélesebb kiterjedésű lesz, mint a jelenlegi OSAP kormányrendelet  Hivatalos Statisztikai Szolgálat valamennyi elsődleges és másodlagos adatforrását tartalmazni fogja  A kormány rendeletben történő szabályozás csak azon statisztikai adatgyűjtések és egyes adatátvételek esetén indokolt, ahol szükséges a tényleges adatszolgáltatási kötelezettség kimondása  Az adminisztratív adatforrásból történő statisztikai adatátvételek esetében az ezekhez való közvetlen hozzáférés jogalapját maga a törvényjavaslat biztosítja, annak részleteit – beleértve az átadandó metaadatok körét is – pedig az adatátadó és az adatátvevő szerv együttműködési megállapodásban rendezik.

A megállapodások jogi,tartalmi kereteinek egységesítése IV. -A megállapodások minimális tartalmi elemei:  az együttműködő partnerek neve, székhelye, elérhetősége  az együttműködés hatálya, célja és tartalma  adatbenyújtóra vonatkozó adatok (ha az eltér az adatkezelőtől)  végrehajtóra vonatkozó adatok (ha az eltér az igénylőtől)  adatállományok leírása: megnevezés, felhasználási cél, adatátvétel típusa (admin.adat statisztikai célú átvétele, nem admin. adat statisztikai célú átvétele, egyéb statisztikai adatátvétel)  eredeti állomány megnevezése, az eredeti adatgyűjtést/nyilvántartást elrendelő jogszabály(ok) neve és címe, nyilvántartási/statisztikai egység leírása, nyilvántartási/statisztikai egységek száma az eredeti adatforrásban, adatok frissítésének gyakorisága az eredeti nyilvántartásban

A megállapodások jogi,tartalmi kereteinek egységesítése V.  statisztikai adatátvétel módja, eszköze, adatállomány típusa, szerkezete  statisztikai adatátvétel rendszeressége, gyakorisága, beérkezés határideje  az adatok vonatkozási éve, vonatkozási idő típusa, adatok gyakorisága  az adatok feldolgozottsági foka időszakonként  kiterjedési köre: teljes körű statisztikai adatátvétel, nem teljes körű statisztikai adatátvétel, kombinált statisztikai adatátvétel  az átvett állományok száma egy időszakban  az átvett állomány nagysága MB-ban  az átvett állomány adathelyeinek száma

A megállapodások jogi,tartalmi kereteinek egységesítése VI.  megküldésre kerülő metaadatok megjelölése  rendelkezés az adatok Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belüli továbbadásának, illetve a tudományos célú hozzáférés lehetőségéről

A megállapodások jogi,tartalmi kereteinek egységesítése VII. -Az admin. forrást kezelő szervnek a következő kapcsolódó kiegészítő információkat (metaadatok)szükséges átadni:  az adminisztratív adatforrást kezelő szerv neve, kapcsolattartó adatai  az adatbenyújtó neve, kapcsolattartó adatai  az adatállományok neve, típusa  az adatállományok szerkezetének leírása  az értékkészletek (kódok, megnevezések) átadása,  az adatok értelmezését segítő egyéb módszertani leírások, amelyek megadják az állomány sokaságát (a nyilvántartás, illetve az abból átvett egyedek körét), az állomány tartalmára vonatkozó módszertani információkat (alkalmazott osztályozások, megfigyelés és előállítás módszertanát), a nyilvántartás aktualizálásának, minőségellenőrzésének módját.

Az adatok minőségéről szóló információk megjelenése a megállapodásokban -A hatályban lévő megállapodásokban nagyon kevés rendelkezést találunk a minőségi információk átadásáról, felelőseiről, az adatok ellenőrzéséről -Miért szükséges az adatok minőségéről információt átadnia az adatgazdának?:  a minőség iránti elkötelezettség elvének figyelembevételével végzi a KSH a tevékenységét  a KSH, a HSSZ tagjai és egyéb hivatalos statisztikát előállító szervezetek is érdekeltek abban, hogy a saját adatforrásaik és az abból előálló adatok jó minőségűek legyenek  ha nincs információ az adatok minőségéről, akkor az abból előálló statisztikák minősége is bizonytalan  ez nem minősítést jelent az adatszolgáltató felé, hanem azért fontos, hogy a KSH tudja mérni az adatok minőségét  a KSH visszacsatolást is nyújthat az adatszolgáltatóknak

Összegzés, elérni kívánt célok I. -Az együttműködési megállapodások az új OSAP alapjai, mert a jogszabály által előírt kötelezettséget kizárólag a megállapodások megkötése révén tudja a KSH teljesíteni -Hivatalunk célja, hogy az idén elfogadásra kerüljön egy egységes megállapodás sablon és a jövőben ez alapján kötnénk minden adatgazdával együttműködési megállapodást/a meglévőeket pedig a sablon alapján felülvizsgálnánk évre a több szakfőosztályt érintő megállapodások megkötésének/karbantartásának koordinálását átvenné a Statisztikai Koordinációs osztály -Távlati célunk pedig, hogy a megállapodások egységes adatbázisba kerüljenek, illetve karbantartásuk/koordinálásuk egy kézben összpontosuljon

Összegzés, elérni kívánt célok II. -Kérjük az OST tagok által képviselt szervezetek támogassák a további, szoros együttműködést a KSH-val -A KSH szeretne információkat gyűjteni az OST tagok által képviselt szervezetektől és ezeket beépíteni a jövőbeni gyakorlatába:  milyen tapasztalatai vannak a különböző szervezeteknek az együttműködésről  milyen igények merültek fel részükről  vannak-e belső szabályzataik az együttműködési megállapodások tekintetében  használnak-e esetleg valamilyen sablont  válaszaikat a címre

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Április