Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II. Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II. Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása."— Előadás másolata:

1 II. Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása

2 Mit csinál a szociológus?

3 1. Szociológiai kérdések a szociológusokat foglalkoztató kérdések hasonlóak az átlagembert foglalkoztató kérdésekhez a kutatások eredményei sokszor mégsem egyeznek a közvélekedéssel (gyakran azonban igen) a vizsgálatok eredményei nem adnak egyértelmű válaszokat A jó szociológiai munka feltétele: jól körülhatároljuk a kérdéseket és tényeket gyűjtsünk következtetések Alap: a kutatási módszerek és az eredmények elemzésének alapos ismerete!!!

4 2. Szociológia és köztudat KöztudatSzociológia Szelektív észlelés, pontatlan megfigyelés és összemosott elemzési szempontok. Pontos megfigyelés, egyértelmű és elkülönített elemzői szempontok és a megismerési folyamat végig vitele. Tény- és értékítéletek összemosása. Tény- és értékítéletek következetes szétválasztása. Az előzetes tudás kritikátlan átvétele – hagyományban gyökerező tekintély, az általános elfogadottság által igazolt tudás. Az előzetes tudás kritikus átvétele – empirikus validáció. Analógiás gondolkodás, tipizálás, túláltalánosítás az új helyzetek értelmezésében. Az új helyzetek „ismeretlenek”, amíg nem kutatjuk nem tudunk róluk semmit.

5 3. A szociológiai kérdések fajtái típusok kérdésfelvetéspélda 1. TénykérdésekMi történik?Magyarországon 2010 után megnövekedett a kivándorlók aránya. 2. Összehasonlító kérdések Máshol is megtörtént? Más országokban is növekedett ez az arány? 3. Fejlődési kérdések Régebben is megtörtént? Korábbi években hogyan változott ez? 4. Elméleti kérdések Mi állhat a jelenség hátterében? Milyen gazdasági- társadalmi folyamatok állnak a növekedés hátterében?

6 4. Kutatási célok CélIgényPozitívumJellemző Felderítés- új érdeklődési terület - feltáratlan jelenség -előzetes információk beszerzése -alaposabb vizsgálat előkészítése -könnyen lebonyolítható -elsősorban orientáló jellegű Leírás- események és helyzetek -alapos, pontos -átfogó képet nyújt -módszertanilag megtervezett -regisztráló jellegű Magyarázat- összefüggések feltárása - okok megismerése - problémamegoldás képessége -változatos elemzési technikák -statisztikai eszköztár

7 5. Ok-okozati összefüggések a kutatások egyik fő feladata ezen összefüggések felismerése oksági kapcsolat: azt jelenti, hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat Lazarsfeld-paradigma: az ok-okozati összefüggések kritériumai 1.Két változó között csak akkor beszélhetünk ok-okozati viszonyról, ha az ok időben megelőzi az okozatot 2.Az oksági viszony feltétele, hogy a vizsgált változók között tapasztalati együttjárás (korreláció) legyen 3.Két változó közti együttműködésnek kizárólagosnak kell lennie az oksági viszony fennállásához; nincs olyan harmadik változó, amelynek hatása mindkettőnél okként merül fel (pl. vallásosság, életkor, abortusz megítélése). Együttes előfordulás, a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés, a kauzalitás meglétére következtetni!!! Teljes oksági viszonyok vizsgálata nem lehetséges, csak a determináló tényezők széles körének megismerése!!!

8 6. A kutatási folyamat 1. Probléma meghatározása 2. Szakirodalom áttekintése 3. Hipotézisek megfogalmazása 4. Módszertan és operacionalizálás 5. Adatfelvétel és elemzés (a kutatás elvégzése) 6. Az eredmények értelmezése (következtetések) 7. Eredmények közlése 8. Költségvetési terv, ütemterv

9 7. Kutatási módszerek: Dokumentumkutatás és tartalomelemzés a dokumentumkutatás: minden, a vizsgált témakörhöz kapcsolódó dokumentum vizsgálata a tartalomelemzés: közlemények (szóbeli vagy írásbeli kommunikációs termékek, festmények, mozgások, gesztusok, filmek stb.) vizsgálata olyan eljárás, amelynek következtében a szövegadatokból olyan következtetések vonhatók le, amelyek nyíltan nincsenek kimondva, de a szöveg szerkezetéből, az elemek együttes előfordulásából kiolvashatóak rögzített közléseket kódolunk, majd osztályokba sorolunk egy bizonyos fogalmi keretnek megfelelően, majd az általunk előre rögzített fogalmak és elvek alapján vizsgáljuk a tartalmat a látható (manifeszt) tartalom elemzése a szavak megszámolását jelenti a rejtett (látens) tartalom megismerésére nincsenek általános érvényű szabályok.

10 7. Kutatási módszerek: Terepkutatás/megfigyelés valamilyen folyamat, jelenség megfigyelése megadott szempontok szerint céltudatos, tervszerű, rendszeres, objektív tényeken alapuló észlelés 2 alaptípus: –strukturált: előre meghatározott szempontok alapján végezzük, a megfigyelendő jelenségek köre konkrét és jól körülhatárolt, előzetesen megnevezett kódokat használ a megfigyelést végző (becslési skálák, kategóriarendszerek, stb.) –strukturálatlan: kapcsolódik a választott témához, de nincs előre meghatározott szempont, a megfigyelt jelenségek köre igen széles, teljességre való törekvés (feljegyzés, naplókészítés, jegyzőkönyvek elkészítése)  megfigyelések típusai részvétel szerint: - belső, résztvevő: megfigyelő együtt él a kutatott csoporttal - külső: megfigyelő nem vesz részt a megfigyelt folyamatban megfigyelések aszerint, hogy tájékoztatják-e a megfigyelteket a megfigyelés tényéről: beavatkozó (nyílt) megfigyelés nem beavatkozó (leplezett) megfigyelés - itt a megfigyelt személy viselkedése nem változik meg a megfigyelés tényétől  a megfigyelés időtartama alapján: - rövid ideig tartó megfigyelés - hosszú ideig tartó megfigyelés (ez indokoltabb a vizsgálat valódiságának, objektivitásának szempontjából)

11 7. Kutatási módszerek: Interjú az interjú egy kommunikációs szituáció két vagy több ember között, ahol a kérdező irányítja a beszélgetést érdeklődése szerint az interjúkészítést főleg a terepkutatás alkalmával végzett résztvevő megfigyelés kiegészítéseként alkalmazzák Interjútípusok (4): 1. Informális: nincs tervezettség és struktúra, többnyire beszélgetés 2. Strukturálatlan: a kérdező és a kérdezett számára egyértelmű, hogy a beszélgetés szituációja interjú. A kutató nem tervezi meg a kérdések folyamatát, csak a kezdetieket határozza meg és a kapott válaszok alakítják az újabb kérdéseket. 3. Félig strukturált: előre átgondolt és létrehozott kérdéssoron alapszik, de hagyja az alanyt is beszélni 4. Strukturált: a kérdések pontosan meghatározottak, sorrendjük adott, és minden alanytól ugyanolyan módon kérdezik meg, a válaszok összehasonlíthatóak, számszerűsíthetők, statisztikák alapjait képezhetik

12 7. Kutatási módszerek: Kísérlet a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hipotézist a szociológiában igen korlátozott a kísérletezés alkalmazási területe, mert csupán kisebb csoportokat lehet laboratóriumi környezetben tanulmányozni (a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal, hogy tanulmányozzák őket, ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól) nagy előnye a megismételhetőség és ellenőrizhetőség

13 7. Kutatási módszerek: Kérdőív/felmérés (survey) A felmérés módszerét széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. a kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyebben kvantifikálhatók és elemezhetők, mint a más módszerekkel szerzett információk a felmérés statisztikailag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát előnyös használni, ha nagy elemszámú a mintánk, ha sok kérdést teszünk fel a témában vagy, ha a válaszokat a személyes megkérdezés torzíthatja a felmérés során viszonylag felszínes válaszokat kap a kutató sokszor nehéz a kérdéseket érthetően, egyértelműen megfogalmazni, illetve előfordulhat, hogy éppen a vizsgálattal változtatjuk meg azt, amit vizsgálunk

14 7. Kutatási módszerek: Kérdőív/felmérés (survey) A kérdőív típusai: 1.Önkitöltős:  jól használható, ha a kiválasztott személyek egy időben, egy helyen össze tudnak gyűlni, és ott töltik ki a kérdőívet (a jelenlét növeli a válaszadási hajlandóságot)  használhatjuk még, ha a kiválasztottak különböző helyen élnek, ha a kérdőív kitöltése hosszabb időt vesz igénybe  a válaszadási hajlandóság csökken, ha pl. postán küldjük a kérdőívet 2. Kérdezőbiztos alkalmazásával: a kérdezőbiztos jelenléte miatt általában nagyobb a válaszadási hajlandóság, jelenléte megóvhat a hiányos kitöltéstől, csökkentheti a félreértéseket, viszont drágítja a kutatást, hisz bért kell neki fizetni 3. Telefonos és online megkérdezés: gyors és olcsó módszerek, előnyük még, hogy kiszűrhetik a befolyásoló, torzító tényezőket, melyek személyes kontaktus esetén adódnak

15 7. Kutatási módszerek: Kérdőív/felmérés (survey) A kérdőíves vizsgálatok alapszabályai: 1.Érthetőség: nem szabad abból kiindulni, hogy nekünk milyen ismereteink vannak egy bizonyos fogalomról, mert akkor triviálisnak tartjuk a magyarázatokat, és nem biztos, hogy elegendő információval szolgálunk a megkérdezett számára. Érthető fogalmazás, egyszerű kérdés, kérdés vagy állítás, tagadó forma használata tilos. 2.Kompetencia: valamilyen szinten ismernünk kell azt, hogy a megkérdezettnek milyen információi állhatnak rendelkezésre a vizsgált fogalmakról. A kérdéseknek aktuálisnak kell lenniük, és olyanoknak, amelyre minden megkötés nélkül válaszolhat a megkérdezett. 3.Befolyásolás tilalma: nem tehetünk fel oly módon kérdéseket, hogy azok sugallják valamelyik válaszlehetőséget a megkérdezett számára, illetve a kérdező nem tehet erre irányuló gesztusokat.

16 7. Kutatási módszerek: Kérdőív/felmérés (survey) 4. Sorrend: a kérdések sorrendjét lehetőleg úgy határozzuk meg, hogy ne kerüljenek egymás mellé olyanok, amelyek egymásból következhetnek. 5. Tagadás: minden esetben engedélyezni kell a nemmel való válaszolást, illetve a válaszmegtagadást, mert ha belekényszerítünk valakit a válaszadásba, akkor az adataink torzulni fognak. 6. Társadalmi környezet és időpont: a válaszadás motívumai bizonyos események hatására gyökeresen átalakulhatnak. 7. Bizalmatlanság: bizonyos esetekben gyakori és érthető probléma, de a kérdőívet lehet úgy alakítani, hogy minimalizáljuk. 8. Hosszúság: sem a lekérdezés összideje, sem az egyes kérdésekhez tartozó hasonló itemek listája nem lehet túl hosszú. 9. Külalak: fontos a kérdések struktúrája mind a sorrendiség, mind a kezelhetőség szempontjából. A kérdezői utasításoknak világosnak kell lenniük.

17 8. A kutatási módszerek összehasonlítása MÓDSZERELŐNYÖKKORLÁTOK Terep- kutatás - bővebb és mélyebb információk - csak kis csoportok, közösségek vizsgálatára alkalmazható, nehéz általánosítani Kérdőíves felmérés -nagy esetszám -összehasonlíthatóság -a gyűjtött anyag felszínes lehet -a megkérdezett azt is mondhatja, amit szerinte elvárnak tőle Kísérlet -a kutató kontrollálhatja egy-egy változó hatását - könnyen megismételhetők. - kevés területen alkalmazható - a válaszokat befolyásolhatja a kísérleti helyzet Dokumen- tumelemzés -nagy területre kiterjedő adatgyűjtés is lehet - gyakran nélkülözhetetlen, ha a vizsgálatnak van történeti dimenziója is -csak az elérhető forrásokra lehet támaszkodni - sokszor kétséges, hogy pl. a hivatalos statisztikák mennyire képviselnek reális tendenciákat

18 9. A kutatás a gyakorlatban minden kutatási módszernek megvannak az előnyei és a korlátai egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak, amelyek kiegészítik egymást (háromszögelés elve)

19 Szakirodalom Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Osiris kiadó, Bp.

20


Letölteni ppt "II. Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések