Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Gólem 8. előadás Az elektromos autó társadalma Nádasi Eszter BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Gólem 8. előadás Az elektromos autó társadalma Nádasi Eszter BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék."— Előadás másolata:

1 A Gólem 8. előadás Az elektromos autó társadalma Nádasi Eszter BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2 Ígéretes hetvenes évek  ‘ 68-as párizsi diáklázadás megújulásra készteti a francia társadalmat;  Az indusztrializáció (iparosodás) korszakának és a mértéktelen környezetszennyezésnek, úgy tűnik, vége…  A posztindusztriális társadalom háttérbe szoríthatja a fogyasztói társadalmat, minden státusszimbólumával együtt  Lendület: társadalmi struktúra átalakítása  Megjelenhet esetleg egy új autótípus?

3 Belső égésű motor  Jellemzői: Elavult Erősen szennyező Státusszimbólum Az indusztriális korszak terméke…  Új korszakhoz, új jármű illik! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

4 Elektromos autó  A társadalom megérett rá: Erős társadalmi mozgalmak A posztindusztriális társadalom a küszöbön van  A technológia megérett rá: Az elektronikai telepek és katalizátorok gyors fejlődése  Előnyei: Hétköznapi, egyszerű használati tárgy 90 km/h és környezetbarát A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

5 Kiken múlik a megvalósítás?  EDF Ötletadó, technológiai fejlesztő A világ egyik legnagyobb energiacége  CGE Elektronikai multinacionális vállalat Elektromos motor, akkumulátor  Renault Autógyártó cég (belső égésű motor!) Alváz, karosszéria  Kormány Az önkormányzatoknak nyújtott támogatás A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

6 Egyéb „szereplők”- hozzávalók  Cink-levegő akkumulátorok  Ólomakkumulátorok  Üzemanyagcellák  Katalizátorok  Elektronok A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

7 Nem egy dimenziós történet!  Technológiai megvalósíthatóság: Mérnöki képességek, elérhető ismeretek  Politikai akarat: A kormány és az önkormányzatok támogatása (adott, vagy sem?)  Gazdasági szempontok: A platina katalizátor drága  Társadalmi szereplők igényei: Ahogy a bicikli esetében beszéltünk róla, ezek az igények (nem csak egyénenként hanem) csoportszinten nagyon eltérőek lehetnek Mindenkinek megvan a helye, feladata… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

8 Asszociációs láncok  Az elektromos autó „pusztán” egy technológiai vívmánynak tűnhet, ugyanakkor a társadalmi és technológiai folyamatok egy hatalmas hálóként határozzák meg a történetet  Az egész rendszer egy olyan hatalmas háló, amelyben heterogén elemek keverednek, asszociálódnak (pl. a katalizátorok az EDF „szövetségesei”)  Minden szereplő, legyen ember vagy nem ember, folyamatosan „újraértelmezheti” magát és így az eseményeket (pl. ha a kormány mégsem támogatná a projektet, megváltozna a teljes háló)  A technológiai és társadalmi tényezők a teljes innováció folyamatát áthatják A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

9 Mérnökszociológusok A mérnökök is szociológiai vízióval rendelkeznek, amikor a termékeiket elhelyezik a szélesebb társadalmi kontextusban; Az új termék meghatározhatja a társadalmi környezetet, és a mindennapi életet, például:  Papírtérkép vagy okostelefon? Bankba járás vagy bankkártya? Az elektromos autó több dolgot is átalakítana:  A várost: lassabb járművek, tömegközlekedés felértékelődése,  Az utakat: benzinkutak helyett töltőállomások,  A légszennyezés mértékét,  A mindennapokat: lassabb tempó Az elektromos autó bevezetéséhez a társadalmat is át kell alakítani:  Például ebben az esetben az autó megszűnne státuszszimbólum lenni, átértékelődne az autó nélkülözhetetlenségének mítosza  Hogyan fogadná ezt a társadalom? Hiába valósítható meg technológiailag az adott termék, ha:  A társadalom nem alakul át,  Vagy nincs meg mögötte a politikai akarat A termék ezekben az esetekben nem lesz sikeres, ha egyáltalán megvalósul, és nem vetik el a fejlesztési szakaszban

10 Nem egy dimenziós a történet!  Szociológusok: A társadalom életkörülményeit, lehetőségeit, szokásait meghatározza az a technológiai környezet, amely körülveszi. Fogyasztói szokások, a státusszimbólumok, munkafeltételek stb.  Szociológusok és mérnökszociológusok: A fókusz különbözik a mérnököknél és a szociológusoknál, ugyanakkor a társadalom és a technológia figyelembevétele mindkét csoport számára nélkülözhetetlen Hogyan látták a hetvenes években a fogyasztás dinamikáját a szociológusok? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

11 Bourdieu és a státusszimbólumok  A társadalomnak sok szegmense van  A szegmensek mindegyikét hatalmi harcok jellemzik, és stratégiai konfrontációk helyszínévé is válhatnak (Pl. politika, tudomány, fogyasztás).  A szegmensek között alárendeltségi és csereviszony áll fent  A hatalom megragadásához szükség van viszonyítási pontra…  A domináns kulturális modell (a felső osztály) köré szerveződik az összes osztály: ez alapján határozzák meg magukat, és különböztetik meg magukat a többiektől. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék  Mindez a fogyasztás területén a leglátványosabb  A státusszimbólumok határozzák meg a résztvevők szerepét a társadalmi hierarchiában!

12 Villany vagy benzin? A válasz a társadalmi és technológiai lehetőségektől is függ!  A társadalmi lehetőségektől: A technokraták és döntéshozók a társadalmi mozgalmakkal megegyező igényt fogalmaztak meg  emiatt a konszernek által kiépített státusszimbólum megdöntésének esélye megnő Bourdieu szerint ugyanakkor megmaradnak a státusszimbólumok: ez igaz a N1 szimbólumra, azaz a belső égésű motorra is  ez a Renault-nak kedvezne, hiszen neki nagy költséget jelent az átállás A bourdieu-i modell önmagában még nem vetné el az elektromos autó bevezetését, abban az esetben, ha az státusszimbólummá tudna válni  A technológiai lehetőségektől: Ha a katalizátorok, üzemanyagcellák stb. nem működnek, drágák, vagy nem készülnek el időben, akkor hiába áll készen a társadalom az új technológiára… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

13 Merre tovább? Olajválság igazolni látszik a társadalmi víziót- az olaj éves drágulása: 1972-re 7%, 1973-ra 24%, 1974-re 217%  Üzemanyag cellák fejlődése töretlen  A társadalom számára elkerülhetetlen a változás  Elég egy ellenállási pont, amely megtorpanásra késztetheti a projektet… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

14 Megtorpanási szakasz  Ez egy háborús kifejezés: A nem várt ellenállási pontra utal Hiába halad töretlenül egy háború, bármilyen apró rész a teljes gépezetet megállásra késztetheti  Az elektromos autó esetében több fronton kell egyaránt jól teljesíteni: Gazdasági Politika Társadalmi Technológiai, stb.  Ha az egyik ilyen „front” elakad  az egész projekt elakad…  „Mint a gerillaháborúban, az ellenállás spontán és váratlan módon bukkant fel számos területen” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

15 Megtorpanási szakasz élesítve…  A katalizátorok megmakacsolták magukat A platinával szemben ugyan sokkal olcsóbb Gyorsan szennyeződnek és hamar használhatatlanná válnak A tömegpiac esélye csökken, rövid távon nem találnak más olcsó helyettesítő megoldást EDF azonban még kitart és kutat  A Renault ellentámadásba lendül A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

16 A hetvenes évek vége...  Az olajárak 1978-ig mérsékelten csökkenni kezdenek Ez elég idő ahhoz, hogy a Renault az elektromos kisautó fejlesztéseit a környezetbarát, olcsó, de benzines kisautókba fordítsa óriási sikerrel  Re-indusztrializáció Kevésbé szennyező autókkal álltak elő Az új technológiával az árakat is alacsonyan tartja És a kocsi státuszszimbólum jellegére is odafigyel (pl. F1)


Letölteni ppt "A Gólem 8. előadás Az elektromos autó társadalma Nádasi Eszter BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések