Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanulás pszichológiai alapjai. Az emlékezet Mi az emlékezet? múltbeli tapasztalat megőrzése a tudatban és felidézése anélkül, hogy a kiváltó ingerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanulás pszichológiai alapjai. Az emlékezet Mi az emlékezet? múltbeli tapasztalat megőrzése a tudatban és felidézése anélkül, hogy a kiváltó ingerek."— Előadás másolata:

1 A tanulás pszichológiai alapjai

2 Az emlékezet

3 Mi az emlékezet? múltbeli tapasztalat megőrzése a tudatban és felidézése anélkül, hogy a kiváltó ingerek jelen lennének agyunk kb milliárd adatot képes tárolni fontos szerepe van önmeghatározásunkban, éntudatunk kialakulásában és ez a tanulás pszichológiai alapja is az emlékezés működésének hátterében biológiai és pszichológiai folyamatok állnak

4 KÓDOLÁSTÁROLÁSELŐHÍVÁS Elhelyezés a memóriában Megőrzés a memóriában Visszanyerés a memóriából Az emlékezet működésének szakaszai

5 Kódolás (bevésés) az információ átalakítása olyan kódba, melyet az emlé- kezet elfogad (az engram=emléknyom kialakulása) - önkéntelen: spontán módon, az észleléssel együtt - szándékos: akarati erőfeszítést igényel mechanikus értelmen alapuló

6 Az emlékezet működésének szakaszai Tárolás az információ emlékezetben való megőrzése (az engram megszilárdulása) a megőrzés során az információ tartalma: - leegyszerűsödik (a részletek eltűnése) - racionalizálódik (a homályos részek értelmet nyernek) - az információ átstrukturálódik a megőrzés pontosságát több tényező is befolyásolja (a bevésés alapossága, érdeklődés, fáradtság, érzelmek)

7 Az emlékezet működésének szakaszai Előhívás az információ memóriából történő visszakeresése - felismerés: jelen van az információ, fel kell ismerni - felidézés: nincs jelen, az emlékezetből hívjuk elő

8 Az emlékezet működési modellje SZENZOROS TÁR RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA (RTM) HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA (HTM) Bevésés (konszolidációs idő) Figyelmi szűrő ismételgetés kiszorítás elhalványulás

9 A memória típusai (időtartam alapján) Szenzoros tár kapacitása nagy, azonban az információ megőrzésére csak nagyon rövid ideig képes (kb. 1 másodperc) a kódolás akusztikus formájú amit figyelmünkkel kitüntetünk, az átkerül az RTM-be

10 A memória típusai (időtartam alapján) Rövid távú memória (RTM) kapacitása korlátozott (7+/-2 egység), megőrzési ideje másodperc a kódolás akusztikus vagy vizuális az információt vagy abban az egységben tároljuk, ami- ben kaptuk, vagy tömbösítjük – rendező elv! az RTM-ből való felejtés okai: az emléknyom elhalványo- dik vagy kiszorul az új információk miatt az RTM-ben tartást elősegíti az ismételgetés

11 CIABGFBMWAPEH A rövid távú memória fejlesztése Gyakorlat

12 A memória típusai (időtartam alapján) Hosszú távú memória (HTM) mindent tartalmaz, amit magunkról és a világról tudunk kapacitása korlátlan, megőrzési ideje hosszú az RTM-ből bevéséssel kerül át az információ stabil beépülése konszolidációs időszakot igényel jelentést kódolunk, értelmes kapcsolatokat alakítunk ki az információk asszociatív hálózatban tárolódnak

13

14 A hosszú távú memória fejlesztése Gyakorlat kenyér tojás tej szalámi sör kifli gyümölcslé mosogatószivacs sárgarépa ablakmosó narancs csirkehús tejföl A helyek módszere Hozd összefüggésbe a lista egyes tételeit a szobád kog- nitív térképével! Pl.: ajtó-kenyér, ágy-tojás, könyvespolc-tej, asztal- szalámi, szék-sör, ruhásszekrény-kifli, függöny- gyümölcslé, ablak-mosogatószivacs stb.

15 A memória típusai (a tárolt információ jellege alapján) Explicit (deklaratív) emlékezet adatok, tények kerülnek benne tárolásra (a Mi? jellegű kérdésre válaszoló ismeretanyag) ez az emlékezeti rendszer továbbosztható: - epizodikus tár: a velünk megtörtént események során rögzült információk - szemantikus tár: az információ absztrakt formában van jelen (fogalmi, nyelvi emlékezet)

16 A memória típusai (a tárolt információ jellege alapján) Implicit (procedurális) emlékezet általános készségek, szokások, érzelmi állapotok rög- zülnek benne (a Hogyan? jellegű kérdésre válaszoló ismeretanyag) nem tudatosan rögzül és kevésbé tudatosan hívható elő

17 az emlékezetből való előhívás kudarca, az emlékezet működésének természetes velejárója Miért következik be? kiszorítás elhalványulás interferencia (zavaró kölcsönhatás) - visszaható gátlás: az új tananyag zavarja a régi meg- szilárdulását - előreható gátlás: a régi tananyag akadályozza az új megszilárdulását A felejtés

18 A felejtés okai nem rögzültek az információk, az ismétlés elmaradt a kódolás nem volt megfelelő, nem alakultak ki asszo- ciatív kapcsolatok a jelentések között interferencia organikus okok traumás felejtés (pl.: baleset, fejet ért ütés) kémiai anyagok hatása (pl.: alkohol, drog, gyógyszerek)

19 Az Ebbinghaus-görbe

20

21 A figyelem

22 A figyelem, mint folyamat az emlékezethez hasonlóan a tanulás pszichológiai alap- ját adja (a tanulás energetikai bázisa) érzékszerveinket minden pillanatban folyamatos ingerek érik, amelyeknek csak töredékét fogjuk fel → figyelem = szelektáló, kiemelő folyamat az emlékezet szenzoros tárából a figyelem szűrőfolya- matán keresztül kerül az információ az RTM-be a külvilágból érkező információk felfogásához idegrend- szeri aktivációs állapot szükséges → a figyelem = éber állapotot fenntartó folyamat

23 Broadbent figyelmi szűrő modellje Bemenő ingerek Szenzoros tár További feldolgozás Szelektív szűrő

24 A figyelem fajtái spontán (önkéntelen) kiváltásában szerepet játszanak a külső vagy belső kör- nyezetből jövő erős, szokatlan ingerek, megváltozott kö- rülmények szándékos (kontrollált) akarati elhatározás, belső szándék eredményeként ala- kul ki a két figyelmi funkció egymásra épül

25 A szándékos figyelem jellemzői a figyelemkoncentráció mértéke - erősen koncentrált állapot: figyelmünk 1 dologra irányul - koncentráció hiánya: tudatunk elsiklik a dolgok felett a figyelem tartóssága mennyi ideig tudjuk fenntartani a figyelmet függ a tárgytól, az egyén tulajdonságaitól, motivációjától, pszichikai állapotától a figyelem terjedelme adott pillanatban hány fogalmat tudunk felfogni (RTM)

26 A szándékos figyelem jellemzői a figyelem megosztása Mennyire tudjuk megosztani a figyelmet egyszerre több tárgy között? (látszólag lehetséges, valójában csak egy dologra tudunk odafigyelni) a figyelem fluktuálása a figyelem nem folytonos, hanem hullámzó, ingadozó és szakaszos mértékét befolyásolja az inger erőssége, a pszichés álla- pot, gyakorlás, tapasztalat

27

28

29

30

31

32

33 A hatékony tanulás technikája

34 A tanulás értelmezései Tágabb értelemben tanulás minden külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlásra létrejövő tartós változás az ember pszichikumában, amelynek hatására megváltozik a viselkedése Szűkebb értelemben iskolai, egyetemi-főiskolai tanulás

35 A tanulás fajtái Tanulás Elemi ImprintingReflexes Klasszikus kondícionálás Operáns kondícionálás LátensBelátásos Szimbolikus IskolaiSzociális

36 A tanulás fajtái Elemi tanulási formák az embernél és az állatoknál is megfigyelhetők Imprinting (korai bevésődés) tartós kötődés a faj azon egyedeihez, akiket az újszülött korai szenzitív periódusában megpillant Lorenz írta le először, madaraknál (de az ember esetében is megfigyel- hető)

37 A tanulás fajtái Reflexes tanulás különböző idegrendszeri központok között kapcsolódások alakulnak ki, asszociációk jönnek létre különböző tudati tartalmak között Klasszikus kondicionálás Pavlov fedezte fel kutyáknál egy külső feltétlen inger (pl.: az étel látványa) kiváltja a feltétlen választ (nyálelválasztás) egy közömbös külső feltételes inger (pl.:csengő) néhány társítás után maga is kiváltja a feltétlen választ → feltételes reflex az embereknél az érzelmi reakciók kialakulásában játszik szerepet

38 A tanulás fajtái Operáns kondicionálás Thorndike kísérlete a macskákkal egy bizonyos viselkedés társul egy bizonyos cél elérésé- vel → a kezdeti véletlenszerű cselekedetekből azok maradnak meg, amelyek pozitív megerősítést nyernek Látens tanulás a tanulás eredménye nem közvetlenül a bevésődés után jelentkezik, hanem a későbbiek folyamán (pl.: az észle- lés megtanulása)

39 A tanulás fajtái Belátásos tanulás Köhler kísérlete a csimpánzokkal lényege a cél és eszköz közötti viszony felfedezése nincs többszöri próbálkozás, egy ideig szemlélve a problémát, hirtelen jön létre a megoldás ha már megvan a megoldás, bármikor előhívható és új helyzetekre is alkalmazható

40 A tanulás fajtái Szimbolikus tanulási formák csak az emberre jellemzők Iskolai tanulás ismeretek elsajátítása tudatos erőfeszítést igényel dekontextualizált tudás, az ismeretek nem kapcsolódnak feltétlenül a mindennapokhoz az ismereteket a tanár közvetíti az ismeretszerzés színvonalát értékelik

41 A tanulás fajtái Szociális tanulás folyamata: a szocializáció – az egyén társadalomba történő beilleszkedése az egyén megismeri önmagát, a környezetét, elsajátítja a társas együttélést szabályozó normákat, viselkedés- módokat

42 Tanulás és személyiség Hol a határ a tanulási teljesítmény területén? Mekkora az agy befogadóképessége? öröklés (biológiai adottságok) és környezeti hatások egyaránt befolyásolják – hatásuk összefonódik a tanulást meghatározó kognitív képességeket szüleink- től örököljük (vagyis örököljük, hogy milyen határig fejleszthető felfogó és problémamegoldó képességünk) az, hogy kihozzuk-e magunkból a maximumot már környezeti hatások függvénye

43 A motiváció szerepe a tanulásban a latin motivus (movere) szóból származik, amely moz- gást kiváltót, mozgatót jelent a tanulási folyamat meghatározó eleme a motiváció, a tanulásra történő késztetés a tanulás energetikai bázisát adja, a tanulás elindítója és fenntartója az a tanulás, amelyet személyes érdeklődés motivál, na- gyobb teljesítményt eredményezhet

44 Motivációs tényezők A tanulási motiváció négy egymásra ható motivációs faktor segítségével írható le: kíváncsiság, érdeklődés a siker elérésére való törekvés, a kudarc elkerülésére való igyekezet a szociális elismerés igénye a megtanulandó anyag hasznosságának, értékének egyéni elismerése

45 Végiggondolta már alaposan, hogy Önt mi ösztönzi arra, hogy felsőfokú tanulmányokat végezzen?

46 Tanulási motiváció Személyi motiváció Intrinsic (belső) motiváció Extrinsic (külső) motiváció Tárgyi motiváció A tananyag érdekessége A tananyag nehézsége

47 A motiváció típusai a külső motiváció célja valamilyen jól definiálható, kéz- zelfogható cél, nyereség elérése, pl.: szülői, tanári elvá- rás, kortárs-csoport hatása, anyagi ösztönzők, karrier elvárás a belső motiváció olyan késztetést jelent, melyben ma- ga a cselekvés (a tanulás), a benne rejlő öröm elérése a cél, így a tevékenység önmagában hordozza a jutalmat Ideális esetben a felnőttek tanulási folyamatában több és nagyobb befolyással rendelkeznek a belső motivációs tényezők, mint a külsők.

48

49 Tanulási stílus az általunk leginkább előnyben részesített külső és belső tanulási feltételeket, módokat jelenti az informá- ció felvételét, feldolgozását és előhívását illetően A tanulási stílusban az érzékleti modalitások a társas, illetve fizikai környezet, az érzelmi feltételek, valamint az egyén reakciómódja fejeződik ki.

50

51 Tanulási stílus mindenkinek az előbbi tényezők egyedi kombinációjából áll össze tanulási stílusa megismeréséhez elegendő tanulási tapasztalat szüksé- ges az erős és gyenge pontok tudatosítása rendkívül fontos: ezáltal kifejleszthetőek olyan tanulási stratégiák, ame- lyek segítségével a hátrányok megszüntethetőek vagy csökkenthetőek a saját tanulási stílus tudatosulása lehetővé teszi a saját tanulás eredményesebbé tételét

52 Tanulási stílusunk azonosítása Milyen módon fogadjuk be a legkönnyebben az informá- ciót? A legjobban látás, hallás, mozgás útján tanulunk-e? Milyen feltételekre (társas és fizikai környezeti, érzelmi) van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvé- telében és elraktározásában? Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt illetve miként hívjuk elő a tárolt információkat?

53 Tanulási stílusunk azonosítása Az érzékleti módozat szempontjából auditív – a verbális ingerekre figyel elsősorban vizuális motoros – a mozgás fontos szerepet játszik a tanulásban taktilis

54

55 Tanulási stílusunk azonosítása A társas és fizikai környezet alapján egyedül vagy társakkal csendben vagy zene mellett szórt megvilágítás vagy irányított fény mellett hűvösebb szobában vagy melegben ülve, fekve, netán állva, vagy járkálva Érzelmi feltételek motiváció, érdeklődés, kitartás, felelősség

56 Tanulási stílusunk azonosítása az egyén reakciómódja szerint a tevékenyek: konkrét, tapasztaláson alapuló tanulás a töprengők: a megértésre törekszenek az elméletiek: a tanulásban a logikai kapcsolatok, a gon- dolkodás játszik fontos szerepet a gyakorlatiasak: aktív, kísérlezető módon tanulnak, az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására törekednek

57 Tanulási stratégiák tanulási stratégia = a tanulási tevékenységre vonatko- zó tervek (a tanulás hadműveletének megtervezése) a stratégia egymást követő konkrét gyakorlati lépéseken keresztül valósul meg, ezeket a lépéseket taktikáknak hívjuk

58 Tanulási stratégiák Mit akarok megtanulni? Honnan jutok információhoz? Hogyan használjam az információforrásokat? Hogyan dolgozzam fel az információkat? Hogy memorizáljam? Hogyan szervezzem meg a tanulást (hogy gazdálkodjak az idővel, környezettel, eszközökkel)? A gyengébb tanulmányi teljesítmények mögött gyakran az áll, hogy a tanulók nem rendelkeznek megfelelő tanulási stratégiákkal.

59 A tanulási stratégiák csoportosítása Szervezett tanulás a rendszeresség, a jó munkaszervezés követelményeire épül aki ezt a tanulási stratégiát követi, az kialakítja az egyé- niségének, és a tantárgynak megfelelő módszerkombi- nációt, mely tartalmazza: - a sorrendiséget (mit mi után) - a lényegkiemelést - az ismeretek feldolgozását

60 A tanulási stratégiák csoportosítása Mechanikus (reprodukáló) tanulási stratégia a részletek megjegyzésére épül a tanulás célja az ismeretek precíz, pontos rögzítése és reprodukciója olyan tananyagnál alkalmazható, amely nem tartalmaz logikai összefüggéseket (képletek, évszámok, idegen szavak) vagy szöveghűen kell megtanulnunk őket (defi- níciók, memoriterek)

61 A tanulási stratégiák csoportosítása Mélyrehatoló tanulási stratégia aki ezt a stratégiát alkalmazza az a dolgok átlátására, megértésére, rendszerezésére törekszik lépései: megfigyelem-elolvasom-megnézem megértem megjegyzem alkalmazni tudom

62 a sikeres tanulás az elsajátítandó ismeretnek megfele- lően megválasztott tanulási stratégián is múlhat ha a tananyag jól szervezett és könnyen befogadható, kevesebb stratégiával is el- érhető a jó eredmény az előhíváskor az értelmezésre irányuló, mélyreható tanulási stratégiát követő hallgatók a legsikeresebbek tanulmányaik során a legsikertelenebbek azok, akiknek a tanulási repertoár- jából hiányzik a szervezett tanulás

63 A tanulást segítő körülmények Külső körülmények a legfontosabb az, hogy a tanulásnak legyen egy meg- szokott helye (a hely hangulatteremtő ereje miatt) – le- hetőleg asztalnál fényviszonyok csend (Lehet-e zene és TV mellett tanulni?) Belső körülmények kipihent állapot (létrehozni, fenntartani)

64 A passzív és aktív tanulás Aki tanul, sokszor észre sem veszi, hogy nem tanul hatéko- nyan. a tananyag olvasgatása → passzív tanulás → kudarc a vizsgán (sok idő, alacsony hatékonyság) a tananyag feldolgozása, felmondása → aktív tanulás → eredményes vizsga aktív tanulás hatására erősebb lesz az információ emlé- kezetbe való bevésődése (ld.: pszichológiai alapok)

65 Tanulás Passzív tanulás A tananyag olvasgatása Passzív befogadás A figyelem elterelődése Aktív tanulás A tananyag feldolgozása Aktív felfedezés A figyelem- koncentráció ereje és tar- tóssága nő

66 Passzív és aktív tanulás kutatási eredmények szerint a hallottak 20%-át, a látottak 30%-át, a hallottak és látottak 50%-át, a saját kimondott szavaink 70%-át, saját aktív cselekvésünk 90%-át jegyezzük meg tanulá- sunk során segíti a tananyag rögzítését a jegyzetelés, a vázlatké- szítés, a tananyag felmondása, mert ezek aktív csele- kedetek

67 A hatékony tanulás módszerei több módszert is kidolgoztak a tankönyvből való tanulás hatékonyságának növelésére a tananyag hatékony elsajátítása mindig aktív tanulá- son alapul – ez segíti elő, hogy az egyén az információ- kat jobban megjegyezze és jobban emlékezzen rájuk A PQRST módszer Preview (előzetes áttekintés) Question (kérdés) Reading (olvasás) Self-recitating (felmondás) Test (ellenőrzés)

68 A hatékony tanulás módszerei A CÁKOFE módszer Címmeditáció célja: a tananyagról már meglévő információink mozgó- sítása Átolvasás célja nem a tananyag emlékezetbe vésése, hanem az, hogy képet kapjunk a tananyag - szerkezetéről → előszó, tartalomjegyzék átolvasása - általános mondanivalójáról → a könyv átlapozása

69 A hatékony tanulás módszerei Kérdésfeltevés célja, hogy felkeltse érdeklődésünket a tananyag iránt kérdéseket fogalmazunk meg arról, hogy mit szeretnénk megtudni a tananyag megtanulása során Aktív, feldolgozó olvasás célja a tananyag feldolgozása, a lényeg kiemelése – a kulcsszavak megkeresése kisebb szövegrészt olvassunk el egyszerre (ábrát is!) kiemelünk, jegyzetet és vázlatot készítünk – jobb bevésés

70 A hatékony tanulás módszerei Felmondás nem szó szerinti ismétlés, saját szavainkkal történik az emlékezet próbája: feltárja a meglévő hiányosságokat segíti az emléknyom megszilárdulását – elengedhetetle- nül szükséges a tananyag bevéséséhez Ellenőrző átolvasás a vázlat illetve a jegyzet átolvasása

71

72 Tanulásszervezés a hatékony tanulás technikája önmagában még nem elég, szükséges a hatékony tanulásszervezés is a tanulást mindig ismétléssel kezdjük – vázlatok, jegy- zetek átnézése (kevesebb idő, ráhangol a tananyagra) a tanulás során szüneteket kell beiktatni – mivel a be- véséskor keletkezett emléknyomnak megszilárdulási idő- re van szüksége

73

74 Hogyan jegyzeteljünk? „Zűr vala gondolatod, de leírtad s mely csoda! most már Benne külön látunk: szárazat és vizeket.…” (Vörösmarty)

75 Az olvasott szöveg kijegyzetelése Miért érdemes kijegyzetelni az olvasott szöveget? segít a feldolgozott anyag értelmezésében segít az összpontosításban segít az anyag megjegyzésében segít az ismétlésben a tanulásban való előrelépés szimbóluma (mutatja, hogy mennyit haladtunk) és így fenntartja a lelkesedést

76 Az olvasott szöveg kijegyzetelése a tanulási folyamat szerves része a saját kézzel írott jegy- zetek készítése „Ne másolj, hanem alkoss” – a jegyzetelés gondolko- dást is igényel, meg kell értenünk az olvasottakat, meg kell ítélnünk, hogy mi a fontos és mi nem vázlatunk gerincét a szerző által adott címek, alcímek jelentsék legyen könnyen áttekinthető (lehessen elkülöníteni a címeket, alcímeket) alkalmazzunk következetesen betű- és számjeleket

77 A jó előadásjegyzetek készítésének technikái a tanulás kiindulópontja a főiskolán is a tanóra illetve az előadás a tanulási folyamat szerves része a saját kézzel írott jegyzetek készítése Mit használunk jegyzetelésre? (füzet, külön, esetleg lefűzhető papírlapok)

78 A jó előadásjegyzetek készítésének technikái Mit lehet tenni előadás előtt? menjünk kipihenten és összeszedetten az előadásokra keressünk egy helyet a teremben, ahol figyelni tudunk ismerjük meg a kurzus szerkezeti felépítését (a tematika szerepe) olvassuk át az előző heti jegyzeteinket

79 A jó előadásjegyzetek készítésének technikái Néhány tanács a jegyzetelés közben próbáld meg az óra elején elhangzó bevezetőből kiszűr- ni, hogy miről fog szólni az előadás az óra közben is folyamatosan sarkalld magad a gondol- kodásra (amatőr pszichológus vagy újságíró viselkedése) ne írjunk le mindent, amit mond a tanár, a lényeg jegyze- telésére törekedjünk

80 A jó előadásjegyzetek készítésének technikái levegős írás → áttekinthetőség (körülbelül a lap kéthar- madára írjunk, oldalt hagyjunk jó széles margót a meg- jegyzéseinknek) tagoljuk a lejegyzett előadást (főcímek, címek, alcímek) alkalmazzunk rövidítéseket, használjunk jeleket tegyük szemléletessé jegyzeteinket (aláhúzás, bekere- tezés, rajzok) – fokozzák a jegyzet megtanulhatóságát

81 A jó előadásjegyzetek készítésének technikái Mit lehet tenni előadások után? az aznap készített jegyzetek átolvasása, kiegészítése a lényeg kiemelése, a kulcsszavak kigyűjtése a margóra kérdéseinknek próbáljunk utánanézni a szakirodalom- ban, illetve keressük meg a tanárt nézzünk utána a homályos fogalmaknak hasonlítsuk össze jegyzeteinket egy évfolyamtársunké- val (ha valamilyen gondolatot nem tudtunk lejegyzetelni, az évfolyamtársunk jegyzetéből könnyebben megérthető lesz az anyag)

82 Az olvasás tudománya

83 Az olvasás fogalma írott szövegek - és jelképek, ábrák, képek, képsorok - megértésének, használatának és értékelésének képessége, annak érdekében, hogy az egyén képes legyen céljai elérésére, tudásának fejlesztésére, és a társadalmi életben való részvételre az információk elsajátításának legfontosabb eszköze, az iskolai tanuláshoz nélkülözhetetlen időigényes

84 Hogyan működik a szemünk olvasás közben? a szem ugráló mozgásokkal halad előre a sorokon → nem folyamatosan mozog, hanem néha megáll - mozgások (szakkádok): annyira gyorsak, hogy nem is tudjuk érzékelni - szünetek (fixációk): mindössze 1/4 -1/5 másodpercig tartanak, addig, amíg a látómezőbe eső betűsor azono- sítása meg nem történik számuk az olvasmány hosszától, jellegétől és más té- nyezőktől (pl.: olvasási készség) függően soronként változik

85 Lassítja az olvasás sebességét: az olvasás közbeni ajakmozgatás, hangos olvasás (vokalizáció) - csak akkor segít, ha egy nehéz rész jobb megértése miatt alkalmazzuk a szubvokalizáció: gondolatban mondjuk ki a szerzővel az egyes szavakat - az olvasmány szavaihoz való kötő- dés fékezi a gondolatok megragadását a szöveg ujjunkkal való kísérése – meggátolja, hogy a szem egyszerre fogjon át nagyobb szövegrészt

86 Lassítja az olvasás sebességét: a szavak egyenként történő elolvasása – megnehezíti a mondatok értelmének megragadását a regresszió (visszatérés a már olvasott szövegrészre): a figyelem lankadását jelzi azonos sebesség minden olvasmányfajtánál: az ol- vasás ütemét az anyag nehézségi fokához, az olvasó szándékához kell igazítani a sok ismeretlen szó – a megoldás: szókincsfejlesztés

87 Az olvasási készség fejlesztése A mentális tényezők fejlesztése pl.: figyelemösszpontosítás, emlékezet, problémamegol- dás, lényeg megragadás és feltárás, összefüggések fel- ismerése, rendszeralkotás, a szókincs terjedelme A szókincs fejlesztése az ismeretlen szavakat keressük ki szótárból szókészletünk erősen korrelál az olvasási képességgel és az IQ-val

88 Az olvasási készség fejlesztése A vizuális és motorikus tényezők fejlesztése – az olvasási sebesség növelése a perifériás látás fejlesztése – célja, hogy több szót is lássunk egyszerre a fixációszélesség növelése – egy átlagos olvasó betűnyi szakaszt olvas el egy fixációval, ez gyakorlással akár betűnyi szakaszra növelhető ritmikus szemmozgás: célja, hogy a szemmozgás üte- mét és a fixációk idejét egyenletesebbé tegyük

89 Gyakorlat a perifériális látás növelésére

90 A fixációszélesség növelése

91 Agyunk kénytelen egyenként egymáshoz kapcsolni az egyes        szavakat, ami nehezebb és fárasztóbb munka számára, mintha         összefüggő szócsoportokból,  értelmes gondolategységekből  egyszerre ragadná meg  ezek teljes értelmét. 

92 Ritmikus szemmozgás

93 „Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szímát, melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek, A tböbi bteű lheet tljees összevabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovallusk el mniednigyk bteűt mgaát, hneam a sózt eszgébéen ltjáuk.”

94 A gyorsolvasás az információ felvétel hatékonyabb átlag feletti megértést eredményez a figyelem-összpontosítás mértékét és formáját, valamint az olvasás sebességét az olvasmányhoz, és az olvasás céljához igazítjuk a hagyományosnál rendszerint gyorsabb (az olvasási sebesség nagyobb 250 szó/perc értéknél) különféle olvasási technikák tudatos kombinációja általában többszöri olvasás

95 A gyorsolvasás „dinamikus, hatékony, gazdaságos, jó hatásfokú, koncentrált, az olvasmányhoz és az olvasás céljához igazított sebességű olvasási mód” (Farkas Ferenc, 2002.)

96 A gyorsolvasás módszerei nem szavakat, hanem összefüggő szócsoportokat, gondolategységeket olvasunk: megnöveljük a fixációs szélességet → nagyobb koncentrálásra késztet → kevesebb a regresszió → agyunk kevésbé fárad el mindig az olvasmány jellegének megfelelően olvasunk

97 Olvasási technikák Skimming a lényeg lefölözése (nagy felület elmosódott képe) az olvasmány tartalmával való előzetes ismerkedés, át- olvasás rövid idejű, de nagyfokú koncentrációt igénylő tevékeny- ség eddigi ismereteink tudatos mozgósítása (szerző neve, a cím jelentése, kiadás éve, a könyv felépítése, bevezető, tartalomjegyzék, borító)

98 Olvasási technikák Skipping nem érdekel minket a szöveg lényege, csupán a rész- letekre figyelünk nem olvassuk el az egész szöveget, hanem a sorokon ugrálva egy-egy adatot, kulcsszót keresünk pl. újsághirdetések vagy internet oldalak szövegében va- ló keresés, vagy a már elolvasott szövegből egy részlet vagy konkrét adat újbóli megkeresése

99 Olvasási technikák Részletes, feltáró, aktív olvasás amikor szakaszonként haladva értjük meg és értelmez- zük olvasottakat → tanulásnál elengedhetetlen Kritikus olvasás ez igényli a legtöbb alapismeretet és a legéberebb figyel- met - folyamatosan mérlegelünk olvasás közben pl.: adott témáról különböző szerzők véleményét gyűjtjük össze, és ezek alapján saját álláspontot alakítunk ki a kritikus olvasás házi dolgozatok, tudományos dolgoza- tok, kutatások előkészítésénél elengedhetetlen

100 Tanulástechnikai modell 1. olvasás: összetett skipping, skimming technika célja, hogy minél többet megismerjünk a könyv tartalmá- ból és a könyv összefüggéseit ismerjük meg 2. olvasás: Részletes, feltáró, aktív olvasás alkalmazzuk a gyorsolvasás módszereit a szöveg teljes elolvasása fejezetről fejezetre, a sebes- ségre koncentráljunk 3. olvasás: összetett skipping, skimming technika a felfogás-megértésbeli hiányok pótlására koncentráljunk

101 Teljesítmény és szorongás: a sikeres vizsga titka Szorongás Vonásszerű szorongás Állapotszerű szorongás Facilitáló szorongás Debilizáló szorongás

102 Teljesítmény és szorongás: a sikeres vizsga titka Szorongás vonásszerű: a személy szorongásra való hajlama állapotszerű: a teljesítményhelyzetre adott reakció facilitáló: enyhe, teljesítménynövelő szorongás – jobb az emlékezetből való előhívás debilizáló: szétszórttá tesz, alacsonyabb teljesítmény a legjobb szorongásoldó az önbizalom, amely abból fakad, hogy felkészültünk a vizsgára

103 Teljesítmény és szorongás: a sikeres vizsga titka Minden vizsga előtt át kell gondolni a következőket: Mit követelnek meg a vizsgán? Mit tudok már abból? Mi az, amit még meg kell tanulnom? Mit tudok még ebből megtanulni? a vizsgára kellő időben (már évközben) kell elkezdeni felkészülni, a hatékony tanulás módszere ugyanis időt és erőfeszítéseket igényel a vizsgára való készülést kellő időben be kell tudni fe- jezni (a vizsga napján már ne vegyük kezünkbe a könyvet)

104 Irodalomjegyzék Juhász Márta-Takács Ildikó (szerk.): Pszichológia, BME GTK- Typotex, Budapest 2006 p Margitics Ferenc: A hatékony tanulás technikája, Krúdy Könyvkiadó Nyíregyháza, 2008 Rétallérné dr. Görbe Éva: Tanulás felsőfokon, Tanulásmód- szertan (kísérleti jegyzet), ÁVF Bp Gaskó-Hajdú-Gáspár-Lukács-Nahalka-Petriné: Hatékony tanulás Allan Mundsack-Ellin K. Deese-James Deese: Hogyan tanuljunk? Panem Kiadó Budapest, 2006


Letölteni ppt "A tanulás pszichológiai alapjai. Az emlékezet Mi az emlékezet? múltbeli tapasztalat megőrzése a tudatban és felidézése anélkül, hogy a kiváltó ingerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések