A TANTERV A történelemtanítás menetrendje. Megfogalmazások „Egy adott iskolatípus célrendszerének figyelembe vételével kiválogatott és a tanulók életkori.

Az előadások a következő témára: "A TANTERV A történelemtanítás menetrendje. Megfogalmazások „Egy adott iskolatípus célrendszerének figyelembe vételével kiválogatott és a tanulók életkori."— Előadás másolata:

1 A TANTERV A történelemtanítás menetrendje

2 Megfogalmazások „Egy adott iskolatípus célrendszerének figyelembe vételével kiválogatott és a tanulók életkori sajátosságához igazodó m ű veltségi anyag megfelel ő elrendezése.” „A kit ű zött nevelési és oktatási céloknak, meghatározott tanulási követelményeknek megfelel ő en elrendezett m ű veltségi anyag és tanulási tevékenységterv dokumentuma”

3 A tanterv értelmezhet ő sége Oktatáspolitikai dokumentum, –Mint történelmi forrás, Pedagógiai dokumentum,

4 Történetiségét illet ő en Az európai kontinentális szabályozás jellemz ő i: –Iskolatípus szerint differenciáltak, –Meghatározták a tantárgyak tanítási rendszerét, –Évfolyamonként szabályozták, –Központi eleme a tananyag, –Az ünnepi tudás áll az el ő térbe a hétköznapi tudással szemben, A. csoport, –Az oktatás állami kiterjesztésével (felvilágosult abszolutizmus) indult be a folyamat, –Az els ő állami tantervek – Mária Terézia, –Porosz iskolarendszer, –Svéd modell, B. csoport, –A francia minta kialakítója Napóleon volt, –követ ő i a környez ő országok, C. csoport a Szovjetunió –Merev el ő író rendszer, politikai prioritással, –Tantervi centralizáció és egy tankönyv ű ség,

5 Történetiségét illet ő en Az angol modell – Hollandia, Dánia, –Az iskolát tartalmilag szabályozta, nem iskolatípusokra, –Négy éves képzési szakaszok, –Helyi tantervek, –A hangsúly a fejlesztési követelményekre helyez ő dött, –Hétköznapi tudás a fontos, Amerikai modell, –Nincs központi tanterv, de nagyon fontosak a sztenderdek,

6 Történetiségét illet ő en Sillabus – sokféle könyv, El ő író tantervek, El ő író, adagoló tantervek, Modern tantervek, Keret tantervek –NAT –Keret tantervek, –Helyi tantervek

7 Tanterv típusait tekintve Egységes tantervek, Differenciált tantervek, – A Kett ő kombinációja, Alap, mag és kerettantervek,

8 A fejl ő dését tekintve 1. A tananyag terve – sillabusz, –Célok és tartalom, Óraterv, A tantárgyak rendszere, Tantárgyak anyagának körvonala, 2. Oktatás terve, –Célok, –Nevelési feladatok, –Tartalom, –Követelmények, –Módszertani ajánlások 3. Folyamatterv - curriculum

9 A fejl ő dését tekintve 3. Folyamatterv – curriculum, –Célrendszer, –Nevelési célok, –Tartalom, –Követelmények, –Tanítási-tanulási folyamat, –Eredmények,

10 Egy magyaros történet a NAT-sztori Örökség: –1963 az általános iskola tanterv bevezetése, –1965 a középiskolai tanterv, Embrionális szakasz 1972-1989, Az MSZMP 1972 párthatározata közoktatás reformjáról – a kiindulópont, –1973 Országos Oktatási Központ létrehozása a technikai modernizáció (UNESCO), –1978-as tantervi reform, amit az OPI és az OMM csinálta meg, bevezetése 1986-ig tartott, –Még az 1995-ban is ezek szerint tanítottak az iskolákban, –1985 új közoktatási törvény, –Szakfelügyelet megszüntetése, Új elképzelések kidolgozása; –A tantervelmélet kidolgozásának alapelvei: Nevelés és oktatás egysége, A tananyag differenciálása, Követelmények taxonómiai alkalmazása, iskolai helyi körülmények, A pedagógus autonómiája,

11 Egy magyaros történet a NAT sztori Viharos ifjúkor 1989-1994, –Új elemek 6 és 8 osztályos gimnáziumok, –Egyházi és magániskolák, 130/1995. sz. a kormány elfogadta a NAT-ot, –Iskolák felett álló egységes tanterv, –Kétévente írta el ő a követelményeket, –M ű veltségterületekr ő l beszélt, A NAT kétpólusú rendszer, ami NAT és helyi tantervre épült,

12 Egy magyaros történet a NAT sztori Rövid férfikor 1994-1998, –A NAT kétpólusú rendszer, ami NAT és helyi tantervre épült, –Eredetileg iskolák feletti szabályozás lett volna, Szakmai vita: –vizsgapártiak (6+6-os rendszer legyen a közoktatásban) és a vegyes rendszer pártiak vitája (8+4-es rendszer maradjon, ami volt), –A NAT-nak hat változat is elkészült, de ekkor más különböz ő területekr ő l szólt a dolog, –10 m ű veltségterülete lett a NAT 6-nak, a 4. az ember és társadalom, –A diszciplináris rendszer 7. osztályban kezd ő dött volna, k,

13 Egy magyaros történet a NAT sztori A rövid férfikor gondolatai:A rövid férfikor gondolatai: –Az ember és társadalom nem enciklopédikus tudásra törekedett, hanem az ún. mérföldkövek megértésére. –A tananyag fele magyar történelem, –módszerekben nem tartalmazott el ő írásokat, –értékelési és ellen ő rzési rendszereket nem tartalmazott, ezeket a helyi tantervekre bízta, –Rendelt ide emberismeretet és társadalomtörténeti kérdéseket, de kronológiai rendez ő elvet megtartotta, –A rendszeres tanítást 7. osztálytól korban kezdte meg, 5-6. osztály történetekkel készítette el ő a dolgokat, –A kerettanterv 5-8. osztály alkalmazható tudás gyarapítása és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, –a három középfokú intézményre három külön feltétel volt megszabva, –A fejlesztési követelmények ugyanazok voltak a három iskolatípusban, Korai nyugdíj, 1999Korai nyugdíj, 1999 –A három szint ű szabályozás bevezetése lett a dolog vége, NAT – kerettanterv és helyi tantervek, –A kerettantervben m ű veltségi területek helyett tantárgyak és modulok szerepeltek, –A tanterv a tanulási módszerekre is tartalmaz el ő írásokat.

14 A tantervek fajtái Deklaratív tanterv, Transzformációs értelemben –Értelmezett tanterv, –Megvalósult tanterv, Rejtett tanterv,

15 Tanterv jellegét illet ő en Tananyag központú, Követelményközpontú,

16 Tanterv szerkezetét illet ő en Koncentrikus, Lineáris, Spirális,

17 F ő bb tantervtípusok Bemenet és kimeneti típusok, –El ő író, –Liberális, –Keretjelleg ű,

18 A történelemtantervek fajtái Kronologikus, Regresszív tanterv, Periódusos, Kronológiai teljességre törekvés,

19 Történelemtanterv fajtái Helytörténeti és honismereti, Nemzeti történeti, Európa-történeti, Világtörténelmi,

20 A történelemtanterv fajtái a történelmi folyamat összetev ő ihez való viszony alapján Differenciáló, –Egy tudomány – egy tantárgy, –Mélységelv ű – egy korszak, –Fejl ő désvonalú – egy témát tárgyal, –Tematikus, Integrált, –Környezetismereti, –Humán, –Társadalomtudományi,

21 A tanterv a tanulói személyiség fejlesztéséhez mérten, Örökségátadó, Állampolgári nevelést célzó, Fejl ő dés-lélektani szempontokat megcélzó, Készségeket és képességeket fejleszt ő,

22 NAT KERETTANTERV HELYI TANTERVEK, Pedagógiai Programok,

23 A tantervek fontos elemei Célok, Követelmények, Tananyagok, Kiegészít ő elemek –Id ő keret, –Taneszközök, –Módszertani eljárások

24

25 Kerettanterv - Célok és feladatok Alapfeladata az érettségire, munkába állásra, ill. a fels ő fokú tanulmányokra való felkészítés, és LLL, A nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történ ő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Kiemelt feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejl ő dés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az él ő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejl ő déséhez.

26 Kerettanterv - Célok és feladatok A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és - feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejl ő déséhez. El ő segíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását, Felkészíti a tanulókat a felel ő s és aktív állampolgári szerepre. Segíti a szociális kompetenciák fejl ő dését, a kezdeményez ő, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevel ő -oktató tevékenységével el ő segíti az esztétikai-m ű vészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejl ő dését. Kialakítja a tanulókban az ún. LLL és az erre való készséget, képességet.

27 Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban, valamint intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttm ű ködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarct ű rést. Mindezzel el ő mozdítja a tanulókban a konstruktív attit ű d kialakulását. A gimnázium a tantárgyi képzésben el ő nyben részesíti a képességfejlesztést, ezért az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggy ő z ő összekapcsolására törekszik. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehet ő ségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezked ő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat.

28 A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvet ő célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje, és megtanítsa ő ket a hatékony tanulási módok alkalmazására. Tegye képessé ő ket információk szerzésére, sz ű résére és feldolgozására, az információs társadalomban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épül ő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felel ő s döntésekre, illetve tudásuk folyamatos b ő vítésére. Az iskola a saját arculatával, teljes programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdekl ő désüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelel ő en tanulhassanak. Hozzájárul a reális énkép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészíti a diákokat a feln ő tt lét szerepeinek betöltésére. El ő segíti az egészséges életvitel iránt elkötelezett szemlélet és magatartás kialakulását.

29 A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Felismerteti a testi és lelki egészség megalapozásának és meg ő rzésének fontosságát az egyes tanuló szintjén is, el ő segíti az ehhez szükséges magatartásformák elsajátítását. Személyre szóló fejlesztésre törekszik, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is el ő mozdítja mindezek fejlesztését. A személyiségfejlesztésben fontos feladat a felel ő s társadalmi magatartás kialakítása, a megfontolt döntéshozatalra képes, aktív állampolgári szerepre, a demokratikus életforma gyakorlására való felkészítés, ezzel együtt a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A piacgazdaság keretei között m ű köd ő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-, pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását.

30 A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola el ő segíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a m ű vészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás m ű velésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A gimnáziumi nevelés-oktatás fontos feladatának tartja, hogy biztosítsa a diákok a testi, lelki és szociális fejl ő dését, és hozzájáruljon a környezettudatos magatartás kialakulásához.

31 A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felel ő sség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthet ő ségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekv ő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium részesítse el ő nyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményez ő készség, a másokkal történ ő hatékony együttm ű ködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felel ő sség. A gimnázium mint általánosan m ű vel ő iskolatípus készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek. Ismerjék és ápolják hazánk természeti, történelmi-kulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.

32 Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelent ő s szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vev ő k tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehet ő vé (els ő sorban az anyanyelvi kommunikáció, illetve a szociális és állampolgári kompetencia), amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezet ő utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó m ű veltségterületek moduljainak feladata, hogy közvetítsék e célok eléréséhez a szükséges tartalmat.

33 Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekv ő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. Ezek segítségével az általános m ű veltséget megszilárdító és elmélyít ő szakasz folyamán alakuljon ki és szilárduljon meg a tanulók digitális kompetenciája. A tanulók tudása ne sz ű küljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás b ő vítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is járjon együtt. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a m ű vel ő déstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényesül ő értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényre jutásának vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük meger ő sítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, önmagáért vállalt felel ő s magatartásában. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.

34 Fejlesztési követelmények A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelent ő sen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböz ő fajtájú els ő dleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggy ű jtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjeszt ő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keres ő programok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelm ű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehet ő ségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felel ő sséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást er ő sítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepér ő l az események alakulásában.

35 Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejez ő képességek fejlesztését ő l. Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélését ő l, az els ő dleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetését ő l, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történ ő felidézését ő l a beszámolók és kisel ő adások élvezhet ő, követhet ő megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelel ő en alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelm ű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv- készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (él ő szóban vagy hangfelvételr ő l elhangzó el ő adásról, magyarázatról, fejtegetésr ő l), az esszéírás, a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkeszt ő programok, vizuális rendez ő k alkalmazását. Legyenek képesek saját véleményük önálló megfogalmazására, mások véleményének türelmes meghallgatására, érvelések összefoglalására és figyelembevételükre. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehet ő séget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gy ű jtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Az ismeretszerzési, feldolgozási és kifejezési képesség hatékony fejlesztése, az önálló tanulásának képességének megszilárdulását eredményezi.

36 Fontos feladat az id ő ben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismerésér ő l is van szó, a megértés alapvet ő feltétele, hogy a tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy id ő ben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszer ű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszer ű bb térképvázlat önálló megrajzolása váljon készségszint ű tudássá. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni a történelmi jelenségek értelmezésében az ökológiai szemléletmód kialakítására is. A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoport- és projektmunka),

37 Belép ő tevékenységformák Ismeretszerzési és - feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményr ő l, jelenségr ő l készült különböz ő forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos-ismeretterjeszt ő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjeszt ő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelv ű keres ő programjában. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az ő störténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése, a mások véleményének figyelembevételével.

38 Belép ő tevékenységformák Ismeretszerzési és - feldolgozási képességek Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltér ő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellelhet ő leegyszer ű sít ő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Jegyzetkészítés kb. 5–6 percnyi normál beszédtempójú el ő adásrészletr ő l. Kivonat készítése rövidebb (4–5 oldalnyi) tudományos- ismeretterjeszt ő szövegrészletr ő l, feleletterv készítése megadott témáról. Szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.

39 Kifejez ő képességek Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása él ő szóban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ő s-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertet ő (felelet, kisel ő adás) tartása el ő zetes vázlatkészítéssel. El ő re megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Kiemelked ő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése.

40 Tájékozódás id ő ben A keresztény id ő számítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám id ő számítással. A magyar ő störténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Id ő rendi táblázat készítése.

41 Tájékozódás térben Id ő rendi táblázat készítése. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröz ő térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeir ő l.

42