Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Prof. Fülöp Márta MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet és ELTE PPK Pszichológiai Intézet A verseny kulturális konstrukciói.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Prof. Fülöp Márta MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet és ELTE PPK Pszichológiai Intézet A verseny kulturális konstrukciói."— Előadás másolata:

1 Prof. Fülöp Márta MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet és ELTE PPK Pszichológiai Intézet A verseny kulturális konstrukciói

2 A verseny/versengés a társadalmi élet legkülönfélébb területeinek kulcsfogalma: így a kapitalista piacgazdaságnak, a demokratikus politikai berendezkedésű társadalmaknak, a társadalmi intézményrendszereknek, az iskolarendszernek, a sportnak és még számos más területnek. Az állampolgároknak képesnek kell lenniük sikeresen működni ebben a verseny/versengő közegben A verseny/versengés fogalma és mintázatai társadalmanként és kultúránként nagyon különbözőek lehetnek. Kutatásainkban arra kerestük a választ, hogy az emberi és társadalmi viszonyrendszerekben elkerülhetetlenül jelenlévő versengés manifesztációi mennyiben kulturális konstrukciók, léteznek-e kulturálisan meghatározott mintázatai. Miért a verseny/versengés?

3 A VERSENGÉS SZUBJEKTÍV JELENTÉSE (Fülöp, Nagy, Pressing, 2013)

4 Szubjektív jelentés A szubjektív jelentést nem könnyű mérni, bár az egyes fogalmak jelentésének a megértése kritikus a viselkedés megértésében (Osgood, Suci & Tannenbaum, 1957) A szabad asszociációk hasznosnak bizonyulnak a szubjektív jelentés feltárására A szóbeli asszociációk struktúrájának a feltárása lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk a viselkedés jelentés-alapú mechanizmusaiba

5 Módszer Módszer: Asszociatív Csoport Analitikus Technika (AGA), amelyet Szalay és Brent (1967) dolgoztak ki Az AGA nagyon kevéssé invazív: percepciót, attitűdöt és nézeteket mér anélkül, hogy közvetlenül arra kérné a résztvevőket, hogy ezekről nyílatkozzanak Szalay és munkatársai az AGA-t sokféle ország és kultúra összehasonlító vizsgálatára használták, többek között Korea, Mexikó (Diaz-Guerrero & Szalay, 1991), Irán (Szalay et al, 1979), Kína és az USA (Szalay et al, 1994).

6 Az AGA eljárás Folyamatos szabad szó asszociációkat használ: Összehasonlíthatóvá teszi különböző válaszadó csoportok reprezentációját A válaszadók egy ingerszót kapnak (egy „témát”), és annyi asszociációt írnak le, amennyi eszükbe jut egy perc alatt

7 A versengés szó jelentése különböző társadalmakban MagyarAngolTörökKínaiJapánIndiai K: Negatív érzelmek A: Győzelem/ Győztes/győzni K:Győzelem és vesztés A:Győzelem/ Győztes/ Győzni K:Gazdaság (32,4) A:Pénz K:Motiváció (30,0) A:Erőteljes/ intenzív K:Oktatás A:Atlétikai verseny (undokai) K:Pozitív érzelmek A:Győzelem Fülöp, 2013

8 MILYEN SZEREPET TÖLT BE A VERSENGÉS A TÁRSADALOMBAN? (Fülöp, 1998)

9 A versengés szerepe a társadalomban

10 A versengés negatív szerepe

11 MIT GONDOL A VERSENGÉSRŐL?

12 A versengés fő funkciója (Fülöp, 2004) Motiváció (JPN vs HUN: Chi-Square(1)=4.729, p<.05). Fejlődés (JPN vs HUN: Chi-Square(1)=44.179, p<.001) kanadai (JPN vs CAN: Chi-Square(1)=22.538, p<.001) Szelekció(HUN vs JPN: Chi-Square(1)=18.265, p<.001; JPN vs CAN: Chi-Square(1)= 4.864, p<.05). Célelérés (CAN vs HUN: Chi-Square(1)=11.221, p<.001; CAN vs JPN: Chi-Square(1)=6.718, p<.01)

13 A versengési folyamat irányultsága Kiterjesztett fókusz: japánok inkább (Chi-Square(2)=76,324, p<,001) Cél: japánok kevésbé(Chi-Square(2)=87,604, p<,00). Negatív: magyarok inkább (Chi-Square (2) = p <,001

14 MILYENNEK LÁTJÁK A VERSENGÉST A MAGYAR ÜZLETI ÉLETBEN?

15 Magyar Üzleti Élet A vizsgálatban 202 mélyinterjút elemeztünk – 71 (35,1%) Budapestről származik – 126 (62,4%) más vidéki városokból – Átlagos életkoruk 43.3 év (23-65 év közt) – 31% nő, 69% férfi Foglalkozás: – 47% vállalati vezető – 25% saját vállalattal rendelkezik – 10% bankár – A többiek a menedzsment különböző szintjein dolgoznak különböző vállalatoknál.

16 Eredmények Több, mint az üzletemberek 90%-a említette a tisztességtelenséget általában, vagy annak egy specifikus formáját 75% említi az immoralitást – A válaszadók negyede említi a korrupciót – Ötödük a nagyon agresszív és kegyetlen módszerek használatát – A kapcsolatok negatív, meritokrácia-ellenes hatását – Kiskapuk, hazugságok, adócsalás, stb... 18% tekinti a tisztességes versengést saját stratégiájának 10% mondja spontánul, hogy részt vesz/vett tisztességtelen ügyletekben MILYENNEK LÁTJA A VERSENYT A MAGYAR ÜZLETI ÉLETBEN? Nincs kérdés a moralitásra/teljesen nyitott kérdés!

17 Kínai, magyar és francia fiatalok versengéssel kapcsolatos attitűdje Fülöp, Roland-Levy, Berkics, (2010) MILYENNEK LÁTJÁK A PIACI VERSENY SZEREPÉT A FIATALOK?

18 A versengés gazdasági funkcióinak faktorai FaktorKínaFranciaországMagyarország 1 A verseny gazdasági fellendüléshez vezet (produktivitás, jobb termékek) Piacgazdaság nagyobb termelékenységhez vezet Antikapitalista (erkölcstelen eszközök általi kizsákmányolás és a fejlődés hiánya) 2 A verseny negatív (antikapitalista- kizsákmányolás) A versengés negatív (antikapitalista- kizsákmányolás) A siker csak a keményen dolgozóknak garantált (A versengés iránti negatív attitűddel korrelál!) 3 Piacgazdaság barát – piacgazdaságban a kemény munka személyes sikerhez és fellendüléshez vezet Gazdasági verseny a kemény munkán és moralitáson alapulóan Antikapitalista – piacellenes: nincsenek gazdasági előnyök és megosztja a társadalmat

19 A GYŐZELEM ÉS A VESZTÉS ÉRZELMEI

20 A győzelemhez fűződő érzelmek Fülöp, 2004

21 Példák 169. férfi. Szeretem, ha elismernek, de gyakran félek a következményektől férfi. Belső öröm tölt el, ugyanakkor nem érzem, hogy bármennyivel is több lennék a társaimnál, sőt ilyen esetben úgy érzem, hogy meg kell alázkodnom illetve elrejteni, hogy örülök, nehogy másokból irigységet vagy ellenszenvet váltsak ki Megpróbálok nem beképzelt lenni rá. Amúgy belül büszkeséggel tölt el, de kifelé ezt nem szabad mutatni.

22 Aktiváló/deaktiváló érzelmek

23 A versengés és a győzelem és vesztés Kínában

24 Szülői reakciók Az erős versenyre válaszul a kínai szülők sokkal többet fektetnek be a gyerekeik oktatásába, mert ebben látják a gyerekeik versenyelőnyét (Sun, 2006). A kínai szülőknek csaknem 100 százaléka legalább főiskolai végzettséget szeretne a gyerekének, csaknem 70 százaléka legalább mester diplomát, majdnem 50 százaléka doktori fokozatot és csaknem 25 százaléka posztdoktori címet (2001-es reprezentatív vizsgálat China Youth and Children Research Center; Sun, 2006). Ennek megfelelően az iskolarendszeren belüli verseny is rendkívül intenzív, a vizsgajegyek és a felvételi vizsgák óriási jelentőségűek (Chen és mtsai, 1997).

25 Szülői attitűdök A kínai szülők és a kínai kutatók ma egyértelműen megegyeznek abban, hogy a mai Kínában intenzív versengés van és a versenyben való helytállás a modern társadalom elkerülhetetlen velejárója. Az intenzív versenyt nem illetik kritikával, hanem a piacgazdaság és a gazdasági növekedés természetes velejárójának és motorjának tekintik, amelyet senki nem akar visszaszorítani, korlátozni, hanem azt akarja elérni, hogy ebben az intenzív versenyben a fiatalok a lehető legsikeresebben és a legadaptívabban tudjanak részt venni. A kínai szülők mindent megtesznek azért, hogy gyerekeikben kialakuljon az erős versenyt bírni tudó versenyszellem (H.Sun, 2006) ezért szinte születésüktől kezdve arra nevelik gyerekeiket, hogy igyekezzenek a versengésben kiemelkedni.

26 Viszony a győzelemhez és a vesztéshez A kínai szülők ugyanakkor tisztában vannak a versengés „kegyetlen” valóságával, hogy a vesztés és a kudarc egy intenzív versenyen alapuló társadalomban elkerülhetetlen Ezért igyekeznek gyerekeikben kialakítani a tűrőképességet és a kitartást, a nehézségek leküzdésének a képességét, valamint azt, hogy ne bátortalanítsa el őket a győztes (China Youth and Children Research Center)

27 Résztvevők OrszágGimnáziumEgyetem Average age: HS: U: 20.5 Lány Fiú Összesen (818) Average age: HS:17.2 U: Nő Férfi Összesen (640) Fülöp, Nagy, Berkics, Bai, 2011

28 GYŐZELEMRE ADOTT REAKCIÓK A győzelem energiát ad a folytatáshoz... Legközelebb is megpróbálok győzni. Új célokat állítok fel. Igyekszem magam még jobbá tenni Kieresztek egy-egy győzelem után... LELKESEDÉS/FEJLŐDÉS DEAKTIVÁCIÓ

29 Viselkedéses reakciók a GYŐZELEMRE Egyetemisták Új kihívások skála SKÁLAItemek száma Cronbach άÁtlagSD Új kihívások4,783 3,960,75 Kínai Magyar Fp ÁtlagSDÁtlagSD Új kihívások4,080,633,710,9133,589,000

30 VESZTÉSRE ADOTT REAKCIÓK „A vesztés energiát ad” „Elfogadom a vesztést és megpróbálok tanulni belőle.” „Eltökélem, hogy legközelebb nyerni fogok.” „Igyekszem magamat jobbá tenni.” „Általában hamar feladom”, „Elveszítem az önbizalmamat és a nyugalmamat.” TALPRAÁLLÁS/ FEJLŐDÉS ÖNBIZALOMVESZTÉS/ FELADÁS

31 Viselkedéses reakciók a VESZTÉSRE Egyetem SKÁLA (Egyetem) Itemek száma Cronbach άÁtlagSD Talpra állás/fejlődés4,7993,84,71 Önbizalomvesztés/feladás2,8182,34,96 EGYETEMISTÁK KínaiMagyar Fp ÁtlagSDÁtlagSD Talpra állás/fejlődés4,020,603,450,77109,229,000 Önbizalomvesztés/feladás2,10,802,851,0699,004,000

32 KULTURÁLIS KÖZEG

33 FONTOS TUDNIVALÓK: Az alábbi állítások Magyarország egészére vonatkoznak. Kérjük jelezze egyetértését vagy egyet nem értését az alábbi osztályozás segítségével. Ezek az állítások néha a “társadalmi normákkal” kapcsolatosak, vagyis a viselkedés többnyire íratlan szabályaival. (Gelfand és mtsi, Science, 2010) Nagyon nem értek egyet Nem értek egyet Kissé nem értek egyet Kissé egyetértek EgyetértekNagyon egyetértek Ebben az országban az embereknek sok társadalmi normát kell betartaniuk Ebben az országban a legtöbb helyzetben világos elvárások vannak, hogy hogyan kell viselkedni Ebben az országban az emberek a legtöbb helyzetben egyetértenek abban, hogy mi a helyes és a helytelen viselkedés Ebben az országban a legtöbb helyzetben nagyon sokféle viselkedés megengedett Ebben az országban az emberek nagyon toleránsak azokkal az egyénekkel szemben, akik nem tartják be a társadalmi normákat Ebben az országban az emberek a legtöbb helyzetben eléggé szabadon eldönthetik, hogyan akarnak viselkedni Ha ebben az országban valaki helytelenül viselkedik, a többiek elítélik Ebben az országban az emberek majdnem mindig betartják a társadalmi normákat Bár ebben az országban vannak társadalmi normák, az emberek gyakran nem tarják be őket

34 RankCountryScoreBand 1Pakisztan1.25A 2Malajzia1.19A 3India1.03A 4Szingapur1.02A 5Dél- Korea0.99A 6Norvégia0.97A 7Törökország0.92B 8Japan0.86B 9Kína0.82B 10 Kelet Németország0.77B 11Portugália0.76B 12Anglia.0.70B 13Auszria0.69B 14Mexikó0.68B 15Németország0.65B 15Olaszország0.65B 17Izland0.64C 18Franciaország0.63C 18Hong Kong0.63C 20Lengyelország0.60C 21Belgium0.56C 22Spanyolország0.54C 22USA0.54C 24Ausztralia0.42C 25Új-Zéland0.40C 26Hollandia0.38C 27Görögország0.37C 27Venezuela0.37C 29Brazília0.34D 30Izrael0.32D 31Magyarország0.27D 31Észtország0.25D 33Ukrajna0.17D Kötött és laza kultúrák, Gelfand és mtsi (2011, Science)

35 A versengés szabályainak/normáinak a szerepe

36 Sport LS1: Andrea és Krisztina évek óta versenyszerűen úsznak. Jó barátságban vannak, ám egy alkalommal mindketten ugyanazon a versenyen indulnak, s hasonlóak az esélyeik a győzelemre. Mind a ketten a dobogó legmagasabb fokát szeretnék elérni. A verseny előtt keményen edzenek, felkészülnek a megmérettetésre. A verseny végeredménye: Andrea nyert, de Krisztina lemaradt, „csak” harmadikként ért célba. FS2: Endre és Péter versenyszerűen futnak. Az idény legfontosabb versenyén mindketten indulnak. Az első körben még Péter vezet, de a második körben már szinte egymás mellett futnak, és Endre érzi, hogy ennél többet nem tud kihozni magából, valamit tennie kell. Az egyik kanyarnál meglöki könyökével Pétert, aki elveszíti egyensúlyát, így Endre behozhatatlan előnyt szerez és nyer. A szabálytalanságot a versenybírók nem veszik észre.

37 A GYŐZTES REAKCIÓI ÉRZELMEK Győztes FairUnfair Öröm/boldogság 58%35% Elégedettség 20%12% Büszkeség 14%8% Káröröm 0%16% Pozitív érzelmek+bűntudat 1.5%14% Pozitív érzelmek +sajnálat (vesztes) 30%0% Félelem a következményektől 1.5%10% Bűntudat/szégyen 0%15% A VESZTES REAKCIÓI ÉRZELMEK Vesztes FairUnfair Csalódottság 46%25% Szomorúság 33%8% Kétségbeesés 24%27% Düh/harag 6%65% Tehetetlenség 0%10% Szomorú+örül a győztesnek 12%0% Örül a saját eredménynek, vagy mindkettőjük eredményének 14%0%

38 A SZABÁLYOS ÉS SZABÁLYTALAN VERSENGÉS VISELKEDÉSGyőztes FairUnfair Ünnepel (fair győzelem esetén a vesztessel együtt:9 %) 21.8%28% Vesztessel kapcsolatos szolidaritás (gratulál, vigasztal, bátorít, segít, elismer) + bocsánatot kér 58%9% Vesztestől való távolodás: elkerüli0% 17% Hallgat a csalásról0%23% VISELKEDÉS: MIT TESZ: VESZTES VISELKEDÉSVesztes FairUnfair Edz +kemémyen dolgozik65%27% Bizonyítani igyekszik a csalást0%51% Gyanakvóvá válik más versenyek esetén0%20% Fizikális agresszió/bosszú0%25% Gratulál, együtt ünnepel55%0% Fülöp, 2008

39 Következtetés A versengésben a leglényegesebb strukturális együttműködési elem a szabálytartás, vagyis az, hogy a versengésben lévő felek megfelelnek a kapcsolat és a versengés implicit (ki nem mondott) és explicit szabályrendszerének. Ha ez a szabály megtörik, akkor az addig konstruktív mederben tartható versengés könnyen fordul destruktívba. A versenytársak között a barátságos vagy egymást inspirálóan instrumentális viszony helyett ellenséges viszony alakul ki, megjelenik a gyanakvás, a bizalmatlanság és természetesen az agresszió mint destruktív elem. A győztesek és a vesztesek eltávolodnak egymástól, a győztes nem tud szolidáris lenni a vesztessel, a vesztes pedig nem tudja elismerni, és tisztelni a győztes győzelmét. Ha ez társadalmi méreteken zajlik, akkor megtöri a társadalmon belüli szolidaritást.

40 A verseny kulturális konstrukciója A verseny jelentését, a verseny iránti attitűdöket és a versenymagatartást erősen formálja a társadalmi- kulturális közeg. A társadalmi-kulturális közeget azonban az emberek mindennapi verseny-magatartása alkotja, a betartott és be nem tartott szabályok, a normatív és deviáns magatartásformák stb. Ez a magatartás a kulturális meghatározók következménye és egyben forrása is. Kölcsönösen konstruálják egymást (Markus és Kitayama, 1991).

41 Kulturális váltás A kulturális változás sokkal lassúbb, mint a strukturális változás. Kornai János (2003) szavai útmutatásul szolgálhatnak: „A jogalkotási-intézményépítési feladatcsoportról azt mondtam, hogy a munka zöme egy-két évtized alatt elvégezhető. Nem számíthatunk arra, hogy a mentalitás megreformálásán ugyanennyi idő alatt nagyjában-egészében túl leszünk. A folyamat sebessége az egyén habitusától függően erősen szóródik, van, akinél gyorsabb, van, akinél lassabb. A feladatok a neveléssel és oktatással kezdődnek, a családban, az iskolában, az egyetemen. Rendkívül sokat használhat (és árthat) a sajtó és a televízió. Minden közszereplő, s minden munkahelyi vezető saját szavával és cselekményeivel formálja az állampolgárok tudatát.”


Letölteni ppt "Prof. Fülöp Márta MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet és ELTE PPK Pszichológiai Intézet A verseny kulturális konstrukciói."

Hasonló előadás


Google Hirdetések