Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar üzletemberek és a tisztességtelen versengés Orosz Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Université de Reims, Szegedi Tudományegyetem Fülöp Márta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar üzletemberek és a tisztességtelen versengés Orosz Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Université de Reims, Szegedi Tudományegyetem Fülöp Márta."— Előadás másolata:

1 Magyar üzletemberek és a tisztességtelen versengés Orosz Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Université de Reims, Szegedi Tudományegyetem Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Eötvös Lóránd Tudományegyetem

2 Versengés akkor és most  A rendszerváltás előtt a versengés ideológiailag tiltott és elutasított fogalom volt.  A kapitalizmus, a piacgazdaság koncepciója mellett a versengés gyors ütemben vált valorizált fogalommá.  Az élet számos területét átható fogalommá válik: oktatás, szervezetek, üzleti élet (lsd. Fülöp kutatásait)

3 A versengésről és gazdaságról alkotott nézetek  Fülöp (1999) éves amerikai, japán és magyar diákok versengéssel kapcsolatos vélekedéseit vizsgálta.  Bár mindenhol említik a gazdasággal kapcsolatos fogalmakat, de a magyar diákoknál jelentősen gyakoribb ezen dimenziók (pénz, állás, túlélés) előfordulása.  Angol és magyar diákok összehasonlításából (Fülöp, 2002) kiderült, hogy míg az angol diákok célja a versengés során a magas iskolai vagy sportteljesítmény elérése ill. a jó állás megszerzése, addig a magyar diákok figyelmének fókuszában pénzért folyó verseny állt.  A versengés és főleg annak gazdasági vonatkozásai nagy szerepet kapnak a fiatalok gondolatvilágában a rendszerváltozás után.

4 Fiatalok vélekedései az üzletemberekről és az üzleti életről…  Fülöp és Berkics (2002) éves junior ach. diákok üzletemberekkel és az üzleti élettel kapcsolatos vélekedéseit kutatták.  A diákok nézeteit 3 nagyobb kategóriában lehet értelmezni:  Koherens pozitív nézet: az üzletemberek tehetségesek, nyitottak és rugalmasak, munkájuk tele van érdekes dolgokkal, és ők hajtják előre a gazdaságot.  Koherens negatív nézet: az üzletemberek mások rovására gazdagodtak meg, kihasználják az alkalmazottaikat és immorálisak.  Reális-cinikus nézet: ahol az üzletemberek élete stresszel terhelt, ahol a siker kulcsa a politikai vezetőkkel való kapcsolatban rejlik, mindemellett nagy presztízzsel bírnak és sok pénzt keresnek.

5 Az interjúalanyokról  A vizsgálatban 202 mélyinterjút elemeztünk  71 (35,1%) Budapestről származik  126 (62,4%) más vidéki városokból  Átlagos életkoruk 43.3 év (23-65 év közt)  31% nő, 69% férfi  Foglalkozás:  47% vállalati vezető  25% saját vállalattal rendelkezik  10% bankár  A többiek a menedzsment különböző szintjein dolgoznak különböző vállalatoknál.

6 Módszerek  Mélyinterjúk, melyek a következő területeket érintették  A versengés fogalma, annak szerepe a gazdasági életben és a magánéletben  Jellemző versengési stratégiák, elvek  Győzelemmel és vesztéssel kapcsolatos attitűdök  Hogyan alakult a versengéshez fűződő viszony, szocializáció (család, iskola, munkahely)  Az együttműködés szerepe  Nemi különbségek, stb.  Az irányadó interjúvázban nem volt kérdés a tisztességesség dimenzióra vonatkozóan

7 Eredmények  Szinte minden üzletember spontán említi a moralitás dimenziót  75% említette a tisztességtelenséget általában, vagy annak egy specifikus formáját  Az emberek negyede említi a korrupciót  Ötödük a nagyon agresszív és kegyetlen módszerek használatát  A kapcsolatok negatív, meritokratikrácia-ellenes hatása  A szexualitást mint az érvényesülés eszközét  Kiskapuk, hazugságok, adócsalás, stb...  18% tekinti a tisztességes versengést saját stratégiájának  10% vallja be, hogy részt vesz/vett tisztességtelen ügyletekben

8 Tisztességtelenség általában Az interjú első mondata, a „Mit gondol a versengésről általában” kérdésre… „Megítélésem szerint a verseny kétféle lehet, és a hozzáállásomat is ez befolyásolja. Beszélhetünk egyrészt úgynevezett tisztességes versenyről, és tisztességtelen versenyről.” (50 éves vállalkozó, nő) „Az eddigi tapasztalataim alapján nem a jobb és erősebb győz, hanem aki nagyobbat tud hazudni.” (53 éves igazgató, ffi) „Hát, akkor volna igazán jó, ha tiszta lenne, de Magyarországon nem tiszta a verseny.” (52 éves vállalkozó, ffi)

9 Korrupció „Teljesen nyilvánvaló, hogy a közszférában dolgozó, pályáztató szerepben lévő, pályázatokat bíráló csoportok – tisztelet a kivételnek – előnyben részesítik a sógor, koma… által készített pályázatokat, ők a nyerők, azaz a versengés ebben az esetben hiábavaló, előre levajazott” pályázati kiírások vannak, azaz ma is tombol a korrupció…” (51 éves ügyvezető egy kisvállalkozásban)

10 Kegyetlen módszerek „Te vagy az Isten és neked ezt meg kell csinálni. És aki az utadba áll, azt megölöd, agyontaposod, megbecsteleníted, földarabolod… tehát ez a buldózer technika van. Abban a pillanatban, hogy van egy törésvonal, kidobják, kicsavarják az embereket, mint egy citromot. És utána eldobják őket.” (49 éves ügyvezető igazgató, férfi)

11 Kapcsolatok vs. meritokrácia „…akikről én tudok a környezetemben valamilyen hátszele volt, hogyha kapott állami támogatást. Tisztelet egy-két kivételnek, ez biztos, de nem akarok senkit kellemetlen helyzetbe hozni, de, amikor ilyen, úgymond országosan meghirdetett nagy lehetőség után mentem, akkor bizony mindenütt falba ütköztem. Nekem nem volt országgyűlési képviselő ismerősöm, se rokonom, nem akarom idézni a költőt.” (47 éves kisvállalkozó, férfi)

12 Kapcsolatok és pályázatok elbírálása "Nagyon ritka az a dolog, amikor bármelyik pályázatnál nagyon tisztességesen megy a pályáztatás. 7 év alatt összesen 2-3 esetben volt olyan. Ez azt jelenti, hogy ha meg voltunk hívva hárman-négyen egy versenytárgyalásra, s valóban ott pontos időben le kellett adni egy projektet, és azt pontos időben felbontották, és a legjobb árajánlatot adó nyerte meg a projektet, ilyen a 7 év alatt 3-4 esetben volt. Többi esetben mindig volt olyan, hogy lekérték előtte két héttel - az én példámat tudom mondani - tudtam azt, hogy jobb az árajánlat, mégis vesztesnek lett kihozva, szóval ez az én szemszögömből nézve nem tisztességes dolog...mástól is hallottam már azt, hogy igazán nem az nyeri meg mindig a munkát, aki a legjobb árajánlatot adta, hanem akit támogattak hátulról valamilyen formában, akinek volt ismerőse a kiírók között.„ (32 éves cégvezető egy építőipari vállalatnál)

13 Vonzóság mint érvényesülési eszköz „Szép, fiatal kolléganőként, kezdetben egyszerűen nem vettek komolyan. Állandóan ajánlatokkal bombáztak, ami egy ideig hízelgő, de hamar eleged lehet belőle. De, ami sokkal hasznosabb volt: olyan helyekre is bejuthattam, olyan kapcsolatokat is kiismertem, amit férfiként talán nehezebben érhettem volna el. És ezekkel a későbbiekben hihetetlenül sokra vittem. Ha kiismerted a többiek gyenge pontjait, sokkal könnyebb az előrejutás.” (33 éves pénzügyi igazgató)

14 Tisztességes versengés mint stratégia „Tehát hogy, mert amint mondtam én megtapasztaltam azt, hogy ez a mindenáron való versengés sehova nem vezet. Tehát én egyébként soha nem voltam az a típus, aki lehengerel. Tehát én megpróbáltam mindig tisztességes viszonyok között játszani ezen a pályán, na most amikor látom, hogy mit tudom, tehát hogy olyan környezetben vagyok, ahol, ahol bekerülnek ezek tisztesség…., inkább kivonulok belőle, mert nyerni úgysem lehet, csak akkor, ha az ember ugyanazokat az eszközöket veti be, mint az ellenfelei, de én meg erre nem vagyok hajlandó.” (49 éves férfi, logisztikai cég tulajdonosa)

15 Tisztességtelenség mint saját stratégia „És soha nem hazudok, így neveltük a gyereket is, és még soha nem kaptam rajta, de ez bizalom kérdése is, nem is gondolom, hogy hazudna, és én is utálom a hazugságot. Kivéve ha üzletről van szó. Akkor folyékonyan, szemrebbenés nélkül tudok hazudni, még sosem kaptak rajta...vagy legalábbis nekem ez derült ki...” (56 éves üzletvezető)

16 Összegzés: angyal én ördög ők  Több, mint az üzletemberek 90%-a spontán említi a moralitás dimenziót a versengés kapcsán (nagyon kurrens probléma)  75% említi az immoralitást (általában más)  18% említi a tisztességes versengést mint saját stratégiát (sok – kevés??)  10% vallja be, hogy ő maga is részt vesz/vett tisztességtelen üzletekben (kényszer)

17 Magyarázatok a tisztességtelenségre  A nagyvállalatok elkeseredett árversenybe kényszerítik a beszállítóikat, akik rákényszerülnek a tisztességtelenségre.  Szabályozatlanság  Túl nagy közterhek – DE lehetősége nyílik a csalásra - szabályok érvényesítése  A múlt hagyatéka

18 Mit lehet tenni? Kornai János (2003) szavai útmutatásul szolgálhatnak: „A jogalkotási-intézményépítési feladatcsoportról azt mondtam, hogy a munka zöme egy-két évtized alatt elvégezhető. Nem számíthatunk arra, hogy a mentalitás megreformálásán ugyanennyi idő alatt nagyjában-egészében túl leszünk. A folyamat sebessége az egyén habitusától függően erősen szóródik, van, akinél gyorsabb, van, akinél lassabb. A feladatok a neveléssel és oktatással kezdődnek, a családban, az iskolában, az egyetemen. Rendkívül sokat használhat (és árthat) a sajtó és a televízió. Minden közszereplő, s minden munkahelyi vezető saját szavával és cselekményeivel formálja az állampolgárok tudatát.”

19 Köszönöm Fülöp Márta és Christine Roland-Lévy segítségét Köszönöm a figyelmet!

20 Egyetemisták tisztességtelen versengése  Szocializáció… vajon a közgazdász egyetemisták versengés koncepciója milyen mértékben van áthatva a tisztességtelenséggel?  A fentiek alapján arra számíthatunk, hogy a tisztességtelenség számottevően jelen van a versengés koncepcióban.  De nem… szóasszociációkat alapul véve úgy tűnik a tisztességtelenség bármely formája igen távol áll a versengés fogalmától.

21 A versengés reprezentációja  győzelem253,3  siker193,3  sport152,7  küzdelem122,4  fejlődés101,6  cél93,1  vesztes84  foci64,2

22 Egyetemisták tisztességtelen versengése  Mikor megnéztük a másik oldalt, hogy a csalás fogalmára milyen asszociációk érkeztek, akkor láttuk, hogy a versengés nem jelent meg.  A két fogalom nem kapcsolódik még össze olyan intenzíven össze ebben az életszakaszban.  De nézzünk alaposabban a csalás reprezentációjára…

23 Középiskolások csalás reprezentációja pénz202,9 puskázás173,2 hazugság11,9 kártya132,8 átverés132,8 játék112,6 adó112,2 sport103 A vizsgálatban felmért francia mintában a puskázás nem jelent meg, míg nálunk második helyen szerepelt.

24 Konklúzió  A puskázás nagy valószínűséggel jelen van a közgazdász hallgatók életében  Kutatás erre még Magyarországon nem irányult  Ha jelen van, szocializácós hatása összegződhet az üzleti életben jelen lévő tisztességtelenséggel.

25 Teendők  Felmérni az iskolai csalást közgazdász hallgatók körében  Eddig reprezentációkról beszéltünk, meg kell nézni azt is, hogy az emberek hogyan viselkednek?  Ökológiailag valid kísérletet kell csinálni, melyben kontrollált helyzetben tudjuk megállapítani, hogy versengés során mely tényezők hajlamosítják az embereket tisztességtelen eszközök használatára.

26 Köszönöm Fülöp Márta és Christine Roland-Lévy segítségét Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Magyar üzletemberek és a tisztességtelen versengés Orosz Gábor Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Université de Reims, Szegedi Tudományegyetem Fülöp Márta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések