Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alkotmányjog előadás KRE/ÁJTK, ELTE/ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 2012/2013-as tanév, nappali, levelező Lelkiismereti és vallásszabadság, állam és egyház kapcsolata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alkotmányjog előadás KRE/ÁJTK, ELTE/ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 2012/2013-as tanév, nappali, levelező Lelkiismereti és vallásszabadság, állam és egyház kapcsolata."— Előadás másolata:

1 Alkotmányjog előadás KRE/ÁJTK, ELTE/ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 2012/2013-as tanév, nappali, levelező Lelkiismereti és vallásszabadság, állam és egyház kapcsolata Köbel Szilvia Köbel Szilvia

2 Különböző tudományági megközelítések Inter-, illetve multidiszciplináris témakör Jogtudomány: a rendszerváltás után került előtérbe, előtte inkább a történettudomány vizsgálta (Csizmadia Andor 1965-ben írta: „Az elválasztás következményeként az egyházak belső életének, önkormányzatának, s az ezeket szabályozó normáknak alapos vizsgálatát éveken keresztül kiiktattuk jogi vizsgálódásaink köréből, s úgyszólván a történettudományoknak engedtük át az állam és az egyházak viszonyának feltárását.”) Alkotmányjog: alapjogok, állami egyházjog Felekezeti egyházjog – egyház belső szabálya Köbel Szilvia

3 Alkotmányjogi megközelítés Lelkiismereti és vallásszabadság, mint az alapjogok egyike Az állam és az egyházak (vallási közösségek), mint intézmények kapcsolatrendszere Ebből következik az alapjog két oldala: – Egyéni alapjog - az egyéni vallásszabadsághoz és a lelkiismereti szabadsághoz kapcsolódó területek tartoznak, amelyeknek alanya csak természetes személy lehet – Kollektív jog - a vallás kollektív (közösségi) és intézményesített formában történő gyakorlásához kötődő jogok Köbel Szilvia

4 Fogalmak jelentése a jogtudomány fogalomvilágában nincs örökérvényű, minden történelmi korra, társadalmi és politikai helyzetre érvényes definíció - a hatályos jog egyfajta „konszenzust” jelenít meg (különböző egyházi és politikai felfogások alapján) Lelkiismereti és vallásszabadság fogalma - történelmi visszatekintés, és a különböző tudományágak kutatási eredményei fontosak Az állam fogalma Az egyház fogalma A vallás fogalma Köbel Szilvia

5 Fogalmak jelentése A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága – az alapjog e három területet öleli fel (legáltalánosabb a „vallás”-ra vonatkozó összetevő) Georg Jellinek német jogtudós (XIX. század vége): az emberi jogként elismert különböző jogok a vallásszabadságból fejlődtek ki (pl. az amerikai történelmet a vallási üldözések elől menekülők formálták) Köbel Szilvia

6 Georg Jellinek ( ) Köbel Szilvia

7 Fogalmak jelentése John Locke, a klasszikus alkotmányosság természetjogi megalapozója: a toleranciát, vallási kérdésekben való türelmességet hirdette (Levél a vallási türelemről, 1667), nagy hatással volt az Egyesült Államok alkotmányfejlődésére is Köbel Szilvia

8 John Locke ( ) Köbel Szilvia

9 Fogalmak jelentése Egyesült Államok évi szövetségi alkotmánya nem rendelkezett a szabadságjogokról 1791 Bill of Rights keretében, 1. alkotmány- kiegészítés első pontja: „A Kongresszus nem alkothat törvényt vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában.” vita: „szabad vallásgyakorlás” vagy „lelkiismereti szabadság” – az előbbi győzött Köbel Szilvia

10 Fogalmak jelentése Ma az alapjog fogalmi meghatározásánál már mindhárom elemet (gondolat, lelkiismeret, vallás), valamint a két dimenziót (egyéni és kollektív) is figyelembe kell venni A nemzetközi emberi jogi dokumentumokban komplex definíciót találunk Köbel Szilvia

11 Fogalmak jelentése Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (ENSZ, 1948/50) 18. cikke „a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogot” deklarálja, amely magában foglalja „a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát” Köbel Szilvia

12 Eleanor Roosevelt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1949) Köbel Szilvia

13 Fogalmak jelentése A dec.31-ig a magyar Alkotmány 60.§-a rendelkezett erről: „(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.” Köbel Szilvia

14 Fogalmak jelentése január 1-től az Alaptörvény VII. cikke: (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa Köbel Szilvia

15 Fogalmak jelentése Az állam: -jogtudományi absztrakció, gyakorlati megtestesítője az állami szervek összessége -szuverenitás: az államhatalom gyakorlása, „kit illet a főhatalom?” Jean Bodin: Az állam (1576, válasz a Szent Bertalan éjszakájára, aug.23.) – a versengő felek felett álló állam elméletének kidolgozása, a zsarnokság elutasítása; modern szuverenitáselmélet – hatalmi ágak megosztása) Köbel Szilvia

16 Jean Bodin ( ) Köbel Szilvia

17 Fogalmak jelentése Az egyház: -eredetileg keresztény fogalom, de ma már a köznyelvben a vallásgyakorlás jogilag szervezett formáját jelenti -nem feltétlenül esik egybe az egyházi és az állami jogi definíció – a jogi szabályozás konszenzust tükröz Köbel Szilvia

18 Fogalmak jelentése -John Locke: Levél a vallási türelemről c. művében figyelemreméltó definíció található („Az állam – én úgy látom – olyan emberi közösség, amely csak a polgári javak megőrzésére és előmozdítására alakult. Polgári javaknak nevezem az életet, a szabadságot, a testi épséget és egészséget és a külső javak – amilyenek a birtok, a pénz, a házi eszközök stb. – birtoklását. A polgári hatóság feladata, hogy ezeknek az élethez tartozó dolgoknak a jogos birtoklását az egész nép és az egyes alattvalók számára sértetlenül megőrizze a mindenki számára egyenlő módon hozott törvényeken keresztül.” „…mi az egyház? Nekem úgy tetszik, hogy az egyház önként társult emberek szabad közössége arra a célra, hogy az Istent nyilvánosan úgy tisztelhessék, ahogy – hitük szerint – az Istenség tőlük ezt a lelkük üdvösségére elfogadja. Ezzel azt állítom, hogy az egyház szabad és önkéntes társulás.” Köbel Szilvia

19 Fogalmak jelentése A vallás: -más tudományágakban is nehezen adható egyetlen, átfogó meghatározás, így a jogtudománynak – mindenkire nézve kötelező erejénél fogva – különösen óvatosan kell kezelnie Köbel Szilvia

20 Fogalmak jelentése A magyar jogrendszerben a menekültügyi törvény tartalmazott egy normatív definíciót, de az egyházi nyilvántartásba vételnél a bírói gyakorlat is kialakított már egy fogalmat az elmúlt években, majd az új egyházi törvény definiálta a vallási tevékenységet: Köbel Szilvia

21 Fogalmak jelentése A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény 64. § (1) bekezdés b) pont: „b) a vallás fogalma magában foglalja különösen a teista, nem teista és ateista meggyőződéseket, a magán jellegű, illetve nyilvános vallási szertartásokon - akár egyedül, akár másokkal - való részvételt, illetve az ilyen szertartásokon történő részvételtől való tartózkodást, továbbá más vallásos jellegű tevékenységet vagy véleménynyilvánítást, bármilyen vallásos hiten alapuló, illetve e hit által megkövetelt személyes vagy közösségi magatartásformát;” Köbel Szilvia

22 Fogalmak jelentése A vallás fogalmának jogalkalmazói (bírói) értelmezése: „… a vallás (vallásosság) elsősorban a tiszteletben részesített természetfeletti erők és lények létezésébe vetett hitet, továbbá az ebből fakadó fogalmi, érzelmi és akarati tudatvilágot, másodsorban ezeknek megfelelő viselkedést jelent. … A vallás gyakorlása kapcsolatteremtést feltételez egy felsőbb lény és az ember között, amelyben az ember elismeri alárendelt szerepét és közösségi formát öltő kultusz által kifejezi vallásos meggyőződését valamilyen szertartás rend szerint.” (KGD ) Köbel Szilvia

23 Fogalmak jelentése évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról: 6. § (1) A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja Köbel Szilvia

24 Jogi szabályozás alapkérdései 1.Az állam, mint hatalom viszonya a vallásokhoz és más eszmerendszerekhez (egyéni és közösségi aspektus is). 2.Az állam, mint hatalom viszonya az egyházakhoz (vallási közösségekhez), mint szervezetekhez. 3.Egyházak és vallások egymáshoz való viszonya Köbel Szilvia

25 Jogi szabályozás alapkérdései 1.Állam – vallások, eszmerendszerek (nézetek, gondolatok) -az állam semleges vagy elkötelezett valamely vallás vagy más nézetrendszer mellett: pl. keresztény, iszlám (államvallás) állam, marxista-leninista állam -pluralizmus – egy adott államban sokféle vallású, meggyőződésű emberek, csoportok élnek Köbel Szilvia

26 Jogi szabályozás alapkérdései -a gondolat vagy lelkiismereti meggyőzés fölött az államnak van-e hatalma? -hitelveket vizsgálhatja-e az állam? -egyenjogúság: diszkrimináció tilalma vallási vagy más meggyőződés miatt -katonai szolgálat megtagadása: EU Alapjogi Charta külön elismeri -határeset: véleményszabadság (meggyőződés) Köbel Szilvia

27 Jogi szabályozás alapkérdései 2. Állam – egyházak és más világnézeti szervezetek -jogi státus -szabályozási modellek: elválasztás, összefonódás, együttműködés (bizonyos hasonlóságok ellenére is minden ország egy sajátos modellt alkot) -felekezetek egyenjogúsága Köbel Szilvia

28 Jogi szabályozás alapkérdései 3. Egyházak – vallások viszonya -Van-e szervezeti kényszer? -Illegális vagy státus nélküli? -Szabályozási struktúra: egy felekezet (vallás) – egy szervezet? -Közösségi vallásgyakorlás – különböző jogi státusok lehetnek Köbel Szilvia

29 Magyarországi szabályozás Történelmi áttekintés „folytatva a vallásszabadságot biztosító törvényekben testet öltő hagyományt” – új egyházi törvény preambuluma 1.Államalapítástól a XVI. századig –államegyház korszaka 2.XVI-XVIII. század: hitújító mozgalmak, vallásszabadság első jogi dokumentumai 3.XIX. század első fele: reformkori szabályok Köbel Szilvia

30 Magyarországi szabályozás történeti áttekintés 4. Dualizmus – századvégi vallásügyi törvények 5. A két világháború között – 1948/49, /90 között: koalíciós évek, majd egypártrendszer (kommunizmus, szocializmus, szovjet-rendszer) Köbel Szilvia

31 Magyarországi szabályozás Történelmi áttekintés 1.Államalapítástól a XVI.-XVIII. századig államegyháziság - királyi egyházkormányzati jogok: egyházszervezési jogkör, az egyház anyagi kérdéseinek rendezése (birtokok adományozása, adók behajtása – terménytized), Köbel Szilvia

32 Magyarországi szabályozás történeti áttekintés egyházi javadalmak betöltésénél a király szerepe (kegyuraság, főkegyúri jog), egyházi törvényhozás (nem keresztényekét is) Köbel Szilvia

33 Magyarországi szabályozás Történelmi áttekintés 2. XVI-XVIII. század hitújító mozgalmak, reformáció (új felekezetek) megjelenése, ellenreformáció 1525 rákosi országgyűlés a lutheránusok ellen 1568 tordai országgyűlés – katolikus, református, lutheránus, unitárius vallás koordinációs rendszere a világon elsőként Köbel Szilvia

34 Magyarországi szabályozás történelmi áttekintés évi I. tc. a protestánsok szabad vallásgyakorlásának biztosítása 1691 Explanatio Leopoldina – ún. articularis helyek és a magánvallásgyakorlás Köbel Szilvia

35 Magyarországi szabályozás történeti áttekintés Mária Terézia – megszorítások, dekretális eskü II. József türelmi rendelete – vallások egyenlősége, Rómától való függetlenedés (ezt a rendeletét nem vonta vissza) II. Lipót – évi 26. tc.: megszünteti a magán és nyilvános vallásgyakorlat közötti különbséget, elismeri a két nagy protestáns felekezetet Köbel Szilvia

36 Magyarországi szabályozás történeti áttekintés 3. XIX. század első fele – polgári szabadságjogok, egyenjogúság, egyenlőség követelése Vallásilag vegyes házasságok problémája évi XIII. tc. a papi tized eltörléséről évi XX. tc. – bevett vallások koordinációs rendszere (katolikus, református, evangélikus, unitárius, görögkeleti) Köbel Szilvia

37 Magyarországi szabályozás történeti áttekintés 4. Dualizmus – századvégi egyházpolitikai törvények 1894:31. tc. a házassági jogról (kötelező polgári házasság bevezetése) 1894:32. tc. a gyermekek vallásáról; 1894:33. tc. az állami anyakönyvekről; 1895:42. tc. az izraelita felekezet bevett vallássá nyilvánítása 1895:43. tc. a vallás szabad gyakorlatáról; Köbel Szilvia

38 Magyarországi szabályozás történeti áttekintés 5. Két világháború között Horthy-korszak Keresztény-nemzeti kurzus (pl. oktatási tv.-ek) A kormányzó a főkegyúri jogot nem gyakorolja Zsidó törvények – évi VIII. törvény az izraelita felekezet bevett státusát megszünteti, elismert felekezetté minősíti vissza 1939 – tűrt felekezetek („szekták”) betiltása („honvédelem érdekeit veszélyeztető”) Köbel Szilvia

39 Magyarországi szabályozás történeti áttekintés között Ellentmondásos koalíciós időszak 1948/49-ig évi I. törvény – „kis alkotmány” évi XXXIII. törvény – felekezetek egyenjogúsága évi XX. törvény (alkotmány) – állam és egyházak elválasztása (ellenséges elválasztási modell, állam és egyházak sajátos összefonódása) Mindent lefedő marxista-leninista ideológiai program Szovjet mintájú egyházügyi igazgatás, valláspolitika Köbel Szilvia

40 Eskütétel és aláírás a Parlamentben Köbel Szilvia

41 Miklós Imre államtitkár a katolikus egyházi vezetőkkel Köbel Szilvia

42 Magyarországi szabályozás rendszerváltás rendszerváltás hetvenes évektől enyhülés, nyolcvanas évek második felétől fokozatos modell-váltás átfogó vallásügyi törvény előkészítése szerzetesrendek működésének engedélyezése Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélküli megszüntetése 1989 nyarán a korábban üldözött vallási közösségek elismerése, nyilvántartásba vétele Köbel Szilvia

43 Magyarországi szabályozás évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról Jogállamiság megteremtésében kiemelkedő szerep Egyházi státus biztosítása – független bírósági nyilvántartásba vétel – nem politikai döntés Alaki követelmények – 100 fő, ügyintéző- képviseleti szerv megválasztása, alapszabály elfogadása, nyilatkozat a tevékenységről Köbel Szilvia43

44 Magyarországi szabályozás 8. A hatályos szabályozás alapjai: Nemzetközi egyezmények, EU elvárások: alapvetően nemzeti szinten marad az egyházügyek szabályozása EU szerződés: „egyházak és vallási szervezetek”, „világnézeti szervezetek” – az alapjog fogalmi összetevőiből fakad EU: diszkrimináció tilalma – nagyon erős! Alkotmány/Alaptörvény Köbel Szilvia

45 Magyarországi szabályozás évi IV. törvény (kétharmados) és évi CCVI. törvény (sarkalatos) A barátságos elválasztási modell garanciája, az alapjog érvényesítésének egyéni és kollektív oldalát is biztosítja – új törvény Szentszékkel kötött megállapodás, valamint más egyházzal kötött megállapodások (1999. évi LXX. törvény) Köbel Szilvia

46 Magyarországi szabályozás Egyház-finanszírozási törvény (az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló évi CXXIV. törvény) Egyéb jogszabályok (volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről, szja 1%-ának felajánlásáról, tábori lelkészi szolgálatról, stb.) Büntetőjog (szabálysértés is van!): a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése Btk. 174/A. § [174/A. § Aki mást a) a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, b) a vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.] AB határozatok – 4/1993. AB határozat jelentősége (az állam világnézeti semlegessége) Köbel Szilvia

47 Magyarországi szabályozás -Alkotmányozás – Alaptörvény „Isten, áldd meg a magyart!” preambulum – nemzeti hitvallás keresztény Európára, a kereszténység nemzetmegtartó szerepére, a vallási hagyományokra történő utalás Köbel Szilvia

48 Magyarországi hatályos szabályozás Alaptörvény VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg Köbel Szilvia

49 Magyarországi hatályos szabályozás -Vita volt: évi IV. törvény módosítása vagy új törvény? – az új modell kialakítása háromszintű csoportosítás terve (egyenjogúság – felekezetek, egyének jogai, diszkrimináció tilalma?) biznisz-egyházak kiszűrése – hogyan? újra regisztráció (hitelvek vizsgálata, szerzett jogok problémája!) ügyészi jogkör erősítése? Köbel Szilvia

50 Magyarországi hatályos szabályozás évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról – preambulum: az Alaptörvénnyel összhangban, az állam és egyház különvált működésének alkotmányos követelményét figyelemben tartva, de az együttmunkálkodás kölcsönös előnyökön alapuló elveit megfelelően érvényesítve, Köbel Szilvia

51 Magyarországi hatályos szabályozás – folytatva a vallásszabadságot biztosító törvényekben testet öltő hagyományt, – tekintettel az állam világnézeti semlegességére és a felekezetek közötti békés együttélésre való törekvésre, tiszteletben tartva az egyházakkal megkötött megállapodásokat, Köbel Szilvia51

52 Magyarországi hatályos szabályozás – felismerve, hogy a közjó előmozdításának kulcsa az emberi személy méltóságának a tisztelete, amely lehetővé teszi nemcsak az emberek és a családok számára, hanem az egyházak részére is, hogy szabadon teljesítsék küldetésüket, Köbel Szilvia52

53 Magyarországi hatályos szabályozás I. FEJEZET A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA II. FEJEZET AZ EGYHÁZAK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK JOGÁLLÁSA III. FEJEZET AZ EGYHÁZKÉNT VALÓ ELISMERÉSRE ÉS A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK IV. FEJEZET AZ EGYHÁZAK MŰKÖDÉSE V. FEJEZET AZ EGYHÁZAK MEGSZŰNÉSE Köbel Szilvia53

54 Magyarországi hatályos szabályozás 6. § (1) A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja Köbel Szilvia54

55 Magyarországi hatályos szabályozás (2) Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a) a politikai és érdekérvényesítő, b) a pszichikai vagy parapszichikai, c) a gyógyászati, d) a gazdasági-vállalkozási, e) a nevelési, f) az oktatási, g) a felsőoktatási, h) az egészségügyi, i) a karitatív, j) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, k) a kulturális, l) a sport, m) az állat-, környezet- és természetvédelmi, n) a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, o) a szociális tevékenység Köbel Szilvia55

56 7. § (1) Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező és az Országgyűlés által elismert autonóm szervezet, amely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából jön létre és működik. (2) Az egyház jogi személy Köbel Szilvia56

57 Magyarországi hatályos szabályozás (3) Az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot. (4) Az Országgyűlés által elismert egyházakat a melléklet tartalmazza Köbel Szilvia57

58 Magyarországi hatályos szabályozás A vallási tevékenység definíciója Egyházak parlament általi elismerése – politikai döntés – nincs rendes jogorvoslat, ombudsman által, vagy alkotmányjogi panasz személyes érintettség címén az AB-hoz Egyházi státus feltételeinek megszigorítása Vallási egyesületek – alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület fogalma Köbel Szilvia58

59 Magyarországi szabályozás 14. § (1) Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület (a továbbiakban: egyesület) egyházként való elismerését az országos népi kezdeményezésben részvételre jogosult, legalább ezer választópolgár aláírásával az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az egyesület törvényes képviselője kezdeményezheti Köbel Szilvia

60 Magyarországi szabályozás (2) Az egyesület akkor ismerhető el egyházként, ha a) alapcélként vallási tevékenységet végez, b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van, Köbel Szilvia

61 Magyarországi szabályozás c) legalább százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amely húszéves időtartamba beszámít az e törvény hatálybalépése előtt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházként való működés is, Köbel Szilvia

62 Magyarországi szabályozás d) alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta, e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte, f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát, és Köbel Szilvia

63 Magyarországi szabályozás g) az egyesülettel szemben - működése során - nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel, h) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot Köbel Szilvia

64 Globális kérdések Erkölcsi, gazdasági válság – vallások, egyházak szerepe felértékelődik, jog és erkölcs viszonya előtérbe kerül Vallási fundamentalizmus és terrorizmus problémája Szabadságjogok, ezen belül a lelkiismereti és vallásszabadság korlátozásának is új dimenziója – nemzetbiztonsági érdekek hangsúlyozása Köbel Szilvia

65 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Köbel Szilvia


Letölteni ppt "Alkotmányjog előadás KRE/ÁJTK, ELTE/ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 2012/2013-as tanév, nappali, levelező Lelkiismereti és vallásszabadság, állam és egyház kapcsolata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések