Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Együtt a Kárpát-medencében 1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Együtt a Kárpát-medencében 1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása."— Előadás másolata:

1 Együtt a Kárpát-medencében 1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása

2 Együtt a Kárpát-medencében Az évi márciusi törvények A rendi különbségek megszüntetésével megteremtették a törvény előtti egyenlőséget Egyéni szabadságjogokat biztosítottak, de kollektív jogokat nem

3 Együtt a Kárpát-medencében Nemzetiségi mozgalmak Eltérő kívánságok: nemzetként való elismeréstől, nyelvhasználattól kezdve a területi autonómiáig. Nemzetgyűlések Szlovák Liptószentmiklóson Szerb Karlócán, Pesten, Újvidéken

4 Együtt a Kárpát-medencében Délszláv népek egységének gondolata Szerb politikusok a kezdeményezői az együttműködésnek Közeledés 1848-ban – sikertelen Szerbek körében népszerűbb a „nagyszerb” koncepció

5 Együtt a Kárpát-medencében Nemzeti-kisebbségi ellentétek Kisebbségek közös jogainak biztosítására nem készültek tervezetek, kormányhatározatok Szerb-magyar, horvát-magyar, román- magyar konfliktus hatására a magyar kormány rászánta magát a megegyezésre 1949 tavaszán.

6 Együtt a Kárpát-medencében A nemzetiségekkel való megegyezés elősegítői A görög katolikus és pravoszláv alsópapság, amelyet a kormány a vallások teljes egyenlőségét kimondó 1848: 20. tc. alapján támogatásban is részesített A lengyelek közvetítése, főleg maga Bem tábornok.

7 Együtt a Kárpát-medencében július 28. törvény „a magyar birodalom területén lakó minden népiségek nemzeti szabad kifejlődése biztosíttatik.” A magyar maradt ugyan a hivatalos nyelv, de a községekben érvényesülhetett a nemzetiségi nyelv A törvényhatóságokban a többség nyelvét is hivatalos nyelvnek kellett tekinteni Az esküdtszéki eljárásban és az anyakönyvezésben is használható a nemzetiségi nyelv

8 Együtt a Kárpát-medencében A vallásszabadság és a felekezetek egyenjogúsága 1848: 20. tc. „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg.” Bevett vallásokra vonatkozik; unitáriusra igen, zsidókra nem A választójogi törvény a bevett valláshoz tartozást választójogi feltétellé tett

9 Együtt a Kárpát-medencében Örmények A 19. század közepén mintegy ezer örmény identitással - anyanyelv, vallás, származás- rendelkező ember élt a hazánkban. Az 1848/49-es forradalmat megelőzően 57 örmény család kapott illetve vásárolt nemességet, akik a 19. század közepére gyakorlatilag integrálódtak a magyar nemességbe. Az 1848/49-es harcokban hetvennél több örmény származású tiszt és mintegy kétszáz fő közkatonaként vett részt a magyarok oldalán. Köztük volt Kis Ernő és Lázár Vilmos, akik Aradon vértanúhalált haltak.

10 Együtt a Kárpát-medencében Szlovének A forradalom és szabadságharc során megoszlottak, amelynek oka elsődlegesen vallásfelekezeti jellegű volt és nem etnikai. A szlovénok többsége katolikus, vannak evangélikusok is. Nagy számban szolgáltak a honvédseregben. Ezek azonban csak kis hányadában voltak önkéntesek A magyarországi szlovén nyelv, a vend szabad használatát követelték az iskolákban. Önmagukat magyaroknak tekintették, de szlovén nyelvűnek is

11 Együtt a Kárpát-medencében Izraeliták Néhány városban (Pozsony, Pécs stb.) zsidóellenes zavargások voltak, ennek ellenére 30 ezer zsidó honvéd vett részt a magyarok oldalán a harcokban. Sokan jelentős anyagi támogatást nyújtottak Sok zsidó volt a tábori orvosok között Bach-korszakban mindezért a megtorló osztrák hatalom jelentős hadisarcot vetett ki rájuk.

12 Együtt a Kárpát-medencében Nemzetiségi egyenjogúsítás mellett zsidó emancipáció Érvényesnek tekinti a törvény a keresztény és zsidó között kötendő házasságot, amit polgári hatóság előtt lehet kötni


Letölteni ppt "Együtt a Kárpát-medencében 1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések