Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN TISZA ISTVÁN POLITIKÁJA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN TISZA ISTVÁN POLITIKÁJA."— Előadás másolata:

1 MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN TISZA ISTVÁN POLITIKÁJA

2 Magyarország, mint az Osztrák-Magyar Monarchia része, külügyeiben nem független politikai hatalomként lépett háborúba. A szerb helyzetre és a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet jelentőségének túlbecsülésére jellemző, hogy a háborús helyzet már 1914 júliusában megérett a konfliktusra.

3 Júliusban már nyilvánvaló volt, hogy Bécs nem mond le a Szerbia elleni akcióról, amelyhez gróf Tisza István csak annyit tudott hozzátenni, hogy július 14-én feltételül szabta: a Monarchia jelentse ki előre, hogy a Szerbia ellen indítandó akcióval jelentéktelen határkiigazításokon kívül szerb területek megszerzésére nem törekszik.

4 TISZAISTVÁN A nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztárk–Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején, s az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom napján, október 31-én. Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartásának híve, s az akkoriban elterjedt "liberális- konzervatív konszenzus" képviselője volt.

5 Ferenc József Tisza István Egyszerre volt meggyőződéses híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak, ugyanakkor az arisztokrácia s a dzsentrik vezető szerepének és a korlátozott szavazati jog fenntartásának, mert úgy vélte, ez utóbbiak révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra.

6 Charles Tisseyre, a francia parlament képviselője könyvet írt a háború kitörésének körülményeiről: „... Tisza István volt az egyetlen vezető államférfi Európában, aki komolyan szót emelt a háború ellen.”

7 A merényletet követő koronatanácson azonban azok az – akkor még osztráknak számító – nemzetiségi politikusok szavazták le, akiknek hazája később a győztes államok között szerepelt, és Magyarország háborús szerepének a világ közvéleménye előtti félreértelmezésében aktív szerepet játszottak.

8 Magyarországnak nem volt érdeke a háború és Tisza István mindent megtett elsősorban Magyarország hadba lépése ellen, de amikor e törekvései meghiúsultak, a háború kárainak enyhítésére.

9 Tisza István az annexióellenes magatartását akkor sem változtatta meg, amikor 1915-ben a Monarchia még előnyös pozícióban volt.

10 Románia legyőzése és a bukaresti beke aláírása után 3500 km² határrevízióra került sor, amely – gyéren lakott terület lévén – néhány száz román állampolgárt érintett, és kizárólag stratégiai jelentősége volt.

11 Tisza elítélte Szerbia annektálását, és Vilmos császárral is szembeszállva a szerbekkel kötendő különbéke mellett kardoskodott, amelyben kárpótlásul Albániát adta volna Szerbiának.

12 Gróf Karolyi Mihály ezt írta emlékirataiban: „1916 végén, amikor a harctereken a legjobban álltunk, sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”

13 Tisza István Tisza István Aki tényleg harcolt értünk és a hazáért VÉGE


Letölteni ppt "MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN TISZA ISTVÁN POLITIKÁJA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések