Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően

Az előadások a következő témára: "Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően"— Előadás másolata:

1 Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően
Kutatásom bemutatása Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően Készítette: Hamerli Petra Történelem MA II. évfolyam Grastyán Endre Szakkollégium Pécs, ősz

2 A padovai fegyverszünet előzményei és megkötése
Témám: Magyar – olasz kapcsolatok a padovai fegyverszünettől a Tanácsköztársaság végéig A padovai fegyverszünet előzményei és megkötése A két ország háború utáni külpolitikai helyzete Tárgyalások Ingadozás az olasz és a jugoszláv orientáció között A Fiume körüli viták (1919) Olasz javaslatok a magyar határokra vonatkozóan A Tanácsköztársaság olasz megítélése Guido Romanelli és a katonai antantmisszió

3 Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően

4 Előzmények (a londoni szerződés)
Olaszország eredetileg a központi hatalmak szövetségese (1882) Londoni titkos szerződés: 1915. április 26. Területi ígéretek: Trentino, Trieszt, Gorizia, Pola, Zára  városok A dalmát partvidék olaszlakta városai Közép-Dalmácia Kelet-Isztria Brenner-hágó Részesedés a német gyarmatokból Albán területek feletti protektorátus

5 Előzmények (a helyzet változása)
Összeomlik az Osztrák – Magyar Monarchia  változás Területi ígéretek nem teljesíthetőek: Olaszország és a többi antant hatalom eltérő érdekei Olaszország tervei a Balkánon Londoni szerződés wilsoni elvek

6 Jugoszlávia megalakulása
1915: Ante Trumbić létrehozza a Jugoszláv Bizottságot 1917. július 20.: korfui megállapodás 1918. október 29.: elszakadás a Monarchiától 1918. december 1.: megalakul a Szerb – Horvát – Szlovén Királyság

7 Badoglio-terv Olaszország célja: az Adriát a beltengerévé tenni  Jugoszlávia zavaró  ki kell iktatni Badoglio- terv: kifejezetten Jugoszlávia gyengítésére irányul Belső ellentétek a délszláv államban: föderáció, vagy Nagy-Szerbia?

8 Fiume A londoni szerződés nem adta Olaszországnak, de céljaikhoz meg kell szerezniük Jugoszláviának gazdasági érdekei miatt kell Nem szerezhették meg  április 24-én Olaszország kivonul a békekonferenciáról Közben Nagy-Britannia és Franciaország is elismerik Jugoszláviát

9 Csehszlovákia megalakulása
1916: Tomas Masaryk és Eduard Beneš megalakítják a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot Masaryk chicagói látogatása Csehszlovákiát mind a négy nagyhatalom elismeri

10 Csehszlovák – olasz szövetség
Csehszlovákok: „nemes nemzet” Októberben felmerül egy csehszlovák – olasz szövetség gondolata Mellette szóló érvek: „Hátvéd” Jugoszláviával szemben” Gazdaság, kereskedelem Ellenérv nincs Nem valósult meg

11 Olaszország és Magyarország
Fiume Magyarországé („corpus separatum”)  érdeke fűződik hozzá Olaszországnak Magyarország is riválisa Jugoszláviának  lehet vele szövetkezni Magyarország támogatja Fiume olasz annektálását  Olaszország morális támogatást nyújt a békekonferencián

12 Román – magyar unió Harrer Ferenc terve
Magyarország unióra lép Romániával, és együtt szövetkeznek Olaszországgal Olaszországnak kényelmes lenne, mert elvből kénytelen támogatni Románia erdélyi követeléseit  ha létrejönne a román – magyar unió, Olaszország nem kerülne két tűz közé Erdély miatt

13 Olaszország „döntése”
A békekonferencián támogatja a magyarokat Az olasz határjavaslatok valóban kedvezőbbek (pl. pozsonyi hídfő) Kétkulacsos politika: igyekezett kedvezni Romániának is (eljutás a Kárpátalján át a lengyelországi Lwówhoz)

14 Összegzés és források Az olasz diplomáciát az első világháború után a Jugoszlávia elleni törekvések irányították Egyszerre több vasat tart a tűzben  ambivalens helyzetek  a szövetségesei is bizalmatlanokká válnak * Levéltár Olasz diplomáciai iratok Sajtó Békekonferencia-jegyzőkönyvek Szakirodalom

15 Köszönöm a figyelmet! 