Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A világ az I. világháború előestéjén

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A világ az I. világháború előestéjén"— Előadás másolata:

1 A világ az I. világháború előestéjén
A nagyhatalmi, nemzeti és társadalmi ellentétek kiéleződése a századfordulón

2 Végéhez közeledik a

3 Az első világháború kitörésének okai
Nagyhatalmi ellentétek: - küzdelem a gyarmatokért - balkáni kérdés Britannia nemtője a britek nagyhatalmai terveinek jelképévé vált

4 - a nacionalizmus erőszakossá válása
Nemzeti ellentétek: - a nacionalizmus erőszakossá válása Ami akkor még elképzelhetetlen lett volna…

5 Akiknek nagy szerepe volt a társadalmi ellentétek kiélezésében
- a munkásmozgalom megerősödése Akiknek nagy szerepe volt a társadalmi ellentétek kiélezésében

6 GYARMATOSÍTÁS Az a folyamat, melynek során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb területeit.

7 A gyarmatosítás korszakai (a piros szín erőssége az adott tényező jelentőségét mutatja)

8 „Első szakasz”: Spanyolország, Portugália
a XVI-XVII. század a gyarmatok az anyaország irányítása alá kerülnek a gyarmatok kirablása után megkezdődik az ásványkincsek kitermelése és az ültetvények létesítése

9

10 „Második szakasz”: Anglia, Franciaország, Hollandia bekapcsolódása XVIII-XIX. század: felgyorsul a gyarmatosítás az ipari forradalom lendületet ad a gyarmatosításnak → nyersanyag-, és élelmiszerszükséglet, felvevőpiac → katonai, technikai fölény

11

12 (Főként a „régi” és az „új” gyarmatosítók között)
„Harmadik szakasz”: Németország, Olaszország, Japán, USA bekapcsolódása a XX. század elejére befejeződik a világ felosztása új területeket csak a másik rovására lehet szerezni (stratégiai versengés indul a gyarmatosítók között) IMPERIALIZMUS: birodalomépítő politika → Fokozódnak a nagyhatalmi ellentétek! (Főként a „régi” és az „új” gyarmatosítók között)

13

14 NAGY-BRITANNIA: legnagyobb gyarmatbirodalom
Telepes gyarmatok: Kanada, Ausztrália (domíniumi státusz – laza függés) Koronagyarmatok: India („legfényesebb ékkő”) Cél: Afrika gyarmatosítása (Kairó-Fokföld vasút, Szuezi csatorna, búr háború)

15 A brit gyarmatbirodalom a XIX-XX. század fordulóján

16 Egy brit termék plakátja

17 Német karikatúra az angolok módszereiről.

18 → Összeütközésbe kerül Angliával (Fashoda, 1898)
FRANCIAORSZÁG: a gyarmati politika másodlagos Legnagyobb gyarmatok: Ázsia (Indokína), Amerika Cél: Afrika gyarmatosítása (a Szahara elfoglalása) → Összeütközésbe kerül Angliával (Fashoda, 1898)

19 A francia gyarmatbirodalom első és második szakasza

20 OROSZORSZÁG: érdekellentét az ázsiai gyarmatosítókkal
↔ Anglia: Afganisztán kérdése ↔ Japán: Mandzsúria kérdése Politikai karikatúra, melyen az afgán Sher Ali emír és két "barátja", az orosz medve és a brit oroszlán látható. (1878)

21 „Újonnan indulók”: NÉMETORSZÁG: agresszív terjeszkedés Afrikában és a Közel-Keleten (Berlin-Bagdad vasút) OLASZORSZÁG: kisebb, értéktelenebb területek megszerzése Afrikában (Líbia, Eritrea, Szomália) JAPÁN: szomszédos területek megszerzésére törekszik (Korea, Tajvan, Mandzsúria)

22 A Berlin-Bagdad vasút tervezett és épülő útvonala

23

24 A BALKÁNI KÉRDÉS – „Lőporos hordó”
Az OSZMÁN BIRODALOM gyengülése: A Balkán és a Közel-Kelet nagyhatalmi versengés terepe lesz Fokozódnak a nemzeti ellentétek A nagyhatalmak a nemzeti ellentéteket is kihasználják, más-más államokat támogatnak

25 OROSZORSZÁG: igyekszik kiterjeszteni a befolyását
A keleti keresztények „védelmezője” Pánszlávizmus (szláv népek testvérisége) Stratégiai szempontok: tengerszorosok → balkáni háború ( ): támogatja a balkáni népek felkelését nagy, oroszbarát Bulgária (↔ berlini kongresszus)

26 OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA: területi igények
→ Bosznia-Hercegovina megszállása/okkupálása (1878) majd beolvasztása/annektálása (1908) A berlini kongresszus 1878-ban, ahol az OMM megkapja Bosznia-Hercegovinát

27 Nemzeti ellentétek a Balkánon
Megerősödő balkáni államok: Szerbia, Görögország, Bulgária, Románia I. balkáni háború (1912): az Oszmán Birodalom kiszorítása Európából II. balkáni háború (1913): Szerbia, Görögország, majd Románia és az Oszmán Birodalom megtámadja Bulgáriát → Macedónia felosztása, Albánia megalakulása

28 A Balkán a XIX-XX. században

29 Folyt. köv.


Letölteni ppt "A világ az I. világháború előestéjén"

Hasonló előadás


Google Hirdetések