Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A világ az I. világháború előestéjén A nagyhatalmi, nemzeti és társadalmi ellentétek kiéleződése a századfordulón.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A világ az I. világháború előestéjén A nagyhatalmi, nemzeti és társadalmi ellentétek kiéleződése a századfordulón."— Előadás másolata:

1 A világ az I. világháború előestéjén A nagyhatalmi, nemzeti és társadalmi ellentétek kiéleződése a századfordulón

2 Végéhez közeledik a …

3 Az első világháború kitörésének okai Nagyhatalmi ellentétek: - küzdelem a gyarmatokért - balkáni kérdés Britannia nemtője a britek nagyhatalmai terveinek jelképévé vált

4 Nemzeti ellentétek: - a nacionalizmus erőszakossá válása Ami akkor még elképzelhetetlen lett volna…

5 Társadalmi ellentétek - a munkásmozgalom megerősödése Akiknek nagy szerepe volt a társadalmi ellentétek kiélezésében

6 GYARMATOSÍTÁS Az a folyamat, melynek során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb területeit.

7 A gyarmatosítás korszakai (a piros szín erőssége az adott tényező jelentőségét mutatja)

8 „Első szakasz”: Spanyolország, Portugália -a XVI-XVII. század -a gyarmatok az anyaország irányítása alá kerülnek -a gyarmatok kirablása után megkezdődik az ásványkincsek kitermelése és az ültetvények létesítése

9

10 „Második szakasz”: Anglia, Franciaország, Hollandia bekapcsolódása -XVIII-XIX. század: felgyorsul a gyarmatosítás -az ipari forradalom lendületet ad a gyarmatosításnak → nyersanyag-, és élelmiszerszükséglet, felvevőpiac → katonai, technikai fölény

11

12 „Harmadik szakasz”: Németország, Olaszország, Japán, USA bekapcsolódása -a XX. század elejére befejeződik a világ felosztása -új területeket csak a másik rovására lehet szerezni (stratégiai versengés indul a gyarmatosítók között) -IMPERIALIZMUS: birodalomépítő politika → Fokozódnak a nagyhatalmi ellentétek! (Főként a „régi” és az „új” gyarmatosítók között)

13

14 NAGY-BRITANNIA: legnagyobb gyarmatbirodalom -Telepes gyarmatok: Kanada, Ausztrália (domíniumi státusz – laza függés) -Koronagyarmatok: India („legfényesebb ékkő”) -Cél: Afrika gyarmatosítása (Kairó-Fokföld vasút, Szuezi csatorna, búr háború)

15 A brit gyarmatbirodalom a XIX-XX. század fordulóján

16 Egy brit termék plakátja

17 Német karikatúra az angolok módszereiről.

18 FRANCIAORSZÁG: a gyarmati politika másodlagos -Legnagyobb gyarmatok: Ázsia (Indokína), Amerika -Cél: Afrika gyarmatosítása (a Szahara elfoglalása) → Összeütközésbe kerül Angliával (Fashoda, 1898)

19 A francia gyarmatbirodalom első és második szakasza

20 OROSZORSZÁG: érdekellentét az ázsiai gyarmatosítókkal ↔ Anglia: Afganisztán kérdése ↔ Japán: Mandzsúria kérdése Politikai karikatúra, melyen az afgán Sher Ali emír és két "barátja", az orosz medve és a brit oroszlán látható. (1878)

21 „Újonnan indulók”: -NÉMETORSZÁG: agresszív terjeszkedés Afrikában és a Közel-Keleten (Berlin-Bagdad vasút) -OLASZORSZÁG: kisebb, értéktelenebb területek megszerzése Afrikában (Líbia, Eritrea, Szomália) -JAPÁN: szomszédos területek megszerzésére törekszik (Korea, Tajvan, Mandzsúria)

22 A Berlin-Bagdad vasút tervezett és épülő útvonala

23

24 A BALKÁNI KÉRDÉS – „Lőporos hordó” Az OSZMÁN BIRODALOM gyengülése: -A Balkán és a Közel-Kelet nagyhatalmi versengés terepe lesz -Fokozódnak a nemzeti ellentétek -A nagyhatalmak a nemzeti ellentéteket is kihasználják, más-más államokat támogatnak

25 OROSZORSZÁG: igyekszik kiterjeszteni a befolyását -A keleti keresztények „védelmezője” -Pánszlávizmus (szláv népek testvérisége) -Stratégiai szempontok: tengerszorosok → balkáni háború ( ): -támogatja a balkáni népek felkelését -nagy, oroszbarát Bulgária (↔ berlini kongresszus)

26 OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA: területi igények → Bosznia-Hercegovina megszállása/okkupálása (1878) majd beolvasztása/annektálása (1908) A berlini kongresszus 1878-ban, ahol az OMM megkapja Bosznia-Hercegovinát

27 Nemzeti ellentétek a Balkánon -Megerősödő balkáni államok: Szerbia, Görögország, Bulgária, Románia -I. balkáni háború (1912): az Oszmán Birodalom kiszorítása Európából -II. balkáni háború (1913): Szerbia, Görögország, majd Románia és az Oszmán Birodalom megtámadja Bulgáriát → Macedónia felosztása, Albánia megalakulása

28 A Balkán a XIX-XX. században

29 Folyt. köv.


Letölteni ppt "A világ az I. világháború előestéjén A nagyhatalmi, nemzeti és társadalmi ellentétek kiéleződése a századfordulón."

Hasonló előadás


Google Hirdetések