Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ERŐEGYENSÚLY KORSZAKÁNAK VÉGE.  Új hatalmak jelentek meg  Olaszország: gazdaságilag fejletlen, de földközi tengeri ambíciók – Ausztriát és Fro-t.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ERŐEGYENSÚLY KORSZAKÁNAK VÉGE.  Új hatalmak jelentek meg  Olaszország: gazdaságilag fejletlen, de földközi tengeri ambíciók – Ausztriát és Fro-t."— Előadás másolata:

1 AZ ERŐEGYENSÚLY KORSZAKÁNAK VÉGE

2  Új hatalmak jelentek meg  Olaszország: gazdaságilag fejletlen, de földközi tengeri ambíciók – Ausztriát és Fro-t is zavarja  Németország: „jóllakott”  Keleti kérdés újra napirenden  1876 bolgár forradalom  Versengés a gyarmatokért

3 Iparosítás és az új imperializmus  Európában nincs terjeszkedési lehetőség, No a legerősebb  Felgyorsult versenyfutás a gyarmatokért  Új szakasz: összeomlott a spanyol birodalom (1898)  Pax Britannica és szabadkereskedelem  A világ ipari műhelye  A bécsi rendszer fontos – de bukott – kihívás a brit hegemónia szempontjából  Fro revansvágy, No gyarmatokat akar

4  gazdasági depresszió  Felerősíti a versenyt és vámok újra, szabadkereskedelem bukása  Szociáldarwinizmus  berlini konferencia  Szabályozta a versenyt  Afrika felosztása, határok kijelölése (50 gyarmat)  Rabszolgaság betiltása

5  NBr. Ipari hatalmát pénzügyire váltotta  Befektetések  India közvetlenül a korona alá  Intézményépítés, iskolák, vasutak  Szingapúr, Malajzia, Burma  szuezi csatorna részvényei megvásárlása (1869)  Egyiptom megszállása  Ciprus és Afganisztán miatt Oo ellene

6  Fro nemzetközi hitelét szeretné visszaállítani  1880s Francia-Indokína  Sziám ütközőzóna lett  USA is beszáll – háború  Japán – Mandzsúria; Tajvan; Korea  A Holland Kelet Indiai Tsg területei is közvetlen uralom alá

7 Kína  első ópium háború  Hongkong NBr-hoz  Kikötők nyitva a briteknek  második ópium háború  Mindenki számára nyitott lesz (Oo. USA)  A szárazföldre is jogokat kaptak  John Hay – Nyitott Kapuk Elve Jegyzék

8 Afrika  Britek:  Egyiptom – Nílus – Fashoda  búr háború – Rhodézia létrejön  Cape – Kairó vasútvonal ötlete  Belgium – Kongó Szabad Állam  No – DNY, K, Kamerun, Togo  Portugália – Moz, Angola, Zöld-foki Szigetek  Spo – Egyenlítői Guinea

9  Tocqueville jóslata  De USA, Oo is saját problémák, ami miatt a peremen  A gyarmatosítás miatt mindenki flottát épített  Harca világpiacokért – de ingatag és kiszámíthatatlan a világgazdaság  NBr, Fro, Ausztria-Ma meg akarta tartani a pozícióit  No, USA, Oo, Japán, Olaszo javítani akarta

10 Franciaország  Vereség, megalázottság  márc. 28 (18) – máj. 28. Párizsi Kommün  Anarchisták és marxisták – munkásosztály  A poroszok elleni milíciák megmaradtak  Munkásosztálybeli vezetők  Febr. royalista nemzetgyűlés – Bordeauxba ment  50 e kivégezés  No ellenség, Olaszo kihívás, britekkel romló kapcsolat (1882. Egyiptom, Kongó, Sziám, Fashoda)

11  Hadsereg nagy, de belső ellentétek  Royalista tisztikar  Dreyfus ügy  Tartalék kevesebb, mint No  A századfordulótól erősödő nacionalizmus – főleg második marokkói válság)  Támadó stratégiába lökte  Tőke, ipar, gépgyártás, fegyvergyártás  Befektetések – Oo (vasutat kellett építenie)  Cél Olaszo elszakítása a 3-as szövetségből  NBr-t meggyőzték, hogy Fro léte biztonsági érdek

12 Olaszország  Egységes 30 millió lakos  Nyugtalanította Fro-t, Monarchiát  megnyugtatta a Mon-t  De Fro felkészült a kétfrontos háborúra  É-D ellentét, antimilitarizmus, katolikus egyház ereje, gyenge tisztikar  Abesszínia  líbiai háborúba beavatkozik – püi katasztrófa  Cél: francia flotta semlegesítése – NBr szövetsége kell

13 Japán  Meidzsi reformok  Cél: nyugati befolyás elkerülése  Oktatás, jogrendszer, alkotmány gazdaság  Hadsereg, haditengerészet  Nyersanyaghiány  háború Kínával – megszerzi Koreát, Tajvant  brit szövetség  háború Oo-gal - Mandzsúria

14 Németország  Már a léte fenyegeti Fro-t és a Mon-t  A teljes egyensúlyt megbontotta  Ipar, kereskedelem, flotta, hadsereg  Tripitz flottája 2.  Nagy tartalékok  1914-re a legerősebb (66 millió lakos)  Képzett munkások, katonák  Védővámokkal támogatott mg  Elektromos-, vegyipar, optika  Motiváció a terjeszkedésre

15  Diplomáciája gyenge 1890 után  Földrajzilag sem kedvező helyzet  Weltpolitik nyugtalanítja a világot  Pl. bagdadi vasút terve  Gyarmati terjeszkedését nem engedik  Belpolitikában nem egységes célok  Tengerészet, hadsereg, bankok  Nacionalizmus  Emiatt kell látványos külpolitika

16 Osztrák-Magyar Monarchia  Lassú iparosítás, de beérte  Fejlett mg és élelmiszeripar Mo-n  Vas, acél, textil, szén  GDP = Fro-gal  Elektromosság és vasútépítés  Területi és társadalmi különbségek  Szlávok a legszegényebbek  Nemzeti összetartás nem kompenzálja  ellenére állandó ellentét Mo-gal  Haditervek Mo megszállására

17  A kisebbségek már a századfordulóra szétfeszítik  Románia, Szerbia  Lengyelek helyzete volt a legjobb  Konfliktus a Balkánon és Olaszországgal  Hadsereg az egyetlen intézmény, ami egyesítette a nemzetiségeket  A költségvetése GDP arányosan elmaradt  Flotta jelentéktelen  Elfogadott, hogy No kell a biztonsághoz


Letölteni ppt "AZ ERŐEGYENSÚLY KORSZAKÁNAK VÉGE.  Új hatalmak jelentek meg  Olaszország: gazdaságilag fejletlen, de földközi tengeri ambíciók – Ausztriát és Fro-t."

Hasonló előadás


Google Hirdetések