Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

III. NAPÓLEON ÉS BISMARCK, A NÉMET EGYSÉG. A kor kihívásai  Nacionalizmus és metternichi rendszer válsága  Forradalmak  Krími háború a rendszer bukása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "III. NAPÓLEON ÉS BISMARCK, A NÉMET EGYSÉG. A kor kihívásai  Nacionalizmus és metternichi rendszer válsága  Forradalmak  Krími háború a rendszer bukása."— Előadás másolata:

1 III. NAPÓLEON ÉS BISMARCK, A NÉMET EGYSÉG

2 A kor kihívásai  Nacionalizmus és metternichi rendszer válsága  Forradalmak  Krími háború a rendszer bukása  Ausztria szigetelődött el  Olasz egység  Német egység  Belső ellentétek is    1870.

3 III. Napóleon  I. Napóleon unokaöccse  Carbonari  népszavazással elnök lett  puccs  dec. 2. császárra koronázzák  „Keresztények védelmezője” (Levante, Török Bir., Róma)  Monarchisták és felső osztályok támogatták  Gazdasági és szociális stabilitás  után liberális és szociális reformok

4  Nem fogadták el legitim uralkodóként (bécsi rendezés?)  Mindig félt a külföldi beavatkozástól  Párizs új arcot kap – Haussmann báró  Külpolitika cél – bécsi rendszer bukása  Forradalmár, mert kiállt a népek önrendelkezése mellett  Algéria – állampolgárságot ad  Olaszok, lengyelek támogatása  Kongresszust szeretett volna EU újra rajzolására (1856-ban elnökölhetett)

5  Későn értette meg, hogy a bécsi rendszer Fro-t is védte  Német Szövetség nem volt egységes és veszélyes  Nizza és Savoya – NBr ellenérzései  Francia ellenes érzés No-ban Magenta és Solferino miatt  lengyel forradalom támogatása – Oo nem lesz szövetséges  Villafranca miatt nem értesítette Piemontot  A német egység kialakulásának nem tudott ellenállni

6 Német egység  NRCS vége  Liberális eszmék, nyelv, kultúra – abszolút monarchiák ellen  vámunió – Poroszország a vezető  Csökkentette a versenyt és ellenségeskedést az államok között  1815-ben még Ausztria lett volna a vezető, de lassan fejlődik  Dualizmus: kisnémet, nagynémet egység

7  Nacionalizmus már a napóleoni háborúk alatt  A francia megszállás alatt végső soron egy államban éltek  Közös érdek lett a franciák kiűzése  Lipcse  1815-ben Ausztria vezetésével, de frankfurti központtal létrejött a Német Szövetség  Felerősödött a kérdés, hogy ki legyen a vezető  A kulturális identitás egyre inkább territoriálissá válik  Utak, vasutak

8  frankfurti parlament kísérlete az egyesítésre  Alkotmány  IV. Frigyes Vilmosnak ajánlották a koronát  Kisnémet megoldás  Erfurti Unió  olmützi dekrétum  Az egyesítés a bécsi rendszer alapjait érintené és befolyási övezeteket alakítaná át  Poroszország hatalma folyamatosan növekedett

9  Poroszo a hadsereg újraszervezése  Bismarck  Ausztriával szövetségben Dánia ellen  Schleswig-Holstein  A többi nagyhatalom nem tett ellenlépéseket  Fro célja Ausztria és Poroszo háborúja volt (poroszokat gondolta gyengébbnek)  olasz szövetségben porosz háború az osztrákok ellen  Ausztria üzent hadat – Königgrätz

10  Prágai béke  Német államok nem támogatták a háborút, gyors béke kellett  Oroszország is veszélyes volt  Kisnémet egység előtt megnyílt az út  Schleswig-Holstein, Hannover, Hessen, Frankfurt – Poroszo annektálta  Észak-német Szövetség  Dél-németek függetlenek, de külső támadás esetén kötelezőek segíteni Poroszo-t

11  Bismarck ellenfele III. Napóleon lett  Szükséges volt a francia hadüzenet  III. Napóleon szövetségest keresett  Ausztria nem lehet – Kiegyezésre figyel, és ellenség  Balkán lett a célja  Poroszország már nem békíthető  Oroszország miatt nem  Olaszok a saját politikájukkal voltak elfoglalva  Háború kirobbantója a spanyol utódlás  Emsi távirat

12 Kedvező nemzetközi helyzet  III. Napóleon támadott – miért?  Krími háború a háttér  Átalakult hadviselés és tervezés  Oo-nak ki kellett hevernie, NBr közvélemény nem akart háborút  Fro lett a domináns  Gyarmatbirodalom, gazdasági fejlődés  Ausztriának folyamatos problémái a nemzetiségekkel

13  Az ipari forradalmat a poroszok használták jobban ki  Oktatás, kiképzés és sorozás  Szervezés, id. Moltke  Akadémia és előre készített haditervek  Vasút és mozgósítás  Folyamatos alakítás, fejlesztés  Fro támadott, mert azt gondolta még erősebb  szeptember 4.

14  Párizsban megbukott a császárság  A köztársaságiak még tartják magukat  január 18. Versailles  Elzász és Lotaringia  Németország a kontinentális Európa legerősebbje  De: Oroszország terjeszkedik és tart No-tól  Ausztria és Olaszo is közeledik

15 Következmények  Franciaország helyett Németország  Külpolitika visszatért a XVII. századi versengéshez  Az ipari technológia miatt most már veszélyes  Bismarck – szociáldarwinizmus – erősebbnek és stabilabbnak kell lenni  Realpolitik: nemzeti érdeket reálisan kell vizsgálni  Pl: Ausztria nem fogadja el a porosz hegemóniát, meg kell gyengíteni  Franciaországot is el kell szigetelni

16  Német egység alapja nem az önrendelkezés, hanem a hatalom  Rugalmas külpolitikával lehet a rendszer stabilitásának keretei között  De megmerevedett  Kevés szereplő maradt  Fro kibékíthetetlen  Bismarck politikája túl bonyolult


Letölteni ppt "III. NAPÓLEON ÉS BISMARCK, A NÉMET EGYSÉG. A kor kihívásai  Nacionalizmus és metternichi rendszer válsága  Forradalmak  Krími háború a rendszer bukása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések