Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanulásszervezési módszerek „…akiknek tapasztalatuk van, sokkal inkább sikert aratnak, mint akiknek jó elméleti tudásuk van, de nincsen tapasztalatuk.”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanulásszervezési módszerek „…akiknek tapasztalatuk van, sokkal inkább sikert aratnak, mint akiknek jó elméleti tudásuk van, de nincsen tapasztalatuk.”"— Előadás másolata:

1 Tanulásszervezési módszerek „…akiknek tapasztalatuk van, sokkal inkább sikert aratnak, mint akiknek jó elméleti tudásuk van, de nincsen tapasztalatuk.” (Arisztotelész) (Arisztotelész) Dr. Hermann Istvánné

2 Fogalmak  Módszer = út, eljárás  Oktatási módszer = az oktatási folyamat állandó, ismétlődő eleme, a pedagógus és a tanuló tevékenységének része  Stratégia = módszerek + eszközök + szervezési módok módszerek + eszközök + szervezési módok  Szervezési módok = frontális-, egyéni-, egyéni-, páros-, páros-, csoportmunka csoportmunka

3 Hagyományos tanulásszervezés Frontális osztálymunka A tanár az információ hordozója, átadójaA tanár az információ hordozója, átadója Kevés lehetőség a tanulók bevonásáraKevés lehetőség a tanulók bevonására A tanuló passzív befogadóA tanuló passzív befogadó Főként verbális közlésFőként verbális közlés Önálló munka  Ugyanazt a feladatot végzi minden tanuló  Képességbeli különbségek nem dominálnak

4 A tanítást – tanulást segítő tanulásszervezés  Differenciált oktatás  Kooperatív tanulásszervezés  Projektmódszer  Drámapedagógia

5 Differenciált oktatás A tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó Jól alkalmazható a heterogén és a (látszólag) homogén csoportok esetén is. Gyakorlati megvalósítások:  szervezeti (tanuló-csoportbontás)  tartalmi differenciálás (eltérő tananyagok)  követelmények differenciálása  módszertani differenciálás (ugyanaz a tartalom – más megközelítés) (ugyanaz a tartalom – más megközelítés)  a tanuláshoz szükséges idő megszabása ≠ a képességek alapján való rétegbe sorolással! ≠ a képességek alapján való rétegbe sorolással!

6 A differenciált rétegmunka  A tanulók bizonyos csoportja azonos feladatokkal dolgozik  „mini” frontális tanulás (de hatékony – a csoport homogén) (de hatékony – a csoport homogén)  Új rétegek (más szempont, más tanulási helyzet, más cél) (más szempont, más tanulási helyzet, más cél)  A pedagógus minden réteggel közvetlenül is tanul (odafigyelés), törődés) (odafigyelés), törődés)  Optimális terhelés a tanulónak

7 Differenciálás típusai  Tartalom szerint  Érdeklődés szerint  Tempó szerint  Szint szerint  Információszerzés elsődleges forrása szerint  Eredmény szerint  Sorrend szerint  Szerkezet szerint  Idő szerint  A tanár stílusa szerint

8 A differenciálás alapelvei  A módszertani sokrétűség elve  Az aktivitás elve  A relevancia elve  A kreativitás elve  A szociális tanulás elve

9 Elvek figyelmen kívül hagyásának veszélyei  Tétlen tudás  Rituális tudás  Dupla fenekű tudás  Idegen tudás A tanulók egy részéről lepereg az új ismeret, és az eredmény az állandóan fokozódó lemaradás lesz.

10 Az együttműködésen alapuló tanulás  Párokban célszerű elkezdeni és a lemaradókat fejleszteni  3 – 4 fős csoportok hatékonyak  Tartósan együttműködő csoportok  A másikra figyelés képességére nevel  Aktív tanulás

11 Az aktív tanulás legfőbb akadályai A tanárok szerint A diákok szerint túlzsúfolt tanterv, időhiány felületes órai munka, időhiány magas tanulólétszám magas tanulólétszám magas tanulólétszám a tanítási feltételek és eszközök fogyatékossága a tanulók gyenge metakognitív készségei problémák a csoportmunkában a szülők hagyományos elvárásai a szülői támogatás hiánya tanártársak hozzáállása tanártársak hozzáállása tanárok nem akarnak változni

12 Projekttanulás  Egy folyamat  Egyéni érdeklődésnek megfelelő munka  Egyéni kifejezésmód  Kapcsolatfelvétel új formája Projekttéma: (egy sajátos tanulási egység)  órai projekt,  projektnap,  projekthét,  külső projekt

13 Lényege  Középpontban a probléma  A probléma kapcsolatai és összefüggései  Információt szervez  A tevékenység a cél, nem az ismeret  Komplex  Eltérő képességstruktúrák egyenértékű szerepben működnek  Konkrét és egyedi  Téma, hely személy determinálja  Megvalósítása kooperatív technikákkal

14 A leggyakoribb tanítási projektek  Technikai ( tárgyi produktum)  Művészeti (előadás, kiállítás…)  Környezeti (pl. erdei iskola)  Kutatási (pl. új anyagrész feldolgozása)  Gazdasági (pl. alma projekt)

15 Jellemzői:  újfajta tanár – diák kapcsolat  nagyfokú szervezőkészséget igényel  résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága  kilép a tantárgyi keretekből  hármas alapelv: átélés – ismeretszerzés – megértés átélés – ismeretszerzés – megértés

16 A projektoktatás metodikai lépései  Tervezés, témaválasztás  Kivitelezés  Felülvizsgálat  Közzététel

17 A projektmódszer pozitívumai  Aktivitás  Erős motiváció  Fejlesztő hatású  Egyéni képességeket is figyelembe vesz  Gyakorlati tudást nyújt  Örömteli az együttműködés  Új tanár – diák kapcsolat

18 Nehézségek a módszer alkalmazásakor  Nehezen tervezhető a munka  Nagyobb az alapzaj  Nagy létszám esetén nem alkalmazható  A csoport által vállalt célok nem mindig állnak összhangban az egyéni célokkal  Hagyományos osztályzattal nem értékelhető

19 Mi a kooperatív tanulás? A kooperatív tanulás nem csoportmunka Kooperatív tanulásról akkor beszélünk, ha a következő négy alapelv érvényesül: Építő egymásra utaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakció

20 Kooperatív tanulás jellemzői Nem a tanár a tudás forrása (frontális), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit közösen megtanuljanak Együttműködő készség fejlesztését tartja szem előtt Egyenlő esélyt biztosít minden gyermek számára függetlenül a tudás szintjüktől, etnikumuktól,nemüktől Közösségépítő szerepe van A csoport tagjainak aktív részvételét teszi lehetővé.

21 Hat kulcsfogalom Csoport Kooperatív tanulásszervezés Együttműködési szándék Együttműködési készség Alapelvek Módszerek

22 Alkalmazhatóság  Minden tanórán alkalmazható  A tanóra minden részében használható  Több felkészülést, kidolgozottabb munkatervet igényel  Nem minden pedagógiai cél elérésében alkalmazható  Nem kell új iskolát alapítani, egyetlen tanár is alkalmazhatja  Nem szükséges hozzá megfizethetetlen eszközkészlet

23 Csoportalakítás módszerei VegyesVéletlenszerűen alakított ELŐNYÖKELŐNYÖK Kiegyensúlyozott Erőteles kapcsolatok Gyengéket segítik Nyelvi fejlettség szerinti Egymást irányítják Minden csoportban van jó teljesítményű diák Nőhet a csoportkohézió Közösségépítő Gyors és egyszerű A diákok ismerete nélkül is alakítható Változatos, ingerekben gazdag, szórakoztató Megszűnik az ellenállás „igazságos” Sok a változtatási lehetőség Sokan lehetnek vezetők

24  VegyesVéletlenszerűen alakított HÁTRÁNYOKHÁTRÁNYOK Kialakítása több időt igényel Kevesebb a változtatási lehetőség Nincs erős-erős, gyenge-gyenge kapcsolat Erős kapcsolatok alakulhatnak ki Implicit követés Ami nem működik jól, az állandósul Negatív metakommunikáció (nem tudunk mindenkivel együttdolgozni) Ha nem tudnak jól együttműködni,a helyzet állandósulhat Lehet, hogy senki nem érti a feladatot Mély konfliktusok lehetnek Nyelvi szempontból működésképtelen Egynemű vagy azonos etnikai csoporthoz tartozók kerülhetnek egy csoportba Gyengébb csoporttudat Kiegyensúlyozatlan: „győztes” és „vesztes” csoportok lehetnek

25 A kooperatív szempontú értékelés   az értékelés fő célja az értelmes tanulás ösztönzése,   a diákok elé kitűzött célokat értékelik,   bevonja a tanulókat az elérendő, a számukra elérhető eredményekhez vezető eljárásokba,   a tanulók részt vesznek/vehetnek az értékelésben,   a képességeket szorosan összekapcsolják az adott kurzus minősítésével, a feladatok nehézségével, a tanulók motivációjával.

26 A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell. (kínai közmondás)


Letölteni ppt "Tanulásszervezési módszerek „…akiknek tapasztalatuk van, sokkal inkább sikert aratnak, mint akiknek jó elméleti tudásuk van, de nincsen tapasztalatuk.”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések