Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TB fedezeti rendszer 2014. évi LXXIV. törvény. Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. § k) 2. Az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TB fedezeti rendszer 2014. évi LXXIV. törvény. Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. § k) 2. Az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben."— Előadás másolata:

1 TB fedezeti rendszer évi LXXIV. törvény

2 Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. § k) 2. Az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

3 Bővült a biztosítottak köre A Tbj. 5. §-ának (1) bekezdésében a „munkaviszonyosok” között megjelenik a Független Rendészeti Panasztestület tagja.

4 A biztosítás nem terjed ki A Tbj. 11.§ új e) pont e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre. E speciális adóalanyi kör az adóköteles jövedelme után 14 %-os ehót fizet, de legfeljebb évi Ft-ot.

5 Külföldi illetőségű előadóművész Magyarországon kifejtett tevékenység Tbj. szerint nem belföldi Ilyen előadóművésznek minősül[FEOR] a) 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes, b) 2726 Színész, bábművész, c) 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész, d) 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, és e) 3711 Segédszínész, statiszta.

6 Jött a csecsemőgondozási díj A „terhességi gyermekgondozási díj” helyébe a csecsemőgondozási díj szöveg lép a Tbj. 9. § (3) bekezdés a) pontjában 14. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában 16. § (1) bekezdés a) pontjában 28. § (1) bekezdés a) pontjában 29. § (4) bekezdés a) pontjában

7 Más törvényeknél is jött a csecsemőgondozási díj Eat § (1) bekezdés Pftv. 8/B. § Eho. 5. § (1) bekezdés a) pont Katv. 8. § (9) bekezdés

8 Korrekció a Tbj. 28. §-ának (2) bekezdésében E szakaszban hivatkoztak a Tbj. 27. §- ában meghatározott minimum járulék- alapokra, amelyek az igazolt távollétek időtartamát figyelembe véve csökkent- hetők, viszont a 27. §-nak nem volt az (1) bekezdésében rendelkezés. A helyes hivatkozás a 27. § (2) bekez- dése.

9 A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó A nyugdíjjárulék alapja Tbj. 36. § A személyes közreműködői díj Tbj. 4. § d) 5. alpont esetén az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) jövedelem.

10 Tbj. 43. § (1) a) pont Adatvédelmi rendelkezések A TB szervek által nyilvántartott adatokból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövőben igényelheti a TAJ – számot is.

11 A családi járulékkedvezmény megálla- pításának módosítása - Tbj. 51. § A megállapításra nem csak az adóelőleget megállapító munkáltató, hanem az olyan kifizető is köteles, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (például megbízási díjat) juttat.

12 A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. Az adminisztráció csök- kentése – Tbj. 51/B. § Elegendő egy adónemre (szja-ra) teljesíteni a visszafizetési kötelezettségét Ha az éves bevallásban több családi kedvezmény jár azt a szja-ból lehetet igényelni

13 A kedvezmény számítása Szja 29/A. § –egy és kettő eltartott esetén forint, –három és minden további eltartott esetén forint kettő eltartott esetén forint, kettő eltartott esetén –2016-ban forint, –2017-ben forint, –2018-ban forint, –2019-ben és az azt követő években forint, három és minden további eltartott esetén forint.

14 Hatás a családi járulékkedvezményre 1 és 3 vagy több eltartott esetén nincs változás. 2 eltartott esetén 2016-tól 4 év alatt kétszeresre nő a kedvezmény mértéke, jelenlegi Ft-ról - évente Ft- tal re Ft-ra. Ehhez képest tehát változni fog a Tbj. szerinti családi járulékkedvezmény számítása is.

15 A családi járulékkedvezmény Csökkenti a fizetendő  természetbeni egészségbiztosítási-,  pénzbeli egészségbiztosítási- és  a nyugdíjjárulék összegét [ebben a sorrendben].

16 ÖSSZEGE A biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből - A biztosított által vagy - családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy - a biztosított és a kedvezményt megosztással érvényesítő házastársa, élettársa által együtt a ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a járulékok együttes összege.

17 Példaszámítások A családi kedvezményt érvényesítő az adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként kerül meghatározásra. Az alábbiakban a 16 %-os szja kulccsal, a 4 %- os természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal és a 10 %-os nyugdíjjárulékkal számolunk. Ezen mértékek 2019-ig változhatnak!

18 Példa 2015-re Ft 2 gyermekes apa havi keresete Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x Ft) = Ft. Az szja-alap csak forintig csökkenthető, a fennmaradó Ft. kedvezmény a járulékokból vehető igénybe. A Ft 16 %-a = Ft. A Ft további kedvezmény igénybe vehető ebben a sorrendben: a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 3 %-os egészségbiztosítási járulék és a10 %-os nyugdíjjárulék összegéből. A Ft bér 4 %-a = Ft. Így a családi járulékkedvezmény (2.400 Ft) a természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére számolható el, a biztosított tehát a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a 10 %-os nyugdíjjárulék mellett csak a Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet meg.

19 Példa 2016-ra – Ft A 2 gyermekes apa havi keresete Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x Ft) = Ft. Mivel az szja-alap csak Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó Ft. után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon: A Ft 16 %-a = Ft. a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ft. a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege Ft. a 10 %-os nyugdíjjárulék összege Ft. A családi járulékkedvezményt Ft összegben a természetbeni egészségbiztosítási járulék és Ft. összegben a pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére kell érvényesíteni. Tehát csak Ft pénzbeli egészségbiztosítási és Ft nyugdíjjárulékot kell levonni a dolgozótól.

20 Példa 2017-re – Ft A 2 gyermekes anya havi keresete Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x Ft) = Ft. Mivel az szja-alap csak Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó Ft. a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe: A Ft. 16 %-a = Ft. A forintos bér után a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék Ft, a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék Ft, a 10 %-os nyugdíjjárulék Ft. A Ft elsődlegesen a Ft természetbeni egészségbiztosítási járulék, másodlagosan a Ft pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére, végül [ – ( =) 8.400] Ft a nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető. Az apa ebben a hónapban csak Ft nyugdíjjárulékot fizet.

21 Példa 2018-ra – Ft A 2 gyermekes apa keresete Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x Ft) = Ft. Mivel az szja-alap csak Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó Ft után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon: A Ft 16 %-a = Ft. A forintos bér után a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék Ft, a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék Ft, a 10 %-os nyugdíjjárulék Ft. A Ft elsődlegesen a Ft természetbeni egészségbiztosítási-, majd a Ft pénzbeli egészségbiztosítási járulék, végül a 10 %-os százalékos nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető úgy, hogy a biztosított ebben a hónapban nyugdíjjárulékként csak Ft-ot fizet meg.

22 Példa 2019-re – Ft A 2 gyermekes anya havi keresete Ft. A 2 gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x Ft) = Ft. Mivel az szja-alap csak Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó Ft után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon: Az Ft. 16 %-a = Ft. A forintos bér után a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ft, amely fedezetet nyújt a családi adókedvezményként nem érvényesített összeg igénybevételére. A dolgozónak csak pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

23 Egyéni és társas vállalkozó Egyéni, társas vállalkozó csak a tényleges járulékalapig érvényesítheti a kedvezményt a vállalkozói kivétet, átalányban megállapított jövedelmet, a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig.

24 TB ELLÁTÁS A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

25 Elszámolás, bevallás A kifizető - a járulékot nem vonja le, nem fizeti meg. - családi járulékkedvezmény havi összegét az Art. 31. § (2) szerinti bevallásában vallja be. Egyéni vállalkozó és mg. Őstermelő saját maga állapítja meg.

26 A biztosított A családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves bevallásában, munkáltatói adó-megállapításában feltünteti. Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékked- vezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza.

27 Plusz kedvezményösszeg Ha a családi járulékkedvezmény meg- állapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető, illetve munkáltatói adó-megállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

28 Különbözeti bírság Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy érvényesítette, hogy arra nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezett- ség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e bírságot megfizetni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

29 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK Tbj. 19. § (4) bekezdés 2014: forint (napi összeg 227 forint) 2015: forint (napi összeg 231 forint) –Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás –Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után –Az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult

30 Harmadik állam polgárának foglalkoztatása - Tbj. 11. § b) A biztosítás nem terjed ki a Magyarországon be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező külföldi munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg (ez ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el).

31 2 évnél hosszabb kiküldetés [Tbj. 11/A §] 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a)a munkavégzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb idejűvé válik, b)az a) pontban említett körülmény a munkavégzése kezdetét követő legalább 1 év után következik be (amelyet a dolgozó 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. Szociális hozzájárulási adó 2 év után van!

32 Átmenet – kettős járulék elkerülésére letárgyalt nemzetközi egyezményeknél – Tbj. 65. § A I.1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő- kölcsönzés két éves időtartamát I. 1- jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban I. január 1-jével jön létre. A 2013.VII.1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő- kölcsönzés két éves időtartamát VII. 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban július 1-jével jön létre.

33 Hatályon kívül Tbj. 21. §: az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás. Tbj. 16. § (1)bek. a) pontból: „a táppénz” Tbj. 4. § l) pontban, 20/A. §, 18, § (1) e) pont, 19. § (6), 27.§ (5), 29. § (8) Korkedvezmény- biztosítási járulék

34 EHO A belföldinek nem minősülő külföldi személy vonatkozásában is keletkezhet 14 %-os eho-fizetési kötelezettség. 2/A. § „2/A. § A 2. §-tól eltérően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelem- adóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § szerinti külföldi illetőségű magánszemélyt a 3/B. §-ban meghatározott esetben.”

35 3/B. § Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként Ft, kivéve, ha igazolják más EU – tagállamban fennálló biztosításukat,

36 Eho. 3. § (4) bekezdés A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után – figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. (Itt marad az 1,19-es szorzó és a 14 %)

37 Nem kell megfizetni az eho-t Eho. 5. § Az egyes bányászati dolgozók tb. kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott kereset-kiegészítés után. A kereset-kiegészítéssel összefüggésben a kincstárt ig 27% egészségügyi hozzájárulás terhelte.

38 A családi járulékkedvezmény és az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határ Csak a levont egészségbiztosítási járulék számítható be az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határba!

39 START - KÁRTYÁK A Start kártyák igénylése január 1-jével megszűnt, a még érvényben levő kártyák utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb december 31. volt. Erre tekintettel évtől indokolt a Pftv. Start kártyákkal összefüggő szabályainak hatályon kívül helyezése.

40 Pftv. 17/B. § - átmeneti szabály január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennálltak – a 2-7/A. §-okban meghatá- rozott kedvezmények érvényesíthetőek.

41 ADÓKEDVEZMÉNYEK évi CLVI. törvény I. 1.

42 A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott FEOR 9. főcsoport Munkaviszony Bruttó bér Max. 100 ezer Ft 14,5 %-a Kizárólag szakképzettséget nem igénylő munka Részmunkaidő 100 ezer forintnak arányos része

43 A megváltozott munkaképességű vállalkozók VII de minimis támogatás az új EU rendelkezésre hivatkozással (Eat. 465/A. §) Egyéni vállalkozó Kkt., bt., kft., kv., egyesülés, szabadalmi-, ügyvédi-, közjegyzői-, végrehajtói iroda, egyéni cég tagja (465/A-B. §) XII. 31. volt rokkantnyugdíjas, 2012: rokkantsági vagy rehabi- litációs ellátás Rokkantsági ellátás, egész- ségi állapot 50%, vagy kisebb Adóalap,max. minimálbér kétszeresének 27%-a Adóalap, max. minimálbér kétszeresének 27%-a De minimis támogatás

44 A 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatott 25 év alatti, max. 180 nap munkaviszony Bruttó bér, max. 100 ezer Ft 27%-a első 2 évben 25 év alatti, 180-nál több idővel rendelkező; 55 év feletti Bruttó bér, max Ft 14,5%-a * Minimálbér 15 napnál nem régebbi adóhatósági igazolás: a max. 180 napi idő. Részmunkaidő esetén legfeljebb 100 ezer forintnak arányos része.

45 Bruttó bér, max Ft 27%-a Első két év Bruttó bér, max Ft 14,5-a Harmadik év Részmunkaidő: 100 ezer Ft arányos része. A tartósan álláskereső személyek Előző 275 napon belül 183 napig álláskereső A közfoglalkoztatást figyelmen kívül kell hagyni.

46 GYED – GYES [GYET] mellet – után foglalkoztatott Bruttó bér max. 100 ezer Ft 27% Bruttó bér max Ft 14,5% első két évben harmadik évben Minimálbér GYED melletti munkavégzés Ellátás megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig jár.

47 ETTŐL ELTÉRŐEN! Bruttó bér, max. 100 ezer Ft 27 %-a a foglalkoztatás első 3 évében és 14,5 %-a a foglalkoztatás 4. és 5. évében, ha 1.a cst. szerint legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyed- ben, gyes-ben részesült vagy részesül, vagy 2.gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. Ellátás megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig jár.

48 Részmunkaidő 463. § (5) bekezdés A kisgyermekes szülők után érvénye- síthető munkáltatói adókedvezmény tovább bővül azzal, hogy a részmun- kaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt az őket foglalkoztató munkáltatók.

49 A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások Adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámát kell növelni. Bruttó munkabér max. 100 e Ft 27% az első 2 évben Bruttó munkabér max. 100 e Ft 14,5% a 3. évben Kivéve a munkaerő-kölcsönzést folytató. Részmunkaidő: 100 ezer Ft arányos része.

50 Változás I. 1-jétől Az új szabály szerint a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások kedvezménye akkor is érvényesíthető, ha a munkavállaló lakóhelye a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 km-re levő szabadvállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben van, mint amelyben a munkáltatója működik.

51 Kutatók foglalkoztatása doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő Bruttó bér, max Ft 27%-a Részmunkaidő: 500 ezer Ft arányos része. Kizárólag ilyen munka esetén. a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely, b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő. (Új - 462/F. §)

52 Változás I. 1. A felsőoktatási tv. szerint doktori képzésben részt vevő hallgatót vagy doktorjelöltet foglalkoztató kutatóhely Bruttó bér, max Ft 14,5%-a Részmunkaidő: 200 ezer Ft arányos része. Kizárólag ilyen munka esetén.

53 Költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti – új 463/A. § A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállalók, A tartósan álláskereső személyek, A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt ig a költségvetési szervek az érintett foglalkoztatottak után érvényesíthették a kedvezmé- nyeket, ugyanakkor az ebből származó megtakarítá- saikat be kellett fizetniük a központi költségvetésbe!

54 A fizetendő adó a számított adót meghaladó mértékben is csökkenthető Eat.) 459. § (2) bekezdés - a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye, - a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény

55 Korrigálták a többes jogviszonyos ügyveze- tő vonatkozásában a megállapítási szabályt. Eat § (6) bekezdés 2015-től a szöveg bármely kifizetővel egyidejűleg fennálló jogviszonyra utal. ( ig „más kifizető” volt a szabályban.)

56 Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény - Efo tv. A meghatározott egyéb feltételek fenn- állása esetén a minimálbér mellett garan- tál bérminimumra is kiterjesztették azt, hogy a magánszemélynek nem kell szja bevallást benyújtania. Ezt a rendelkezést már a 2014-es adóévre is lehet alkalmazni. (9. § (2) bekezdés és új 17. §)

57 2012. évi CXLVII. törvény Katv. – kisadózó vállalkozások 5. § (1) bekezdés m) pont módosítás, a b) pont hatályon kívül helyezése (A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik) m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt – kisadózás szerinti - feltételeknek.

58 A Katv. 5. § (1) bekezdés j) pont Megszűnik a KATA-s adóalanyiság a megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; Korábbi szöveg: negyedév utolsó napja

59 A Katv. 5. § (2) bekezdés Az adóalanyiság megszűnéséről az adóhatóság határozatot hoz. A ig hatályos rendelkezés szerint határozattal értesíti az adóalanyt az adóhatóság.

60 A Katv. 7. § (1) bekezdés Az adóhatósági adatkezelés kiterjesztése és a társadalombiztosítási szervek felé történő „kezelhető” adatszolgáltatás érdekében az adóalanyok vonatkozásában a TAJ-szám közlésének előírása.

61 A Katv. 7. § (3) bekezdés Az adóalanyiság bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, és a biztosítása a kisadózókénti bejelen- téssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja.

62 Katv. 8. § (9)-(10) bekezdés Jogtechnikai korrekció. A vállalt magasabb összegű adóra is jogszerűen érvényesíthető igazolt távollét esetén a csökkentés.

63 A Katv. 8. § (11) bekezdés Az új rendelkezés szerint az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteléséről szóló bejelentést nem kell havonta ismételni. A mentesség a vállalása szerint maga- sabb összegű tételes adót fizetőre is vonatkozik.

64 A Katv. 14. § új (3) bekezdés (A KATA-adóalanyiság vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:) g) a kisadózó tag, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári évben nem minősül főállású kisadózónak, ha a kisadózó vállalkozás naptári évi bevéte- lének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban vagy más vállalkozásnak nem főfoglalkozású tagja.

65 Kapcsolódó szabályok Az állami adóhatóság kérelemre, vissza- menőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély járulékfizetési kötelezett- ségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően (okirattal) igazolja a) a huzamos idejű, életvitelszerű külföldi tartózkodást, és hogy b) a külföldi egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. Art. 20. § (7c) bek.

66 A 08-as bevallásban adatot kell szolgál- tatni az uniós illetőségű választott tisztségviselő tiszteletdíjáról, az életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, az ingatlan hasznainak szedéséből származó jövedelemről (értékesítés, bérbeadás, valamint az arról való lemondásból, átengedésből származó jövedelemről. Art. 31. § (2) bekezdés 25 a-c) pont

67 A Nyufig adatszolgáltatása a NAV felé A NYUFIG az Európai Unió más tagálla- mában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelke- zésre álló adatok feltüntetésével elektro- nikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. A NAV adatot szolgáltat a többi tagállamnak. Art. 52. § (12a) bek.

68 Vége Köszönöm szépen a figyelmet!


Letölteni ppt "TB fedezeti rendszer 2014. évi LXXIV. törvény. Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. § k) 2. Az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések