Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Derzsényi Attila alezredes NKE HHK KLI Műveleti Logisztika Tanszék Tel: 29-152.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Derzsényi Attila alezredes NKE HHK KLI Műveleti Logisztika Tanszék Tel: 29-152."— Előadás másolata:

1 Derzsényi Attila alezredes NKE HHK KLI Műveleti Logisztika Tanszék Tel:

2 Kérdéssor 1.Logisztika fogalma (általános értelemben) 2.Logisztika 7M fogalma 3.Logisztika történetének főbb szereplői (legalább 8 személy megnevezése) 4.Vállalati és katonai logisztika szintjei 5.Katonai logisztika fogalma 6.NATO Többnemzeti támogatási lehetőségek 7.Befogadó Nemzeti Támogatás fogalma 8.RSOM fogalma 9.NATO logisztika fogalma 10.Az egészségügyi támogatás felépítése, az egyes szintek segítségnyújtási lehetőségei

3 A logisztika fogalma A logisztika az anyag, az energia, a munkaerő, az információ rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásával foglalkozó interdiszciplináris tudomány, melynek feladata az egész rendszer optimalizálása azzal a céllal, hogy adott ráfordítások mellett minél nagyobb hatékonyság legyen elérhető. Természetesen nemcsak a hadászatban, hanem a „civil” életben is felismerték a logisztika jelentőségét. Olyannyira, hogy nemcsak módszerként, vállalati gyakorlatként, hanem „filozófiaként” is értelmezhetjük. Ez a megállapítás a vevők (megrendelők, felhasználók) igényeinek minél szélesebb körű kielégítésére vonatkozik

4 A logisztika fogalma A logisztika az anyagok - a forrásoktól a végső fogyasztókig terjedő - fizikai áramlásának szervezésével és irányításával (menedzsmentjével) foglalkozik. A logisztika az ellátás tudománya

5 A logisztikát az 5M segítségével következőképpen tudjuk szemléletesen megmagyarázni: A logisztika megfelelő anyag, eszköz, személy megfelelő helyre megfelelő időben megfelelő mennyiségben és minőségben megfelelő költségek mellett történő eljuttatását jelenti. A logisztika fogalma

6 A logisztika azzal foglakozik (7M), hogy a megfelelő árut (szolgáltatást), a megfelelő árut (szolgáltatást), a megfelelő mennyiségben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő időben, a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő helyen, a megfelelő ügyfél, fogyasztó számára, a megfelelő ügyfél, fogyasztó számára, a megfelelő ár mellett a megfelelő ár mellett lehessen az adott helyre eljuttatni. A logisztika fogalma

7 A civil és katonai ellátási lánc különbözőségei és azonosságai CivilKatonai CélAz elsődleges cél a fogyasztói igények kiszolgálása; ezt kell egyensúlyba hozni a költségekkel és az eszközök megtérülésével (profit) elsődleges cél a felhasználói igények kielégítése, amit költséghatékonyan kell teljesíteni csak a termelői tag profitorientált Kiterjedésa teljes folyamatot átfogja, a termék vagy szolgáltatás előállításától a végső fogyasztóhoz történő eljuttatásig megegyezik Rendszerszemléletaz összes szereplőt és folyamatot egy egységes rendszerbe integrálja megegyezik Együttműködésszervezeti határokon ível át; mind a szervezeten belüli, mind a szervezetek közötti kapcsolatok kiemelkedően fontosak megegyezik + többnemzeti Megvalósítás eszközea kooperációt és koordinációt olyan információs rendszeren keresztül valósítja meg, amelyben a tagok addig titkosan kezelt információkat osztják meg. megegyezik +együttműködés +NATO koncepció (megbízik a Szövetséges által működtetett láncban, átláthatóvá teszi a rendszert Információ, mint mozgató és hatalmi tényező az egész rendszer mozgatója, esetenként a dominancia eszköze A műveleti és harcászati szint vezeti a rendszert (Pull elv működik)

8 A vállalati logisztika felépítése

9 Vállalati logisztika szintjei Stratégiai szint Taktikai szint Operatív szint A vállalat, illetve részlegek hosszú-távú célkitzéseinek meghatározása A célok elérési módjának meghatározása Anyag-, termék- és az ezzel kapcsolatos információáramlás lebonyolítása – a vállalati logisztikai stratégiák megválasztás; – a logisztikai rendszerek tervezésének és fejlesztésének irányítása; – logisztikai controlling megszervezése és irányítása; – az üzemi telephely-megválasztással kapcsolatos döntések meghozatala beszállítási megrendelések tervezése irányítása; – beszállítások megszervezése; – alapanyag-raktári készletgazdálkodás; – a termelés anyagellátásának megtervezése, megszervezése, irányítása; – termelés közbeni anyagáramlás tervezése, szervezése, irányítása – termelésközi készletekkel való gazdálkodás; – kiszállítási rendelések teljesítésének tervezése, szervezése, irányítása; – késztermék raktári készletgazdálkodás; – a kiszállítások (anyagáramlás) megszervezése, járattervezés; – hulladékgyjtés, -kezelés tervezése, szervezése és irányítása (újrahasznosítás) – árubeszállítás; – áruátvétel; – jármkirakás – egységrakomány-képzés, illetve bontás; – alap-,segéd- és üzemanyagok, vásárolt alkatrészek tárolása

10 Katonai logisztika szintjei Központi rendeltetésű (stratégiai szintű) logisztikai Tevékenysége kiterjed a haderő egészére, támogatórendszerük átfogja a szárazföldi haderőnem, a légierő és a központi rendeltetésű szervezetek valamennyi katonai szervezetét, kapacitásuk és forrásaik biztosítják az MH csapatainak valamint a HM szerveinek és háttérintézményeinek teljes körű béke- és békétől eltérő időszaki logisztikai támogatását. Középszintű (hadműveleti) logisztikai Csapatszintű (harcászati) logisztika A rendelkezésükre álló ellátó, fenntartó, szállítási kapacitások biztosítják az egység, alegység logisztikai szükségleteinek teljes körű kielégítését Tevékenysége az összhaderőnemi haderő hadműveleti tevékenységének logisztikai támogatására terjed ki. A rendelkezésükre álló ellátó, fenntartó, szállító és mozgáskoordinációs kapacitások biztosítják az MH ÖHP és alárendelt katonai szervezetei logisztikai szükségleteinek teljes körű kielégítésé

11 Civil és katonai ellátási lánc elemei BeszállítóTermelő Nagy- kereskedő Kis- kereskedő Fogyasztó Logisztikai szolgáltatás Civil Termelési log. Műveleti Információs csatorna Gyártás Hadászati készletek Hadműveleti, hadszíntéri készletek Harcászati készletek Felhasználó Jelmagyarázat: anyagáramlás információáramlás beszerzés Fogyasztói log. Integrálódó ellátási, fenntartási funkció

12 Megváltozott feltételrendszer Megváltozott feltételrendszer (a katonai logisztika fejlődésének irányai) A megváltozott biztonsági környezet Szövetségi rendszer Hatás alapú műveletek Többnemzeti alkalmazásPárhuzamos hadviselés Civil és katonai logisztikai rendszer változása Ellátási láncok Ellátó bázisú logisztika Civil eljárások a katonai logisztikában Logisztikai funkciók kiszervezése (outsourcing)

13 A Katonai Kifejezések Szótára (Directory of Military and Associated Terms, Joint 1-O2) USA A legáltalánosabb értelemben a logisztikához tartoznak a katonai tevékenység mindazon összetevői, amelyek: a)Anyagi javak (anyag, felszerelés, eszköz) kutatásával, tervezésével, fejlesztésével, beszerzésével, rendszerbe állításával, tárolásával, mozgatásával, elosztásával, fenntartásával, mentésével és átcsoportosításával (kategorizálásával), b)Személyek (személyzet, állomány) szállításával, mentésével és ápolásával, c)Létesítmények megszerzésével, vagy megépítésével, ezek működtetésével, fenntartásával, rendelkezésre bocsátásával, valamint d)Szolgáltatások megszerzésével, vagy megszervezésével (létesítésével) kapcsolatosak.

14 KATONAI LOGISZTIKA Általános fogalom: A logisztika mint tudomány elméletének katonai alkalmazása Célja a katonai rendszer alaprendeltetés szerinti feladata – a fegyveres harc, illetve az erre való felkészülés – végrehajtásának támogatása. Szűkebb értelmezésben a katonai rendszer – a katonai szervezetek közötti és az azokon belüli – termék- (anyag- és eszköz-) áramlásának (készletgazdálkodás, elosztás, szállítás, tárolás, anyagmozgatás), szélesebb értelemben a katonai rendszer erőforrásai (élőerő, eszköz, anyag, energia, létesítmények és szolgáltatások, valamint – különleges erőforrásokként – a pénz, az idő és az információ) kezelésének (megszervezésének és optimális hasznosításának) tervezésére, szervezésére, irányítására és lebonyolítására irányuló tevékenységeket (folyamatokat), az ezeket végző szervezeteket és a tevékenységek végrehajtására vonatkozó szabályzókat integráló komplex rendszer.

15 A KATONAI logisztika lényege anyagi, technikai, egészségügyi, szállítási, elhelyezési, szolgáltatási, valamint információs folyamatokat és tevékenységeket jelenti Gazdasági számítások alapján szervezett és működő biztosítási rendszereket, valamint a bennük (és közöttük) lezajló anyagi, technikai, egészségügyi, szállítási, elhelyezési, szolgáltatási, valamint információs folyamatokat és tevékenységeket jelenti, amelyeket azzal a céllal szerveznek, hogy a fegyveres erők ellátási és mozgatási problémáit békében és háborúban, valamint egyéb katonai műveletek során egyaránt – gyorsan, komplex módon és optimális ráfordítással tudják megoldani.

16 Többnemzeti logisztika A saját haderőket támogató nemzeti logisztikai megoldások mellett, ahol a nemzetek és/vagy a NATO parancsnokok között keletkezett eseti kölcsönös megegyezések alapján nyújtják a támogatást, a többnemzeti logisztikának az alábbi három fajtájával növelhető a többnemzeti jelleg: a) Előre tervezett kölcsönös támogatási, Befogadó Nemzeti Támogatási (HNS), harmadik fél által nyújtott támogatási szolgáltatási (TPLSS) szerződések, amelyek a NATO és/vagy a nemzetek között két- vagy többoldalú megállapodások alapján biztosíthatóak. b) Egy nemzet – nemzeti alárendeltségben maradva – hivatalosan vállalja egyes támogatások, illetve szolgáltatások nyújtását a többnemzeti haderő egészének vagy részeinek (pl. logisztikai vezető nemzet -LLN, logisztikai szerepkörre szakosodott nemzet –LRSN). A feladatszabás jog- és hatáskört NATO parancsnok gyakorolja. c) Egy vagy több nemzet hivatalosan vállalja a többnemzeti haderő egészének vagy részeinek támogatását, olyan módon, hogy a műveleti irányítás a többnemzeti parancsnok jog- és hatásköre marad (pl. MILU). MC 319/2

17 TÖBBNEMZETI ELLÁTÁSRA ALKALMAS TÁMOGATÁS Ellátási osztályNem- zeti HNS/ Szerző- déses Több- nemzetiségű TöbbnemzetiségűSzerepkörre szakosodás MILUVezető nemzet (a)(b)(c)(d)(e)(f)(g)(h) 1.I. Osztály, Frissxxxx 2.I. Osztály, Harcix 3.Víz (ömlesztett)xxxx 4.Víz (palackozott)xxxx 5.II. Osztályx 6.III. Osztály (ömlesztett)xxxxx 7.III. Osztály (olaj/kenőanyagok) xxxx 8.IV. Osztályxxx 9.V. Osztályxxx 10.Szállításxxxx 11.Kikötői tevékenységekxxxx 12.Fenntartás/Javításxxx 13Karbantartás/Helyreállításxxxx

18 NATO LOGISZTIKA A haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudomány. A haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudomány. A legszélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi területekre terjed ki: a)az anyagok 1 tervezése és fejlesztése, beszerzése, raktározása, szállítása, elosztása, fenntartása-karbantartása, kiürítése és kiosztása; b)személyszállítás; c)létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása; d)szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása; e)orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása. 1 Anyag és eszköz a legtágabb értelmében, amely magába foglalja a gépjárműveket, fegyvereket, lőszereket, üzemanyagokat, stb.

19 A NATO LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSI KONCEPCIÓJÁNAK ELEMEI a)A logisztikai támogatási koncepciót alátámasztó fő alapelvek: az együttműködés, a koordináció, a hadműveletek elsőbbsége, a rugalmasság és a szinergia. b)A logisztikai erőkifejtés koordinációját és bizonyos korlátozásokkal, a Befogadó Nemzeti Támogatás-i egyezmények/megállapodások tárgyalására, valamint az anyagi készletek és eszközök újraosztására vonatkozó jogkört egyensúlyba kell hozni az erők ellátásának a hozzájáruló nemzeteknél maradó végső felelősségével. c)A logisztikai koordinációs testületeknek rendszerint a Többnemzetiségű Összhaderőnemi Logisztikai Törzs (CJ-4) szerves részeit kell képezniük. A kibővített koordinációs igények, azaz a szerződéskötések területe, az ingatlangazdálkodás és a többnemzetiségű logisztika, szükségessé tehetik egy, a Többnemzeti Összhaderőnemi Harci Kötelék (CJTF) igényének megfelelő Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Központként (MJLC) ismert központi koordinációs szerv létrehozását. AJP-4

20 BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS

21 1951. június 19-én Londonban kiadott NATO SOFA Egyezmény: a „fogadó állam” kifejezést alkalmazzák, szemben a későbbi­ekben általánossá váló „vendéglátó nemzet” kifejezéssel. USA katonai szakszótár szerint a Befogadó Nemzeti Támogatás: „civil és/vagy katonai támogatás, melyet egy nemzet egy másik nemzettel kötött kölcsönös megállapodás alapján, saját területén a külföldi erők részére biztosít békében, válság, rendkívüli események, vagy háború idején” 1992 NATO szakbizottság felállítása, melynek feladata volt a Befogadó Nemzeti Támogatás irányelveinek kidolgozása ben a NATO Katonai Bizottsága - MC - kiadta az MC 334 „NATO Principless and Policies for Host Nation Support (HNS)” című anyagot. Az időközben bekövetkezett változásokra való tekintettel a NATO Katonai Bi­zottsága ben ismételten napirendjére tűzte a témát és változatlan címmel, de módosított tartalommal kiadta az MC 334/1 jelű anyagot.

22 BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS A BNT definíciója: „ Egy befogadó nemzet által békeidőszakban, szükségállapotok, válság, vagy konfliktus esetén a fogadó nemzet területén elhelyezkedő, működő, illetve átvonuló szövetséges erők és szervezetek számára nyújtott polgári és katonai segítség. Az ilyen segítségnyújtás alapját a fogadó nemzetek, a küldő nemzetek és / vagy a NATO illetékes szervei között megkötött megállapodások képezik.”

23 BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS

24 A BNT, mint szervezetszerű támogatás kiegészítése, kiemelkedő jelentőséggel bír a válságreagáló erők logisztikai támogatásának rendszerében. A Befogadó Nemzeti Támogatás elemei lehetnek: - Létesítmények, objektumok; - Kormányzati szervek, önkormányzatok, nemzetgazdasági szereplők; - Kisegítő személyzet; - Eszközök; - Anyagi készletek és szolgáltatások igénybevétele

25 ALAPELVEK Felelősség elve A nemzetek és a NATO szervek kollektíven felelősek a NATO tevékenységek Befogadó Nemzeti Támogatásáért. Azonban a NATO- nak átadott erők támogatásáért a nemzetek felelősek. Erőforrások biztosítása A felvonultatott erők támogatásának egyik alapvető kiegészítése, amelyről a fogadó nemzetek kapacitásaiknak megfelelően, a nemzeti törvényhozás és a nemzeti prioritások alapján a legnagyobb mértékben fognak gondoskodni Jogkör A NATO parancsnok számára biztosítani kell a megfelelő jogkört a Befogadó Nemzeti Támogatás megtervezésére, azonban ez a jogkör nem befolyásolhatja a küldő nemzetek által megkötött egyezményeket. Együttműködés Fontos a fogadó nemzet, a küldő nemzetek és a NATO szervek közötti együttműködés az erőforrások biztosítása tekintetében.

26 Gazdaságosság A Befogadó Nemzeti Támogatás tervezésének és végrehajtásának az erőforrások leggazdaságosabb felhasználását kell tükröznie ALAPELVEK Átláthatóság a NATO erőket támogató megállapodásokra vonatkozó információkat az illetékes NATO parancsnok és a küldő országok rendelkezésére kell bocsátani Költségtérítés A Befogadó Nemzeti Támogatás költségtérítése a fogadó nemzet, a küldő nemzetek és a NATO szervek közötti megállapodás tárgyát képezi Koordináció Fontos az erőforrásokért való versengés, valamint a hadművelet eredményességének szempontjából a Befogadó Nemzeti Támogatás tervezésének és végrehajtásának a NATO és a nemzeti szervek közötti koordinációja.

27

28 RSOM Az RSOM komplex és összetett feladatrendszer, melynek fázisai bár időben és térben elkülönülnek, de egymásra épülnek. Egy lehetséges többnemzeti, összhaderőnemi erő alkalmazása esetén általában az APOD kirakó légi kikötőben az ACC légierő-parancsnokság, míg az SPOD tengeri kikötőben az LCC erői hajtják végre az RSOM-műveleteket a JLSG mint összhaderőnemi vezetési elem irányítása alapján. Az RSOM-művelet fázisai: 1. Erők fogadása (Reception) 2. Erők állomásoztatása (Staging) 3. Erők integrációja (Integration) 4. Erők előrevonása (Onward movement)

29 RSOM Az RSOM (Reception Staging and Onward Movement) Erők fogadása, állomásoztatása, integrációja és előrevonása: az NRF-erők (erők) stratégiai szállítását követő, rendkívül összetett és komplex logisztikai feladatrendszere, amely során a nemzetek által felajánlott NRF-alegységek, -személyek, - harcfelszerelések, NRF-harci-technikai eszközök és anyagok a műveleti terület tengeri-, légi- vagy vasúti kikötőiből telepítésre kerülnek az adott felelősségi zónába a műveleti feladataik végrehajtása érdekében. A műveleti feladatra történő integráció, azaz a készenlét elérését követően megkezdik műveleti feladataik végrehajtását és készek folyamatosan működtetni a nemzeti logisztikai ellátó csatornákat. Az RSOM a műveleti tervezési folyamat szerves része, amelynek a korai szakaszában, stratégiai szinten elemzik a végrehajtására hatással levő összetett feladatrendszert annak érdekében, hogy biztosítsák az NRF-művelet megbízható és időbeni végrehajtását. Az RSOM sikeres végrehajtása érdekében a stratégiai elemzésen és értékelésen kívül a szükséges erők és képességek biztosítása is része lett a SHAPE-erőtervezési konferenciának.

30 RSOM

31 RSOM reception 1. APOD: – az NRF ACC (Air Component Command) Légierő Komponens Parancsnokság vezeti az APOD-műveleteket(Air Point of Disembarcation) kirakó repülőtér. (Repülőgépek kirakása, személyi állomány állomásoztatása, felszerelések szállítása stb.) – NSE: (National Support Element) nemzeti támogató csoport a. Az ACC utasításai szerint mozgatja a személyi állományt és a felszereléseket közvetlenül a tartózkodási körletbe. b. személyi állomány okmányainak ellenőrzése stb. 2. SPOD:(Sea Point of Disembarcation) kirakó tengeri kikötő – Az NRF LCC felelős az SPOD-műveletekért. – Vezető nemzet NSE: a. SPOD-menedzsert jelöl ki; b. vezeti a nemzeti erők SPOD-műveleteit; c. támogatást biztosít a nemzetek részére a harci felszerelés, anyagok, konténerek szállítására a különböző körletekbe. Nemzeti NSE-erők: – erőt és eszközt biztosít a hajók kirakásához; – biztosítja a nemzeti erők érkezésekor a kirakást; – irányítja az anyagok mozgatását a kijelölt körletekbe az LCC TMC50, azaz a Hadszíntéri Mozgáskoordináló Központ utasításai alapján.

32 RSOM- Staging Feladatok az RSOM-művelet erőinek állomásoztatása (Staging) fázisában – NRF LCC RSC: Felelős a tartózkodási körletek (nemzetenként minimum egy) tervezéséért, kijelöléséért az NRF-parancsnok prioritásai alapján. A tartózkodási körlet általában 1000 fő befogadására képes, és zászlóaljméretű erők részére jelölik ki. A tartózkodási körletekben történik a harci-technikai eszközök szállítási helyzetből harchelyzetbe állítása, az anyagok, ellátmányok alegységenkénti ismételt csoportosítása és málházása, az előírt CDOS megalakítása. A napi harci javadalmazás (CDOS) megalakításával szembeni elvárás NRF-erők alkalmazása esetén 7 CDOS az alegységeknél málházva, 8 CDOS a nemzeti előretolt logisztikai bázison (raktárban) 15 CDOS a műveleti területen szintén raktározva, alegységekhez történő kiszállításhoz, felhasználáshoz előkészítve. A nemzeti ellátócsatorna felkészül további, műveleti igények szerinti utánpótlás szállítására, evakuációs feladatok végrehajtására. A tartózkodási körletben végrehajtandó feladatok befejezését követően a kötelékeket átcsoportosítják a gyülekezési körletekbe (Assembly Area AA54).

33 RSOM a műveletintegráció (Integration) Az erők integrációját, a készenlét elérését az AA-ban hajtják végre, melynek időtartama általában két nap. Az erők integrációjának célja a nemzetek által felajánlott erők képességeinek, harci alkalmazáshoz való készenlétének elérése. Az RSOM feladatrendszernek ebben a fázisában kell végrehajtani a harci technikai eszközök, anyagi készletek feltöltését, az előírt és a készenlét eléréséhez szükséges összes ellenőrzést is. Az ellenőrzések maradéktalan végrehajtásához minden területre kiterjedően célszerű már előre kidolgozni egy úgynevezett „Chek list-et,” azaz egy jól átgondolt és alaposan összeállított „ellenőrzési listát”.

34 RSOM-műveleti erők előrevonása (Onward Movement) Az RSOM-művelet integrációs fázisának befejezését követően, a TOA hatálya alá történő helyezés után, a részt vevő erők végrehajtják az előrevonást az AOO-ba, azaz a felelősségi zónába a kijelölt harcrend felvétele érdekében. Nagyobb távolság esetén, a CSC Konvoj Támogató Központ és a nemzeti NSE állományába tartozó NMT, azaz a Nemzeti Mozgás Koordináló Csoport támogatásával, a JLSG Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport vagy az NRF LCC MCC instrukciói alapján hajtják végre az előrevonást.

35 Az egészségügyi ellátás progresszív módon kerül megvalósításra, az egészségügyi intézmény képességeit meghatározó négy ROLE (level)–on keresztül a sérülés vagy a megbetegedés helyétől a kiürítésen keresztül a szakellátásig,végül a definitív ellátásig és a rehabilitációig Az egészségügyi támogatás felépítése, az egyes szintek segítségnyújtási lehetőségei


Letölteni ppt "Derzsényi Attila alezredes NKE HHK KLI Műveleti Logisztika Tanszék Tel: 29-152."

Hasonló előadás


Google Hirdetések