Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Internet jogi háttere Miről lesz szó?  A jog és Internet kapcsolata általában  Az Internettel kapcsolatos uniós jogalkotás  Hálózati bűncselekmények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Internet jogi háttere Miről lesz szó?  A jog és Internet kapcsolata általában  Az Internettel kapcsolatos uniós jogalkotás  Hálózati bűncselekmények."— Előadás másolata:

1 Az Internet jogi háttere Miről lesz szó?  A jog és Internet kapcsolata általában  Az Internettel kapcsolatos uniós jogalkotás  Hálózati bűncselekmények (hacking, vírusok, wormok, bugok terjesztése)  Szerzői és szomszédos jogok megsértése

2 Az Internet jogi háttere  A tartalomszolgáltatók felelőssége  Fájlmegosztó rendszerek  Az Elender-portál elleni támadás  Spam

3 Jog és az Internet Több olyan bizonytalansági tényező is van, amely jelentősen megnehezíti az Internet és a jog összeegyeztetését:  A jog alapvetően területi hatálya és az Internet határokat nem ismerő jellege.

4 Jog és az Internet  A jog hierarchikus struktúrája és az Internet alapvetően önszerveződő jellege.  Az Internet alapvetően anonimitásra és szabad információáramlásra építő rendszer, míg a jog a szankcionálhatóságot, azonosíthatóságot és bizonyos szintű korlátok felállítását tartja szükségesnek.

5 Büntetőjog és az Internet Ulrich Sieber német jogtudós véleménye szerint „ma már az Interneten szinte minden bűncselekmény elkövethető” (Kivétel, ahol ott kell lenni személyesen is.) Az Internet több okból kifolyólag is alkalmas a bűncselekmények elkövetésére. A legfontosabbak ezek közül : 1. Nemzetközi, globális jelleg 2. Titkosíthatóság 3. Anonimitás

6 Büntetőjog és az Internet  1. Globális jelleg A nemzetközi büntetőjog elméletileg lehetővé teszi a határokon át elkövetett cselekmények üldözését, de még kiforratlan és lassú folyamat.  2. Titkosíthatóság Jelentős problémát jelent minden nyomozóhatóság számára, hiszen ma teljesen nyilvánosan és ingyenesen elérhetőek a titkosítási eljárások és programok.

7 Büntetőjog és az Internet  3. Anonimitás Nem csak az maradhat anonim, akinek a neve egyáltalán nem szerepel, hanem az is, aki elvész a tömegben. Magyarországon egy további kérdés is nehezítheti, vagy akár meg is akadályozhatja a felderítést - az adatkezelési jogosultság megléte vagy hiánya. A tartalomszolgáltató nem jogosult a felhasználó adatait még kezelni sem, ha az nem járult ehhez kifejezetten hozzá.

8 Szerzői és szomszédos jog általánosságban A szerzői jog  A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Ha a műnek egyéni, eredeti jellege van, szerzői jogi védelem alatt áll a mű átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is.  Az adatbázisok védelme eltér a hagyományos szerzői jogi védelemtől, ugyanis nem az egyéni-eredeti jelleget részesíti védelemben a jogalkotó, hanem az adatbázis létrehozójának jelentős anyagi és időráfordítását.

9 Szerzői és szomszédos jog általánosságban A szerző jogai  A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok, melyek két csoportra oszthatók: 1. Személyhez fűződő jogok 2. Vagyoni jogok

10 Szerzői és szomszédos jog személyhez fűződő jogok 1. Személyhez fűződő jogok A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másra nem szállhatnak át és a szerző érvényesen nem mondhat le róluk.

11 Szerzői és szomszédos jog személyhez fűződő jogok  A mű nyilvánosságra hozatala A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.  A név feltüntetése A szerzőt megilleti az a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék, de jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozhatja.  A mű egységének védelme A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása.

12 Szerzői és szomszédos jog vagyoni jog 2. Vagyoni jogok  A vagyoni jogok a személyhez fűződő jogokkal ellentétben örökölhetők, róluk halál esetén rendelkezni lehet, meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak.  A szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és a felhasználás engedélyezésére, melynek fejében díjazás illeti meg.

13 Szerzői és szomszédos jog művek felhasználása A magyar szerzői jogi törvény a következő lehetséges kategóriákat sorolja fel a művek felhasználásával kapcsolatban:

14 A magyar szerzői jogi törvény 17. § A mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés ( §), b) a terjesztés (23. §), c) a nyilvános előadás ( §), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként ( §), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), f) az átdolgozás (29. §), g) a kiállítás (69. §).

15 Szerzői és szomszédos jog védelmi idő A védelmi idő  A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.  A szerzői joghoz kapcsolódó (szomszédos) jogok védelmi ideje a következő év első napjától számított ötven év.

16 Szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos bűncselekmények  Irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének művén, hangfelvétel előállítójának hangfelvételén, rádiónak vagy televíziónak a műsorán fennálló jog megsértése tartozik ide.  Ma a szerzői jog megsértése a leggyakrabban elkövetett bűncselekmény az Interneten.  A digitális forma, részben pedig a fent említett felderítési nehézségek miatt ilyen gyakori.

17 Szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos bűncselekmények és büntethetőségük  Két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.  Három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői és szomszédos jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva b) üzletszerűen követik el.

18 Szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos bűncselekmények és büntethetőségük  A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői és szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el.  Aki a szerzői és szomszédos jogok megsértését gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

19 Szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos bűncselekmények Warez Illegálisan másolt szoftverek, amelyeket szerverek ezreiről lehet letölteni. Crackz A szerzői jogok védelmét szolgáló eljárások, szoftverek, kódok és digitális kulcsok feltörésére szakosodott csoportok. Az ún. crackerek shareware és demo szoftverek teljesen működőképessé tételét célzó kis programokat vagy hamis kulcsokat tesznek elérhetővé a hálózaton.

20 Fellépés az Interneten elkövetett bűncselekményekkel szemben Alapvetően két szabályozási megközelítés van: Egyesült államokbeli Az USA törvényhozói részletekbe menő, kevesebb aktív bírói értelmezést, munkát igénylő törvényeket igyekeznek alkotni. Európai uniós Az EU jogalkotói inkább alapelvek megfogalmazására törekszenek és a keretszabályok kitöltését inkább hagyják az egyes országok jogalkotóira és bíróságaira.

21 Az Európai Unió jogalkotási tevékenysége Az EU viszonylag korán felismerte az Internet adta lehetőségeket és emellett a fenyegető veszélyeket is. Az Európai Unió dokumentumai jelenleg nyolc fő olyan jog védte érdeket különítenek el, amelyeket különösen gyakran sértenek meg az Interneten keresztül:

22 Nyolc fő érdek - nemzetbiztonság - fiatalkorúak védelme - az emberi méltóság védelme - gazdasági biztonság - információ biztonsága - magánszféra védelme - jó hírnév védelme - szellemi tulajdon

23 Elender-honlap feltörése a bűncselekmény részletei  Két hacker december 29-én feltörte az Elender Rt. honlapját, a felhasználók azonosítóját és kódolt jelszavát rögzítették, majd egy számítástechnikai szakközépiskola szerverén visszafejtették.  Mintegy 1900 felhasználói nevet és jelszavat rögzítettek, és az egyik hacker az Elendert gúnyoló szöveget is szerkesztett.

24 Elender-honlap feltörése a bűncselekmény részletei  A hackerek január 8-án jogosulatlanul behatoltak az Elender rendszerébe, ezért a cég munkatársainak több órára le kellett választaniuk a szervert az internetről. Ez mintegy 35 ezer előfizetőt érintett.  Három héttel később ismét jogosulatlanul behatoltak az Elender rendszerébe, kicserélték a honlapot és jelszavakat hoztak nyilvánosságra.

25 Elender-honlap feltörése  A vádlottakat a betörés során hátrahagyott nyomok alapján sikerült elfogni. (becenév és használt programrészletek)  A számítógépes rendszert ténylegesen feltörő vádlott a bűncselekmény elkövetésekor még 16. életévét sem töltötte be.  Mindössze öten tettek feljelentést azok közül, akiknek nevét és jelszavát a hackerek nyilvánosságra hozták, így a vádiratban is csak öt esetet nevezhettek meg.

26 Elender-honlap feltörése  A vádirat alapján, folytatólagosan elkövetett közérdekű üzem megzavarása és magántitok jogosulatlan megismerése miatt álltak bíróság elé az elkövetők.  A törvény szerint bűnösségük esetén 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.  A bíróság 1 év 10 hónap felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a fiatalkorú vádlottat, a másodrendű, felnőtt korú vádlott pedig 2 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

27 A spam  Kéretlen elektronikus üzenetek, levelek.  Általában reklám célúak.  Rengeteg időbe kerül, amíg a címzettek megszabadulnak tőlük.  A világban cirkáló elektronikus postai küldemények 80 százaléka (!) spam, és ez a mennyiség milliárdos többletkiadásába kerül a cégeknek.

28 Spam Amerikai spamellenes törvény  Öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja az általános spamming-eljárásokat.  A törvény akár 250 dollár/spam bírság kiszabását is lehetővé teszi, egy 6 millió dolláros felső határérték mellett.

29 Spim Hatástalannak bizonyult! Mivel a törvény a fogadó felekre hárítja a nemkívánatos üzenetek kiszűrését, anélkül hogy a küldőknek bármiféle előzetes engedélyt kellene kérniük. Spim Az azonnali üzenetküldő alkalmazásokon egyre gyakoribb a nem kívánt üzenetek megjelenése - a jelenséget az eknél tapasztalt spammel való hasonlóság miatt spim névre keresztelték el.

30 Fájlmegosztó rendszerek p2p hálózatok  A P2P rendszerekben egy erre fejlesztett szoftver segítségével a felhasználók gépei közvetlenül összekapcsolódhatnak és a megosztott könyvtárak tartalma korlátlanul cserélgethető.  Forradalmi pillanat volt, amikor Shawn Fanning megalkotta az első ilyen programot, a Napstert.  David Weekly megfejtette a Napster működési elvét és azt részletesen dokumentálva feltette a világhálóra, ezáltal beindítva a Napster-alterego szoftverek lavináját.

31 Fájlmegosztó rendszerek  Sok fájlmegosztó rendszer esetében van egy adatmennyiség, amit minimálisan meg kell osztani. Általában ennek eléréséhez illegális tartalmú anyagok megosztása is szükséges. (pl.: filmek, mp3-ak)  Az ilyen rendszerek felhasználói a saját megosztásaik miatt szintén szolgáltatóvá válnak. Egy FTP-szerver esetén a letöltést végző felhasználóknak nem kell semmit megosztani. (Jogilag fontos különbség!)

32 Blaster-vírus „B” változata  Jeffrey Lee Parson, a hírhedt Blaster-vírus tinédzser készítőjét 48 ezer számítógép megfertőzésével vádolták és ítélték el.  Az általa írt vírus a Blaster eredeti változatán alapult. Windowst futtató PC-k biztonsági résein keresztül terjesztette önmagát.  A vírus a Windowsupdate.com webhely ellen, másodpercenként 50db 40 bájtos csomagot küldött a fertőzött PC-kről.

33  Nem köteles megtéríteni a Microsoft által korábban követelt 500 ezer dolláros kártérítést, miután az óriáscég lemondott ezen igényéről.  Az új követelés értelmében másfél évet tölt börtönben, amit 325 óra közmunka követ majd. Blaster-vírus „B” változata

34 Vége Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az Internet jogi háttere Miről lesz szó?  A jog és Internet kapcsolata általában  Az Internettel kapcsolatos uniós jogalkotás  Hálózati bűncselekmények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések