PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 3. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM

Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 3. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM"— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 3. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 3. Dr. Tarnóczi Tibor

2 Belső finanszírozás Belső finanszírozásról beszélünk akkor, ha a vállalat belső folyamataiból származó forrásokat használ fel beruházásainak, projektjeinek finanszírozásához. A belső finanszírozás megvalósulhat: az értékcsökkenési leírás elszámolásából a nyereség visszatartásából az egyéb lehetőségek útján megszerezhető források felhasználásával

3 Belső finanszírozás Nagy előnye, hogy nem szükséges külső forráskínáló személyek és intézmények számára adatot szolgáltatni, információt átadni. A vállalkozás menedzsmentje gyorsan és külső érintettektől függetlenül tud forrást szerezni, amivel a külső forrásbevonással járó tranzakciós költségeket (információátadás, tárgyalás, dokumentáció, idő veszteség, díjak) meg tudják takarítani.

4 Befektetett eszközök beszerzése
A befektetett eszközök nagy részének beszerzése egy működő cégnél az adózott eredmény terhére történik, az az eredményt nem befolyásolja, viszont pénzkiadással jár. A bekerülési érték és a maradványérték közötti különbséget az eszközök hasznos élettartama alatt számoljuk el költségként, mégpedig olyan ütemben, ahogyan az a vállalkozás bevételeire hatással van. Az eszközök értéke fokozatosan megy át az általunk létrehozott termék, szolgáltatás értékébe.

5 Értékcsökkenés, mint forrás
Mekkora forrás képződik amortizáció révén évről-évre, azt az adott eszközállomány aktuális értéke, az eszközök használati ideje, és az értékcsökkenési leírás módja határozza meg. Ez a forrás valójában csak akkor fog realizálódni, ha az bevételként tényleg befolyik.

6 Értékcsökkenés, mint forrás
Ha a költségek között elszámolt értékcsökkenési leírás az értékesített termékek, szolgáltatások áraiban folyamatosan realizálódik, akkor a bevételnek ez a része fedezetet jelent az elhasználódó eszközök felújítására, cseréjére. A dinamikus szinten tartás célja, hogy a vállalkozás folyamatosan, a változó igényekhez alkalmazkodva képes legyen a piaci elvárásoknak megfelelni mind minőségben, mind mennyiségben.

7 Visszatartott jövedelem
Mennyisége függ a cég mindenkori nyereségétől, az adóztatás módjától (adómérték, adókedvezmények), a cég osztalékpolitikájától. Az eredmény számítási módját a számviteli törvény szabályozza. A mérleg szerinti eredmény az, ami újra befektethető. A tulajdonosoknak tehát le kell mondaniuk az osztalék egy részéről, hogy a beruházásokat finanszírozni lehessen.

8 Visszatartott nyereség
A visszatartott nyereség a befektetés és a kivét figyelembe vételével a bevont nominális tőke periódusvégi és periódus eleji értéke közötti pozitív differencia. Egy periódus visszatartott nyeresége az a pénzösszeg, amit a vállalat periódusonként a legnagyobb mértékben kivon anélkül, hogy ez gazdasági teljesítőképességét csorbítaná. Az a maximálisan kivont összeg, ami megmarad, mivel azokat a beruházási és finanszírozási eljárásokat nem valósították meg, amelyek a jövőben azonos nyereséget biztosítottak volna (haszonáldozati összevetés).

9 Vagyonátrendezés A vagyon átrendezése akkor szolgálhat finanszírozási forrásul, ha az üzemvitelhez szükséges vagyont csökkentik és ezáltal lekötött tőkét szabadítanak fel, vagy az üzemvitelhez nem szükséges vagyonrészeket értékesítik

10 Egyéb forrásszerzési módok
A tulajdonosok reziduális igényüket átalakítják. A társaság tulajdonosai a munkavállalók részére az éves adózott eredmény egy részét felkínálják olyan feltétel mellett, hogy a forrás meghatározott futamidőre a cégnél marad és alkalmazotti részesedés vagy alkalmazotti (tagi) kölcsön formáját ölti.

11 A vállalati növekedés Nemcsak az árbevétel növekedése
Összefüggés a forgalom és a jövedelmezőség növekedése között A növekedés a vállalat relatív helyzetének a javulása Mérése vagyon- és tőkeérték A növekedés a tőkeérték tartós pozitív változása

12 Vállalati növekedés és a tőkestruktúra
Belső növekedés Fenntartható növekedés

13 Belső növekedési ráta Az eszközarányos megtérülés és a profit-visszatartási ráta ismeretében meghatároz-hatjuk az értékesítési árbevétel azon növekedését, amely mellett az eszköz-növekedés kizárólag visszatartott profittal finanszírozható, s ezáltal a tulajdonosok elégedettségét biztosító pénzügyi hozamerő sem csökken.

14 b = 1 – osztalékfizetési ráta
Belső növekedési ráta b – visszaforgatási ráta (újratőkésítési ráta) b = 1 – osztalékfizetési ráta

15 Belső növekedési ráta az a maximális növekedési ráta, amelyet a vállalkozás bárminemű külső pénzügyi forrás nélkül képes elérni egy év alatt

16 Fenntartható növekedés
A részvénytőke arányos megtérülés és a profit-visszatartási ráta ismeretében az értékesítési árbevételnek olyan százalékos változását kapjuk eredményül, amely mellett a D/E változatlan marad, miközben részvénykibocsátásra sem kerül sor.

17 Fenntartható növekedés
ROA Saját tőke multiplikátor

18 Fenntartható növekedési ráta
az a maximális növekedési ráta, amit a cég pótlólagos saját tőke igénybevétele nélkül, változatlan adósság/saját tőke arány mutató mellet el tud érni.

19 Fenntartható növekedési ráta
Belső növekedési ráta az összes eszköz alapján mért profitot veszi a jövedelmezőség alapjának ha a vállalat ennél gyorsabban akar növekedni külső forrásra van szüksége Fenntartható növekedési ráta a részvénytőke arányában mért megtérülést veszi figyelembe

20 Fenntartható növekedési ráta függ
Marginális jövedelem. Osztalékpolitika. Pénzügyi politika (adósság/saját tőke arány). Az összes eszköz forgási sebesség. a fenntartható növekedési ráta biztosítja a konzisztenciát egy cég különböző céljai között

21 Üzleti bevétel növekedés > fenntartható növekedés rátája
A vállalatnak emelnie kell a marginális jövedelmét Növelnie kell eszközhatékonyságát Emelni kell a tőkeáttétel fokát Fokozni a profit visszatartást vagy új részvényeket kell kibocsátania

22 Külső finanszírozás A vállalkozás a pénzügyi piacok bevonásával növeli forrásállományát. Részesedés finanszírozás. Idegen finanszírozás.

23 Részesedés finanszírozás
Azt jelenti, hogy a vállalkozásba újabb tulajdonosokat, befektetőket vonnak be, akik pótlólagosan tőkét juttatnak a cégnek. Ha a külső finanszírozás saját tőke szerzésével történik, akkor a vállalkozás lejárat nélküli tőkéhez jut. Részvénykibocsátás Alaptőke emelés Végleges pénzátadás Kockázati tőke

24 Idegen finanszírozás Az idegen finanszírozás esetén a tőkét juttatók tulajdonosi igényekkel nem léphetnek fel, viszont általában az összes lehetséges forrás közül a hitel költsége a legmagasabb. A hitelek felvételének adókímélő hatása van (adópajzs), mivel a hitelek kamatát a vállalkozások ráfordításként, az adózás előtti eredményük terhére számolhatják el, így csökkenteni tudják adóalapjukat, s végső soron a fizetendő adó összegét is. Hitel/kölcsön igénybevétele, Kötvénykibocsátás.