Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csalai Lajos A dinamika a természeti jelenségek okaival foglalkozik, vizsgálja, hogy mitől változik meg a testek mozgása. A dinamika alapjai - Összefoglalás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csalai Lajos A dinamika a természeti jelenségek okaival foglalkozik, vizsgálja, hogy mitől változik meg a testek mozgása. A dinamika alapjai - Összefoglalás."— Előadás másolata:

1 Csalai Lajos A dinamika a természeti jelenségek okaival foglalkozik, vizsgálja, hogy mitől változik meg a testek mozgása. A dinamika alapjai - Összefoglalás

2 A tehetetlenség törvénye A tehetetlenség törvénye: minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg ezt az állapotot egy másik test meg nem változtatja. Ez Newton I. törvénye. A tehetetlenség mértéke a tömeg. Minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a tehetetlensége. A tömeg jele: m mértékegysége: g < kg < t A testek tehetetlensége 1.Mindegyik nyugalomban levő test csak egy másik test hatására képes elmozdulni. 2.A mozgásban lévő test sebességének nagysága vagy mozgásának iránya is csak egy másik test hatására változik meg. Pl. az autó nem indul el magától, a sebessége nem nő vagy csökken ok nélkül, a mozgás iránya se változik meg magától.

3 Tömeg: m Térfogat: V mértékegysége: cm3, m3 A tömeg, térfogat és a sűrűség Az egyenlő térfogatú testek tömege nagyon eltérő lehet, attól függően, milyen anyagból vannak. ρ = m / V sűrűség = tömeg / térfogat Jele: ρ mértékegysége : g / cm3, < kg / m3 V = m / ρ m = ρ * V A tömeg és térfogat hányadosa által meghatározott fizikai mennyiséget sűrűségnek nevezzük. Példa: 4 Kg tömegű fakocka éleinek hossza 0,2 méter. Mekkora a kocka sűrűsége? m=4 kg; v=0,2m*0,2m*0,2m=0,008 m3 ρ = m / V ρ = 4 kg/0,008 m3 = 500 kg/m3

4 Ha megindul, mozgásba jön egy test, vagy a mozgó testnek megváltozik a mozgás sebessége vagy a mozgás iránya, akkor megváltozik a test mozgásállapota. Egy test mozgásállapota mindig egy vele érintkező test hatására változik meg, és ilyenkor mindkét test mozgásállapota változik, kölcsönhatásban vannak egymással. Változás mindig kölcsönhatás eredményeként jön létre. A mozgásállapot megváltozása

5 Az erő jele: F Mértékegysége: [N] Newton Mérése: rugós erőmérővel történik. Ez erő Megmutatja az erőhatás nagyságát és irányát. Az erő vektormennyiség. 1 N az az erő, mely 1 kg tömegű nyugvó testet 1 másodperc alatt 1 m/s sebességűre gyorsít. rugalmas erő izomerő súrlódási erő közeg-ellenállási erő gravitációs erő, mágneses elektromos Ez erő fajtái

6 Csalai Lajos A rugalmas test (pl. rugó) megnyúlása egyenesen arányos a rugalmas erő nagyságával. Ezért lehet a rugót erőmérőnek használni. (rugós erőmérő) Jelekkel: F egyenesen arányos Δ l -el Rugalams erő

7 Gravitációs erő A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. A Földön a gravitációs mező minden testet a Föld középpontja felé vonz. Ez a gravitációs erő. Ennek hatására minden test a Föld középpontja felé gyorsul, azonos gyorsulással: ez a gravitációs gyorsulás A gravitációs gyorsulás értéke minden testnél a Földön átlagosan 9,81 m/s 2 Mivel 1 N az az erő amely 1 kg tömegű test sebességét a 1 s alatt 1 m/s-al növeli, a gravitációs erő pedig 10 m/s-al, tehát a Föld felszínén az 1 kg tömegű testre 10 N gravitációs erő hat. Gravitácó

8 Súlyerő Egy test, tárgy súlya az alátámasztást nyomó, vagy felfüggesztést húzó erő. Szabadon eső tárgy súlya nulla, súlytalan állapotban van. Nyugalomban levő test súlya egyenlő nagyságú a testre ható gravitációs erő nagyságával: 1 kg tömegnél 10 N (A képen a gravitációs erő piros, a test súlya zöld, a testet tartó erő kék.)

9 Súrlódás A csúszási súrlódás az érintkező és egymáson elmozduló testek egymáshoz viszonyított sebességét csökkenti. A súrlódási erő függ a felületek anyagától a felületek minőségétől (érdességétől) a felületeket összenyomó erőtől, de nem függ a felületek nagyságától. A súrlódás csökkenthető például olajozással.

10 Közegellenállás Folyadék vagy légnemű anyagban (közegben) levő tárgy mozgását a közeg részecskéi akadályozzák. Ez az akadályozó erő a közegellenállási erő. (levegő esetén légellenállási erő) A közegellenállás nagyobb, ha nagyobb - a közeg sűrűsége, - a mozgó tárgy mozgásirányra merőleges felülete, - a mozgó tárgy sebessége. - A közegellenállási erő függ a mozgó tárgy alakjától. A közegellenállási erő kisebb, ha a tárgy alakja a haladási irányában minél áramvonalasabb (csepp alakú). (Ezért tervezik a járműveket légcsatornás teremben.)

11 Az erő a testeknek a forgását is megváltoztathatja. Az erőnek forgató hatása is van, ha az erő hatásvonala nem megy át a forgástengelyen. Az erő hatásvonalának távolsága a forgástengelytől az erő karja: erőkar jele: k, mértékegysége m (méter) A forgatóhatás nagyságát a forgatónyomatékkal jellemezzük: Ez az erő (F) és az erőkar (k) szorzata: jele: M, mértékegysége: Nm M=F · k Két forgatóhatás akkor egyenlíti ki egymást, ha a két ellentétes irányú forgatónyomaték egyenlő: M1=M2, azaz F1 · k1 = F2 · k2 Forgatónyomaték Játék

12 eredmény Számítsd ki F1k1F2k2M 300 N2 m10 m 100 N6 m3 m 20 N180 Nm 290 N4 N580 Nm 15 N5 m150 Nm 600 Nm60 N 200 N 600 Nm 60 N 9 m 2 m 145 m 30 N 10 m


Letölteni ppt "Csalai Lajos A dinamika a természeti jelenségek okaival foglalkozik, vizsgálja, hogy mitől változik meg a testek mozgása. A dinamika alapjai - Összefoglalás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések