Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségirányítás „Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező.” Deming.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségirányítás „Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező.” Deming."— Előadás másolata:

1 Minőségirányítás „Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező.” Deming

2 Mi a minőség? A minőség, a hétköznapi gyakorlatban egyrészt elvárást, igényt jelent a szükségleteinket kielégítő termékekkel és szolgáltatásokkal szemben, másrészt bizonyos értékelést, használati értékrendet, az azonos szükségleteket kielégítő dolgok között. A fogyasztó a minőséggel, a termék vagy szolgáltatás megfelelőségéről, igényességéről alkot véleményt.

3 Mi a minőség? Filozófiailag: “a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége”,

4 Mi a minőség? Műszakilag: “…a termék olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott szükségletek kielégítésére, rendeltetésének megfelelően“

5 Mi a minőség? Műszaki-gazdasági megközelítésben: “A minőség valamely egységnek az a tulajdonsága, hogy meghatározott és elvárt követelményeket képes kielégíteni“,

6 Mi a minőség? A közgazdaságtanban: a mikroökonómia a fogyasztói magatartás vizsgálata révén határozza meg az elvárt minőséget. a mikroökonómia a fogyasztói magatartás vizsgálata révén határozza meg az elvárt minőséget.

7 Mi a minőség? Marketing értelmezésben: “A minőség, valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy rejtett igények kielégítésére”.

8 Mi a minőség? Szabvány alapú megközelítés A minőség a termék azon tulajdonsága, hogy megfelel-e a vonatkozó szabvány követelményeinek.

9 Mi a minőség? A politikus (Margaret Thacher) szerint: „A minőség az, ami nem kerül vissza a gyártóhoz.”

10 Mi a minőség?  A minőség egyrészt egyfajta igazgatási, másrészt műszaki tevékenység. A minőség lényege a verseny és a hatékonyság, amely a vevő megelégedettségét célozza meg.  Ha a vevő megelégedett, visszatér, ismételten vásárol és másoknak is ajánlja a céget és a cég termékeit.

11 A minőség története  Mértékrendszer i.e sumérok  babiloni matematika a tízes és a 60-as számrendszer keverékét használja. Innen ered a mai időmérés percenként 60 másodperce, az óra 60 perce és a kör 360°-a (6×60°) is kör 360°-a (6×60°) is

12 A minőség története  Hammurabi babiloni király az időszámításunk előtti 17. században törvényeket alkotott, amelyek ékírásos formában fennmaradtak. Ezekben többek között rendelkezett a mai értelemben vett szavatosság kérdéskörében. "Ha egy építőmester házat épít egy férfinak, de nem készíti elég erősre, és a ház összedől és megöli a ház tulajdonosát, akkor az építőmestert öljék meg."

13 A minőség története Az egyiptomi fáraók idejében nagyon fejlett, dokumentált minőségirányítási rendszer létezett az előkelőségek eltemetésére. Ezt "A halál könyve"-ként ismerték, amely leírta a szükséges szertartások végrehajtásának módját, és előírta az emberekkel együtt eltemetendő javak előkészítésének szabályait. Az előírt minőség elérését Necropolis főfelügyelője tanúsította kézjegyével.

14 A minőség története BIBLIA: „a megelőzés jobb, „a megelőzés jobb, mint a gyógyítás” Megelőzés: „Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról” Mózes V.könyve, I. rész, 8. vers.

15 A minőség története Kína első császára, Csin Szi-huang-ti, akinek a hatalmas, földalatti agyaghadsereg tulajdonítható a Li hegynél, elrendelte, hogy minden anyagot, amit a császári udvartartásban felhasználnak, meg kell jelölni. A jelnek azonosítania kellett a készítőt azért, hogy ha egy darab hibásnak bizonyulna, azonosítani lehessen őt, és felelősségre lehessen vonni.

16 A minőség története Kínában a császári udvarban felhasznált minden anyagot meg kellett jelölni, hogy a készítőt egyértelműen azonosítani lehessen. Tulajdonképpen ez tekinthető a mai védjegy ősének.

17 A minőség története Ókori Rómában közel 100 szabványt ismertek, melyeket a termékek minőségének ellenőrzésére használtak. Római szabvány szerint 20 láb (6.1 méter), és javarészt kovakőből építették, amit egy-egy réteg mészkővel erősítettek meg: A falak magassága római szabvány szerint 20 láb (6.1 méter), és javarészt kovakőből építették, amit egy-egy réteg mészkővel erősítettek meg (6.1 méter), és javarészt kovakőből építették, amit egy-egy réteg mészkővel erősítettek meg

18 A minőség története  1140-ben bevezették a fémjelzést az arany és ezüst tárgyak minőségének tanúsítására. Ez a rendszer, eltekintve a vámjelzések változtatásától és a platina tárgyaknak a rendszerbe történt bevonásától, napjainkig változatlanul fennmaradt.

19 A minőség története Az európai papírkészítés kezdetén (1282) már alkalmaztak vízjelet. A szitára erősített, vékony huzalból kialakított rajzok, betűk, jelképek, címerek használatával a papírban lévő világosabb jelekből jól fel lehetett ismerni a malom, a mester, vagy a tulajdonos kilétét. A vízjel egyben védjegyként is szerepelt. A vízjel különösen a kiváló minőségű papírt előállító műhelyek érdekeit védte. Az európai papírkészítés kezdetén (1282) már alkalmaztak vízjelet. A szitára erősített, vékony huzalból kialakított rajzok, betűk, jelképek, címerek használatával a papírban lévő világosabb jelekből jól fel lehetett ismerni a malom, a mester, vagy a tulajdonos kilétét. A vízjel egyben védjegyként is szerepelt. A vízjel különösen a kiváló minőségű papírt előállító műhelyek érdekeit védte.

20 A minőség története A kereskedő céhek, amelyek az akkori élet jellegzetességét jelentették, egyben a tagjaik által készített termékek minőségének figyelemreméltó támogatói is voltak.

21 A minőség története Sok, hatalmas, európai kőépület van, amelyek kövei középkori és későbbi kőművesek azonosító jelét viselik.

22 A minőség története Herendi Porcelán Manufaktúra Középkorban a manufaktúrák elterjedésével, és működésének következményeképpen rájöttek, hogy az egyes munkafázisokat különválasztva jobb eredményt érhetnek el.

23 A minőség története A hadiipar és a minőség kapcsolata  Ruhaszállítások – szabványosított ruhák  Hadi élelmiszerszállítások  Hadialkatrészek szállítása Az ipari forradalom következtében a termelés tömegszerűvé válása új típusú vállalatirányítást tett szükségessé.

24 A minőség története Florence Nightingale – diagnózisspecifi-kus halálozási index Semmelweis Ignác anyai halálozás 18%→1%

25 Minőségmenedzsment története  Első minőségmenedzsment eszközök kialakulása – tömeggyártás megjelenésének köszönhető.  Korábban – mester volt a termékért felelős, a megbecsülése múlott a termék minőségétől.  Futószalag mellett a felelőségek kezdtek elmosódni.  Munkások nem érezték magukénak a munkát.

26 Minőségmenedzsment története Céh-manufaktúra: a termelő egyben ellenőriz XX. század elejeTaylor: külön feladatkör az ellenőrzés 2. vh után statisztikai folyamatszabályozás 70-es évek TQC 80-as évek TQM

27 Minőségmenedzsment története 1. Amerika 1930-as évek – a minőségfilozófia első nagy gurui. 2. Japán iskola Hatvanas évektől a jött divatba. 3. Európa a nyolcvanas években kezdett meghonosodni a minőségfilozófia és gyakorlat. Új szín – az élet minőségének fogalma.

28 A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK FEJLŐDÉSE Megfelelés a szabványoknak Megfelelés a költségeknek, a vevők jelenlegi igényeinek Megfelelés a vevők látens igényeinek Megfelelés a vállalati kultúrának, a társadalmi és környezeti elvárásoknak, a társadalmi méretű tanulásnak Használatra való alkalmasság után

29 Frederick Winslow Taylor  Elemeire bontja a tevékenységeket, elválasztotta a tervezést, a termelést és a javítást, így elhatárolhatóvá vált a felelősség.  Ebben az időben jelentek meg az első minőségbiztosítási szervezetek és eszközök.  Az ellenőrzési folyamat elkülönült a termeléstől.

30 George Stanley Radford Minőségszabályozás a gyártásban – minőséget már a tervezésnél figyelembe kell venni a minőség javulása egyben a termelékenység növekedésével jár.

31 Walter Shewart  1920-as évek – statisztikai minőségszabályozás alapvető módszereit és a PDCA ciklust dolgozta ki  Az eltéréseket vizsgálta és azok gyakoriságát statisztikai eszközökkel értelmezte – kimutathatóak lettek a kritikus pontok.

32 William Edwards Deming Vezetőség minőséggel kapcsolatos felelőssége 14 pont – menedzsment feladatai Mintavételezés szakértője Igyekezett elválasztani az eltérések általános és speciális okait Minőségért a felsőbb szintű vezetők, menedzserek felelősek, mivel a döntéseket, utasításokat ők hozzák Fő célja – egyértelműen elhatárolható legyen a felelősség a vezetők és az alkalmazottak között

33 Joseph M. Juran  A használatra való alkalmasság fogalmát vezette be.  Három alapvető menedzseri folyamatot dokumentált: Minőségtervezés Minőségtervezés Minőségellenőrzés Minőségellenőrzés Minőségfejlesztés Minőségfejlesztés  Pareto elv alkalmazását bevezette a minőségügy területére

34 Armand Vallin Feigenbaum TQC – a szervezet minden funkciója felelős a minőségért – ő azonosítja először a minőséget a vevő igényeknek való megfeleléssel. A minőségirányítás eredményeinek mérésére kidolgozta a „minőség költsége” koncepciót.

35 Philip B. Crosby Minőség a vevőkkel közösen megállapított követelmények teljesítése, és módosítások kezdeményezése a vevői igényeknek való jobb megfelelés érdekében.  Quality Without Tears Quality Without Tears Quality Without Tears  Quality And Me: Lessons

36 Kaoru Ischikawa  alulról felfelé építkezést hangsúlyozta,  minőségkörök alkalmazása, folyamatos fejlesztés  számos eszközt ajánl a problémamegoldáshoz, folyamatos fejlesztéshez,  kiemeli az adatgyűjtés és az adatok elemzésének és prezentálásának a fontosságát.

37 Genichi Taguchi minőségveszteség fogalma Mindazok a veszteségek, amelyek a minőségrendszer hibáival, működési zavaraival függnek össze. Ide kell sorolni azokat a költségeket is, amelyek az adott minőségkörnyezetben a termék vagy szolgáltatás árában nem érvényesíthetők.

38 Masaaki Imai  Kaizen című műve  Folyamatos fejlesztés egy jobb jövőért A KAIZEN négy alapelve:  Kiküszöbölés  Egyesítés  Átcsoportosítás  Egyszerűsítés

39 Shigeo Shingo  Poka-Yoke módszer  technológiai folyamatok valamint a szerelés hibáinak megelőzését szolgálja - Poka: véletlenszerű, nem szándékos hiba, tévedés, tévesztés -Yoke: kiküszöbölés, megelőzés

40 Taichi Ohno JIT JIT rendkívüli mértékben megnöveli a vállalat rugalmasságát és csökkenti a költségeket, átfutási és átállási időket. rendkívüli mértékben megnöveli a vállalat rugalmasságát és csökkenti a költségeket, átfutási és átállási időket.

41 Robert Camp  Benchmarking módszer kifejlesztése

42 Takashi Osada Az 5S definíciója: A gazdálkodás szigorú megközelítése, amely pontos és fegyelmezett módszert nyújt a biztonságos, tiszta és hatékony munkakörnyezet fenntartásához, a szükséges szabályok kialakításához, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.  Az 5S elemei: SEIRI Szükségtelen dolgok eltávolítása SEITON Szükséges dolgok rendezése SEISO Szennyeződések megszüntetése SEIKETSU Szabványok kialakítása SHITSUKE Személyes példamutatás, képzés

43 James Harrington … nem csak a technológiai, hanem az üzleti folyamatokat is lehet és kell is fejleszteni… 5 lépést és számos módszert javasol az üzleti folyamatok fejlesztésére. 5 lépést és számos módszert javasol az üzleti folyamatok fejlesztésére.


Letölteni ppt "Minőségirányítás „Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező.” Deming."

Hasonló előadás


Google Hirdetések