Normál időszaktól eltérő egészségügyi beszerzés sajátosságai

Az előadások a következő témára: "Normál időszaktól eltérő egészségügyi beszerzés sajátosságai"— Előadás másolata:

1 Normál időszaktól eltérő egészségügyi beszerzés sajátosságai
Derzsényi Attila NKE HHK KLI MLT A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében az előadás anyaga szerzői jogi védelem alatt áll

2 ENSZ-misszió központja
Igény: 2100 kórházi ágy további 1-2 ezer egészségügyi dolgozó és eldobható védőruhák milliói USA két mobil laboratórium Libéria Washington kiképez több ezer egészségügyi dolgozót az Ebola-vírussal fertőzöttek ellátására, és háromezer tagú katonai személyzetet telepít a térségbe

3 Egészségügy normál időszaktól eltérő működése
Különleges jogrend Normál működéstől eltérő alaprendeltetés Ellátó rendszer működési zavara Veszély-helyzet a Magyar Honvédség nemzetközi kötelezettségeiből adódó egészségügyi feladatok végzése; Váratlan támadás Megelőző védelmi helyzet a katona-egészségügyi képességek kialakítása és fenntartása Egészségügyi válsághelyzet Szükség-állapot MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálatának működtetése Rendkívüliállapot

4 ALAPELV A beteg, illetve sérült ellátást alapvetően a normál időszaki ellátó rendszerre (elemekre) kell tervezni, de súlyos helyzetekben – katasztrófahelyzet, különleges jogrend – amikor prognosztizálható, hogy az ellátásra a működő rendszer kapacitása nem elégséges, meg kell kezdeni a szükséggyógyító rendszer részleges telepítését, működtetését. Ennek feltételeit normál időszakban meg kell teremteni, meg kell tervezni.

5 A logisztikai támogató rendszer modell
Káresemény Központi raktárrendszer területi elemei Regionális Műszaki Mentő Bázisok (RMMB) Szállító kapacitás és letárolt konténeres egységrakomány. Logisztikai Szolgáltató Központok (LSZK) Központi logisztikai bázis Külföldről együttműködés keretében érkező anyagok, készletek. Egyéb hazai források (pl.: TIG raktárak) Azonnali beszállítók Központi beszerzési rendszerén keresztül 1. lépcső 2. lépcső Megerősítés

6 Kbt. kivételek Kbt. 9. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni:
a) a törvény Ötödik Részének kivételével a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre…..; b) a törvény Ötödik Részének kivételével a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére …; e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre; Kbt. 120 § E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő d) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; h) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre

7 Jogi háttér A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésének alkalmazása körében elrendelheti a közbeszerzési szabályok felfüggesztését A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.

8 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
231. § (1) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani. (2) Egészségügyi válsághelyzet idején a Kormány gondoskodik az Állami Egészségügyi Tartalék folyamatos pótlásának költségvetési fedezetéről, amelyhez szükséges forrásokról utólag el kell számolni. Ez esetben az eszközök és anyagok beszerzése nem tartozik a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá. 232. § (1) A miniszter köteles gondoskodni arról, hogy a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályba léptethető egészségügyi jogszabályok kihirdetésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak.

9 521/2013. (XII. 30.) Korm. Rendelet az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról
19. § Az Eütv § (5) bekezdésében meghatározott térítést a központi költségvetés az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül a) a működési kiadások tekintetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, b) az egészségügyi anyagok beszerzése tekintetében az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet költségvetésében biztosítja. 20. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevő, a) az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltató - az egészségügyi válsághelyzeti ellátással kapcsolatosan felmerülő többletbeszerzések kivételével - önállóan végzi az ellátás folyamatosságához szükséges egészségügyi beszerzéseit, b) nem az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott önálló szükséggyógyintézet részére az ellátás folyamatosságához szükséges egészségügyi beszerzéseket, valamint az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatók egészségügyi többletbeszerzéseit az egészségügyi szolgáltató beszerzéseit végző szervezet bevonásával az EKI végzi.

10 17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól
4. §. Az EKI a tartalékkal való gazdálkodás keretében fő tevékenységként végzi: a) a készletek - ide nem értve az oltóanyagok - beszerzését, 5. § (3) A normán kívüli és a törzskészletet meghaladó orvostechnikai eszközök és anyagok a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban telepítendő szükséggyógyintézetek felszerelésének részét képezik, békeidőben a tartalék fenntartására, fejlesztésére, valamint kiegészítő bérbeadás céljára hasznosíthatók.

11 15594/2013/EGP Tervezési Útmutató a megyei tisztifőorvosok - mint a megyéjük védelmi bizottságának tagjai - részére A szükség-gyógyintézet megnevezés egy gyűjtőfogalom, amelybe az alábbi típusú elemek tartoznak: - Mobil Orvosi Segélyhely - Orvosi Segélyhely - Mobil Szükségkórház - Regionális szükségkórház - Kiegészítő szükségkórház

12 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZER ELEMEI (NORMÁL ÉS KÜLÖNLEGES JOGRENDBEN)

13 x TERVEZÉS Telepítendő szükséggyógyintézet típusok I. kategóriába
sorolt egészségügyi szolgáltatók II. kategóriába III. kategóriába orvosi segélyhely (OSH) x Mobil Orvosi Segélyhely (MOSH) Mobil Szükségkórház (MSZK) regionális szükségkórház (RSZK) kiegészítő szükségkórház (KSZK)

14 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 18. § (2) A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek: e) az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek, 13.§ 2) Ha a honvédelem érdeke és a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani: e) az időszakos egészségügyi feladatok ellátását, f) a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már békeidőszakban elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére: b) a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése, c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat és a szervezetek létrehozását is,,

15 A Magyar Honvédség honvédelmi törvényben meghatározott feladata
a „szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése” valamint „közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában” ISAF afganisztáni misszió KFOR koszovói misszió bosznia-hercegovinai misszió (EUFOR ALTHEA) EUTM szomáliai misszió UNFICYP ciprusi misszió sínai-félszigeti misszió (MFO) Katonai megfigyelők - grúziai misszió (EUMM) - kongói misszió (EUSEC) - nyugat-szaharai misszió (MINURSO) UNIFIL libanoni misszió EUTM Mali misszió

16

17 Honvédségi sajátosság
Az egészségügyi ellátás progresszív módon kerül megvalósításra, az egészségügyi intézmény képességeit meghatározó négy ROLE (level)–on keresztül a sérülés vagy a megbetegedés helyétől a kiürítésen keresztül a szakellátásig,végül a definitív ellátásig és a rehabilitációig

18 Honvédségi sajátosság
MH Egészségügyi Központ alaprendeltetésű feladati közé tartozik: a katona-egészségügyi képességek kialakítása és fenntartása; a Magyar Honvédség nemzetközi kötelezettségeiből adódó egészségügyi feladatok végzése; MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálatának működtetése, a Magyar Honvédség egészségügyi tevékenységének felügyelete. Ez jelenti olyan egészségügyi anyagok és szolgáltatások beszerzését, amelyek a többi (civil) kórházaknál nem jelennek meg. Ilyen többek között a missziós egészségügyi felszerelések, oltó és ellenanyagok (pld: atropin tartalmú önampulla), amelyek a védelmi beszerzés hatálya alá tartoznak. Az MH Honvédkórház jogállása kettős: o        azon ellátások tekintetében, amelyek finanszírozása nem az Alapból (OEP) történik, hanem a HM tárca finanszírozza, nem köteles alkalmazni a rendszert; o        amelynek finanszírozása az Egészségügyi Alapból (OEP) történik, köteles a GYEMSZI-n keresztül a megrendelést végrehajtani

19 BESZERZÉSEK ALAPÍTUSAI
Kbt. Uniós/nemzeti 228/2004 Hadfelszerelés 218/2011 Minősített adat 168/2004Központosított 109/2012 NSIP Törvény Kormány rendelet 44/2011 BV BESZERZÉSEK ALAPTÍPUSAI 46/2012 EÜ központosított HM utasítás 18/2014. (III. 7.) EDA NSPA Missziós beszerzés, Felajánlás, Stb. EU NATO

20 (KÖZ)BESZERZÉS Eljárás Igény szerződés CÉL: Szerződés megkötése
Engedélyeztetés TERVEZÉS Eljárás Kiválasztás Igény Becsült érték Műszaki egyenértékűség Vs. piackutatás Jogi, Pénzügyi, Műszaki alkalmasság +ár, termék meghatározott szerződés CÉL: Szerződés megkötése

21 NATO BESZERZÉS Igények prognosztizálása Eljárás Adatbázis
TERVEZÉS Eljárás ALKALMASSÁG Igények prognosztizálása Alkalmasság Általános jogi, pénzügyi, műszaki alkalmasság = Engedélyek megléte Adatbázis CÉL: Minél több alkalmas cég felkutatása/ minősítése” Adatbázis Kiválasztás Konkrét Igény szerződés

22 "Jobb, ha óvatos vagy az egészségügyi könyvek olvasásával
"Jobb, ha óvatos vagy az egészségügyi könyvek olvasásával! Belehalhatsz egy sajtóhibába!" Mark Twain