Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vesetranszplantált betegek étrendi kezelése Tölgyesi Katalin, B.Braun Avitum Hungary Zrt. 3. sz. Dialízisközpont Veszprém XIX. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vesetranszplantált betegek étrendi kezelése Tölgyesi Katalin, B.Braun Avitum Hungary Zrt. 3. sz. Dialízisközpont Veszprém XIX. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK."— Előadás másolata:

1 Vesetranszplantált betegek étrendi kezelése Tölgyesi Katalin, B.Braun Avitum Hungary Zrt. 3. sz. Dialízisközpont Veszprém XIX. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK május

2 sl | Page2 A tápláltsági állapotot változásai, és befolyásoló tényezői transzplantáció (TX) után:  Sikeres TX után a vesefunkció megközelítően normalizálódik, és korrigálni tudja az urémiából adódó elégtelen tápláltsági állapotot.  Az étvágy javul, a betegek jelentős részénél súlygyarapodás tapasztalható.  A leggyakrabban alkalmazott immunszupresszív szerek metabolikus mellékhatásai jelentkezhetnek: protein hiperkatabolizmus, glukóz intolerancia, hiperkalémia, hipofoszfatémia, hipomagnézia, obezitás A diéta céljai TX után:  A megfelelő tápláltsági állapotot kialakítása és fenntartása  A szervi elégtelenségek katabolikus következményeinek minimalizálása  A poszttranszplantációs fertőzések kockázatának csökkentése  A transzplantált szerv működésének optimalizálása  A kilökődés rizikójának minimalizálása

3 sl | Page3 A tápláltsági állapot felmérés jelentősége, módszerei A tápláltsági állapot követése Fehérje-energiahiányos alultápláltság monitorozására:  Szérum albumin, koleszterin szint  Szubjektív Tápláltsági Felmérés Csontanyagcsere követésére:  Szérum foszfor, kalcium szint Kardiovaszkuláris betegségek követésére:  Lipidek, (LDL,HDL, Triglicerid) antropometriai vizsgálatok: BMI, bőrredő vizsgálat, bioimpedancia vizsgálat

4 sl | Page4  A malnutrició - inflammáció komplex szindróma jelentős szerepet játszik nemcsak a vesebetegek, hanem a transzplantált betegek energiaraktárainak leépítésben is.  A 23 alatti BMI-vel rendelkező betegeknek nagyobb volt a rizikója a beültetett vese funkció vesztésére, és a hosszú távú graft túlélésében is egyértelmű hátrányuk volt a magasabb BMI- vel rendelkező betegekhez képest. the patient group with BMI 23 (gray curve) has a higher risk of graft failure, leading to reduced graft survival in the long term.  Egy németországi retrospektív vizsgálatban 220 beteg 224 transzplantációs eredményeit követték között  az 5 -12,5 éves követéses vizsgálat során elemezték, hogy a TX utáni BMI és a graft funkció romlása között milyen összefüggés van  A malnutríció növeli a transzplantált betegek mortalitását, morbiditását, növeli a sebészeti komplikációk esélyét, késlelteti a sebgyógyulást.  Az alultáplált betegek hosszabb időt töltenek az intenzív részlegen több ideig szorulnak gépi lélegeztetésre, fokozottabban hajlamosabbak az infekciókra.  A malnutrició - inflammáció komplex szindróma jelentős szerepet játszik nemcsak a vesebetegek, hanem a transzplantált betegek energiaraktárainak leépítésben is.  A 23 alatti BMI-vel rendelkező betegeknek nagyobb volt a rizikója a beültetett vese funkció vesztésére, és a hosszú távú graft túlélésében is egyértelmű hátrányuk volt a magasabb BMI- vel rendelkező betegekhez képest.

5 sl | Page5  A TX előtt és után tapasztalható elhízás hátrányosan befolyásolja a beteg és a graft túlélését.  Az életkor, a nem, a rassz, a TX előtti BMI, a dialízis módja, a graft funkció jelentősen befolyásolják a TX utáni testtömeg változás mértékét és a testösszetétel alakulását.  A dialízis időszak utáni szabadabb diéta, a javuló étvágy, és pszichés állapot együttesen a járulnak hozzá a súlygyarapodáshoz.  Az obez betegek körében nagyobb arányban fordul elő: magas vérnyomás, diszlipidémia, diabétesz, inzulin rezisztencia. Ezek a tünetek a metabolikus szindróma rizikó faktorai. A metabolikus szindróma növeli a beültetett vese károsodásának rizikóját.  Nagyobb az előfordulási esélye a sebészeti, metabolikus, és a szív-és érrendszeri szövődményeknek.  Az obez betegeknek nagyobb a rizikójuk a transzplantációt követően a szteroid indukált diabéteszre.  A magas BMI és az alacsony szérum kreatinin szint együttesen szarkopéniára - az izomtömeg vesztésére - utalhat.  A TX előtti szarkopénia és „zsíros” elhízás együttesen növeli a mortalitást és a graft funkció vesztésének rizikóját.

6 sl | Page6 Az túlsúly hatásai a transzplantált vese-, és a beteg túlélésére Ha az izomveszteség mellett a zsírtömeg növekedése van a magasabb BMI hátterében, akkor az oxidatív folyamatok elégtelensége, és a viscerális zsírszövet termelte inflammatorikus ágensek felszaporodása növelik szív-, érrendszeri betegségek rizikóját, és rontják a beteg túlélési esélyeit. Az elhízás és metabolikus következményei a glomerulusok fokozott igénybevételével járnak, ami a garft idő előtti funkcióvesztéséhez vezet.

7 sl | Page7  A diéta célja a transzplantációt megelőző időszakban, hogy optimalizálja a korai és késői transzplantációt követő időszak kimenetét.  A kalória, fehérje, és zsír fokozott bevitele megakadályozhatja az izomvesztést,  Az étrendi nátrium korlátozás megakadályozza a folyadék visszatartást.  A vas, a folsav, és a B-vitaminok megfelelő bevitelével kivédhető a vérszegénység.  Oszteoporózis, vagy renális oszteodisztrófia esetén szükség lehet kalcium és D-vitamin kiegészítőkre. 1. A transzplantációt megelőző időszak diétás támogatása

8 sl | Page8 2. A korai poszt-transzplantációs időszak fő táplálkozási célkitűzései:  A protein katabolizmus ellenére megakadályozni a zsírraktárak kiürülését  A sebgyógyulás elősegítése  Az infekciók megelőzése (sebészeti és intenzív ISU terápia)  Az elektrolit szövődmények, és következményes rapid vesefunkció változások kivédése A vesefunkció helyreállítása után azonnal megfigyelhető a tápláltsági állapot javulása A műtétet követő 4 – 6 hétre jellemző a megnövekedett táplálkozási igény a nagy dózisú immunszupresszív gyógyszerek miatt.  A transzplantáció utáni akut fázis fő táplálkozási és anyagcsere problémái:  az alultápláltság,  az elhízás,  a lipid rendellenességek,  a glükóz intolerancia,  a magas vérnyomás,  a kalcium, a foszfor, és D-vitamin eltérések.

9 sl | Page9  A nagy dózisú glükokortikoid dózisok mellett intenzívebb a fehérje katabolizmus és nagyobb a kockázata a negatív nitrogén egyensúlyi állapotnak.  A fehérjebevitel növelésével kivédhető az izomtömeg vesztése, és felgyorsul a sebgyógyulás, és kisebb a rizikója az infekciók kialakulásának.  Az transzplantációt követő első 4 hétben a legalább 1,4 g fehérje/tskg tartalmazó diéta visszafordíthatja a negatív nitrogén egyensúlyt és az izomtömeg gyarapodáshoz vezethet.  Az ajánlott napi fehérjebevitel a közvetlen transzplantációt követő szakaszban, valamint az akut kilökődési epizódokban 1,3-2,0 g/ aktuális tskg.  Ezek az ajánlások a transzplantáció után dializált betegeknek is megfelelnek.  Akut tubuláris nekrózis, és urémiás tünetek megjelenése esetén alacsonyabb fehérjebevitel szükséges.  Az obez betegeknek testsúlycsökkentés céljából 25 kcal/kg/nap energiabevitel, és emellett rendszeres, a fizikai állapotuknak megfelelő fizikai aktivitás, testmozgás ajánlott  Glukóz intolarencia (inzulin rezisztencia) kialakulásakor korlátozni kell a szénhidrátbevitelt, és emellett rendszeres fizikai aktivitás ajánlott. A fehérje-és energia-beviteli ajánlások

10 sl | Page10  A folyadék-, és elektrolit értékeket naponta kell ellenőrizni.  A folyadék-, és elektrolit szükségletek eltérőek lehetnek közvetlen a transzplantációt követő szakaszban, ez függ a vesefunkciótól és az akut tubuláris nekrózis meglététől.  A hidratációt szigorúan kell ellenőrizni a transzplantáció után. A legtöbb vesetranszplantált betegnek a dialízis időszakában szükséges volt a folyadék korlátozás, ezért figyelmeztetni kell őket a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére.  Általában 2 liter / nap folyadékot kell fogyasztani, de a szükségleteket mindenkor a vizelet mennyisége határozza meg.  A Na –bevitelt a folyadékretenció mértékétől és a vérnyomás értékétől függően egyénileg kell meghatározni. A korlátozott Na bevitel (1-3 g/nap) minimalizálja a folyadék retenciót és segíti kontrollálni a vérnyomást.  A káliumot hiperkalémia és/vagy oliguria esetén szükséges korlátozni. A folyadék- és elektrolit bevitel

11 sl | Page11  A szteroidok hatással vannak a kalcium, a foszfor és a D-vitamin- anyagcserére.  A transzplantációt követően gyakori az enyhe hiperkalcémia és a hipofoszfatémia a csontanyagcsere átalakulása miatt.  A transzplantációt követő időszakban tapasztalható foszfaturia fokozza hipofoszfatémiát amit a foszfor pótlásával lehet kezelni.  Ha a hipofoszfatémia a megfelelő étrendi bevitel ellenére sem rendeződik kiegészítésre lehet szükség.  Az étrendnek tartalmaznia kell a megfelelő mennyiségű  Kalciumot,  foszfort (1200 mg / nap), és  kolekalciferolt (D3-vitamin 2000 NE /nap). Kálcium-, foszfor-, és D vitamin ajánlások

12 sl | Page12 A tartós immunszupresszív terápia metabolikus hatásai:  fehérje hiperkatabolizmus, elhízás, diszlipidémia, glukóz intolerancia, magas vérnyomás, hiperkalcémia és D-vitamin anyagcsere változások.  A transzplantált betegek jelentős részénél tapasztalható elhízás, jelentős test zsír növekedés, ez részben az immunszuppresszív terápiával és részben a mozgásszegény életmóddal magyarázható.  A fehérje alultápláltság fennmaradhat a transzplantáció után akár 1 év elteltével is, ezt a későbbiekben normalizálódik jól működő graft esetében.  A kortikoszteroidok fehérje katabolizmust kiváltó pontos mechanizmusa még ismeretlen. 3. A késői poszt-transzplantációs időszak fő táplálkozási célkitűzései:  Jó tápláltsági állapotot elérni és fenntartani  Kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni az elhízást, a diszlipidémiát, és a magas vérnyomást  Rendszeresen ellenőrizni a vércukorszintet, megelőzni vagy hatékonyan kezelni a diabéteszt  Megelőzni és hatékonyan kezelni csontbetegséget  Megelőzni és hatékonyan kezelni a tápanyaghiányt A táplálkozás menedzsment fő célkitűzései:

13 sl | Page13  A glükokortikoidokat kapó betegeknél a fenntartó adagok mellett is fennállhat fokozott fehérje katabolizmus  A tartósan nagy mennyiségű fehérjét tartalmazó diéta hiperfiltrációhoz vezethet  A 0,8 g/kg/nap fehérjebevitel nátrium-korlátozással párosulva stabilizálja a hosszú távú vesefunkciót és fenntartja a megfelelő tápláltsági állapotot  Az izomtömeg vesztését a rendszeres testmozgás kivédheti Ajánlott proteinbevitel a késői időszakban:

14 sl | Page14 Az ateroszklerózis okai:  diszlipidémia,  hipertonia,  glükóz-intolerancia, inzulin rezisztencia  mozgásszegény életmód  elhízás  kalcium és a foszfát anyagcsere zavara  inflammáció,  oxidatív stressz  kortikoszteroidok, ciklosporin, Diétás tanácsok:  Szükség esetén csökkenteni kell a kalória bevitelét,  korlátozni kell a koleszterin (300 mg/nap) bevitelét.  Zsírszegény étrend ajánlott - már a gyógyszeres terápia megkezdése előtt három hónappal -,  a teljes kiőrlésű gabonában gazdag, alacsony glikémiás indexű és a magas rosttartalmú (25-30 g /nap) szénhidrátokat kell előnyben részesíteni.  E-vitaminban és egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag ételek, és az  Omega -3 zsírsav pótlása ajánlott.  A kortikoszteroid és ciklosporin készítményeket a lehető legalacsonyabb dózisra kell csökkenteni.  A fizikai állapothoz mért rendszeres testmozgás, és könnyű edzés segít a testsúly egyensúlyban tartásához, és segít megelőzni az izmok leépülését. Táplálkozási ajánlások az ateroszklerózis megelőzésére

15 sl | Page15  A krónikus rejekció (GFR < ml / perc), az egyik leggyakoribb oka a késői graft veszteségnek.  A krónikus kilökődés patogenezise tisztázatlan, nincs specifikus kezelése  A diétának jelentős szerepe lehet a krónikus kilökődés progressziójának lassításában  A fehérje bevitel korlátozása ajánlott (0,55 g/kg/nap)  Gondoskodni kell a megfelelő kalória bevitelről  Az étrendi fehérje korlátozást, a tápláltsági állapotot és az izomtömeget kell gondosan és rendszeresen kell ellenőrizni  Szükségük lehet multivitamin kiegészítőkre  A diétás foszfor korlátozás (körülbelül 800 mg/nap) mellett meggondolandó a foszfátkötők alkalmazása is  A hiperlipidémia fontos tényező a krónikus kilökődés folyamatában, mivel a kóros lipoprotein szintek glomeruloszklerózishoz vezethetnek és rontják a vesebetegség progresszióját, és graft elégtelenséget okozhatnak. A krónikus rejekció diétás ajánlásai

16 sl | Page. Összefoglalás 16  A betegek tápláltsági állapotát a transzplantációt megelőzően egyensúlyban, megfelelő szinten kell tartani, a dialízis központok szerepe, felelőssége ebben kiemelkedő  A malnutriciót és obezitást a már a pretranszplantációs időszakban kezelni kell  A transzplantációt követően minél hamarabb komplex tápláltsági felmérést kell végezni  A korai transzplantációs időszakban a folyadék és elektrolit eltéréseket fokozottan kell követni  Táplálkozási tanácsadással nyomon követhető és hatékonyan kontrollálható a súlygyarapodás a transzplantációt követő az első évben.  A diétának fontos szerepe van a poszt-transzplantációs kezelésben is.  Törekedni kell az optimális testsúly fenntartására, életmód váltással, diétával és rendszeres testmozgással megelőzhető az obezitás és csökkenthető a kardiovaszkuláris szövődmények rizikója

17 sl | Page17 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Vesetranszplantált betegek étrendi kezelése Tölgyesi Katalin, B.Braun Avitum Hungary Zrt. 3. sz. Dialízisközpont Veszprém XIX. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések