Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a táplálkozás-egészségtanba A táplálkozás szerepe a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek kialakulásában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a táplálkozás-egészségtanba A táplálkozás szerepe a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek kialakulásában."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a táplálkozás-egészségtanba A táplálkozás szerepe a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek kialakulásában

2 WHO/FAO Expert Consultation on Diet, Nutrition and Prevention of Noncommunicable Diseases. (1989, 2002 Geneva) a táplálék mennyisége és minősége az egészséget alapvetően meghatározó tényező a táplálkozás a krónikus nem fertőző betegségek kialakulásának egyik fő meghatározó tényezője Tápanyag beviteli referencia értékek ajánlása a nem fertőző krónikus betegségek megelőzésére Stratégiai irányelvek és ajánlások egészségpolitikai és népegészségügyi programok kialakítására

3 Gazdasági fejlődés Élelmezés, táplálkozás javulása (minőség és mennyiség) Az egészségi állapot javulása a tápláltsági állapot általános javulása (testmagasság növekedése) a táplálkozási hiánybetegségek megszűnése/csökkenése az élelmiszerek okozta akut és krónikus fertőzések csökkenése a fertőző betegségekkel szembeni ellenállás megnövekedése A születéskor várható átlagos élettartam emelkedése

4 Születéskor várható élettartam, 1965-ben és 1998-ban

5 Gazdasági fejlődés Minőségi változások az élelmiszerek előállításában feldolgozásában elosztásában értékesítésében „bőséges” nyugati típusú táplálkozás sok zsírt és cukrot tartalmazó energiadús ételek túlzott fogyasztása a komplex szénhidrátok csökkent bevitele

6 Táplálkozástól függő megbetegedések (Diet related chronic diseases, DRCDs) koronária szívbetegségek cerebrovaszkuláris kórképek egyes daganatos megbetegedések diabetes mellitus epekő caries gyomor-bélrendszeri megbetegedések csont és izületi megbetegedések

7 Krónikus gasztrointesztinális megbetegedések diverticulosis (40 év feletti lakosság 20%-a) aranyér székrekedés (felnőttek 10%-a, idősek 20%-a) epekő (fiatal felnőttek 5%-a, idősebbek 30%-a)

8 Só (g/nap) Rost (g/nap ) Vadászó- gyűjtögető életmód Paraszti/ mezőgazd.i gazdálkodás Modern ipari társadalmak zsír cukor keményítő fehérje A tápanyagokból származó energia mennyiség százalékos megoszlása és a só, élelmi rost bevitel különböző társadalmakban 5

9 A táplálék összetétele az egy főre jutó nemzeti össztermék szerint Állati zsír Növényi zsír Szénhidrátok Fehérjék

10 Egyéb Daganatos betegségek Szív és érrendszeri megbetegedések A szív és érrendszeri és daganatos megbetegedések százalékos aránya az egy főre jutó nemzeti össztermék szerint

11 Változás az egy főre jutó tápanyagok és a főbb élelmiszerek napi bevitelében, Japán Tápanyag/1850 a 1952 b 1987 b Élelmiszer Energia (kcal)< Protein (g)<5070,078,9 Zsír (g)<1020,156,6 Állati zsír(g)<57,027,9 Szénhidrát (g)< Rizs (g)< Hús (g)<510,670,8 Tej (g)010,670,8 Hal (g)<6082,090,5 a from an old bok referring to the Edo area b Ministry of Health and Welfare of Japan, National Survey

12 Különböző élelmiszerek becsült fogyasztása Angliában (1770, 1870, 1970) Élelmiszer gram/fő/nap zsír cukor burgonya búzaliszt

13 Táplálkozási felmérések 24 órás visszaemlékezés, 3 napos étrend-követés, mérlegen lemérés, élelmiszer gyakorisági kérdőívek Fizikális vizsgálat antropometriai vizsgálatok Laborvizsgálatok szérum fehérjék: albumin, prealbumin, transzferrin, retinol-binding protein kreatinin index A tápláltsági állapot mérése felnőtteknél

14 testtömeg testmagasság hossz: comb, felkar körfogat: felkar, derék, csípő, fej szélesség: csukló, akromiális, iliakális bőrredő vastagság (biceps, comb, triceps, subscapularis, suprailiakális) Antropometriai vizsgálatok  Számított mutatók: testtömeg index BMI = kg/m 2 (body mass index)

15 Életkor és ajánlott testtömeg indexek Nem ÉletkorAjánlott BMI National Academyffi/nő of Sciences, USA > National Center forffi ,7-27,8 Health Statistics, USAnő ,1-27,3 WHOffi/nőfelnőtt20-25 Ministry of Nationalffi/nő Health and Welfare, Canada

16 Az alultápláltság és az elhízás fokozatai a testtömeg index értéke szerint Normál Az elhízás fokozataiA krónikus energiahiány fokozatai túlsúlyoselhízott

17 A mortalitás alakulása a BMI függvényében

18 dohányzók és nemdohányzók között Testsúly, dohányzás és mortalitás nők és férfiak esetében Férfiak Nők Dohányzók Nemdohányzók

19 Az obesitás (BMI>30) prevalenciája felnőtteknél nemzetközi vizsgálatok alapján* * Adapted from Gurney M & Gorstein J. The global prevalence of obesity. World Health Statistics quaterly, : Ország Korcsoport % FérfiNő Costa Rica40-455,714,4 Guatemala40-450,0 1,5 Honduras40-452,8 6,0 Nicaragua40-453,116,4 Australia35-446,27,5 Canada -8,59,3 Hollandia35-494,25,0 Nagy-Britannia35-497,98,6 USA -12,015,0 Magyarország (OLEF 2000)18 -18,420,4 Magyarország (OLEF 2003)18 -20,019,0

20 Az elhízottak* arányának alakulása Magyarországon táplálkozási vizsgálatok alapján férfiaknőkegyütt OÉTI 1 58%62% OÉTI 1 63%49%55% 1994 KSH 2 46%40%43% Egészségmagatartás vizsgálat 1997 Szonda Ipsos % (Szívbarát program) OLEF %47%51% *BMI>25 kg/m 2 1 mérés, 2 önbevallás

21 *Forrás: Nutrition for Health and Development. A global agenda for combating malnutrition. WHO, Az alultápláltság és az elhízás előfordulása (%) felnőtteknél (2000)

22 Energiaszükséglet energiaszükséglet = alapenergia-forgalom x Met x t Met (metabolic constans) - aktivitást jelző empirikus faktor t – aktivitás időtartama alapenergia-forgalom: - nem - testtömeg - testmagasság - életkor - gesztációs állapot

23 A táplálék energiatartalma 1 g zsír - 38,94 kJ (9,3 kcal) 1 g szénhidrát - 17,16 kJ (4,1 kcal) 1 g fehérje - 22,19 kJ (5,4 kcal) 1 g fehérje emberben - 17,16 kJ (4,1 kcal) (1 J = 4,18 cal)

24 Az alapanyagcsere kiszámítása *Forrás: Energy and protein requirements. WHO Techn. Rep. Series 724. Geneva táblázatAz alapanyagcsere kiszámítása a testtömeg (ttkg) alapján* Életkor (év)kcal/napMJ/nap Férfiak 0-360,9 x ttkg – 540,255 x ttkg – 0, ,7 x ttkg ,0949 x ttkg + 2, ,5 x ttkg ,0732 x ttkg + 2, ,3 x ttkg ,0640 x ttkg + 2, ,6 x ttkg ,0485 x ttkg + 3,67 >6013,5 x ttkg ,0565 x ttkg + 2,04 Nők 0-361,0 x ttkg – 510,255 x ttkg – 0, ,5 x ttkg ,0941 x ttkg + 2, ,2 x ttkg ,0510 x ttkg + 3, ,7 x ttkg ,0615 x ttkg + 2, ,7 xx ttkg ,0364 x ttkg + 3,47 >6010,5 x ttkg ,0439 x ttkg + 2,49

25 Különböző munka és szabadidős tevékenységet kifejtő felnőttek napi energia szükségletét meghatározó általános faktor Energia szükséglet = faktor x alapanyagcsere Szabadidő- Fizikai munka (foglalkozás) tevékenység Könnyű Mérsékelt Mérsékelt/Nehéz férfinőférfinőférfinő nem aktív1,41,41,61,51,71,5 mérsékelten aktív1,51,51,71,61,81,6 igen aktív1,61,61,81,71,91,7

26 Ajánlott tápanyag beviteli értékek a táplálkozástól függő krónikus betegségek megelőzésére Tápanyag Cél (az össz.energia %-a ill. az adott egység szerint) Össz. zsír 15 ― 30% Telített zsírsavak <10% Telítetlen zsírsavak 6 ― 10% n-6 telítetlen zsírsavak 5 ― 8% n-3 telítetlen zsírsavak 1 ― 2% Transz zsírsavak <1% Egyszeresen telítetlen zsírsavak a különbség Össz. szénhidrát 55 ― 75% Szabad cukor (mono- és diszacharidok) <10% Fehérje10 ―15% Koleszterin <300 mg per day Nátrium klorid (nátrium) <5 g per day (<2 g per day) Zöldség, gyümölcs ≥400 g per day Össz. étkezési rost > 25 g per day (élelmiszerből) Nem keményítő poliszacharidok > 20 g per day (élelmiszerből) *Forrás: Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases. WHO Techn. Rep. Series 916, Geneva 2003

27 Zsírok, olajok, édességek Tej, tejtermékek Zöldségek Gyümölcsök Húsok, halak Kenyér, gabonafélék, egyéb keményítő

28 A MEDITERRÁN TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMIS

29 A magyar lakosság élelmiszervásárlásának jellemzői A gabonafélék vásárlása folyamatosan csökkent az elmúlt 40 évben, 2000-ben a 2. legkisebb volt Európában. Az egy főre jutó cukorvásárlás az utóbbi 2 évtizedben 40 kg-ról 30 kg-ra csökkent, ezzel az EU átlag alatt voltunk 2000-ben. A tej és tejtermékek vásárlása a nyolcvanas évek közepétől 40 l/fő/év mennyiséggel csökkent (2001-ben 400 ml/fő/nap). A húsok vásárlása a nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évekig 20 kg/fő/év-vel csökkent, majd lassan nőtt (2001-ben 67,5 kg/fő/év; 185 g/fő/nap). A tojásvásárlás a kilencvenes évektől csökkent, majd növekedett (2001-ben 15,8 kg/fő/év; 284 db tojás/év; ¾ tojás/nap). A zsiradékvásárlás 1989-ben érte el a 39,2 kg/fő/év csúcsot, azóta csökken (2001-ben 37,4 kg/fő/év; 102 g/fő/nap), a harmadik legnagyobb Európában ben az összes zsiradékvásárlás 47,6%-a növényi olajok alkották.

30 Fehérje energia % Szénhidrát energia % Hozzáadott cukor energia % Férfiak 15,4 SD 2,8 40,5 SD 7,4 12,9 SD 6,6 Nők 15,5 SD 2,8 43,1 SD 7,3 15,3 SD 7, Férfiak 14,6 SD 2,1 43,6 SD 6,4 13,8 SD 5,9 Nők 14,6 SD 2,1 46,4 SD 6,4 16,7 SD 6,6 Fehérje, szénhidrát és hozzáadott cukor energia aránya két táplálkozási vizsgálatban Magyarországon ( ; ) Forrás: Zajkás G.: Magyarország nemzeti táplálkozáspolitikája

31 Zsiradék- és koleszterin-bevitel, ill. zsír- és telített zsírenergia % két táplálkozási vizsgálatban Magyarországon ( ; ) Zsiradék, g/nap, energia % Telített zsírsav energia % Koleszterin mg/nap Férfiak 131 g, SD 50,91 41% 16%531 mg SD 271,2 Nők 102 g, SD 36,99 41% 16%418 mg SD 28, Férfiak 140 g, SD 45,5 38% 14%585 mg SD 261,2 Nők 102 g, SD 34,2 38% 15%410 mg SD 177,8 Forrás: Zajkás G.: Magyarország nemzeti táplálkozáspolitikája

32 A magyarországi táplálkozási vizsgálatok további eredményei ( ) A felnőtt férfiak ¼-ének a, a felnőtt nők 1/3-ának a szükségesnél nagyobb volt az energia bevitele. Élelmi rost bevitel: férfiak: 27 g/fő/nap nők: 24,7 g/fő/nap Nátrium/só bevitel: férfiak: 8/20 g/fő/nap nők: 6,2/15,5 g/fő/nap Egyes vitaminok (aszkorbinsav, tiamin, riboflavin, retinol), valamint kalcium, magnézium és a fogamzóképes korú nők körében a vas elégtelen bevitele.

33 Mi jellemzi a magyar lakosság táplálkozását? Túlzott energia-, zsír-, koleszterin és nátrium bevitel Elégtelen szénhidrát-bevitel, a hozzáadott cukor bevitele túl sok Elégtelen élelmi rost-bevitel Emiatt a férfiak 2/3-a, a nők fele fokozottan veszélyeztetett volt testtömege miatt idült nem fertőző és táplálkozással összefüggő más betegségek kialakulására.

34 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK „Francia paradoxon” 2-3 pohár vörösbor/nap - resveratrol - koleszterin szint - quercetin - protektív hatás daganat ellen

35 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK Seven Countries Study ( ) JapánFinnország telített zsírsavak 3%22% fogyasztása koleszterinszint4,3 mmol/l 7,0 mmol/l CHD incidencia144/ /10000

36 Összefüggés a szérum koleszterin szint és a koronáriás szívbetegségek miatti halálozás között Forrás:

37 Omega zsírsavak Omega-3 zsírsavak (eicosapentaensav (EPA) és docosahexaensav (DHA) Forrás: tengeri halak, canola olaj (α-linolénsav) Hatás: - gyulladáscsökkentő - antitrombotikus - antiarrithmogén - lipémiát csökkentő - vazodilatatív (értágító) Megelőzi a ISZB, II-es típ. diabetes, magas vérnyomás kialakulását

38 Omega zsírsavak Omega-6 zsírsavak (linolsav) Forrás: repce, lenmag, napraforgó, szójaolaj, Hatás: - protrombotikus - növeli a vér viszkozitását - vasospasmust - vasokonstrikciót okoz Az omega-6 omega-3 zsírsavak megfelelő aránya: : 1; jelenleg 25 : 1 az arány

39 A különböző olajok zsírsavösszetétele Forrás:

40 A cisz és transz zsírsavak biológiai hatásai Margarinok: természetes növényi olajok és részlegesen hidrogénezett olajok keveréke Cisz-zsírsavak (olajsav): - LDL-koleszterin - HDL koleszterin - eikozanoid szintézis (gyulladáskeltő) - esszenciális zsírsav forrás Transz zsírsavak (elaidinsav): - LDL koleszterin - HDL koleszterin - eikozanoid szintézis - essz. zsírsavak felvétele

41 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK LDL koleszterinszintet növeli - telített zsírsavak (12-16 C atom) - transz zsírsavak LDL koleszterinszintet csökkenti - többszörösen telítetlen zsírok (n-3) - étkezési rostok

42 Táplálkozási tényezők és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata BizonyítékCsökkenti NincsEmeli a kockázatot összefüggésa kockázatot Meggyőzőtestmozgás E vit.telített zsírsavak linolsav(myristin, palmitinsav) hal, halolaj (EHA, DHA)transz zsírsavak zöldségek, gyümölcsöktúlzott sófogyasztás kálium mérsékelttúlzott alkoholfogy. alkoholfogy. (CHD)(stroke) Valószínűα-linolénsavsztearinsava táplálék koleszterin olajsavtartalma teljes kiörl. gabonaf.Kávé olajos magvak (sótlan) folsav Lehetségesflavonoidoklaurinsav szója termékekβ karotin Nem elegendőCa, Mg, C vit. Forrás: Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases. WHO Techn. Rep. Series 916, Geneva 2003.

43 A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE alacsony (telített) zsírtartalmú táplálkozás - a telített és a transz zsírsavak csökkent bevitele - az egyszeresen telítetlen zsírsavak fokozott bevitele - a táplálékból származó koleszterin csökkent bevitele magas komplex szénhidrát tartalmú tápl. az alkoholfogyasztás csökkentése a napi sófelvétel csökkentése (<5g/nap)

44 DAGANATOS BETEGSÉGEK Szájüreg-, garat-, gégedaganatok Rizikófaktor: alkoholfogyasztás (meggyőző) Zöldség- és gyümölcsfogyasztás – védelem (meggyőző) Nyelőcsődaganatok - alkoholfogyasztás – kockázat (meggyőző) - forró italok rendszeres fogyasztása – kockázat (lehetséges) - zöldség és gyümölcs fogyasztás – védelem (meggyőző) - C-vitamin, karotinoidok – védelem (lehetséges)

45 DAGANATOS BETEGSÉGEK Gyomorrák - magas sótartalmú ételek fogyasztása – kockázat (valószínű) - magas keményítőtartalmú táplálkozás, alkoholfogyasztás - kockázat (lehetséges) - ételek hűtése, nyers zöldségek, citrusfélék – védelem (meggyőző) - karotinoidok – védelem (valószínű) - C-vitamin, teljes kiőrlésű gabonafélék, zöld tea – védelem (lehetséges) Májrák Alkoholfogyasztás – kockázat (meggyőző) Aspergillus flavus - aflatoxin – kockázat (valószínű)

46 Emlőrák - felnőttkori hízás – kockázat (valószínű) - túlzott alkoholfogyasztás – kockázat (valószínű) - magas zsírtartalmú, telített zsírokban, húsokban gazdag táplálkozás – kockázat (lehetséges) - zöldség-gyümölcsdús táplálkozás – védelem (valószínű) - rostdús, karotinoidokban gazdag táplálkozás – védelem (lehetséges) DAGANATOS BETEGSÉGEK

47 Colorectalis daganatok - alkoholfogyasztás – kockázat (valószínű) - vörös húsok fogyasztása – kockázat (valószínű) - gyakori evés, elhízás, finomított cukorban, magas zsírtartalmú, telített zsírokban gazdag táplálkozás – kockázat (lehetséges) - zöldségben gazdag táplálkozás – védelem (meggyőző) - keményítőben, karotinoidokban gazdag táplálkozás - védelem (lehetséges)

48 DAGANATOS BETEGSÉGEK Szója - véd az emlő, coloncc., bőr-, máj-, prostatarák ellen - fitoösztrogének: - izoflavonoidok ( genistein, daidzein, biochanin) - ligninek (enterolakton, enterodion) - szaponinok Zöld tea - epigallokatechin gallate (EGCG) - antioxidáns véd a tüdő- és bőrrák ellen

49 DAGANATOS BETEGSÉGEK Káposztafélék (brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol) - sulphorophan - karcinogén anyagok eltávolításában résztvevő enzimeket aktivál - phenetyl-isothiocyanat (PEITC) - DNS adduktumok kialakulását gátolja Csípős paprika - kapszaicin - fájdalomcsillapító, elősegíti a tumorsejtek apoptózisát; A, C vitamin

50 DAGANATOS BETEGSÉGEK Paradicsom, zöld paprika, sárgarépa, ananász - p-kumarinsav, klorogénsav - gátolják a nitrózaminok intracelluláris kialakulásást - paradicsom – likopin (antioxidáns) Hagyma, fokhagyma - allil-szulfidok - gyomorrák ellen véd - szelén – antioxidáns (immunrendszer, hipertónia, szívbetegségek, daganatok gastrointestinalis tumorok, prosztata- és tüdőrák )

51 1)Ne hízzon el! Az elhízással társultan a méh-, epehólyag-, vese-, gyomor- és vastagbélrák 55-33%-kal gyakoribb előfordulását észlelték. 2) Csökkentse a zsír fogyasztását! A túlzott zsírfogyasztás növeli az emlő-, a vastagbél- és a prosztatarák kialakulásának kockázatát. 3) Fogyasszon több, magas rosttartalmú táplálékot: nem őrölt, vagy durva őrlésű gabonaneműeket, gyümölcsöket és zöldségféléket! 4) Napi étrendje tartalmazzon A- és C-vitaminokban gazdag élelmiszereket! a) A sötétzöld és sötétsárga színű zöldség- és főzelékfélék és egyes gyümölcsök rendkívül gazdagok az A-vitamin előanyagaiban és A-vitaminban, és csökkenteni képesek a gége-, nyelőcső- és tüdőrák kialakulásának kockázatát. Ilyen élelmiszerek: répa, paradicsom, spenót, sárgabarack, sárgadinnye. Nem ajánlatos viszont az A-vitamin tabletta vagy kapszula formájában történő mértéktelen szedése, mert az toxikus is lehet. b) C-vitaminban gazdag gyümölcsöket, zöldségféléket tartalmazó táplálkozás mellett csökken a rákos - különösen a gyomor- és nyelőcsőrákos - megbetegedés kockázata. Bizonyított, hogy a C-vitamin gátolja a gyomorban rákkeltő hatású nitrózaminok képződését.

52 5) Iktassa be étrendjébe ún. keresztesvirágú zöldségfélék: káposzta, brokkoli, kelbimbó, karalábé és karfiol fogyasztását! Ezek fogyasztása csökkenti a rákképződés kockázatát, különösen a gyomor- és béltraktusban és a légutakban. 6) Alkoholtartalmú italokat csak mérsékelten fogyasszon! A nagyivóknál, különösen ha egyúttal erős dohányosok is, rendkívül magas a szájüregi-, gége- és nyelőcsőrák fellépésének kockázata. A mértéktelen alkoholfogyasztás emellett gyakran májzsugor kialakulásához vezet, melynek talaján nem ritkán májrák fejlődik ki. 7) Mérsékelje sós, pácolt, füstölt, nitrittel pácolt húsfélék és sós, ecetesen pácolt ételek fogyasztását!

53 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Bevezetés a táplálkozás-egészségtanba A táplálkozás szerepe a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek kialakulásában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések