Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az elemi alapkészségek rendszere, fejlődési jellemzők, a fejleszthetőség kérdései.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az elemi alapkészségek rendszere, fejlődési jellemzők, a fejleszthetőség kérdései."— Előadás másolata:

1 Az elemi alapkészségek rendszere, fejlődési jellemzők, a fejleszthetőség kérdései

2 Problémák A gyermekek közötti fejlettség 6 éves korban 5 évnyi! (+2,5 év, -2,5 év) Ez a különbség 16 éves korra megduplázódik! A nyolc éves általános iskolai oktatás ellenére a tanulók nagy része nem jut el a szövegértő olvasás optimális szintjére Egyéb alapkészségekkel is baj van

3 Az alapkészségek, képességek Manipulatív rendszerezés Számlálás Tapasztalati következtetés Tapasztalati összefüggés-megértés Tapasztalati kombinálás Formális rendszerezés Formális következtetés (Nagy József, 2001)

4 Tények A legegyszerűbb alapkészségek optimális elsajátítási ideje: 2-4 év A bonyolultabbaké: 5-10 év A személyiség működésének és fejlődésének vannak alapvető és tanult feltételei, amelyek nélkül nem lehetséges az ember boldogulása, társas léte  Alapmotívumok (szokás, attitűd, meggyőződés, elfogadott értékek, tanult értékek)  Alapkészségek, alapképességek  Alapismeretek A személyiség alaprendszere

5 Mi lenne az ideális? Ha ezt az alrendszert a társadalom fejlettségi szintjének megfelelően minden ép egyénnek  el kellene sajátítania  optimális  állandó működésűvé kellene válnia (bármikor tudjuk használni)

6 Tehát? Az alaprendszer összetevőit mindaddig tanítani, gyakorolni, használni kellene, ameddig azok optimális és állandósult használatúvá nem válnak (Veö: óvodai szokásalakítás) Ez nem életkort, évfolyamot jelent!

7 Az alapkészségek rendszere 4-8 éves életkorban Írásmozgás koordináció írástanítás beszédhanghallás Eredményes olvasástanítás relációszókincs Eredményes szóbeli kommunikáció Elemi számolás Értelmi fejlődés Tapasztalati következtetés Értelmi fejlődés Tapasztalati összefüggés- megértés Értelmi fejlődés szocialitásegyüttélés

8 Az írásmozgás koordináció fejlődése Feltétele: a kéz finommotorikájának fejlettsége Csak születésünk után jóval később kezd kialakulni (hüvelyesedés), 2. év vége, 3. év eleje Az érési folyamat: 5-8 év! Az írásmozgás koordináció a finommozgás egyik sajátos változata, amely kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelésével, a szem-kéz koordinációjával a leírást szabályozza.

9 Az írásmozgás koordináció fejlődési fázisai 9 Színezés Rajzolás Másolás Firkálás RáírásLeírásKézírás

10 Hogyan méri az írásmozgás koordinációt? 8 különböző vonalrajz Észlelés – megadott térben való elhelyezés – mérethűség Értékelése: tartalom – elhelyezés – méret (TEM) – 1 vagy 0 pont  Tartalom: egyértelműen felismerhető (alakja, összetevői megfelelnek a mintának), minden eleme megvan

11 Hogyan méri az írásmozgás koordinációt? Tartalom: egyértelműen felismerhető (alakja, összetevői megfelelnek a mintának), minden eleme megvan (ekkor 1 pont) Elhelyezés: a rajz bármelyik része függőleges vagy vízszintes irányban egy teljes vonalköznél (4 mm) kisebb mértékben tér el, és a rajz 45 foknál kevésbé ferde (ekkor 1 pont). Ha ennek nem felel meg, akkor a méretet már nem kell vizsgálni, az is 0 pont. Méret: ha a rajz egyetlen eleme sem rövidebb vagy hosszabb a mintánál 1 mm-rel ( az alsó és a felső vonal 1 mm, ehhez lehet viszonyítani)

12 Példa

13 Országos eredmények Középső csoport: 40% Nagycsoport: 60% Első évfolyam vége: 85% Optimális szint: % Gyors a fejlődés a középső csoport és az első évfolyam átlagában!

14 Tények Az iskolába lépők 6%-a: optimális szint 29%-uk befejező szinten  Tehát 35% kezdheti kudarcmentesen az iskolát A készség dominánsan életkorspecifikus A környezet és a szándékos gyakorlás kevésbé fejleszti! De! Segíthető a finommotorika fejlesztésével

15 A beszédhanghallás fejlődése Spontán fejlődő készség, ez teszi lehetővé, hogy a beszédhangokat változó környezetben, önállóan észlelni tudjuk. A beszédészlelési készség része Működése során a beérkező akusztikus jeleket elemezzük Az elkülönítést a hangok tulajdonságai (komponensei) alapján tesszük meg. Szintjei: beszédhang felismerés beszédhang kiemelé

16 A beszédhanghallás fejlődése A beszédhanghallás első szintje: felismerés A gyermek a hangképzésben passzív, csak a hallottak alapján dönti el a beszédhang tulajdonságait. Neki nem kell közreműködnie, csak reprodukál, azaz csak dönt. (könnyebb) Korábban jelentkezik (figyel a hangokra)

17 A beszédhanghallás fejlődése A beszédhanghallás második szintje: kiemelés A gyermek a hangképzésben aktív, a saját képzése alapján dönti el a beszédhang tulajdonságait. Neki kell közreműködnie, produkál, azaz alkot. (nehezebb). Később jelentkezik (beszélni próbál).

18 A beszédhanghallás fejlődése A beszéd alaki tisztasága, a dekódolás és a helyesírás területeiben a feldolgozás fonémaalapú, a beszédhang differenciálás minősége meghatározó. A beszédészlelésre és az olvasásértésre csak másodlagos a hatása, mert itt globális mintázatokat dolgozunk fel.

19 A beszédhanghallás fejlődése Három - négy éves korra az anyanyelv alaktani és mondattani szabályait megtanulja, de még gyakran használ készen kapott kliséket. Csökkennek a hiányzó/torzított hangok. Öt - hat éves korra kialakul a magyar beszédhangok egyértelmű felismerése (Gósy, 1999). Képessé válik az egyes magánhangzók és mássalhangzók elkülönítésére, függetlenül a hangkörnyezettől. 5 éves kortól már beszédhibáról beszélünk

20 Hogyan méri? Rövid és hosszú változata van Jellemző jegyek alapján négy csoportban:  A képzés helye, és módja szerint  Zöngésség szerint  Időtartam szerint  Hangkihallás szerint

21 Hogyan méri? Első tesztrész: váltóhangos szópárok (jelentéskülönbség van a két szó között, pl: kéz-géz) – a rövidben 7, a hosszúban 15 szópár (jelölése: ) A második tesztrész: a folyamatos beszédben mennyire hallja tisztán a hangokat. A szópár egyik tagja a helyes, vagy mindkettő is lehet. Pl: hold – holt. A rövidben 2, a hosszúban 6 szópár, jelölése: ) A harmadik tesztrész: nincs képi segítség, a szópárok egyformák v. nem egyformák. A gyermeknek meg kell neveznie, hogy azonos, vagy nem. A rövid 6, a hosszú 18 szópár, jelölése:

22 Hogyan méri? A rövid változat ugyanazt méri, mint a hosszú. Ha a rövidben legfeljebb egy hiba van, akkor optimális. Ha egynél több a hiba, akkor a hosszú változatot is meg kell csinálni.

23 Országos átlag középsősök: 83% nagycsoportosok: 89% Első évfolyam: 89%

24 A reláció szókincs Dolgok, tulajdonságok, folyamatok, (történések, események, cselekvések) közötti viszonyokat fejeznek ki. Ragok, igekötők, határozószavak

25 Tények Nincs összefüggés a település jellege és a relációszókincs fejlettsége között

26 A készség fejlődése Spontán anyanyelvtanulással együtt fejlődik Tehát elsődleges az érés, valamint az anyanyelv tanulási környezet Mesehallgatás fontossága!!!!! (legalább napi két alkalommal)

27 Hogyan méri? 4 tesztváltozat van Mind a négy ugyanazt méri Mindegyik  8 térbeli viszonyt kéri megmutatni  Hol? (4)  Hová? (4)  4 mennyiségfelismerést (páros, negyed, sok)  4 cselekvést igekötővel (rálép, belelép, átlép,  4 időbeli helyzetet (tavasz, idős, reggel)  4 hasonlósági viszonyt (legrövidebb, legkisebb)

28 Hogyan méri? Csak az egyiket kell megoldania A sorra kerülő gyermek mindig másik tesztet kap Ugyanazon gyermek a következő méréskor is másikat kapjon (emlékezhet!) 24 pont adható

29 Országos átlag Középső csoport vége: 69% Nagycsoport végén: 82% Első évfolyam vége: 89%

30 Elemi számolási készség Százas számkörbeli számlálás, húszas számkörben manipulatív számolás Tízes számkörben számkép-felismerés Százas számkörbeli számolvasás

31 A készség fejlődése Legkorábban a számlálás indul meg (2-3 éves kor körül): „mondókaszerűség”, még nem számfogalom Nem veszi észre, ha egy-egy szám kimarad A számok neve, auditív jele igen lényeges lépés!

32 Tények Az iskolába lépők több, mint fele biztonságosan számlál 20-as számkörben Közülük 15% százas számkörben is Egynegyedük tízes számkörben is bizonytalan Ez sorsdöntő! Az elemi számolási készség és az értelmi fejlődés között igen szoros az összefüggés! (Vidákovics Tibor) Szinte behozhatatlan a hátrány!

33 Hogyan méri? Egyéni Az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy azt a gyermek ne lássa (befolyásolhatja!)  Számlálás 21-ig  Számkörök átlépése  Számlálás visszafelé  Művelet pálcikákkal (Manipulatív számlálás) Kiszámlálás Hozzászámlálás Elvétel Bontás Csoportosítás  Számképfelismerés  Számolvasás

34 Országos átlag Középső csoport vége: 55% Nagycsoport vége: 78% Első osztály vége: 88% Érdekes adat: 1975-ben a nagycsoport végére: 60% 2002-ben: 83% Mi lehet az ok?

35 ? Nagy József:  Általános akceleráció  Gyorsabb érési ütem  Az idegrendszer fejlettsége kevésbé kevésbé determinálja, tehát fejleszthető!  És még valami!

36 Tények A számlálás készsége fejlődik a leggyorsabban, nagycsoport végére 85% tudja a húszas átlépést A gyermekek közötti különség ugyanakkor 30% A számkör átlépést csak akkor, ha már tudja a húszas átlépést! A visszafelé számlálás problémája Összességében ez a készség a leginkább fejleszthető!!!!

37 Tapasztalati következtetés - tapasztalati összefüggés megértés Sémák Kizárólag a gyermek személyes tapasztalatai és a mindennapi szituációk nyelvhasználata befolyásolja Tehát: mese, mese, beszélgetés, problémahelyzet, a „szerinted….?” tipusú kérdések

38 Szocialitás Elemi feladata az óvodának!

39 AKI index Alapkészség index Középső csoport végére: 62% Nagycsoport végére: 75% Ezért ugye érzékelhető felelősségünk?


Letölteni ppt "Az elemi alapkészségek rendszere, fejlődési jellemzők, a fejleszthetőség kérdései."

Hasonló előadás


Google Hirdetések