Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A DIFER MÉRÉS FELVÉTELE ÉS EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN Buczkóné Pásztor Melinda fejlesztőpedagógus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A DIFER MÉRÉS FELVÉTELE ÉS EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN Buczkóné Pásztor Melinda fejlesztőpedagógus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai."— Előadás másolata:

1 A DIFER MÉRÉS FELVÉTELE ÉS EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN Buczkóné Pásztor Melinda fejlesztőpedagógus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

2 „ Az igaz felfedező utazás nem új tájak keresésében, hanem új látásmódban rejlik” Marcel Proust Napjainkban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk:  sok kisgyereknek nehéz elindulnia az iskolába vezető úton  gondot okoz az olvasás-írás-számolás elsajátítása  egyre nő a tanulási problémával küzdő gyermekek száma.

3 Akkor indulhat sikeresen egy gyermek iskolai pályafutása:  ha a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlettségében megfelelő szintet ér el,  és a környezet és a család ebben támogatja.  Ahhoz azonban, hogy hatékony segítséget kapjanak a gyerekek elengedhetetlen a lehető legpontosabban feltárni, hogy honnan is indulnak el egy-egy képességterületen.

4 Alkalmazott vizsgáló eljárások a pedagógusok kompetenciáin belül  PREFER- (Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4–7 éves gyerekek számára)  Porkolábné Balogh Katalin-féle vizsgálat  MSSST  Saját összeállítású mérések

5 Célja A lehetséges a részképesség-gyengeségek korai felismerése és befolyásolása, hogy megakadályozzuk vagy enyhítsük az iskolai tanulási és magatartási problémákat, elősegítsük a tehetség kibontakozását.

6 DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára

7 Mi a célja ?  Segítse az eredményes iskolakezdést.  Az alapkészségek, elemi készségek fejlettségének megállapítása.

8 A mérőanyag jellemzői  A DIFER mérési anyaga alapos és személyre szóló tájékoztatást adhat az óvodában lévő és majd iskolába lépő gyermek felkészültségéről.  A tesztek elemzéséből az óvónő részletes információkat kaphat a tanuláshoz szükséges képességek fejlettségéről, illetve hiányáról.  Figyelembe veszi a kisgyermek életkori jellemzőit.  Szövegezése informatív, megfogalmazása jól érthető, világos.  Ábrasora segíti a megértést és a feladat megoldását.

9 A programcsomag elemei  Tesztrendszer  Kézikönyv  Fejlődési útmutató + Módszertani segédanyagok (a beszédhanghallás, a szocialitás, az írásmozgás koordináció fejlesztésére)

10 Fejlődési mutató füzet  Ebben lehet vezetni a gyerekkel elvégzett mérések eredményeit.  Ez a füzet a „tulajdonos” gyerek készségfejlettségét jellemző diagnosztikus térkép.  A méréseket évente, esetleg félévente célszerű elvégezni.  A gyerekek Fejlődési mutató füzetében nyolc egymás utáni mérés eredményének bejegyzésére van hely.

11  A méréseket és az ezekre alapozódó fejlesztést mindaddig érdemes végezni, amíg a készségek optimális elsajátítása nem történik meg, amit a tesztek kérdéseinek helyes megválaszolása jelez.  A fejlesztés szempontjából hasznos lehet, ha a szülő is betekint a füzetbe, nyomon követi, ideális esetben segíti a gyerek fejlődését.

12 Ki veheti fel?  Nem szükséges külön szakképzettség: elegendő tesztek használatának kellő ismerete.  Javasolt a 30 órás képzés elvégzése.  A mérés előtt alaposan tanulmányozni kell a tesztlapokat, különösen azoknak, akik nem vettek részt megfelelő továbbképzésben.

13 Mennyi időre van szükség?  kb. háromszor negyedórát vesz igénybe.  Egy-egy mérési alkalom keretében két készség diagnosztikus mérésének vizsgálata javasolt, amely körülbelül 15 percet tesz ki.  Középső csoportos óvodások esetében javasolható, hogy minden tesztet külön-külön vegyenek fel, ez alkalmanként csak négy-hat percet jelent.

14 Milyen életkorban ajánlatos elkezdeni?  A hét teszttel legkorábban a kiscsoport végén, a középső csoport elején lehet mérni, amikor még általában viszonylag alacsony eredmények várhatók.

15 Felmért területek:  koordináció  hallás  szókincs  számolási készség  következtetés  összefüggés- megértés  szocialitás

16 1 teszt=3 teszt  Teljes teszt  Rövidített teszt (a teljes tesztben piros színnel megjelölt feladatok)  Rövid DIFER (kék színű lapon)

17 Jelölések  Ha működik, akkor a Fejlődési mutató megfelelő kis négyszögébe pipát írunk be.  Ha azt állapítjuk meg, hogy még nem működik, akkor kérdőjelet.  Kivételt képez ez alól a szocialitás, amit a rangskála megfelelő számaival értékelünk 1- től 5-ig.

18 1. lépés

19 A teljes teszt  Ez a csomag a kiemelt hét tesztből áll.  Összesen 254 összetevő vizsgálatát lehet elvégezni vele.

20 AZ ÍRÁSMOZGÁS- KOORDINÁCIÓ MÉRÉSE

21

22 A vizsgálat lebonyolítása  Elkülönített helyen elhelyezünk egy asztalt, amely alkalmas arra, hogy négy vagy kevesebb gyerek körbe ülje.  Az instrukció lényege, hogy mindenkinek van egy saját lapja, amit jól meg kell nézni. Az első sorban vannak rajzok, a másodikban nincsenek. (Mutatjuk, magyarázzuk),,A második üres sorba rajzoljátok majd ugyanazt, ami az első sorban van.

23

24 Írásmozgás-koordináció  kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelése, 8 különböző vonalrajz lemásolása  szem-kéz koordináció: ezek reprodukciója  Az írásmozgás-koordináció megfelelő fejlettsége az eredményes írástanítás alapvető feltétele.

25 Az értékelő eszköz és használata 4 csoportba osztja:  a) függőleges egyenes  b) kör és fordított csésze  c) háromelemű rajzok (3 db)  d) 2 db hurkos vonalrajz

26 Értékelés: 3 szempont szerint = összesen 24 pont (=100%pont)  tartalom: egyértelműen felismerhető és minden eleme megvan -ha a tartalom nem jó, elhelyezést és méretet már nem is kell vizsgálni.  Elhelyezés: akkor jó a rajz, ha az eltérések egy teljes vonalköznyinél kisebbek, és 45 foknál kevésbé ferdék. -ha nem jó, akkor méretet már nem kell vizsgálni.  Méret: egyetlen elem sem rövidebb vagy hosszabb a mintánál 1mm-vel (alsó és felső vonal 1mm vastag = ezt lehet viszonyításként használni)

27 TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS-KEZELÉS

28

29 Tapasztalati összefüggés megértés 8 vizsgálati elem  A *** feletti rész a pedagógusnak szól  Mivel nem biztos, hogy mindenki ugyanazzal a tudással rendelkezik, az elején tanítani kell.  Akár kétszer is fel lehet olvasni a mondatokat. Amennyiben a gyermek kérdez, válaszolhatunk, segítve a mondat tartalmának megértését.

30 Értékelés  Egyéni vizsgálat során történik  8x4 = 32 pont = 100%pont

31 Az országos átlag fejlődése  Meglepő: a fejlődés kétharmada 4 éves kor végéig -középső csoport végén -64% megvalósul  Segítség módja: mesék, történetek feldolgozása – beszélgetés az összefüggésekről

32 BESZÉDHANGHALLÁS

33 Megkülönböztetünk 1. Képzés helye 2. Zöngésség 3. Időtartam 4. Hangkihallás 5. Rövid és hosszú változat

34 Beszédhanghallás  Spontán fejlődő készség.  Fejlődés nagy része óvodáskorban, lassabban fejlődőknél iskola első két évében.  Iskolába lépéskor gyerekek 40%-nak fejletlen ez a készsége.  Beszédhibákat, olvasási, helyesírási problémákat okozhatnak.

35

36 Értékelése  egyéni adatfelvétel  Rövid és hosszú változat a van (mindkettőben 3 szubteszt)  ha a rövid változat 15 eleméből 2-nél több hiba van,tovább a hosszabb változatra.  maximális pont 60 (=100%pont)

37 Az országos átlag fejlődése  nagycsoport végén: 89%  ugyanakkor iskolába kerüléskor a gyerekek közel felének bizonytalan a beszédhang hallása (vagyis optimális szint alatt vannak)  Logopédiai játékokat (hangzódifferenciálás) lehet gyakorolni az óvodában.  Nagyon jó a szakmai segédanyag.

38 TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS

39  Nagyban függ a gyermek környezetétől, elsősorban szülők nyelvhasználatától, iskolázottságától.  Ha nem elég fejlett: akadályozhatja a hallott és olvasott szövegek megértését, így végső soron a tanulást.

40 Tapasztalati következtetés  Két feladatos tesztsor  Két premissza alapján egy konklúzió, azaz be kell fejezni a mondatot  Egyéni teszt  Próbafeladattal rátanítás  „Minden gyerek szeret játszani. Panni gyerek, tehát….  Ha nem tudja megmondjuk és ismét ugyanezt megkérdezzük.  Többszöri ismétlés után sem tudja, mit kell tennie, ilyenkor is elkezdjük a vizsgálatot.

41

42 Értékelés  Részletes diagnosztikus elemzésre (egy gyerek esetén) mindkét feladatlapot meg kell oldatni, és a feladattípusok alapján megnézni, mi szorul fejlesztésre.  Későbbi tesztek során elég azokat a feladatokat megcsináltatni, amiket nem tudott.  Összesen 32 pontot lehet elérni=100%  Lehet fél tesztet is elvégezni 1-15-ig, ekkor a szorzó 2.

43 Az országos átlag fejlődése  Középső csoport végén a gyerekek 80%-a, nagycsoport végén 67% szorulna fejlesztésre (befejező és optimum alatt lévők).  Fejlesztésre a felolvasás, mese, szövegfeldolgozás és az azzal összefüggő beszélgetés alkalmas.

44 5. RELÁCIÓSZÓKINCS

45  Minden nyelv alapját néhány száz relációszó, a relációszókincs képezi.  Ezek a szavak dolgok, tulajdonságok, folyamatok, stb. közötti viszonyokat fejeznek ki.  Nyelvünkben ilyen szerepe van a ragoknak, az igekötőknek is.  A relációszókincs ismerete nélkül a nyelv használhatatlan.  A kialakulatlan, fejletlen relációszókincs esetén a gyermek leküzdhetetlen hátránnyal indulnak, mert nem vagy nehezen érti azt, amit a pedagógus és társaik beszélnek.

46 Relációszókincs 4 tesztváltozat van  Az iskolába lépők 20%-ának hiányos  Késői beszédindulás, hátrányos nyelvi környezet.

47

48 Területei  8 térbeli viszony (alatt, előtt stb.)  4 mennyiség (páros, negyed stb.)  4 igekötős (rálép, átlép stb.)  4 időbeli (délután, idős, tavasz stb.)  4 hasonlósági (legrövidebb, ugyanolyan magas stb.)  Egyéni adatfelvétel, minden gyerekkel másik lap

49 Értékelés  Van, ahol több jó megoldás is van!  Maximálisan 24 pont = 100 % pont

50 Az országos átlag fejlődése  A mennyiségre és az időre vonatkozó szavak fejlődnek lassabban.  Az iskolába lépő gyerekek közel felének hiányos a reláció szókincse (befejező alatt).  Azok a gyerekek, akiknek mesét olvastak minden nap, tudás és magatartás tekintetében is másfél évvel érettebbek voltak a többi gyereknél.  Ezért a fejlesztés eszközének a mesét és az arról való beszélgetést tartják. Napi kétszeri mesemondás és annak megbeszélése.

51 ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG

52

53

54 Elemi számolási készség  Számlálás  Számolás visszafelé  Műveletek pálcikákkal  számkép felismerés  számolvasás  Az elemi számolás erősen összefügg általános értelmességgel – aki itt lemarad, annak később szinte mindenben hátrányai lesznek.

55 Értékelése  perc  A tesztlapon kívül 20 db azonos színű és hosszúságú pálcika kell.  Összesen 58 pontot lehet elérni=100%

56 Az országos átlag fejlődése  Iskolába lépés előtt 78%-os átlag  Az 1975-el összehasonlítva 2002-ben a gyerekek számolási készsége nagycsoport végén jobb volt, mint akkor első osztály végén, úgy, hogy a gyerekek életkorát figyelembe vették.  Ez arra utal, hogy ezek a készségek a környezet változásának függvényében gyorsabban fejlődtek, tehát jól fejleszthetők.

57 Fejlettségbeli különbségek  Már a középső csoport végére néhány gyereknél optimális szint lehet.  Nagy csoport végére gyerekek kb. ötöde optimális szinten, további 27% befejező szinten – nekik rendben lesz az iskolakezdés.  Másik 30% segítséggel tudja venni az akadályokat.  A kimaradó 17+5%nak az óvodában kellene maradnia és fejlesztésben részt vennie.

58 SZOCIALITÁS

59

60 Tartalma  a csoport, a társadalom szociális értékrendje, szokásrendszere,  a személyiség szociális kompetenciája,a személyiség szociális aktivitása (szociális magatartása, viselkedése).  A 4-8 eves gyerekek szociális kompetenciája fejlettségének értékelése szociális aktivitásuk kiváltása és megfigyelése alapján történt.  Beszoktatást is nagyban segítené, ha ezekről többet tudnánk.

61 Az értékelő eszköz és használata  A három különböző alkalommal értékelhetjük a gyermek kapcsolat-felvevő képességét egy csoportos és 5 egyéni vizsgálat során  Írásmozgás koordináció felvételekor a csoportos vizsgálat : késleltetett utasítás – társakhoz való viszony.

62 Egyéni feladatmegoldás során  5 egyéni vizsgálat előtt egy-egy moralitás történet, amelyet útmutató szerint pontozni kell.  5 egyéni vizsgálathoz kapcsolódóan ötös skálán feladatvállalási hajlandóságot vizsgálni.  5 egyéni vizsgálathoz kapcsolódóan ötös skálán feladattartást vizsgálja  Összesen 120 pont = 100%pont

63 Az országos átlag fejlődése  Legmagasabb szinten: kapcsolatfelvétel – már középsőben 89%, és utána még emelkedik.  Erkölcsi érzék a legkevésbé fejlett – ez indul 62%pontról, nagycsoportban fejlődik 10%-ot, aztán 3-at, de első és harmadik osztály között semmit.  A többi összetevő a kettő között van, és gyakorlatilag nem fejlődik. Fejlesztés eszköze a mesék, történetek olvasása, eljátszása.

64 AZ EGYES TESZTEKNEK RÖVIDÍTETT VÁLTOZATA

65  A beszédhanghallás és az írásmozgás-koordináció kivételével a rövidített változat feladatelemeit a piros betűjelek, sorszámok jelölik.  Ha a rövidített változat szerint kívánjuk a felmérést elvégezni, akkor csak a piros jelű feladatelemeket kell megoldatni, kérdezni.

66 TerületFeladatokÉrtékelés Írásmozgás- koordináció Teljes teszt elvégzése 24 pont maximum Tapasztalati összefüggés megértés 2, 4. 6, 8Szorzója:2: beszédhanghal lás 15 feladateleme Szorzója. 4 Tapasztalati következ-tetés 8, 10, 12, 14, 17, 22, 23, 24, 30, 32. Szorzója: 3. 2

67 TerületFeladatokÉrtékelés Relációs szókincsTeljes teszt elvégzése 24 pont maximum Számlálás Számlálás, számkörök állépése ( C, E), visszafelé számlálás(B,G), műveletek pálcikákkal (D, H, I), számképfelismerés (D, F, I) számolvasás (C).: Szorzója: 2 és a szorzatból ki kell vonni 7-et. SzocialitásTeljes teszt elvégzése 120 pont maximum

68 Pontszámok átváltása százalékra  A kapott pipák száma a készség globális diagnózisának pontszámát adja.  Alatta található a pontszámnak megfelelő százalék és az, hogy az adott területen melyik szakaszban tart.  A tesztek rövidített változatai bizonyítottan nagy valószínűséggel mutatják a vizsgált készség fejlettségét, a globális diagnózist.  A belső borítón lehet jelölni az összesített értékeket (az időpontok megjelölésével).

69 A diagramok oszlopszínei a következő módon jelölik a fejlődési szakaszokat:  Előkészítő szakasz: szürke  Kezdő szakasz: sárga  Haladó szakasz:rózsaszín  Befejező szakasz:zöld  Optimális szakasz: kék

70 RÖVID DIFER

71

72  A teljes tesztrendszer rövid változata önálló tesztlapon található.  Ez a rövid változat a DIFER-index közvetlen becslését adja.  A feladatelemeket az egyes tesztekhez hasonlóan értékeljük, és a pipákat, illetve a kérdőjeleket a Fejlődési mutató hátsó borítójának belsején lévő rovatokba jelöljük be.

73 TerületÉrtékelés SzocialitásPityu és Jancsi történet SzámlálásA,B, C, D, E Relációs szókincsA-H

74 TerületÉrtékelés BeszéghanghallásI-J Tapasztalati összefüggés megértés Szocialitás Tapasztalati következtetés Írásmozgás koordináció K-S Jutka történet elmondása T-Z Teljes teszt, max.. 24 pont

75 Értékelés  A DIFER-indexet a pipák száma, illetve a vele együtt bekarikázott százalékpont mutatja.  A teljes tesztrendszer rövid változatával kapott DIFER-index a gyors átfogó tájékozódást, az iskolakezdési szűrést szolgálja. P=pipák számának összegét öttel megszorozzuk +írásmozgás koordináció pontszáma+szocialitás+számlálás  Maximális pontszám 204 lehet

76 A TESZTEK NÉGYFÉLE ÉRTÉKELÉST TESZNEK LEHETŐVÉ.

77 Az elemenkénti analitikus diagnózist  úgy kapjuk, hogy a teszt minden feladatelemét felmérjük  így részletes ismereteket kapunk arról, hogy a készség mely elemei működnek már, illetve arról, hogy mely elemek fejlesztésére van még szükség.

78 Az összetevőnkénti analitikus diagnózis.  Minden kritikus készség néhány átfogó összetevő (részkészség) rendszere.  Ezek feladatelemeit és jó megoldásait (pipáit) összeszámlálva, kiszámítható a készség szóban forgó összetevőjének fejlettsége az egyes gyerekekre és a csoportra vonatkozóan (a könyvben mind a hét készség összetevőinek országos szintű fejlődési folyamata megtalálható)

79 Globális diagnózis  A Fejlődési mutató című füzetben minden teszt elemeinek táblázata alatt két számsort tartalmazó táblázat található:  Amikor a pipák számának megfelelő két számot bekarikázzuk, egyúttal megkapjuk a globális diagnózist is, vagyis azt, hogy a vizsgált gyerek a fejlődés melyik szintjére jutott el.  Ez azért fontos, mert a fejlesztés feladatai a különböző szinteken különbözőek.

80 A hét teszt százalékpontban kifejezett globális mutatóinak átlaga adja a DIFER- indexet.  Ez a legátfogóbb fejlődési mutató a gyermek általános fejlettségét, fejlődési folyamatát jellemzi.  A Fejlődési mutató füzet borítójának belsején a hét globális mutató és a DIFER-index alakulását színes oszlopok szemléltetik.  A gyermek fejlettségének százalékpontban kifejezett értékét az oszlopon áthúzással kell bejelölni.

81  Az így kapott vonalra baloldalt beírjuk a mérés évszámát (pl. 04), a jobb oldalára pedig a hónapok számát (pl. 05).  A vonal alatt pedig aláírásunkkal hitelesítjük a mérés eredményét.  A DIFER-index minden eddig használt eszköznél, mutatónál megbízhatóbb iskolakezdési szűrést tesz lehetővé.

82 A kiértékelés után  Az iskoláskorba lépő gyermekek 15 százaléka még csak az előkészítő és kezdő fejlettségi szintet éri el (a hátrányos helyzetű környezetben lévő óvodákban ennél jóval több, az előnyös környezetűek estén pedig jóval kevesebb).  Ezek a gyerekek feltétlenül visszatartandók még egy évig az óvodában.  Javasolt továbbá, hogy az a gyermek, akinél a hét készség közül valamelyiknek a fejlettsége előkészítő vagy kezdő szinten van, járjon még egy évet óvodába.

83 Következő mérések  Ezt követően tanévenként, lehetőleg a tanév végén ismételjük meg a felmérést.  Az ismételt mérések során azonban mindig csak azokat a feladatelemeket kell mérni, amelyek a korábbi méréskor még nem működtek (vagyis a kérdőjeles feladatelemeket).

84  Ha rövid változatokkal kezdtük a mérést, akkor az ismételt mérések is rövid változatokkal célszerűek, problematikus esetekben áttérhetünk a feladatelemenkénti mérésre.  A feladatelemenkénti mérés után a további mérések esetén választhatjuk a rövid változatot.  Természetesen az adott teszten (teszteken) optimumot elérőket többé már nem kell mérni.

85 ÉletkorBemeneti méréskorKimeneti méréskor Középső csoport eleje Rövid DIFER Középső csoport vége Rövid DIFER Nagycsoport eleje Rövidített DIFER Nagycsoport vége Rövidített DIFER

86 Szülők tájékoztatása.

87 Felhasznált irodalom  Nagy József-Józsa Krisztián-Vidákovitch Tibor- Fazekasné Fenyvese Margit: Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban  DIFER programcsomag ábrái

88 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A DIFER MÉRÉS FELVÉTELE ÉS EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN Buczkóné Pásztor Melinda fejlesztőpedagógus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések