Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi menedzsment. Az együttműködések indokai  az egyre intenzívebben változó környezetben nem biztos, hogy a vállalkozás egyedül képes lesz a fennmaradásra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi menedzsment. Az együttműködések indokai  az egyre intenzívebben változó környezetben nem biztos, hogy a vállalkozás egyedül képes lesz a fennmaradásra."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi menedzsment

2 Az együttműködések indokai  az egyre intenzívebben változó környezetben nem biztos, hogy a vállalkozás egyedül képes lesz a fennmaradásra  nem biztos, hogy a vállalkozás rendelkezésére áll az az erőforrás, amely például egy jelentősebb innováció megvalósításához szükséges  olyan helyzet alakult ki, amelyben néhány nagyvállalat uralja a piacot, és a kisebb szereplők csak együttműködve lehetnek képesek versenyben maradni

3 Az együttműködések indokai  előfordulhat olyan szituáció, hogy csak külső forrásból szerezhető meg a tudás, a szakértelem, vagy az új ötlet

4 Open knowledge index

5 Az együttműködés indokai  szükség lehet a vevőkkel való folyamatos kapcsolattartásra a termék vevő-specifikus fejlesztéséhez  kapcsolatok nélkül nem építhetők ki hatékony elosztási, értékesítési és ellátási láncok  egymástól tanulhatunk, és együttműködve nagyobb előny alakulhat ki a résztvevők számára, mintha külön-külön hajtanának végre egy-egy kezdeményezést

6 Az együttműködés indokai  javítja a gazdasági és társadalmi kohéziót, az érdekképviseletek hatékonyságát, ösztönzi a civil kezdeményezéseket, a demokratikusabb nemzetgazdaság kialakulását stb.

7 Együttműködési szinergiahatás

8 Az üzleti világ nyolc új tendenciája McKinsey Quarterley (2007) 1. hálózatok, kapcsolatok növekvő fontossága, együttes értékteremtés 2. a vásárlók, mint innovátorok 3. tehetségek hasznosítása külföldön 4. az együttműködési lehetőségek jobb hasznosítása 5. automatizálási lehetőségek 6. a termelés és logisztika szétválasztása 7. korszerűbb menedzsment 8. az információ, mint üzlet

9 A gazdasági szereplők értéke A gazdasági szereplők gazdasági és társadalmi hasznossága azon tulajdonságaik és stratégiai viselkedési formáik összességét jelenti, amelyekből arra tudunk következtetni, hogy a vállalkozások milyen mértékben szolgálták a versenyképesség fokozását vállalati és nemzetgazdasági szinten, illetve milyen mértékben járultak hozzá a gazdasági és társadalmi jólét megteremtéséhez.

10 Business relationship management Az együttműködési menedzsment a vállalkozás belső érintettjei között, és külső érintettjeivel fennálló emberi és gazdasági kapcsolatok harmonizációjára irányuló menedzsment feladatok összességét jelenti, amely a kapcsolatok kezelését olyan formában hajtja végre, hogy azzal minden érintett számára érték keletkezzen.

11 A kooperatív stratégiák lényege  A kooperatív stratégia azokat a lépéseket foglalja magában, amelyek megkönnyítik egy hálózat vállalatainak, hogy összehangolják tevékenységüket, erőforrásaikat, s ezzel együttesen valamennyien előnyöket szerezhessenek.

12 Az üzleti (piaci) partnerkapcsolat jellemzői az információ megosztás módja alacsony, operatív koordináció az alkalmazottak munkájának jellemzői személytelenebb, jól definiált feladatok a kapcsolaton belüli szociális jellemzők pozitív

13 A stratégiai partnerkapcsolat jellemzői az információ megosztás módja széleskörű, jelentős tudástranszfer az alkalmazottak munkájának jellemzői személyes kapcsolatokra építő, problémaorientált a kapcsolaton belüli szociális jellemzők pozitív, a kölcsönös bizalom magas

14 A partnerkapcsolatok típusai  az együttműködő partnerek fontossága

15 Nemzetközi üzleti hálózatok TÍPUSAI  Belső hálózat  multinacionális hálózat  globális, transznacionális hálózat  Külső hálózat  klaszter  zászlóshajó-modell

16 Stratégiai szövetségek  tulajdonosi összefonódás nélkül  stratégiai önállóság  kölcsönösen előnyös  erőforrások rendelkezésre bocsátása

17 Hálózatok  több vállalatot, gazdasági egységet, szervezetet átfogó  tartós együttműködés  a láncszemeket alkotó szervezetek közötti bonyolult és gyakori interakciók  és az azok talaján kiformálódó hosszú távú közös érdek

18 Hálózatok szerveződése belső hálózat (minden erőforrás a cégnél)  cél: jövedelem és piacszerzés stabil hálózat (hiányzó képességek és tudás szerzése, illetve tevékenység kihelyezése  cél: értéklánc kiépítésével rugalmasság fokozása dinamikus hálózat (erőforráskorlátok felszámolása)  specializáció, rugalmasság, változó környezethez dinamikus alkalmazkodás

19 Lehetséges stratégiai partnerek  más szektor vállalatai  közvetlen és potenciális versenytársak  vevők  szállítók  lokális stratégiai partnerek  egyetemek/főiskolák  kutatási intézmények  stb.

20 Integrátor vállalat  szerepe a szövetségek (kapcsolatok) építésében  katalizátor szerep

21 Virtuális vállalat Független vállalatok ideiglenes hálózata, melyet információtechnológiai eszközök kötnek össze a képességek, a költségek és a piaci siker megosztása érdekében.  Mindenki azzal járul hozzá, ami a kompetenciájába tartozik.  A menedzsmentelvek itt is érvényesülnek.

22 A nemzetközi stratégiai szövetség  különböző országokat érintő  stratégiai döntéshozatali, tulajdonjogi-szervezeti értelemben egymástól független vállalatok  közös célok  kölcsönös költség-, kockázat- és nyereségmegosztás  az erőforrások egy részét integráló együttműködési forma

23 Az ISA kialakulásának motivációi 4 motivációs tényező: ▫ költségmegtakarítás ▫ műszaki-technológiai és/vagy menedzsment ismeretek szerzése, kiegészítése, kombinálása, innovációk felgyorsítása ▫ piaci pozíciók erősítése/megőrzése ▫ politikai, jogi, kereskedelmi akadályok leküzdése ▫ +1 tényező:  méretgazdaságosság és választékgazdaságosság

24 Az ISA iparági dimenziói  horizontális szövetségek  vertikális szövetségek  diagonális szövetségek

25 Az ISC fogalma  több szervezet (vállalat)  egymáshoz kapcsolódó, országhatárokon átívelő, értékteremtő tevékenységeinek és folyamatainak sorozata,  amely a fogyasztói igények kielégítésére alkalmas terméket, illetve szolgáltatást hoz létre.

26 Logisztika vagy ellátási lánc?  Szinonimaként használják: tévesen.  Az ellátási lánc magában foglalhat minden olyan szereplőt, amely hozzáadott értéket teremt, így az alapanyaggal és köztes alkatrésszel való ellátást, a késztermék összeszerelését, a termelést, a csomagolást, a szállítást, a raktározást és a logisztikát

27 Az ellátási lánc szemlélet  vezetési/vezetői filozófia A résztvevő vállalatoknak az a FELISMERÉSE ÉS KÖZÖS HITE, hogy az ellátási lánc tudatos kezelése stratégiai jelentőségű, mert a piaci pozíciójuk ennek révén javítható.

28 Az ellátási láncok szereplői  beszállítók  központi vállalat  egyetem, kutatóintézet  logisztikai szolgáltató  közvetlen vevő  végső felhasználó (fogyasztó)

29 Az ICSM fogalma  a nemzetközi ellátási láncban részt vevő szervezetek közötti kapcsolatok,  illetve a közöttük zajló folyamatok tudatos,  a résztvevők versenyképességének folyamatos javítását célzó  tervezési, szervezési és irányítási tevékenységek összessége.

30 Az ISCM 2 alapmodellje Vertikálisan integrált működési modell  elsősorban a gyártás, értékesítés, beszerzés, disztribúció, K+F – ellátása „házon belül” történik  a külsős cégek csak „periférikus” tevékenységeket (pl. bérszámfejtés, biztonsági szolgálat, étkeztetés stb.) látnak el  e szervezeti megoldás esetében a külsős kapcsolatok általában rövid távúak, az üzleti partnerek könnyen lecserélhetők.

31 Hálózati működési modell  számos alaptevékenységet a vállalaton kívüli, a vállalathoz különböző szerződések formájában, üzleti vagy stratégiai alapon kapcsolódó együttműködő partnerek látják el.  az ellátási láncban résztvevő felek kooperációja tartósabb, kölcsönös függőségük erősebb. Az ISCM 2 alapmodellje

32 Ellátási lánc stratégiák

33 Működési és külső környezeti kockázatok  működési kockázatok  megnőhet az átfutási idő  nehezebb előre jelezni a több országhoz köthető végső fogyasztók igényeinek (keresletének) alakulását  valuta-árfolyamok kockázata  környezeti kockázatok  terrortámadások, természeti katasztrófák veszélye  egyes országok logisztikai infrastruktúrájának (elsősorban autópályáinak és kikötőinek) túlterheltsége

34 A kiszervezés Outsourcing vagy insourcing? Elemzésének területei:  melyek a vállalat alapképességei (core competences)  benchmarking (versenytársak vizsgálata)  kapcsolati elemzés (kinek?)

35 A kiszervezés fogalma  Tevékenység átadása:  amelyet a cég korábban maga végzett  költségcsökkentés és hatékonyságnövelése céljából  mindkét fél profitál belőle (ha sikeres) Outsourcing (Outside Resource Using) vállalaton kívüli erőforrások

36 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "Nemzetközi menedzsment. Az együttműködések indokai  az egyre intenzívebben változó környezetben nem biztos, hogy a vállalkozás egyedül képes lesz a fennmaradásra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések