Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. A jogszabályi háttér: - az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) - a választási eljárásról szóló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. A jogszabályi háttér: - az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) - a választási eljárásról szóló."— Előadás másolata:

1

2 1. A jogszabályi háttér: - az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) - a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) - az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) - az országgyűlési képviselők választása kampány- költségeinek átláthatóvá tételéről szóló évi LXXXVII. törvény - A központi névjegyzék valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről szóló 17/2013 (VII. 17.) KIM rendelet

3 egyfordulós választás Országgyűlési képviselők száma: 199 országos listán: 93 fő egyéni választó-kerületben: 106 fő

4 Választójoggal az a nemzetiségi választópolgár rendelkezik az országgyűlési képviselő választáson aki(nek): - nagykorú, - belátási képessége nem korlátozott vagy kizárt, - nem tölti büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógy- kezelését, - a közügyektől nem eltiltott, - nem tölti szabadságvesztés-büntetését, - megjelölte nemzetiségét, - nyilatkozott, melyben megvallotta az adott nemzetiség- hez tartozását,

5 A választás feltételezett időpontja: április 6. Ez esetben: január 1-től március 23-ig (vasárnap) a választópolgár kérheti felvételét nemzetiségi választópolgárként a névjegyzékbe. Csak akkor szavazhat az országos önkormányzat listájára, ha a névjegyzékbe felvették április 3-ig a választási névjegyzékből való törlésre a választópolgár kérelmére kerülhet sor. A névjegyzékbe vételi kérelmet január 1-jétől: - személyesen vagy postai úton: a helyi választási irodánál, vagy a - a Nemzeti Választási Iroda honlapján keresztül, vagy az - ügyfélkapu használatával a honlapon keresztül a lehet benyújtani.www.magyarorszag.hu

6 A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára szavazhat (ennek hiányában egy pártlistára ). A nemzetiségi választópolgárnak tehát választania kell. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat által állított listára kíván szavazni, a pártok által állított listákra nem szavazhat. A választópolgárok egy szavazatot adnak le az egyéni választókerületi jelöltekre, egy szavazatot pedig a nemzetiségi listára (vagy országos pártlistára)

7 Egyéni választókerületi választás: (Vjt §-ai) Egyéni választókerületi jelölt az lehet aki, legalább ötszáz választópolgár ajánlását megszerezte. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (Egyéni választókerületben a nemzetiségi közösségek kedvezményt nem kapnak.)

8 A nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzat állítja. Listaállítás (ajánlások összegyűjtése): március 4-ig Közös (tehát két vagy több országos önkormányzat által állított) nemzetiségi lista állítására lehetőség nincs. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt. A nemzetiségi listán legalább három jelöltnek kell szerepelnie. A választópolgár a lakóhelye szerinti szavazókörben, illetve a külképviseleten szavaz. (Ve §, 259. §) Levélben szavazás nincs! Országos listás választás: (Vjt §)

9 Eredmény megállapítása: (A kedvezményes mandátum) A mandátumszerzésre jogosult párt listás szavazatainak számához hozzá kell adni az adott párt töredékszavazatait Töredékszavazat: a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám (a továbbiakban: pártlistára jutó szavazatok száma), A pártlistákra jutó szavazatok számát össze kell adni (összes pártlistás szavazat), Az összes pártlistás szavazatot és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat össze kell adni (összes országos listás szavazat), Az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel; az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kap egy kedvezményes mandátumot; Egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat; az országos listán megszerezhető mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.

10 TEHÁT: országos listákra leadott összes szavazat + a mandátumot nem szerzett egyéni jelöltre leadott szavazat + a mandátumot szerzett jelölt szavazatai – a második helyezett szavazatai + 1 / 93 _ 4 = kedvezményes kvóta Ezek a szavazatok a 2010-es választás alapadataival számolva, és figyelembe véve a győztest a második helyezett feletti szavazatszámmal kompenzáló megoldást, már közel 7-8 milliós szavazat nagyságrendet jelentenek. Ez tehát az a szavazat- mennyiség, amelynek kilencvenharmad részének egynegyed része az elérendő cél a nemzetiségi listák számára. Ez nagyságrendileg szavazat. EBBŐL KÖVETKEZIK: a német nemzetiségi névjegyzékbe min. ennyi választópolgárnak kell kérnie a felvételét

11 Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat által állított lista elérte a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott szavaztok legalább 5 %-át (2010-ben az 5 %-os küszöb eléréséhez szavazat volt szükséges) a kedvezményes kvóta felett akár további mandátumot, vagy mandátumokat is szerezhet a nemzetiségi lista, de ez csupán elvi lehetőség.

12 A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. Amennyiben az országos önkormányzat által állított lista elindult a választásokon, a nemzetiségi listára leadott szavazatok számától függetlenül – a lista mandátumszerzésének hiányában – a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt a törvény erejénél fogva nemzetiségi szószóló lesz.

13 Kampányfinanszírozás Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok együttesen nagyságrendileg ,- Ft állami támogatást kaphatnak a kampányra.

14 A támogatást a Nemzeti Választási Bizottság osztja el a listát állító nemzetiségi önkormányzatok között az alábbiak szerint: Elsődleges összegként a német választói névjegyzékben szereplő választópolgárok száma alapján jut támogatáshoz az országos önkormányzat. Másodlagos összegként valamennyi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat egyenlő arányban jut támogatáshoz. Amennyiben valamely országos nemzetiségi önkormányzat nem állít listát, a rá jutó részt egyenlő arányban elosztják a listát állító önkormányzatok között. (harmadlagos összeg)

15 Gyakorlati példán bemutatva a számítás: névjegyzékbe felvételt kérő választópolgárral számolva kvóta összege 1.990,- Ft/nemzetiségi választó. ( :3) x 2 : = Ha a német névjegyzékbe kérik a felvételüket, akkor a ránk jutó elsődleges összeg ,- Ft. Az MNOÖ-re jutó másodlagos összeg ,- Ft. A kampányra kapható összeg összesen: ,- Ft. Ez esetben, hogy a teljes összeg felhasználható legyen 22 jelöltnek kell a listán lennie.

16 A megválasztott nemzetiségi képviselő az Országgyűlésben A nemzetiségi képviselők a pártok képviseletében mandátumot szerzett képviselőkkel azonos jogállásúak, mentelmi jog illeti meg őket. - nem alakíthatnak képviselőcsoportot, - tagjai a nemzetiségeket képviselő bizottságnak, - az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni, - a Házbizottság döntése alapján interpellálhatnak, azonnali kérdést tehetnek fel, a nemzetiséget érintő kérdésekben felszólalhatnak, minden olyan jogosítvány megilleti őket mint bármely párt képviseletében mandátumot szerzett képviselőket.

17 Nemzetiségeket képviselő bizottság az Országgyűlésben A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségeket érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. A nemzetiségeket képviselő bizottság állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló).

18 A szószóló - a nemzetiségi listáról megválasztott országgyűlési képviselő hiányában a listán szereplő személyek közül egy fő az adott nemzetiség szószólója lesz, - az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti, - az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik, - A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, - kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyben (interpellációs joga nincs) - A szószólót mentelmi jog illeti meg.

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1. A jogszabályi háttér: - az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) - a választási eljárásról szóló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések