Miért jó az, ha tudjuk hogy mit tudunk? A hallgatók tudásszintjének mérése

Az előadások a következő témára: "Miért jó az, ha tudjuk hogy mit tudunk? A hallgatók tudásszintjének mérése"— Előadás másolata:

1 Miért jó az, ha tudjuk hogy mit tudunk? A hallgatók tudásszintjének mérése witkowski@insp.jussieu.fr witkowski@insp.jussieu.fr

2 Hétköznapi tapasztalatok Felejtés - emlékezés Viselkedési sablonok Érzelmek és gondolatok Álmok (a megálmodott eredmény, tudatalatti) Elszólás (  tudatalatti) Gondolkodás Szuperképességek (  tudattalan)

3 Érzelmek – érzelmi elme Külső hatás: jön felém egy bika Érzelem – memória (amygdala) Félelem, pánik Érzelmi emlék Hasonló külső hatás a racionális mérlegelés előtt előhívja az érzelmi memóriában tárolt érzelmet. Később lehetőség van a gondolkodással való „egyeztetésre”. Asszociációs jellegű, gyors, kategórikus, születéskor készen van. (csecsemők!)

4 Amygdala: az érzelemmemória helye Hippocampus: A tények és ismeretek tárhelye (hosszú távú memória)

5 A gondolkodó elme A működés alapja a sémák létrehozása 12 U=12 V A sok elem összekapcsolásával létrejön egy séma, amit önálló névvel elteszek a ténymemóriába: „Áramkör”

6 Hogyan gondolkodunk? Az érzékszervek által közvetített tényeket összevetjük a meglévő sémákkal, és annak megfelelően döntünk. (Kutya-e vagy nem, ami közeledik? Youtube- pók kutya) Szükség esetén a sémák módosulhatnak  ez hosszabb időt igényelhet, és erőfeszítés szükséges hozzá A sémák prediktíven is működnek: az látjuk, amit képesek vagyunk beemelni a sémák közé Agykéreg, prefrontális lebeny A már használt sémák döntően befolyásolják a megismerési folyamatot.

7 Cognitive Load Theory Érzékszervi memória Munkamemó ria: max 8 független elem, aminek éppen tudatában vagyok Hosszútávú memória: tudatalatti, éppen most nem vagyok tudatában, de előhívható: A Sémák helye Tudattalan: „rendes” tudatállapotban nem hozzáférhető Nem figyeltem rá, automatikus felvétel