Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Göncziné Kapros Katalin Eszterházy Károly Főiskola

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Göncziné Kapros Katalin Eszterházy Károly Főiskola"— Előadás másolata:

1 Göncziné Kapros Katalin Eszterházy Károly Főiskola

2  Szintjei 1 :  1. A tanult ismeretek, eljárások emlékezetből történő előhívása, melyek segítségével meg lehet oldani az adott problémát.  2. Az algoritmusok alkotása, lépések felismerése, szabályok, általánosítások kialakítása, melyek induktív gondolkodási módot igényelnek. Valamint a szabályok megfigyelése, a probléma megoldása során többszöri észlelése, majd annak konkrét lépéssorozatban történő rögzítése.  3. Analogikus gondolkodás: tudatos törekvés történik az algoritmusok kiválasztására.  4. Kreativitás: A kiválasztott algoritmus rugalmas átalakítása, az adott problémára történő átírása, új eljárás alkotása az alap algoritmusból.  Legfontosabb céljai:  Tudatos, tervező magatartás kialakítása  Önkontroll kialakítása  Értékelés – tudatosítás Nem a merev sémához való ragaszkodás, hanem az adott problémának megfelelő eljárás megtalálása, az algoritmus módosítása, átalakítása az adott helyzetnek megfelelően. 1. Szántó Sándor (2002): Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése általános iskolában Új pedagógiai szemle, 2002/5:

3 Pisa OECD-országok átlagaMagyar átlageredmények matematika498 pont491 pont ( helyezés- tartomány) természettudomány500 pont504 pont ( helyezés- tartomány) Pisa OECD-országok átlagaMagyar átlageredmények matematika496 pont490 pont ( helyezés- tartomány) természettudomány501 pont503 pont ( helyezés- tartomány) 2. PISA 2006 Összefoglaló jelentés A ma oktatása és a jövő társadalma (Oktatási Hivatal, Budapest) 3. PISA 2009 tájékoztató Jellemzők és eredmények 1-4.

4  Gyermekkori fejlesztés  Közép és felsőoktatásban történő fejlesztés  Gondolkodás mód  Tanítási folyamat átalakítása (Probléma-alapú tanítás  PBL)  Új eszközök, szoftverek kifejlesztése

5  Két utat járhatunk be 4 :  Általános törekvések a sémaalkotásra. Minden egyes feladat megoldásakor ösztönözzük, hogy a tanuló törekedjen az "egyszer használt" algoritmus felismerésére, rögzítésére és ezt tudatosítjuk. Több azonos vagy hasonló feladat megoldása juttat el az általánosításig.  Kiépíteni azokat az általános algoritmusokat, amelyekre az általános iskola egy-egy tantárgyának tananyaga épül. "Egységet" alakítson ki a gyerekben a tanult ismeretek, eljárások között. 4. Szántó Sándor (2002): Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése általános iskolában Új pedagógiai szemle, 2002/5:

6  Gondolkodás mód  A gondolkodás rugalmasságát fejlesztő módszer  Problémamegoldás fázisai: 1. ténymegállapítás, 2. a probléma módosítása, változtatása, variálása, 3. a megoldási javaslat megalkotása  A gondolatmenetek flexibilitása biztosítható a különböző gondolatmenetek („megoldási utak”, a problémaszituáció és megoldás között) variálásával és a problémák átstrukturálásával.  Feladatrendszerek alkalmazása A hagyományos iskolai oktatás („letisztult feladatok”)  Feladatrendszeres oktatás  Legfőbb szempontjai: a rendszeresség, az elvi megalapozás, az átfogó jelleg érvényesülése, valamint hogy az ismeretelsajátítás önálló tevékenység alapján legyen elérhető Tanulók tevékenységei a feladatrendszerek megoldása során: megfigyelés, információgyűjtés, adatfeldolgozás, a probléma megvitatása, leírása, a kísérletek elvégzése, problémamegoldás, értékelés

7  Tanítási folyamat átalakítása (Probléma-alapú tanítás Problem Based Learning – PBL)  tanulóközpontú tanítási módszer, az oktatás gyakorlati megközelítését helyezi előtérbe. A PBL definíciói:  A PBL olyan oktatási módszer, amely az életszerű problémák (gyakorlathoz közeli) csoportban történő megoldása során felkelti a tanulók érdeklődését, valamint fejleszti a kritikus és elemző gondolkodását, és rávezeti az aktuális tanulási források felkutatására, megtanulására.  A PBL egy stratégia, amely az aktív tanulást segíti elő.  A PBL olyan tanulási környezet, amelynek fókuszában egy több oldalról is megközelíthető, előre meghatározott „séma megoldás” nélküli probléma áll, melynek megoldásához szükséges az információ felkutatása, tanulmányozása, elemzése. A kutatási folyamat ösztönző hatása az eredményesség kulcsa.

8  Új eszközök, szoftverek kifejlesztése  Tanítási módszer alapja: Probléma-alapú tanítási módszer, kiegészítve a gondolkodás rugalmasságát fejlesztő módszer alapszemléletével.  Cél: a tanulókban tudatosítani, hogy minden probléma megoldásához egy algoritmus vezet, amelyet követve, a munkáját siker övezi. Valamint a számítógép nyújtotta előnyök felhasználása az oktatás folyamatában.  A probléma megoldásának algoritmusa („megoldásszál”):  1. A probléma felvetése és értelmezése  2. Megoldási algoritmus meghatározása, információkeresés, értékelés, felhasználás  3. A probléma megoldása, helyességének ellenőrzése  4. A megoldás előadása

9


Letölteni ppt "Göncziné Kapros Katalin Eszterházy Károly Főiskola"

Hasonló előadás


Google Hirdetések