Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetgazdálkodás 1.. A környezetvédelem keretében mit védünk és mitől? A környezet védendő elemei: –a föld –a víz –a levegő –az élővilág –a táj és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetgazdálkodás 1.. A környezetvédelem keretében mit védünk és mitől? A környezet védendő elemei: –a föld –a víz –a levegő –az élővilág –a táj és."— Előadás másolata:

1 Környezetgazdálkodás 1.

2 A környezetvédelem keretében mit védünk és mitől? A környezet védendő elemei: –a föld –a víz –a levegő –az élővilág –a táj és a települési környezet. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

3 A környezetvédelem tárgya (amit védeni kell) a föld: az alapkőzet, az ásványvagyon, a barlangok, a domborzat és a talaj a víz: a tengerek, a felszín alatti vizek, a felszíni vizek, a légkör vizei a levegő: a légkör és a világűr az élővilág: a növényvilág, az állatvilág a táj: a természetes táj, átalakított táj, mesterséges táj, termőtáj, terméketlen táj stb. a települési környezet: bányatelepek, ipartelepek, közlekedési útvonalak, lakóterületek, szórványtelepülések

4 Föld: alapkőzet, ásványvagyon, barlangok, domborzat, talaj Föld, földkéreg alatt bolygónk legkülső, szilárd halmazállapotú kőzetövét értjük. Környezetvédelmi szempontból ennek csak a felső km vastagságú rétegét vesszük figyelembe, amelyet az ember szennyezhet. ≠ talajvédelemmel annál több (→← hazai földvédelmi jogszabályok)

5 Alapkőzet A szilárd földkéregnek a legfelső ezer méter vastagságú része, amely felett a szárazulatok 2/3-án talajréteg alakult ki. Veszélyezteti: Bányászat Építési tev. (út-, vasútépítés, alagútfúrás) Robbantások Hulladékkal befedés Szennyvizekkel elárasztás Közlekedés (pl.: sivatagi autóverseny) Katonai műveletek

6 Ásványvagyon – ásványvagyon védelme A földkéregben az ember számára gazdaságilag használható mennyiségben és minőségben feldúsult kőzettömeget nevezzük. A földtan és a bányászat feladata az ásványvagyon gazdálkodás Mo-on jelenleg közel 3000 (nagyrészt építőanyag) külszíni bánya van Veszélyezteti: Bányászati tevékenység, a rablógazdálkodás Felszíni bányaművelés – tájrombolás, élőhely megszűnés Bányavíz kitermelés – felszín alatti vízkészletekbe beavatkozás Bányászat szakszerű felhagyása, rekultiváció – környezetvédelem feladata

7 Barlangok Barlangnak a földkéregben kialakult, egy bizonyos méreten felüli természetes üreget tekintjük. Mo-on 1961 óta minden barlang védett – természetvédelem feladata 3700 barlang* Ebből 132 fokozottan védett* Kutatásuk is csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges * Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. In KSH (2005) Veszélyeztető tényezők Bányászat Építéssel járó földmunkák Robbantások Felszín beépítése Szennyvizek Idegenforgalom (évi 300ezer látogató) Csíraölő fényforrások Vízsugaras vájás

8 Domborzat A földfelszín függőleges tagozódását, a térszíni formák összességét értjük alatta. Alapformái: –Óceáni medencék –Szárazföldek Hegység Lépcső Völgy Medence Síkság Part… Veszélyezteti: Bányászat Építés Földművelés Vízgazdálkodás Katonai tevékenységek

9 Talaj (termőtalaj, termőföld, pedoszféra) A szárazulatok mindegy 2/3-át (néhány centimétertől néhány méter vastagságig) borító, ásványokat, növényi, valamint állati eredetű szerves anyagokat, vizet, levegőt tartalmazó konglomerátum, amely a növények és állatok - különösen az alacsonyabb rendű állatfajok - életfeltételeit biztosítja. A talaj jelentősége: hazánk egyik legjelentősebb természeti erőforrása (mező- és erdőgazdálkodás) a vizek mellett a növények termőhelye kizárólag a talaj megújulása nem egyértelmű

10

11 Talaj Magyarországon: 58% szántó, kert, szőlő, gyümölcsös 12% gyep 20% erdő 2-4% talajjal borított parkok, temetők, sportpályák, vízvédelmi töltések 5% épületek, utak, vasút 1-2% állandó vízborítású, vagy sziklakopár VESZÉLYEZTETI: bányászat építés hulladéktárolás szennyezés földművelés állattenyésztés… Talajt érő hatások 1. A terület fogyása ( művelési ágak közötti átrendeződés) 2. A talaj vastagságának csökkenése 3. A talaj szerkezetének minőségének leromlása biológiai degradáció kiszáradt talajok elvizenyősödés (elmocsarasodás) a víz és levegő közvetítésével érkező vagy közvetlen talajt érő TALAJSZENNYEZÉS A víz és levegővédelmet külön fejezetben részletesen tárgyaljuk

12 Az élővilág: a növényvilág, az állatvilág BIOSZFÉRA alatt a még nem minden esetben azonosított, szabad szemmel nem látható élő szervezeteket, a növényeket és az állatokat értjük. Az élővilág a földtörténet során állandó változásnak volt kitéve, a tudomány sok kipusztult fajt ismer és folyamatosan újakat fedeznek fel. Fajok kihalása napjainkban: Üteme gyorsabb, mint a perm kor idején Az 1700-as évekig átlagosan 50 évente halt ki egy faj, napjainkban 3 évente 2 emlős és madár faj pusztul ki. Kipusztult madarak között találjuk: Dodó (1800) Óriás alka (1844) Észak-amerikai vándorgalamb (1914)

13 Az élővilág: a növényvilág, az állatvilág VÖRÖS KÖNYV A ma még élő, de kipusztulástól fenyegetett élőlények listája, a veszélyeztetettségükre hívja fel a figyelmet Magyarországon 1000 körüli a veszélyeztetett fajok száma. A hazai fajok kb. 2,5%-a (viszonylag kedvező) Fajok kihalásának okozója AZ EMBER Élőhelymegszűnés Környezetszennyezés Vadászat Halászat Kereskedelem Gyűjtés Betelepítés, fajok közötti versengés Betegségek Emberi zavarás

14 Táj - tájvédelem A TÁJ alapvetően természetföldrajzi fogalom, amelynek alakításában, egyben védelmében a legnagyobb szerepet a földhasználat (emberi tevékenységek gyűjtőneve) tölt be. A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek kölcsönhatásban találhatók (Rakonczay, 2004). Földünk felszínének 30%-át tekintjük tájnak (29%-nyi szárazföldhöz egy keskeny vízparti sáv mindenhol hozzátartozik) A földi szárazföld területének 8- 10%-a van tájvédelem alá helyezve. Szárazföld 1/3-a terméketlen táj 2/3-a termőtáj – emberi tevékenység megmutatkozik

15 A táj: a természetes táj, átalakított táj, mesterséges táj, termőtáj, terméketlen táj stb. TERMÉSZETES TÁJ a sarkvidéki táj a tundra táj a magashegységi táj a sivatagok az érintetlen erdők és füves tájak Hazánkban a természetszerű tájak 80%- ban a nemzeti parkok, valamint a tájvédelmi körzetek keretein belül 900ezer hektár (10%) kiterjedésben természetvédelem alatt állnak. Ezeken a környezet- és természetvédelemre vonatkozó jogszabályok garantálják a tájat veszélyeztető tájromboló emberi tevékenységek korlátozását. ÁTALAKÍTOTT TÁJ Agrártáj, mezőgazdasági táj –Nem a síkság, vagy a domb változik, hanem a látvány, az arculat –1-2%-a környezetvédelmi, esztétikai szempontból kritikus állapotú MESTERSÉGES, ÉPÍTETT TÁJ Az ország 1/10-e 1. urbánus, városi táj 2. vidéki, rurális táj 3. üdülőtáj VESZÉLYEZTETŐIK: Egyedi tájértékek pusztulása Átalakítása Beépítése Elcsúfítása Elkerítése

16 A települési környezet: bányatelepek, ipartelepek, közlekedési útvonalak, lakóterületek, szórványtelepülések Magyarország területének 10%-a művi környezet Az épített települési környezet természetvédelemhez legközelebb álló részterülete a MŰEMLÉKVÉDELEM. Beavatkozások: Domborzat megváltoztatása A talaj, a vizek, a növényzet eltávolítása Beépítés Leburkolás Idegen anyaggal befedés Elárasztás

17 A települési környezet: bányatelepek, ipartelepek, közlekedési útvonalak, lakóterületek, szórványtelepülések BÁNYATELEPEK IPARTELEPEK KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK LAKÓTERÜLETEK Az ország területének 6%-án a lakóterületek védelme a környezetvédelem feladata Az általuk kibocsátott ártalmak elleni védekezés SZÓRVÁNYTELEPÜLÉSEK Tanyák, majorok Számuk több, mint 100ezer 1%-a az ország területének Elhelyezkedésük szétszórt, pontszerű Ellenük való védekezés nagyon nehéz, szinte csak egyedileg lehetséges - költséges

18 Felhasznált források Szakirodalom: Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Berger, L. Peter (1992): Sociology: A Disinvitation? SOCIETY, November/December, pp: Botkin, J., Ekmandjra, M., Malitza, M. (1978): No limits to Learning. Oxford, Pergamon, Press. In: Fodor I Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Bourdieu, Pierre (1984): Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste Cambridge Harvard U.P. p: 11-96; Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Hartai É. (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó – Well-Press Kiadó. Havasi A. (1990): Környezet- és természetvédelem I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. Jeter, Jon (2002): The Dumping Ground As Zambia Courts Western Markets, Used Goods Arrive at a Heavy Price Washington Post Foreign Service, Monday, April 22, 2002; Page A01. Kerényi A. (2003): Környezettan. Természet és társadalom – globális nézőpontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p: 113. Kovács, E., Lőke, Zs., Bokor, I. (2007): Trade of Second-hand Products, as a Means of Social Emergence in the European Union and Hungary. Acta Universitatis Bohemiae Meridionales. The Scientific Journal for Economics, Management and Trade. Jahrgang X., Nummer 1, České Budějovice: University of South Bohemia, Faculty of Economics. ISSN pp: Kovács M. szerk. (1975): A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Madas A. (1990): Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Ökológia. I. évf. 1. szám. Mészáros E. (2001): A Föld rövid története. Vince Kiadó, Budapest. Our Common Future (1987): World Commission on Environment and Development. Oxford, Oxford University Press. Rakonczay Z. szerk. (1989): Vörös Könyv – Akadémiai Kiadó, Budapest. Rakonczay Z. (2004): Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. p: 20. Takács S. (1994): A környezet és az ember. Veszprémi Egyetem Nyomdája, Veszprém. Veblen, Thorstein (1975): A dologtalan osztály elmélete Budapest. KJK. Egyéb források: évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól


Letölteni ppt "Környezetgazdálkodás 1.. A környezetvédelem keretében mit védünk és mitől? A környezet védendő elemei: –a föld –a víz –a levegő –az élővilág –a táj és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések