Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetgazdálkodás 1.. A környezetvédelem keretében mit védünk és mitől?  A környezet védendő elemei:  a föld  a víz  a levegő  az élővilág  a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetgazdálkodás 1.. A környezetvédelem keretében mit védünk és mitől?  A környezet védendő elemei:  a föld  a víz  a levegő  az élővilág  a."— Előadás másolata:

1 Környezetgazdálkodás 1.

2 A környezetvédelem keretében mit védünk és mitől?  A környezet védendő elemei:  a föld  a víz  a levegő  az élővilág  a táj és a települési környezet. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

3 A környezetvédelem tárgya (amit védeni kell)  a föld: az alapkőzet, az ásványvagyon, a barlangok, a domborzat és a talaj  a víz: a tengerek, a felszín alatti vizek, a felszíni vizek, a légkör vizei  a levegő: a légkör és a világűr  az élővilág: a növényvilág, az állatvilág  a táj: a természetes táj, átalakított táj, mesterséges táj, termőtáj, terméketlen táj stb.  a települési környezet: bányatelepek, ipartelepek, közlekedési útvonalak, lakóterületek, szórványtelepülések

4 Föld: alapkőzet, ásványvagyon, barlangok, domborzat, talaj  Föld, földkéreg alatt bolygónk legkülső, szilárd halmazállapotú kőzetövét értjük. Környezetvédelmi szempontból ennek csak a felső km vastagságú rétegét vesszük figyelembe, amelyet az ember szennyezhet.  ≠ talajvédelemmel annál több ( →← hazai földvédelmi jogszabályok)

5 Alapkőzet  A szilárd földkéregnek a legfelső ezer méter vastagságú része, amely felett a szárazulatok 2/3-án talajréteg alakult ki. Veszélyezteti:  Bányászat  Építési tev. (út-, vasútépítés, alagútfúrás)  Robbantások  Hulladékkal befedés  Szennyvizekkel elárasztás  Közlekedés (pl.: sivatagi autóverseny)  Katonai műveletek

6 Ásványvagyon – ásványvagyon védelme  A földkéregben az ember számára gazdaságilag használható mennyiségben és minőségben feldúsult kőzettömeget nevezzük.  A földtan és a bányászat feladata az ásványvagyon gazdálkodás  Mo-on jelenleg közel 3000 (nagyrészt építőanyag) külszíni bánya van Veszélyezteti:  Bányászati tevékenység, a rablógazdálkodás  Felszíni bányaművelés – tájrombolás, élőhely megszűnés  Bányavíz kitermelés – felszín alatti vízkészletekbe beavatkozás  Bányászat szakszerű felhagyása, rekultiváció – környezetvédelem feladata

7 Barlangok  Barlangnak a földkéregben kialakult, egy bizonyos méreten felüli természetes üreget tekintjük.  Mo-on 1961 óta minden barlang védett – természetvédelem feladata  3700 barlang*  Ebből 132 fokozottan védett* Kutatásuk is csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges * Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. In KSH (2005) Veszélyeztető tényezők  Bányászat  Építéssel járó földmunkák  Robbantások  Felszín beépítése  Szennyvizek  Idegenforgalom (évi 300ezer látogató) Csíraölő fényforrások Vízsugaras vájás

8 Domborzat  A földfelszín függőleges tagozódását, a térszíni formák összességét értjük alatta.  Alapformái:  Óceáni medencék  Szárazföldek  Hegység  Lépcső  Völgy  Medence  Síkság  Part… Veszélyezteti:  Bányászat  Építés  Földművelés  Vízgazdálkodás  Katonai tevékenységek

9 Talaj (termőtalaj, termőföld, pedoszféra)  A szárazulatok mindegy 2/3-át (néhány centimétertől néhány méter vastagságig) borító, ásványokat, növényi, valamint állati eredetű szerves anyagokat, vizet, levegőt tartalmazó konglomerátum, amely a növények és állatok - különösen az alacsonyabb rendű állatfajok - életfeltételeit biztosítja. A talaj jelentősége:  hazánk egyik legjelentősebb természeti erőforrása (mező- és erdőgazdálkodás)  a vizek mellett a növények termőhelye kizárólag a talaj  megújulása nem egyértelmű

10

11 Talaj Magyarországon:  58% szántó, kert, szőlő, gyümölcsös  12% gyep  20% erdő  2-4% talajjal borított parkok, temetők, sportpályák, vízvédelmi töltések  5% épületek, utak, vasút  1-2% állandó vízborítású, vagy sziklakopár  VESZÉLYEZTETI:  bányászat  építés  hulladéktárolás  szennyezés  földművelés  állattenyésztés… Talajt érő hatások 1. A terület fogyása ( művelési ágak közötti átrendeződés) 2. A talaj vastagságának csökkenése 3. A talaj szerkezetének minőségének leromlása  biológiai degradáció  kiszáradt talajok  elvizenyősödés (elmocsarasodás)  a víz és levegő közvetítésével érkező vagy közvetlen talajt érő TALAJSZENNYEZÉS A víz és levegővédelmet külön fejezetben részletesen tárgyaljuk

12 Az élővilág: a növényvilág, az állatvilág  BIOSZFÉRA alatt a még nem minden esetben azonosított, szabad szemmel nem látható élő szervezeteket, a növényeket és az állatokat értjük. Az élővilág  a földtörténet során állandó változásnak volt kitéve,  a tudomány sok kipusztult fajt ismer és  folyamatosan újakat fedeznek fel. Fajok kihalása napjainkban:  Üteme gyorsabb, mint a perm kor idején  Az 1700-as évekig átlagosan 50 évente halt ki egy faj, napjainkban 3 évente 2 emlős és madár faj pusztul ki. Kipusztult madarak között találjuk:  Dodó (1800)  Óriás alka (1844)  Észak-amerikai vándorgalamb (1914)

13 Az élővilág: a növényvilág, az állatvilág VÖRÖS KÖNYV A ma még élő, de kipusztulástól fenyegetett élőlények listája, a veszélyeztetettségükre hívja fel a figyelmet Magyarországon  1000 körüli a veszélyeztetett fajok száma.  A hazai fajok kb. 2,5%-a (viszonylag kedvező) Fajok kihalásának okozója AZ EMBER  Élőhelymegszűnés  Környezetszennyezés  Vadászat  Halászat  Kereskedelem  Gyűjtés  Betelepítés, fajok közötti versengés  Betegségek  Emberi zavarás

14 Táj - tájvédelem  A TÁJ alapvetően természetföldrajzi fogalom, amelynek alakításában, egyben védelmében a legnagyobb szerepet a földhasználat (emberi tevékenységek gyűjtőneve) tölt be. A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek kölcsönhatásban találhatók (Rakonczay, 2004).  Földünk felszínének 30%-át tekintjük tájnak (29%-nyi szárazföldhöz egy keskeny vízparti sáv mindenhol hozzátartozik)  A földi szárazföld területének 8- 10%-a van tájvédelem alá helyezve.  Szárazföld 1/3-a terméketlen táj  2/3-a termőtáj – emberi tevékenység megmutatkozik

15 A táj: a természetes táj, átalakított táj, mesterséges táj, termőtáj, terméketlen táj stb. TERMÉSZETES TÁJ  a sarkvidéki táj  a tundra táj  a magashegységi táj  a sivatagok  az érintetlen erdők és füves tájak Hazánkban a természetszerű tájak 80%- ban a nemzeti parkok, valamint a tájvédelmi körzetek keretein belül 900ezer hektár (10%) kiterjedésben természetvédelem alatt állnak. Ezeken a környezet- és természetvédelemre vonatkozó jogszabályok garantálják a tájat veszélyeztető tájromboló emberi tevékenységek korlátozását. ÁTALAKÍTOTT TÁJ  Agrártáj, mezőgazdasági táj  Nem a síkság, vagy a domb változik, hanem a látvány, az arculat  1-2%-a környezetvédelmi, esztétikai szempontból kritikus állapotú MESTERSÉGES, ÉPÍTETT TÁJ Az ország 1/10-e 1. urbánus, városi táj 2. vidéki, rurális táj 3. üdülőtáj VESZÉLYEZTETŐIK:  Egyedi tájértékek pusztulása  Átalakítása  Beépítése  Elcsúfítása  Elkerítése

16 A települési környezet: bányatelepek, ipartelepek, közlekedési útvonalak, lakóterületek, szórványtelepülések  Magyarország területének 10%-a művi környezet  Az épített települési környezet természetvédelemhez legközelebb álló részterülete a MŰEMLÉKVÉDELEM. Beavatkozások:  Domborzat megváltoztatása  A talaj, a vizek, a növényzet eltávolítása  Beépítés  Leburkolás  Idegen anyaggal befedés  Elárasztás

17 A települési környezet: bányatelepek, ipartelepek, közlekedési útvonalak, lakóterületek, szórványtelepülések BÁNYATELEPEKIPARTELEPEK KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK LAKÓTERÜLETEK  Az ország területének 6%-án a lakóterületek védelme a környezetvédelem feladata  Az általuk kibocsátott ártalmak elleni védekezés SZÓRVÁNYTELEPÜLÉSEK  Tanyák, majorok  Számuk több, mint 100ezer  1%-a az ország területének  Elhelyezkedésük szétszórt, pontszerű  Ellenük való védekezés nagyon nehéz, szinte csak egyedileg lehetséges - költséges

18 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA  Az évi LIII. tv  Az ember mely tevékenységeitől védjük a környezetünket  a földet  a vizeket  a levegőt  az élővilágot  a tájat  a települési környezetet.

19 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI  Mit értünk földvédelem alatt? Ismertesse a földet veszélyeztető tevékenységeket!  Mit értünk az élővilág-védelme alatt? Ismertesse a veszélyeztető tevékenységeket!  Mit értünk tájvédelem alatt? Ismertesse a tájat veszélyeztető tevékenységeket!  Mit értünk települési környezet-védelme alatt? Ismertesse a települési környezet típusokat, a környezetvédelmi teendőkkel!

20 Felhasznált források  Szakirodalom:  Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest.  Berger, L. Peter (1992): Sociology: A Disinvitation? SOCIETY, November/December, pp:  Botkin, J., Ekmandjra, M., Malitza, M. (1978): No limits to Learning. Oxford, Pergamon, Press. In: Fodor I Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.  Bourdieu, Pierre (1984): Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste Cambridge Harvard U.P. p: 11-96;  Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.  Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.  Hartai É. (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó – Well-Press Kiadó.  Havasi A. (1990): Környezet- és természetvédelem I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest.  Jeter, Jon (2002): The Dumping Ground As Zambia Courts Western Markets, Used Goods Arrive at a Heavy Price Washington Post Foreign Service, Monday, April 22, 2002; Page A01.  Kerényi A. (2003): Környezettan. Természet és társadalom – globális nézőpontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p: 113.  Kovács, E., Lőke, Zs., Bokor, I. (2007): Trade of Second-hand Products, as a Means of Social Emergence in the European Union and Hungary. Acta Universitatis Bohemiae Meridionales. The Scientific Journal for Economics, Management and Trade. Jahrgang X., Nummer 1, České Budějovice: University of South Bohemia, Faculty of Economics. ISSN pp:  Kovács M. szerk. (1975): A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.  Madas A. (1990): Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Ökológia. I. évf. 1. szám.  Mészáros E. (2001): A Föld rövid története. Vince Kiadó, Budapest.  Our Common Future (1987): World Commission on Environment and Development. Oxford, Oxford University Press.  Rakonczay Z. szerk. (1989): Vörös Könyv – Akadémiai Kiadó, Budapest.  Rakonczay Z. (2004): Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. p: 20.  Takács S. (1994): A környezet és az ember. Veszprémi Egyetem Nyomdája, Veszprém.  Veblen, Thorstein (1975): A dologtalan osztály elmélete Budapest. KJK.  Egyéb források:  évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Környezetgazdálkodás 1.. A környezetvédelem keretében mit védünk és mitől?  A környezet védendő elemei:  a föld  a víz  a levegő  az élővilág  a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések