Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Változások az Óvodai nevelés országos alapprogramjában: kihívások, feladatok Pécs-Kecskemét-Budapest, 2010 MOZGÁS avagy tennivalók az óvodai testnevelés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Változások az Óvodai nevelés országos alapprogramjában: kihívások, feladatok Pécs-Kecskemét-Budapest, 2010 MOZGÁS avagy tennivalók az óvodai testnevelés."— Előadás másolata:

1 Változások az Óvodai nevelés országos alapprogramjában: kihívások, feladatok Pécs-Kecskemét-Budapest, 2010 MOZGÁS avagy tennivalók az óvodai testnevelés témakörében Csányi Tamás – Gergely Ildikó ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

2 A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró- képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét.

3 Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó-képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

4 Általános áttekintés Kulcskifejezések a gyakorlat számára: 1. MINDEN NAP 2. SPONTÁN VAGY (tervezett?) SZERVEZETT FORMÁBAN 3. TEREMBEN VAGY SZABAD LEVEGŐN 4. Egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve 5. MINDEN GYERMEK SZÁMÁRA +1. JÁTÉK, JÁTÉK és JÁTÉK….. és JÁTÉKOS gyakorlatok

5 MINDEN NAP Mi a valóság? Óvodai körkép (Gergely, I., 2010)  Kérdőíves hallgatói felmérés  óvodai gyakorlatokon történt egyéni jegyzőkönyv  5 éves adathalmaz,  805!! Óvoda – reprezentatív mintaként is megállja a helyét 4 mi lehet ez a szám? Kétheti irányított mozgásfoglalkozások száma átlagosan !!= heti 2 db. Nem volt „nagy”? VAGY NEM volt foglalkozás?!!

6 MINDEN NAP de milyet? A gyakorlatban röghöz kötött mindennapos 15 perces foglalkozásnak ELÉGTELEN az ÉLETTANI ÉS PSZICHÉS hatása – a bemelegedéshez sem elég. A heti 1 „nagy testnevelés” torna?  (35-37/év) ugyancsak elégtelen ingergyakoriság a gyermek számára. Ráadásul könnyedén elmaradhat. CÉL ÉS KÖVETELMÉNY: NETTÓ (25) perc NAPONTA = 6-7% a napi programból Mi az egy csoport életében? És mi az a gyermeknek? MIKOR?: óra között, az udvari szabad játék záróakkordjaként (Miért 8:30 tól van? NEM kell öltöztetni, mert a szülő öltöztet) Az átöltözés fölösleges időtöltés, elég CSAK a pólócsere foglalkozás után – ezért célszerű az udvari játék vége felé.

7 a. Végig játékokból, illetve játékos feladatokból álltak. b. Játék volt az elején és a végén, közben gimnasztika, majd iskolás jellegű gyakorlás. c. Rendgyakorlatokkal indult a foglalkozás, jelre különböző feladatokat végeztek, gimnasztikáztak, a főrésznyi anyagot iskolás módon végezték, és a végén játszottak. d. Egyéb: ??

8 MINDEN NAP de MIT? MINDEN NAP de MIÉRT? MINDEN NAP de HOGYAN? NÖVELNI KELL A JÁTÉKIDŐ mennyiségét a foglalkozáson belül és összességében. Általában túl sok a „feladatos” foglalkozás – Egyes szakkönyvek sugallata ez : alig van alternatív lehetőség leírva, pedig SZINTE MINDEN INTEGRÁLHATÓ JÁTÉKBA!! „Engem kirúgnak ha csak játszunk”!! Minimum fele-fele, de ha az egész tervezett és célzott játék, MEGFELELŐ HATÁST JELENT a foglalkozás mindhárom részében. Miért? a játék FEJLESZTŐ HATÁSA!!! A DÖNTÉS lehetősége a játékban rejlik sok-sok stb. Hogyan? Tervezni kell a játékok sorrendiségét. De mi is a mozgásos játék a gyermek számára? SZEMLÉLET!!! DOLGOZUNK????

9 A játék fejleszti A kondicionális képességeket (egészséget) KOGNITÍV – értelmi EMOCIONÁLIS – érzelmi SzOCIÁLIS -társas a koordinációs képességeket (tanulási képességeket)

10 Spontán vagy szervezett (tervezett?) formában Mindkettőt IRÁNYÍTOTTAN!! Az önálló szabad játék CSAK az IRÁNYÍTOTT pedagógiai tevékenységgel KIEGÉSZÍTVE (mozgásfoglalkozás) éri el a szükséges hatást. – a szabad játékidőben, önállóan végzett mozgásos tevékenység az életkor növekedésével egyre kontraproduktívabb („Nem játszunk veled mert ügyetlen vagy! Vagy ki sem mondja”). VAGYIS A SZIMPLA SZABAD játék NEM helyettesítheti az irányított mozgásfoglalkozást. KI KELLENE HASZNÁLNI a természeti vagy épített környezettel adódó lehetőségeket – (erdő, mező,homokos vagy kavicsos vízpart, közpark, havas lejtő, lépcső stb). Spontán szervezett IRÁNYÍTOTT játékokkal, játékos gyakorlatokkal.

11 Teremben vagy szabad levegőn Lehetőleg az udvaron, parkban a szabad levegőn minél többször, mert: Kicsi a terem (már ha van) Nagyobb a mozgástér (körbe- körbe futás) Bármikor használható!- szemben a teremmel. (Spontaneitás) Hőmérséklet, szél, napfény, levegő, mint jótékony hatású külső terhelés (Svédo.- télen-nyáron a levegőn alszanak) a.Szabad levegőn b.Teremben c.Itt is ott is

12 Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - MINDENKINEK A gyakoriság (mindennap) nem differenciálási tényező!! A terhelés és a pihenés aránya foglalkozáson belül a KULCS. Szinte mindenki ALUL terhel – PEDAGÓGIAI DEFICIT. A fejlődéshez fáradás vezet, a fáradáshoz terhelés vezet. SZERVEZÉS – Foglalkoztatási formák A játékban a gyermek később észleli a fáradást – a MOTIVÁCIÓS bázis sokszoros –FITTSÉGI komponens Akár csoportok közötti együttműködés is lehetséges (tudásszintek szerinti DIFF) – UDVAR

13 Összefoglalás A program gyakorlati üzenete: Minden nap; Minden gyermek számára; Lehetőleg szabad levegőn; Differenciáltan; Spontán vagy szervezetten, DE IRÁNYÍTOTTAN (25) perc irányított testnevelés foglalkozás, játékos mozgásfejlesztés; ahol a játéknak kitüntetett szerepe van, és amit kiegészítenek a „feladatos” foglalkozások. KOMPLEXITÁS, vagyis nem a gyermek van a mozgásért, hanem a mozgás van a gyermekért. Elhagyása, bagatellizálása, negatívan hat az  egészségre  a gyermek általános tanulási képességeire,  az egész gyermeki személyiségre

14 Köszönöm a figyelmet!

15

16


Letölteni ppt "Változások az Óvodai nevelés országos alapprogramjában: kihívások, feladatok Pécs-Kecskemét-Budapest, 2010 MOZGÁS avagy tennivalók az óvodai testnevelés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések