Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok Nagy vegetációs víztartalom (70-95%) Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok Nagy vegetációs víztartalom (70-95%) Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN."— Előadás másolata:

1 Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok Nagy vegetációs víztartalom (70-95%) Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN anyagokból áll Sok keményítőt, vagy cukrot tartalmaznak Nagy víztartalmuk miatt a tejtermelést fokozó takarmányok, azonban nehezen tárolhatók Száraz, hűvös helyen tartandók Etetés előtt ajánlatos mosni, szeletelni, zúzni, vagy préselni Fagyott, vagy romlott (pl. penészes) állapotban nem etethetők Főbb jellemzőik:

2 Burgonya: Élelmezésre és takarmányozásra egyaránt használjuk Termésátlaga (8-22t/ha) és táplálóértéke fajtafüggő Szárazanyag-tartalmának 75-90%-a keményítő, emészthetősége nyers formában nem tökéletes Fehérjetartalma a sz.a. 6-14%-a, melynek több, mint 50%-a NPN anyag Valódi fehérjetartalma kicsi, de jó biológiai értékű, lizinben gazdag C-vitaminban gazdag A gumók héjában mérgező szolanin található Sertés, ló számára főzve etethető, kérődzők nyersen is fogyaszthatják Tehenekkel napi kg, marhákkal kg, sertésekkel 2-8 kg etethető

3 Csicsóka: Szárazanyagának 75-80%-a fruktóz- egységekből álló inulin, ezenkívül inulidint, glükózt és fruktózt tartalmaz Édes íze miatt a sertés kedveli Az inulint a mikrobiális inuláz termelés miatt a kérődzők jól hasznosítják Csírázáskor mérgezőanyag-tartalma miatt nem etethető

4 Takarmányrépa: Nagy hozamú (50-70t), jó dietetikus hatású ízletes takarmány Régebben szecskázott szalmával, kukoricaszárral, melasszal keverve etették Szárazanyagának 35-40%-a szacharóz, 15%-a nyersfehérje, melynek kb. 50%-a valódi fehérje Elsősorban kérődző takarmány Javasolt mosva, szeletelve etetni Tehenekkel napi kg, marhákkal kg, juhokkal 1-3 kg, igáslovakkal kg, kocákkal 3-5 kg etethető tejtermelést növelő hatású, de 30kg fölött répaízt kölcsönöz a tejnek (betain-trimetil amin oxid)

5 Cukorrépa: Jelentős mennyiségű, a sz.a %-át kitevő, jól oldódó és könnyen erjedő cukrot, szacharózt tartalmaz Hirtelen nagy adag etetésekor kérődzőknél acidózist okozhat Javasolt adagja szarvasmarhákkal, lovakkal max kg, juhokkal 2-3 kg, sertésekkel 4-6 kg

6 Murok-, vagy sárgarépa: Ízletes, nagy karotin tartalmú takarmány A karotin mennyisége mg/kg között van, fajtától, műveléstől és tárolástól függően Tehenészetekben karotinforrásként akár napi 10 kg is etethető Csikók javasolt napi adagja 1-2 kg, kancákkal 4-5 kg etethető Sertésnek is adható 1-3 kg/nap mennyiségben

7 Tökfélék: Tápanyagtartalma közel áll a répáéhoz, magja értékes fehérje és zsírforrás Karotinban gazdag, különösen a sütőtök Kérődzőkkel, sertéssel és baromfival egyaránt etethető Kukoricaszárral silózható Nagy víztartalma (90%) miatt nehezen eltartható

8 Silózott (erjesztett) takarmányok A zöldtakarmányok erjesztésére szolgáló tárolótér a siló Az erjesztéssel savanyított takarmányokat szilázsnak, az előzetes fonnyasztás után erjesztett takarmányokat szenázsnak nevezzük. Az erjedés során a zöldtakarmány szénhidráttartalmából 1-3% tejsav, ecetsav (vajsav) képződik, mely a szilázs stabilitását biztosítja Az erjedés során a fehérjetartalom csökken, a nyerszsír mennyisége nő, a karotin-tartalom a szilázs minőségétől függően csökken

9 Silózott (erjesztett) takarmányok A táplálóanyagok emészthetősége az erjedési folyamatokkal együtt járó bemelegedés miatt csökkenhet A szilázs táplálóértékét a betakarításkori kémiai összetétel, az erjedés minősége és a táplálóanyagok emészthetősége határozzák meg A betakarításkori fenológiai állapot ebben az esetben is alapvető, a minőséget befolyásoló tényező Etethetőségét befolyásolja, hogy szerves sav tartalma egy szint fölött blokkolja a további takarmányfelvételt Elsősorban kérődző takarmány, de borjakkal rendszeresen csak hetes kortól fokozatos szoktatást követően etethető Kifejlett tehenekkel, marhákkal maximálisan testtömegük 4- 5%-át, juhokkal 2-3 kg-ot, jó minőségű szilázsból idősebb sertésekkel 4-5 kg-ot célszerű etetni

10 Erjesztett takarmányok minősítése:Erjesztett takarmányok minősítése:  Érzékszervi vizsgálat (szín, szag, állag…) A jó minőségű szilázs sárgástól olajzöldig terjedő színű, optimális esetben hasonlít a kiindulási anyag színéhez enyhén savanykás, kellemesen aromás, a friss kenyérre emlékeztető illatú a levél és szár részek épek, nem szakadékonyak, nem kenőcsös állagúak Romlott szilázsok: A bemelegedett szilázs barna színű, karamellre emlékeztető illatú és ízű, aránylag száraz tapintatú Intenzív ecetsavas erjedés esetén a szilázs szaga kellemetlen, szúrós

11 A megrothadt szilázs sötét zöldesbarna színű, a fehérje bomlása miatt ammónia-szagú (nagy fehérjetartalmú alapanyag esetében) Minőségromlás esetén a szilázs etetése elsősorban emésztési bántalmakat okoz, ezért etetése nem javasolt, (esetleg kis adagokban, jó minőségű szilázzsal keverve) Laboratóriumi vizsgálatok (szárazanyag, pH, DE, fehérje, gázkromatográfiás zsírsav vizsgálat) A minősítési értékek jelentősen függenek a szilázs (szenázs) fajtájától: A gázkromatográfiás vizsgálat a tejsav, ecetsav és a vajsav arányára terjed ki A tejsav magasabb aránya javítja, az ecetsavé kismértékben, a vajsavé jelentősen rontja a szilázs minőségét.

12 Pontozási táblázat a szilázsok savtartalom szerinti minősítéséhez

13 Silózott takarmányok minősítésének szempontjai

14

15

16 Szénafélék Szárítással tartósított zöldtakarmányok A kérődzők, a ló és a nyúl alapvető takarmányai Táplálóanyagot szolgáltatnak, magas rosttartalmuk révén kedvezően befolyásolják a bendőmozgásokat és a bélperisztaltikát, rágásukkor nagy a nyálkiválasztás – pufferanyagok szekréciója, A széna etetésekor a bendőben és az utóbél szakaszokban elsősorban az ecetsav termelés növekszik – a tejzsír mennyisége nő

17 Szénafélék A jó minőségű széna még fontos karotin-, vitamin- és ásványi anyag forrás is, továbbá íz és zamatanyagokat is tartalmaz Minőségét befolyásolja a: termőhely fekvése a növények botanikai összetétele a kaszáláskori vegetációs állapot a szárítás sikere Anyaszéna: az első kaszálásból származó széna Sarjúszéna: a későbbi kaszálásokból származó Borjúszéna, csikószéna: a fiatal növényből készített finom szálú, dús levélzetű, zöld színű széna, ami fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdagabb, rosttartalma kisebb

18 Fűfélék szénái Réti széna minőségét a botanikai összetétel mellett a káros gyomok aránya is befolyásolja optimális kaszálási időpont, amikor a vezérnövény virágzik, ezt követően csökken a fehérje és a szénhidrát-tartalom, nő a rost Sziki széna illó olajokban, aromaanyagokban gazdag, vékony szálú, kis rosttartalmú széna Hegyvidéki, alpesi szénák sok fehérjét és zamatanyagot tartalmaznak, ízletesek Sík vidéki szénák nagy tömeget adnak, de nagy a rosttartalmuk, takarmányértékük gyengébb

19 Lápi széna szintén nagy tömeget adó, rostdús, érdes szárú füveket tartalmazó kevésbé ízletes takarmány Szántóföldi fűfélék szénái a réti szénánál rostban gazdagabbak, kevesebb fehérjét és aromaanyagot tartalmaznak a gyengébb minőség a kevésbé változatos botanikai összetétel következménye szudáni cirokfű széna kemény szára miatt inkább lovakkal etetik, de ha bugahányás előtt vágják, akkor a marhák is szívesen fogyasztják muharszéna kemény szárú, elsősorban a lovak takarmánya köles széna dús levélzete és puha szára miatt a szarvasmarhák is szívesen fogyasztják

20 Pillangósok szénái Jellemzőjük, hogy sikeres szárítás és betakarítás esetén fehérjében és Ca-ban gazdag, értékes takarmányok Lucernaszéna zöldbimbós állapotban kaszálva 15-17% nyersfehérjét, % rostot, mg karotint és NE D-vitamint tartalmazó dús levélzetű, kellemes illatú takarmány minőségét a levélpergés aránya alapvetően befolyásolja Vöröshere széna vastagabb szárú, gyérebb levélzetű a lucernánál, kevésbé ízletes Bíborhere széna általában durva szárú, a szár szőrözött, leginkább a lovak takarmánya Baltacim széna nagy fehérjetartalmú, jó étrendi hatású, ízletes takarmány Édes csillagfürt széna fehérjében gazdag, kérődzőkkel és lovakkal egyaránt etethető

21 Keverék zöldtakarmányok szénái Füveshere széna minőségét és fehérjetartalmát alapvetően a pillangós komponens aránya és a betakarítás időpontja határozza meg optimális a kaszálási ideje ha a fű bugahányás kezdetén van Zabosbükköny széna nehéz belőle szénát készíteni, mert a bükköny nehezen szárad, sikeres szárítás esetén azonban értékes szénaféle

22 Szénalisztek, fűlisztek Ebben a formában monogasztrikusok tápjába keverhetők Rosttartalmuk miatt felhasználhatóságuk korlátozott A karotinellátásban és bizonyos állati termékek színének kialakításában azonban fontos szerepük lehet szénalisztek hagyományos módon készített széna őrleménye előnye, hogy kisebb az etetéskor fellépő levélpergési veszteség, továbbá az őrléssel valamelyest javul a táplálóanyagok emészthetősége kérődzőkkel etetve viszont nem rendelkezik strukturális hatékonysággal növendék sertésekkel 4-6%, kifejlett sertések tápjaiba 8- 10% keverhető

23 zöldnövény lisztek a fiatalon lekaszált növényt forró levegővel megszárítják, majd megőrlik a szárítás optimális hőmérsékletének megválasztása fontos, mivel a bioaktív anyagok (fehérjék, aminosavak, vitaminok) sérülhetnek, inaktiválódhatnak a zöldliszt a szénánál több fehérjét, vitamint és karotint tartalmaz az I. osztályú lucernaliszt minőségi követelményei: max. 10% nedvesség min. 19% nyersfehérje min. 140 mg karotin max. 3% sósavban nem oldódó hamu (föld, homok) karotintartalmuk a tárolás alatt gyorsan csökkenhet, ezért a lisztekhez különféle antioxidánsokat kevernek, csökkenti a karotin lebomlását, ha a lisztet granulálják és sötét színű műanyag zsákokban tárolják etetését nyersrost és adott esetben szaponintartalma befolyásolhatja, sertések tápjaiba 5-15%, broiler és pulyka tápokba 2-4%, tojótápokba 4-6% felhasználása javasolható

24 Teljes kukorica növény liszt a viaszérés környékén történő levágást, szárítást és őrlést követően keletkező zöldliszt nagy az energiatartalma, de sok rostot is tartalmaz elsősorban pelletálva etetik, marhákkal, lovakkal, nyulakkal, esetleg vemhes kocákkal

25 Mezőgazdasági melléktermékek A gabonafélék, fűfélék, hüvelyesek és olajos magvúak betakarításakor visszamaradó melléktermékek Termelési költség nem, csupán a betakarításkori költségek terhelik Takarmányértékük több tényező (faj, fajta, betakarításkori idő stb.) függvénye Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre Szalmafélék a termés nélküli szár és levél részeket értjük ez alatt nagy a rost- (30-40%) és kicsi a fehérje-, zsír-, keményítő-, cukor- és vitamintartalmuk rosttartalmuk emészthetősége gyenge, ami feltárással, pl. ammóniás, NaOH-os kezeléssel javítható elsősorban kérődzőkkel etethetők, a szénát csak részben helyettesíthetik (marha, ló: 2-3 kg; juh: 0,5-0,5 kg)

26 Fűfélék szalmái legfontosabb képviselőik a gabonaszalmák, melyek közül elsősorban a tavasziakat használhatjuk takarmányozási célra tavaszi árpa szalma a leggyakrabban etetett szalma, mivel rostjának és Nmka-tartalmának emészthetősége a legkedvezőbb őszi árpa szalma rosttartalma nagyobb, táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a tavaszi árpáé szúrós toklásza sértheti az állatok száj nyálkahártyáját tavaszi és őszi búzaszalma a kettő közötti különbség nem számottevő táplálóanyagaik emészthetősége gyenge ennek ellenére kérődzőkkel és lovakkal etethető

27 zabszalma dús levélzetű, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma rozsszalma nagy rost- és lignintartalma miatt csak ritkán etetik fűszalma táplálóértékét a fű faja határozza meg takarmányértéke általában jobb. mint a gabonaszalmáké muharszalma kemény szárú, de lovakkal etethető szudánifű szalma dús levélzetű, vékonyszálú, az értékesebb szalmák közé tartozik

28 kukoricaszár táplálóértékét jelentősen befolyásolja a betakarítás ideje, a szemterméssel egyidejűleg betakarított szár értékesebb a később érő kukoricahibridek szárának kisebb a rost- és lignintartalma takarmányértéke jobb, mint a gabonaszalmáké legegyszerűbb hasznosítási módja a legeltetés pl. húsmarhákkal Hüvelyesek szalmái Értékesebbek a gabonaszalmáknál, mivel több fehérjét tartalmaznak, táplálóanyagaik emészthetősége jobb Száruk viszont vastag, nehezen szárad, könnyen penészedik

29 borsószalma a legértékesebb pillangós szalma magas fehérjetartalom (7-9%), dús levélzet, puha szár jellemzi elsősorban kérődzőkkel etethető szója szalma a szár és a levél nem egyszerre szárad elsősorban kérődzőkkel etethető lencse szalma nagy a fehérjetartalma (10-13%), könnyen emészthető, akár borjakkal, bárányokkal is etethető bükköny, csillagfürt, lóbab szalma gyenge minőségűek, sok rostot tartalmaznak, esetleg juhokkal etessük ha nincs más


Letölteni ppt "Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok Nagy vegetációs víztartalom (70-95%) Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések