Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SNI gyerekek az iskolában (2.) Integráció-inklúzió Szabó Edina 2012/13. I. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SNI gyerekek az iskolában (2.) Integráció-inklúzió Szabó Edina 2012/13. I. félév."— Előadás másolata:

1 SNI gyerekek az iskolában (2.) Integráció-inklúzió Szabó Edina 2012/13. I. félév

2 Integráció fogalma Az integratív pedagógia az együttnevelési folyamatot az akadályozottság, ebből következően a speciális szükségletek és a segítségnyújtás aspektusából vizsgálja. Vele ellentétes a korábbról ismert szelektív pedagógiai kifejezés, ami teljesítményorientált, tudás alapon történő tanulói elkülönítést, vagyis a fogyatékosok számára iskolai szegregációt eredményezett.

3 Inkluzív pedagógia: Az inkluzív pedagógia az együttnevelést a többségi iskolába történő befogadás, a többségi iskola hagyományos értékrendje, ebből következőleg elsősorban folyamattervezési, oktatásszervezési, metodikai oldaláról közelíti meg. Arra keresi a választ, mit és milyen módon kell másként tenniük a többségi iskola pedagógusainak tanórai és tanórán kívüli munkájuk során a sikeres integráció érdekében.

4 Inkluzív pedagógia kiket érint Szülő Gyerek/gyerekek Pedagógus Mit tehet a pedagógus? Szülő → Nevelési Tanácsadó → T.K.V.Sz.R.B.

5 A SNI gyermek tanulása, pedagógiai aspektusa Az átlagos tanulási teljesítményhez képest extrém pozitív vagy extrém negatív értékeket mutató gyermek

6 Az eredményes tanulás összetevői Tempó Tartósság Konvertálhatóság

7 Bloom tanulás modellje TanulóTanításEredmények Kognitív jellegűTeljesítmény előzetes tudás Tanítási témaTanulási gyorsaság Affektív jellegű előzetes magatartásMotiváció A tanítás minősége

8 Tanulási problémák Tanulási nehézségek, zavarok Tanulási akadályok átmenetitartósTartós, átfogó Tanulási nehézség Tanulási zavar Tanulási akadályozottság Lemaradó tanulók Lassan tanulók Helytelen szokásokkal tanulók Dyslexia Dysgraphia Dyscalculia Hiperaktivitás Beilleszkedési zavar Tanulási zavar Percepció zavar Motoros működés zavar Kommunikáció zavar Kognitív funkciók zavara Általános pedagógiai kompetencia (felzárkóztatás) Gyógypedagógiai kompetencia (diagnózison alapuló egyéni fejlesztés)

9 időszakos állandó súlyosenyhe Törött kar Nátha Családtag elvesztése Fülgyulladás Haláleset vagy válás a családban Gyulladásos megbetegedések Fülgyulladás Intellektuális sérülés (enyhe tanulási probléma) Agyi sérülés Érzékszervi sérülés Súlyos tanulási nehézség Gerincvelő megbetegedései Vele született, súlyos és összetett tanulási nehézség Súlyos emocionális zavarok Érzékszervi sérülés

10 Az inklúzió faktorai Inklúzióval kapcsolatos attitűdök

11 A pedagógust érintő faktorok Attitűdök (Nem elfogadás=felelősség hárítás) Elérhető források 1.Tanítási módszerek 2.Eszközök 3.Tanítási idő 4.Képzések 5.Tapasztalatok

12 Iskolai faktorok Hogyan képesek biztosítani a speciális szolgáltatásokat 1.Többségi osztály, nincs segítség 2.Többségi osztály, a tanárnak és/vagy tanulónak nyújtott osztályon belüli segítség 3.Többségi osztály, osztályból kiemelve nyújtott segítség 4.Többségi osztály mint bázis,részlegesen eltöltött idő a speciális osztályban

13 Iskolai faktorok II. 5. Speciális osztály mint bázis, részlegesen eltöltött idő a többségi osztályban 6. Speciális osztályban eltöltött teljes idő 7. Részleges idő a speciális iskolában, részleges idő a többségi iskolában 8. Teljes idő a speciális iskolában

14 Iskolai faktorok összegezve, az inkluzív oktatás szervezésében rejlő kérdések iskolai szinten Speciális szolgáltatásokat biztosító struktúra A gyógypedagógia szerepe Más támogató rendszerek Decentralizáció Az iskolák közötti együttműködés

15 Külső faktorok Törvények, rendeletek Anyagi források A közfelfogás és a megfelelő törvények, anyagiaknak meghatározó szerepe van, de különösen érdekes kérdés, hogy a pedagógus szemlélete megegyezik-e a társadaloméval?!

16 Az integrált nevelés nemzetközi trendjei Az integrációs mozgalom egyek hajtóereje a szülők motiváltsága ENSZ: Egyezmény a gyermekek jogairól USA speciális tanulási problémát mutató gyermekek felkutatása 1960-as évek vége Európa, Skandináv országok 1977 Olaszország: végletes megoldás

17 Integráció megvalósulásának 2 fő típusa Kizárólagos megoldási mód: Olaszország Széles körű integráció a speciális intézmények párhuzamos működtetése mellett

18 Az inklúzió feltételei és tényezői Lényeges szerepet játszik a hagyomány, a nevelési kultúra és az intézmények konzervativizmusa. A sikeres inklúzióhoz a többségi iskolai, illetve a gyógypedagógiai oktatásban dolgozó pedagógusok szemléletváltására van szükség!

19 Kulcsérv az integráció mellett Emberjogi érv: A fogyatékos gyermekeknek alapvető emberi joguk a többségi iskolai nevelésben való részvétel, bármi, ami ettől eltér igazságtalan megkülönböztetés

20 A fogyatékosság nem minőségi, hanem mennyiségi eltérés Minőségi szemlélet: egyfajta mindent uraló állapot (BÉNULT!) Mennyiségi szemlélet: fogyatékossága mellett számos „normális” tulajdonsága, jellemzője is van! Mindannyian képességek és fogyatékosságok keverékei vagyunk

21 A gyógypedagógia demisztifikálása Speciális iskola=különleges dolgok, egyszerű pedagógusok képességét meghaladó nevelési módszerek Gyógypedagógus=ő képes „igazán” kielégíteni a fogyatékos gyermek igényeit Gyógypedagógusokat külön intézményben képzik=misztikus légkör övezi

22 Nem fogyatékos gyermekek jogai és kötelességei Joguk van hozzá, hogy tőlük valamelyest különböző társaival egy közösségben nőjenek fel A különbözőség tisztelete Másokon segítés öröme A fogyatékos ember is hasznossá tudja magát tenni, nem tartoznak egy „más fajhoz”!

23 A többségi iskola speciálissá tétele Befogadó legyen a tanár, képes legyen módszerei változtatni Gyerekközpontúság Differenciálás Tanárok és gyógypedagógusok közös munkája Pedagógusképző intézmények felelőssége

24 Akadályok az integráció útjában IDŐ: reflexióra, megbeszélésre (A fogyatékos gyermekkel való egyéni foglalkozás rendkívül időigényes) Speciális iskolák anyagi erőforrásait átcsoportosítani a többségi iskolákba Gyógypedagógusok status quo-ja Teljesítményorientált tanterv-iskolák között folyó verseny a jobb tanulmányi eredményekért

25 Alapfogalmak Lokális vagy fizikai integráció Szociális integráció Funkcionális integráció: részleges integráció és teljes integráció Spontán (hideg) integráció Integráció (beilleszkedés) Inklúzió (befogadás)

26 Attitűdvizsgálat pedagógusok körében az integrált nevelésről Az integráció egyik fő akadálya az iskolai- pedagógiai kultúrában a nevelői attitűdben rejlik

27 Integrálás első szintje „Helyet biztosítunk neked magunk között, de elvárjuk, hogy ne lógj ki a sorból. Tudjuk, hogy más vagy, mint a többség, de próbálj meg a lehető legkevésbé más lenni! Az együttéléshez tőled várjuk a nagyobb energia-befektetést!”

28 Integrálás második szintje: inklúzió „Minden gyermek más, a fogyatékosság is csak egy változata ennek a másságnak, így te is egyenrangú tagja vagy a közösségünknek. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy másságával együtt teljes értékűként fogadjuk el őt. A mi feladatunk a differenciált bánásmód által megteremteni az optimális feltételeket mindenkinek, hogy a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető legjobban ki tudjon bontakozni.”

29 A vizsgálat Forrás: Horváthné Moldvay Ilona 3 budapesti többségi általános iskola 3 Nógrád megyei többségi ált. isk. Cél: A nevelőtestület együttneveléssel kapcsolatos beállítódásának feltárása Kérdőíves technika

30 Eredmények: általános megállapítások A pedagógusok jó része nincs tisztában azzal, hogy intézménye integrál-e, illetve, hogy azok a gyermekek, akiket tanít, ebbe a körbe tartoznak-e A pedagógusok többsége minimális szinten sem tájékozott az együttneveléssel kapcsolatban

31 Eredmények: általános megállapítások SNI gyerekek között is van tehetséges Családdal való együttműködésben jelentősen eltérő vélemények a pedagógusok között A pedagógusra komoly terhet ró az integrálás Nem mindegy a gyermek milyen fogyatékossággal rendelkezik Szükség van módszertani segítségre Osztálylétszám 20 fő alatt legyen

32 Összegzés, tapasztalat A pedagógusok 1/3-a nagyobb részben egyetért az integrációval, 1/3-a részben egyetért vele, 1/3-a elutasítja az együttnevelést Azoknak a pedagógusoknak, akik többletismerettel rendelkeznek, pozitívabb az attitűdje Az integrációval kapcsolatos félelem, bizonytalanság és információhiány jellemzi a pedagógusokat A pedagógusok jelentős része kevésnek ítéli meg a tudását az együttneveléshez

33 Következtetés A szemléletformálást már a pedagógusképzésben el kell kezdeni Ha a pedagógusnak fontos a közösség, a demokrácia, a másik ember tiszteletben tartása, így is nevel Széles körű együttműködésre van szükség

34 Befogadás Fischer Gabriella kutatása: „Semmilyen szakmai tudásom nincs, hiszen ha ez érdekelne, a gyógypedagógiai főiskolára jelentkeztem volna.” Befogadásra nem lehet rákényszeríteni a pedagógust, mert a sérült gyermek látja kárát! Ennek ellenére a pedagógusnak nincs választási lehetősége…


Letölteni ppt "SNI gyerekek az iskolában (2.) Integráció-inklúzió Szabó Edina 2012/13. I. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések