Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sejtalkotók, enzimek, sejtciklus. A sejtplazma három fázisú diszperz rendszer. Nagy mennyiségű víz, ebben ionok, kisebb szerves molekulák vannak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sejtalkotók, enzimek, sejtciklus. A sejtplazma három fázisú diszperz rendszer. Nagy mennyiségű víz, ebben ionok, kisebb szerves molekulák vannak."— Előadás másolata:

1 Sejtalkotók, enzimek, sejtciklus

2

3

4

5 A sejtplazma három fázisú diszperz rendszer. Nagy mennyiségű víz, ebben ionok, kisebb szerves molekulák vannak. Fehérjék - enzimek, szerkezeti elemek. Az a legalább kétkomponensű rendszer, amelyben az egyik komponens (víz) részecskékre oszlatott állapotban tartja a másik komponenst (diszpergált anyag) diszperz rendszernek hívjuk.

6 Sejtalkotók

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20 Sejtciklus  Az osztódó sejteknek azt a körfolyamatát, amely a sejtek DNS-megkettőződés előtti állapotából kiindulva, a DNS megkettőződésen és a sejtosztódáson keresztül visszatér a kiindulási szakaszba, sejtciklusnak nevezzük.

21 A sejtciklus szakaszai  Ennek 1/első szakasza egy nyugalmi szakasz, ekkor még nem indul meg a DNS megkettőződése - mRNS, enzimfehérjék szintézise. Rendszeresen osztódó sejtek (pld. növényi gyökércsúcsban) csak néhány órát töltenek ebben a szakaszban.  A 2/második szakasz a DNS megkettőződése (hozzá tartozó fehérjék is keletkeznek), amely a sejtciklus időtartamának közel felét veszi igénybe. Ezzel kialakult a sejt megkettőződött kromoszómaállománya.

22 EEztán 3/újabb nyugalmi szakasz következik - mRNS és fehérjeszintézis. VVégül a 4/sejtosztódás szakasza, amely 1-2 óra hosszúságú. Ennek során ketté válnak a kromoszómák, majd kettéosztódik a sejt, a keletkezett két utódsejt nyugalmi szakaszba kerül.

23

24 Fogalmak KKromatin SSejt nyugalmi állapotában  Kromoszóma SSejtosztódás állapotában DNS-állományból Állnak Sejtmagban eukromatinheterokromatin aktív inaktív

25 Testi sejtIvarsejt  Pl. hámsejt  Mirigysejt  Izomsejt  Csontsejt  2n=23pár kromoszóma 1aputól, 1 anyutól  Pl. petesejt  Hímivarsejt  n= 23db  Fele-fele kromoszóma- állomány, ami majd egyesül a két ivarsejtben.

26 Homológ kromoszóma - Testvérkromatida  Anyaiapai  1 A1a1  2 A2a2  3 A3a3  4 A4a4 .. .. ..  23.nemi kromoszóma Sejtosztódásnál a kromoszómák megkettőződnek!  1A1A1 a1a1  2 A2A2 a2a2  3 A3A3 a3a3 A1a1 Homológ kromoszómák A1A1 Testvérkromatidák Teljesen ugyanazok!!

27 Homológ kromoszóma - Testvérkromatida  Anyaiapai  1 A1a1  2 A2a2  3 A3a3  4 A4a4 .. .. ..  23.nemi kromoszóma Sejtosztódásnál a kromoszómák megkettőződnek!  1A1A1 a1a1  2 A2A2 a2a2  3 A3A3 a3a3 A1a1 Homológ kromoszómák A1A1 Testvérkromatidák Teljesen ugyanazok!!

28  Az eukarióta sejtben minden kromoszómából kettő van, egy az anyától, egy az apától. Ezeket homológ kromoszóma pároknak nevezzük, melyek nem feltétlenül azonosak genetikailag. Például a szemszín.  A mitózis elsődleges eredménye az anyasejt kromoszómáinak szétválása két utódsejtbe.  Mivel a két utódsejtnek teljesen  azonosnak kell lennie,  ami a genetikai információt illeti,  ezért az osztódás előtt  minden kromoszómát  meg kell kettőzni.

29 Homológok replikáció előtt Homológok replikáció után Homológ kromoszóma = testvér kromatida Testvér kromatidák centromer A allél a allél A allél A testvérkromatidák azonosak. A homológok különböző allélokat hordozhatnak.

30 Sejtosztódás típusai  Mitózis  Számtartó  2n-ből 2n  23párból- 23pár marad  1 sejtből – 2 sejt lesz  Pl. testi sejtek  Meiózis  Számfelező  2n-ből n  23párból 23 db.  1 sejtből 4 sejt lesz  Pl. ivarsejtek 2n nn nn

31 A sejtosztódás fázisai PProfázis- kromoszóma felcsavarodása,DNS-megkettőződése MMetafázis- ikerkromatidák osztódási síkba rendeződnek AAnafázis- kromatidák elválnak, pólusok felé vándorolnak TTelofázis- sejtmag, sejthártya kialakul= citokinézis

32 A mitózis a szomatikus – testi - sejtek osztódási módja. Minden mitozis után két leánysejt keletkezik, amik genetikailag azonosak egymással és az anyasejttel. Genetikai szempontból legfontosabb eseménye az, hogy a megkettőződött kromoszómák az osztódás során szétválnak és a leánysejtekbe kerülnek. Az utódsejtekben tehát ismét egy DNS szálból álló de változatlan kromoszóma számú kromoszóma készlet található. A mitózis

33 A mitózis a citológiailag megfigyelhető események alapján négy egymást követő szakaszra bontható: 1., profázis2., metafázis3., anafázis4., telofázis

34 A mitózis fázisai fotón és rajzon

35 Mitózis profázis  A kromoszómák láthatóvá válnak.  A kromoszómák kettősek két kromatidából állnak.  A testvér kromatidákat centromerek tartják össze.  A sejtmaghártya lebomlik.

36 Mitózis metafázis  Osztódási orsó alakul ki.  A kromoszómák az egyenlítői síkba rendeződnek.  Az orsó húzófonalai a kromoszómákhoz tapadnak.

37 Mitózis anafázis  A testvérkromatidák elválnak.  A testvérkromatidák a centromerüknél fogva a pólusok felé vándorolnak.

38 Mitózis telofázis  A kromoszómák szerkezete fellazul.(letekerednek kromatinállománnyá)  Az osztódási orsó eltűnik.  Újraalakul a sejtmag hártya  A sejt citoplazmája is ketté- osztódik. (citokinézis)

39 Mitosis  1-9QB0&feature=related 1-9QB0&feature=related

40 Meiózis  A meiózis számfelező sejtosztódás, amely az ivarsejtek (oocita: női ivarsejt, spermatocita: férfi ivarsejt) osztódásában játszik szerepet.

41 A meiózis állatoknál az ivarsejtek termelésére növényeknél a spórák termelésére specializálódott sejtek osztódási típusa. A meiózis lényegében két sejtosztódásból áll. A meiózis során egyetlen anyasejtből 4 utódsejt keletkezik. Egyetlen utódsejt kromoszóma száma - ezáltal genetikai információ tartalma - pontosan fele az anyasejtének. A négy utódsejt információ tartalma egymástól különböző. A meiózis legfontosabb genetikai vonatkozása az, hogy az első osztódási szakaszban a homológ kromoszómák - szétválnak egymástól és külön utódsejtbe kerülnek, mialatt a testvér kromatidák együtt maradnak. A második osztódási szakaszban a testvér kromatidák válnak szét egymástól, így az utódsejtek egy kromatidából (DNS szálból) álló de az anyasejthez képest fele kromoszóma számú kromoszóma készlettel rendelkeznek. A meiózis

42 homológok meiocita anyasejt utódsejtek A meiózis legfontosabb eseményei genetikai szempontból A homológok párosodnak A homológok darabokat cserélnek Crossing over A homológok szétválnak A testvérkromatidák szétválnak A kromoszómák megkettőződ- nek Meiózis I Meiózis II

43 Meiosis  qLL49a0&feature=related qLL49a0&feature=related  mQS_FZ0&feature=related mQS_FZ0&feature=related

44 Profázis I: Leptotén (vékony fonalas) – a kromoszómák hosszú vékony fonalként láthatóvá válnak. Zigotén (párosodó fonalas) – homológ kromoszómák hosszuk mentén párosodnak, (szinapszist alkotnak), igy egy koplexet 4 db. kromatida alkot, és minden sejtben n számú komplex van. Pahitén (vastag fonalas) – a kromoszómák szálai megvastagodnak, megrövidülnek. crossing over Diplotén (dupla fonalas) – a homológok kettőzöttsége nyilvánvalóvá válik, a négy kromatid (tetrád) egymáshoz tapadása lazul. A crossing over citológiai megjelenése.

45 Metafázis I - a homológok az egyenlítői síkban rendeződnek, a centromerek NEM osztódnak, a homológok centromerei ellenkező pólushoz tartozó húzó fonalakhoz tapadnak Anafázis I - a homológ párok tagjai az ellenkező pólusra jutnak Metafázis IAnafázis ITelofázis I

46 Telofázis I - folytatódik a 2. osztódás, /tulajdonképpen mitózis) Profázis II - megrövidült, haploid kromoszómaszámot mutató kromoszómák látszanak Metafázis II - a kromoszómák az egyenlítői síkba rendeződnek. A kromatidok szétválnak.

47 Anafázis II - A cetromerek elhasadnak, a húzófonalak az ellentétes pólusokra viszik a lkromatidákat. Telofázis II - Kialakul a maghártya. Létrejön a négy haploid MEIÓTIKUS TERMÉK vagy tetrád. Metafázis II Anafázis II Telofázis II

48 Összegzés  A meiózis legfontosabb genetikai vonatkozása az, hogy az első osztódási szakaszban a homológ kromoszómák - szétválnak egymástól és külön utódsejtbe kerülnek, mialatt a testvér kromatidák együtt maradnak.  A második osztódási szakaszban a testvér kromatidák válnak szét egymástól, így az utódsejtek egy kromatidából (DNS szálból) álló de az anyasejthez képest fele kromoszóma számú kromoszóma készlettel rendelkeznek.

49 Diploid sejtek mitózisának és a meiózisának összehasonlítása a/a+ mitózisa a/a+ meiózisa kromatidák válnak szét homológ kromoszómák válnak szét kromatidák válnak szét 2n replikáció S fázisban replikáció S fázisban 2n n n n n

50 Enzimek  Az enzimek a szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok, biokatalizátorok.  Mint minden katalizátor, az enzimek is csak olyan folyamatok lejátszódását segítik elő, amelyek egyébként is végbemennének, de a reakció lényegesen lassabban játszódna le.  Az enzimek az aktiválási energiát csökkentik, így az enzimeket biokatalizátoroknak tekinthetjük.

51

52 Az enzimműködés kulcsa az aktív centrum (a) A „kulcs-zár” mechanizmusban a szubsztrátok pontosan beleillenek az enzim aktív helyébe. (b) A kesztyű modellben a szubsztrát kötődése az enzim konformáció változásával jár.

53 Befolyásoló tényezők  Minden enzim fehérje, emiatt működésük erősen függ a hőmérséklettől és a pH-tól, mindegyikre jellemző egy hőmérséklet- és pH-optimum. Az optimális pH rendszerint az 5-9 tartományba esik, de például a gyomorban termelődő emésztőenzim, a pepszin esetében ez 2 körüli. Az optimális hőmérséklet általában °C környékén van. pepszin  A magasabb hőmérséklet növeli a reakciósebességet, de ha túl magas, az az enzimek denaturálódását okozza

54

55 Aktív centrum  Az enzimfehérjék térbeli szerkezete az, ami lehetővé teszi a reagáló anyagokkal való kapcsolat kialakítását, azok megkötését. A fehérjék ezen részét nevezzük aktív centrumnak.  Az enzimek specifikusak, csak egy adott vegyület (vagy a szubsztrát) adott reakcióját katalizálják 

56 Élettani jelentőségük  Az enzimek nem csak a zsírok, fehérjék és szénhidrátok lebontásában (emésztés) vesznek részt, hanem építő folyamatokban, valamint az immunrendszer működésében is.  A hétköznapi életben is használunk enzimeket, például a mosó- és mosogatószerekben zsír- és szénhidrátbontó enzimek teszik könnyebbé a foltok és szennyeződések eltávolítását. A kontaktlencse tisztító folyadékokban enzimek tisztítják meg a lencséket a fehérjéktől, ezzel előzve meg a fertőzéseket.  A gyógyszeriparban enzimeket használnak egyes antibiotikumok előállítására.antibiotikumok  Élelmiszeripari felhasználásuk is elterjedt. Pékáruk, sajtok, tejtermékek gyártásánál van fontos szerepük.sajtok


Letölteni ppt "Sejtalkotók, enzimek, sejtciklus. A sejtplazma három fázisú diszperz rendszer. Nagy mennyiségű víz, ebben ionok, kisebb szerves molekulák vannak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések