Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KISISKOLÁK Az esélyteremtés lehetőségei a kistelepülési iskolákban Környei László ügyvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KISISKOLÁK Az esélyteremtés lehetőségei a kistelepülési iskolákban Környei László ügyvezető."— Előadás másolata:

1 KISISKOLÁK Az esélyteremtés lehetőségei a kistelepülési iskolákban Környei László ügyvezető

2 Vita a kisiskolákról A hazai oktatáspolitika egyik legvitatottabb, leginkább átpolitizált – és ennek eredményeként – legtöbb félreértést szülő területe a kistelepüléseken működő kisiskolák eredményességének és hatékonyságának kérdése. Általánosságban elmondható, hogy a kisiskolák sajtója rossz, gyak- ran bűnbakként kerülnek említésre, és sokak szerint puszta létük is hozzájárul a közoktatás problémáinak kialakulásához. A kistelepülések kisiskoláiról szóló politikai, szakmapolitikai diskur- zus sokszor hiányos információkon alapul. „Ezek közé tartozik, hogy a kisiskolák fenntartása mérhetetlenül nagy finanszírozási terheket ró az országra. Mint láttuk azonban, az elmúlt néhány évben, egy erőteljes intézményracionalizálás ezen a területen nem eredményezett komoly megtakarítást.

3 Pazarlók-e a kisiskolák? Alacsony az egy pedagógusra jutó tanulók száma (9 alatti) De az országos szintű túlfoglalkoztatás elsősorban nem annak a következménye, hogy sok a kisiskola. A kisiskolák az összes foglalkoztatott tanár csekély hányadát alkalmazzák. Például az összes 200 fősnél kisebb iskola bezárása a foglalkoztatott tanárok számát csak 3 százalékkal csökkentené. Szegény önkormányzatok társulásai esetén például a társulási normatíva nem képes megteremteni a minőségi szolgáltatások pénzügyi feltételeit. A társulások fenntartásában működő és a kistelepülési iskolák jellemzőit összehasonlító vizsgálatok azt mutatják: alig találni szignifikáns különbséget a két csoport iskolái között a tanulási feltételekben

4 Eredményesség? Egy másik, a mitologikus deficitek sorában a kisiskolákban zajló nevelő-oktató munka „alacsony minősége”. A mélyebb elemzés azonban azt bizonyítja, hogy a kistelepülések kisiskoláiban tanuló diákok gyengébb teljesítménye nem annyira a kisiskolai nevelő-oktató munka átlagosnál gyengébb minősé- gével, mint inkább az ott tanuló diákok átlagosnál kedvezőtle- nebb szociokulturális hátterével van kapcsolatban. Ugyanakkor bizonyított, ahhoz, hogy a kisiskolák a nagyobb isko- lákhoz hasonló színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, többletki- adásokra van szükség. Másképpen fogalmazva: a kisiskolák között is vannak az átlagosnál jobb és rosszabb eredményes- séggel működő iskolák. A kisiskola tehát, nem tekinthető más (nagyobb) intézményeknél eleve eredménytelenebbnek.

5 Országos Kompetenciamérés Országos jelentés Forrás: Matematika 6. évfolyam Matematika 8. évfolyam

6 Előzetes összegzés Összességében tehát a kistelepülési iskolák eredmé- nyessége a nagyobb falusi iskolákéhoz hasonló, és csak kis mértékben marad el a városi iskolákétól. Azonban sem a falusi, sem a városi iskolák nem telje- sítenek jól a kedvezőtlen családi hátterű diákok ok- tatásában. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók között a falusi iskolák jobbak bármely másiknál. Sem az eredményesség, sem a magasabb kiadások nem indokolják tehát azt, hogy a kistelepülési isko- lák fenntartását a magyar közoktatás egyik súlyos hatékonysági problémájának tekintsük. „Zöld könyv” Budapest Miniszterelnöki Hivatal

7 Mit tehet egy kistelepülési önkormányzat, gyermekeiért? Fontos a közoktatás, és szakértelmet igényel A fővárosi intézmények 82%-ában, a vidéki nagyvárosok intézményeinek több mint kétharmadában, a kisközségek iskoláinak és óvodáinak ellenben csak kevesebb mint egyharmadában volt külső értékelés, ellenőrzés. A tanulás jelentőségének felismertetéséért mindent meg kall tenni Az egyéni (privát) ráfordítások alacsony aránya figyelhető meg A tanórán kívüli foglalkozások iránti érdeklődés fejlesztése Kulcselem a nyelvoktatás Helyben tartani a helybeli gyerekeket

8 Akiket elvisznek! A nem körzeti iskolába járó tanulók aránya az anya iskolai végzettsége szerint, lakóhely: ezer fő alatti falu

9 A jó „minőségű” iskolarendszerekben, felismerték a tanítás minőségének a tanulás minőségére gyakorolt hatását Mc Kinsey Jelentés Hatékony pedagógus képzést folytatnak A megfelelő embereket alkalmazzák tanárként, mert az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire azok a tanárok, akik alkotják; Olyan rendszereket és célzott támogatást alkalmaznak, amelyek garantálják, hogy minden gyermek egyenlő képzésben részesüljön.

10 A pedagógusok helyzete hazánkban

11

12

13 Ahol fejleszteni kell A legfontosabb tehát a pedagógus a kisiskolákban a képesítés nélkül tartott órák aránya (13,4%), ami a nagy falusi iskolákban is magas (9,1%), a városi arány (3,1 %) A pedagógusok falubeli helyzete Saját magukat a 11 értelmiségi foglalkozás közül a 2. helyre teszik, míg a falu lakossága csak a 7. helyre (a jegyző után,a gyógyszerész elé) Az óvodáztatási lehetőségek fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen A családi napközik rugalmasan működtethetők, alkalmazkodhatnak a szülők munkaidejéhez, elfoglaltságaihoz is.

14 Az esélyteremtés kritikus pontja

15 Középiskolai beiskolázás

16 Osztályzat és teljesítmény viszonya

17 Csak együtt sikerülhet! A kialakult gyakorlat igazságtalan: Azaz egymással de facto szoros kapcsolatban álló intézményfenntartók de jure egymásért semmiféle intézményes felelősséget nem vállalnak, jóllehet az előnyök és hátrányok elosztását a köztük fennálló szoros kapcsolatok igen jelentős mértékben alakítják Tudatosítani kell, hogy az ésszerű ingázási távolságo- kon belüli területi egységek közös felelősséggel tar- toznak a hozzájuk tartozó valamennyi település teljes népességéért.

18 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! A COMMITMENT cégcsoport nevében: Környei László


Letölteni ppt "KISISKOLÁK Az esélyteremtés lehetőségei a kistelepülési iskolákban Környei László ügyvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések