Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CSR és HR, stratégiai javaslatok a rehabilitáció területéről Kemény Péter főosztályvezető-helyettes Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály Szociális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CSR és HR, stratégiai javaslatok a rehabilitáció területéről Kemény Péter főosztályvezető-helyettes Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály Szociális."— Előadás másolata:

1 CSR és HR, stratégiai javaslatok a rehabilitáció területéről Kemény Péter főosztályvezető-helyettes Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály Szociális és Munkaügyi Minisztérium

2 Foglalkozási rehabilitáció szabályozása évi XCII. törvény a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről (Egyezmény) évi. LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról (Rjtv.) évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.) évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (Fot.) 321 /2007. (XII. 5. ) Kormányrendelet a komplex rehabilitációról 112/2006. (V. 12.) Kormányrendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglakoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 13/2007. (III. 28.) SZMM rendelet a regionális munkaügyi központok illetékességéről 213/2007. (VIII. 7.) Kormányrendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól 291/2006. (X. 17.) Kormányrendelet az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról

3 Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról? A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41/A. § alapján, a munkaadó-a nemzetgazdaság valamennyi szektorában - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). Fontos! Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ. A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-val. Ennek összege 2009-ben Ft/fő/év 2010 január 1-től Ft/fő/év (Beiktatta: 2009.évi LXXVII tv 129.§)

4 Mennyi az annyi? állományi létszám5%fizetendő rh ,00 Ft 502, ,00 Ft 703, ,00 Ft ,00 Ft 1507, ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft ,00 Ft

5 Megváltozott munkaképességű munkavállaló az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint százalékos mértékű, vagy ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább;

6 HR

7 WHO, 2001: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) TEST funkció/struktúra TEVÉKENYSÉGRÉSZVÉTEL környezeti tényezők személyes tényezők egészségi állapot

8 Az FNO alapelvei a fogyatékosság élettapasztalatként való felfogása, amely bárkivel, bármikor megtörténhet, mint valamilyen probléma észlelése a tevékenykedésben diagnózistól független, pl. végtaghiányt okozhat a taposóakna, a diabetes vagy a thalidomid a fogyatékosságot a megváltozott egészségi állapotú egyén és környezete kölcsönhatásaként értelmezi (ábra: Dr. Kullman, 2005)

9 A foglalkozási rehabilitáció szakmai rendszerelemei Információ és tájékoztatás Minősítés, diagnosztika Ösztönzés, motiválás Képességek fejlesztése Beilleszkedés támogatása Munkahelyi akadálymentesítés Munkakörelemzés – illesztés Munkahelyi előmenetel tervezése

10 Mennyibe kerül a munkavállalónk képzése? Képzés1 fő tandíja Vagyonőr Ft Kéz és lábápoló, műköröm építő Ft Élelmiszer és vegyi áru eladó Ft ECDL Ft Angol alap „C” Ft Személyiségfejlesztő tréning Ft Virágkötő Ft

11 Munkaerő-piaci szolgáltatások

12 CSR A World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) szerint: „…a vállalatok társadalmi felelőssége (angol műszóval: CSR – Corporate Social Responsibility) a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. Mindezt a munkavállalókkal, azok családjával, a helyi közösséggel és a tágabb értelemben vett társadalommal együttműködve teszik, azzal a céllal, hogy az életszínvonalukat emeljék.” A CSR a fenti megfogalmazásokban tehát az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, mely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

13 Felelősségvállalás a közösségért

14 Fogyatékos munkavállaló foglalkoztatásának előnyei Sokkal pontosabban, figyelmesebben, gondosabban végzi munkáját Képesek és tudnak is hasznos és produktív munkát végezni Viszonylag könnyebben beilleszthetők a vállalati közösségbe Kevesebbszer váltanak munkahelyet. Lojálisak Az elvárt minőségnek megfelelően végzik feladatukat. Szabálykövetők, szigorúan betartják a munkavédelmi, munkahelyi előírásokat A fogyatékos munkavállaló befogadása közösségépítő, erősíti a többi munkavállaló munkamorálját, cég iránti elköteleződését Javul a cég munkafolyamatainak szervezettsége Megjelenik a közösségi életben az egymás iránti figyelem, tolerancia

15 A foglalkozási rehabilitáció  Állami befektetés Hatékony = személyre szabott szolgáltatásokkal ○ Csökkenthetők a szociális kiadások ○ Növelhetők az állami bevételek Gazdasági elemzések szükségesek a megalapozott szolgáltatás-szervezéshez  1:4,7 arányú haszon 5 év alatt  A komplex rehabilitációs eljárás célcsoportjának kiterjesztése … „mindenkire”  Társadalmi integráció leghatékonyabb eszköze  Az állampolgári esélyegyenlőség biztosításának kulcsa, mert bármelyikünk bármikor fogyatékossá válhat…

16 Stratégiai javaslat 1.HR és CSR újratervezése 2.Megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása 1.Támogatások nélkül!!! a)Mert a bértámogatás elvehető, elfogy, véget ér b)Felkészült munkavállaló esetén felesleges is 2.Legjobb a felkészült munkavállalók alkalmazása állami támogatásokkal 3.1:4,7 befektetés – amihez állami tőke igényelhető 4.Partnerkapcsolatok erősítése

17 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "CSR és HR, stratégiai javaslatok a rehabilitáció területéről Kemény Péter főosztályvezető-helyettes Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály Szociális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések