Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogszabályi változások 2013. évi 5.tv – Új Ptk 2011. évi 175. tv – Civil tv / Ectv.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogszabályi változások 2013. évi 5.tv – Új Ptk 2011. évi 175. tv – Civil tv / Ectv."— Előadás másolata:

1 Jogszabályi változások évi 5.tv – Új Ptk évi 175. tv – Civil tv / Ectv

2 2014. március 15-e utáni törvények: évi 5.tv – Új Ptk évi 175. tv – Civil tv / Ectv évi 181. tv – Cnytv / a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 18. A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való törlése 350/2011. (XII. 30.) Kormány rendelet, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet, a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól

3 Beszámoló letétbehelyezése 350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről A közhasznúsági melléklet civil szervezetek névjegyzéke, nyomtatványok űrlapok, civil eljárások űrlapjai, vagy a – Intézze el fül alatt A közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámoló adataival. Beadási határidő: minden év május 31. és egy évig még pótolható. Ezen határidő elmulasztását követően azonban a civil szervezettel kapcsolatos nyilvántartást vezető bíróság törvényességi ellenőrzés céljából értesítést küld az ügyészség részére. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a beszámolók és közhasznúsági mellékletük megküldésére kizárólag papír alapon van Az elektronikus megküldésre január 1. napja előtt nincs jogi lehetőség. Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest, Pf. 24. postacímre, ajánlott levélként, tértivevénnyel. Az OBH részére megküldött beszámolók a internetes elérhetőségen a „Civil szervezetek és alapítványok névjegyzéke” megjelölés alatt - a civil szervezet nevének keresőbe történő beírásával a részletes adatok között – érhetők el és tölthetők le a közzétételt követően.www.birosag.huCivil szervezetek és alapítványok névjegyzéke

4 A beadvány formai és tartalmi megfelelősége: Az eredeti vagy a hiteles másolati példányt, a képviselő által szabályszerűen aláírt és keltezéssel ellátott nyomtatványt kell megküldeni. (A nyomtatványok letölthetők innen: A kitöltéskor célszerű ellenőrizni, hogy a nyomtatványon a tárgyév rovatban a megfelelő év (tehát az az üzleti év, melyre a beszámoló vonatkozik) szerepeljen,http://civil.info.hu/intezze-el A civil szervezetet akkor is terheli beszámoló beküldési kötelezettség, ha az adott tárgyévben nem volt pénzforgalma, illetve bevétele (nullás beszámoló). Amennyiben a civil szervezet nyilvántartási adataiban változás következik be (székhelyváltozás, képviselő változása) az ennek nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az illetékes törvényszéken kell előterjeszteni. Ha a szervezet egyszerre, egy küldeményben több évre vonatkozó beszámolót, vagy több beadványt küld meg. Ilyen esetben a hiánypótlás elkerülése érdekében célszerű kísérő levelet csatolni, melyben röviden jelezni szükséges, hogy mi volt a többes beadás célja. (Pl: az előző évi beszámoló javított verziója, az előző évről elmulasztott beszámoló és a tárgyévi beszámoló együtt …stb). Nem tartozik tehát az OBH felé beszámoló letétbe helyezési kötelezettséggel a társasház, a nonprofit kft. (a cégbíróság tartja nyilván), az ügyvédi iroda, vagy egyéb, esetleg közhasznú intézmény.

5 Mire célszerű még figyelni a beszámoló postára adásakor? Célszerű ajánlva, tértivevénnyel postázni, igazolható a megküldés időpontja is. Az ajánlott szelvényt és a tértivevényt szíveskedjenek megőrizni. Amennyiben a beszámoló és mellékletei terjedelmesek, az iratokat iratgyűjtőbe helyezni és legfeljebb gemkapoccsal összetűzni, de ne legyenek összetűzve, ragasztva, vagy fóliázva, mert ez a beadvány szkennelését akadályozza. Amennyiben a beszámoló mellékleteként, szakmai anyagként esetleg könyv, újság, újságcikk…stb is készül, ennek közzétételére csak abban az esetben van mód, ha ezek a beszámoló részét képezik. Formailag ez úgy oldható meg, ha a kiadvány A/4-es lapméretre kinyomtatásra, vagy lefénymásolásra kerül. (Ne legyen színes) az Országos Bírósági Hivatal Országos Nyilvántartások Irodájának központi: munkatársak: TELEFONOS ELÉRHETŐSÉG 9 és 11óra között: 06/ / /

6 2011. évi 181. tv – Cnytv / a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 18. A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való törlése A Civil törvény a január 1-je előtt közhasznúvá, vagy kiemelkedően közhasznúvá minősített szervezetek kezdeményezhetik a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételüket. Erre május 31-ig van mód.Civil törvény Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem papír alapú űrlap és kitöltési útmutató: urlapjai (l-29)kim-rend urlapjai (l-29)kim-rend Cím: Veszprémi Törvényszék Postacím: 8200 Veszprém Pf. 29. Cím: 8200 Veszprém, Vár u. 19. A bíróság a kérelemről 60 napon belül dönt

7 Közhasznúság nyilvántartásba vétel iránti kérelem mellékletei Előző 2 év kh jelentése, így 2014-ben 2012, 2013-as év. A kérelemhez csatolandó mellékletek: Kötelezően csatolandó iratok - a vezető tisztségviselő(k) nyilatkozata, hogy nem esik/esnek az Ectv.-ben meghatározott kizáró ok alá (összeférhetetlenség) 36 és 39 § (beadandó minta) - a korábbi két év beszámolója Szükség szerint kötelezően csatolandó iratok - képviseleti jog igazolása (meghatalmazás) - a létesítő okirat módosítása, egységes szerkezetbe foglalt szövege HA VAN - a szervezet belső szabályzata

8 Közhasznú státusz törlése Aki ig nem kezdeményezi a közhasznúságba vételt, hivatalból törlésre kerül a közhasznú státusza. A bíróság, a letétbe helyezést követő 60 napon belül vizsgálja, ha a beszámoló nem felel meg a közhasznúságnak, a státusz törlésre kerül. Ha a civil szervezet a közhasznúsági jelentéséből látja, hogy nem felel meg a közhasznú feltételeknek, akkor 60 napon belül kérnie kell a közhasznú státusz törlését. Törlés kérése: Egyesület vagy alapítvány változásbejegyzés iránti kérelme: 17. A változásbejegyzési kérelemmel érintett adat megjelölés (kódtár): 16. közhasznú jogállás törlése 10. létesítő okirat módosítása 18. A változásbejegyzési kérelemmel érintett (törölni) adat: Ide semmit nem kell beírni (mert, be kellene írni az összes törölt rendelkezést az alapszabályból és helyette az összes újat, amit módosított).

9 2011. évi 175. tv – Ectv VII. fejezet A közhasznú jogállás 12. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei 32. § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető – létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló – közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely: Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit a feladat címzettje közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

10 A közhasznú jogállásra előírt – említett – 2 mutatónak való megfelelés Megfelelő erőforrás akkor áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: 1. Éves bevétele kettő év átlagában meghaladja az 1 millió forintot, vagy 2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy 3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság: 1. SZJA 1 % bevétel eléri az államháztartási alrendszerekből származó támogatások nélkül számított összes bevétel 2 %-át, vagy 2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a 2 év átlagában, vagy 3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

11 Közhasznúságnak megfelelően az alapító okiratot módosítani kell Az alapító okiratot ig kell módosítani, AMENNYIBEN NEM AD BE KÖZHASZNÚ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL IRÁNTI KÉRELMET. Azonban év közbeni alapító okirat módosítás esetén köteles az új Ptk-hoz alakítani az alapszabályát. Az alapító okiratot változás bejegyzési kérelemmel kell módosítani, meg kell jelölni, hogy a módosításra azért kerül sor, hogy megfeleljen a Civil törvénynek, a közhasznú törvénynek, és március 15. után az új Ptk-nak. Változásbejegyzési kérelem beadása esetén a jegyzőkönyv dátumától max. 60 nap telhet el. Éves köz/taggyűlésen határozatot kell hozni az alapszabály módosításáról, melyet az új Ptk-hoz és az Ectv-hez kell igazítani. – változásbejegyzés iránti papír alapú kérelme Egyesület vagy alapítvány változásbejegyzés iránti kérelme: 17. A változásbejegyzési kérelemmel érintett adat megjelölés (kódtár): 10. létesítő okirat módosítása

12 Változásbejegyzés kérelem Változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak. Szükség szerint csatolandó: alapszabály (egységes szerkezetben is) székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata az egyesület közgyűlésének jegyzőkönyve a közgyűlés jelenléti íve [a tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával] az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozat

13 Közhasznúságnak megfelelően az alapító okiratot módosítani kell legkésőbb március 15. napjáig Az alapító okiratban nem elég felsorolni a közhasznú tevékenységeket, hanem a pontos jogszabályhelyet kell megadni azt, hogy az mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi – közfeladat tábla Az új Ptk. értelmében a jogi személyek létesítő okiratában kötelező feltüntetni a tagok nevét, azonban az Ectv. és a Cnytv. ezt nem tartalmazza, sőt azt mondja ki, hogy – az alakuló ülés jegyzőkönyve mellett – a jelenléti ívet, valamint az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály - nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt - mellékletét képező tagjegyzéket kell beadni. Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról, így az Ectv. VII. fejezet 34.§ (1) bekezdésében több tagból álló döntéshozó szerv esetén a 37.§ (1), (2), (3) bekezdéseiben írtakról egy tagból álló döntéshozó szerv esetén 3a 7.§ (4)-(5) bekezdéseiben írtakról a §-okban írt összeférhetetlenségi szabályokról

14 Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról Ectv. VII. fejezet 34. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat teljesítését mely jogszabályhely(ek) írják elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b) 35 gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; SZÓSZERINT! 35 a szervezet tevékenysége elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű, ha a szervezet éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele. c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

15 Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról Több tagból álló döntéshozó szerv esetén a 37.§ (1), (2), (3) bekezdéseiben írtakról 37. § (1) A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. (2) SZÓSZERINT a) az ülésezés gyakoriságára - amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére, c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. (3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára); b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról; c) a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről; d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

16 Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról Egy tagból álló döntéshozó szerv esetén 37.§ (4)-(5) bekezdéseiben írtakról (4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak. (5) Az egy tagból álló döntéshozó szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról, b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.

17 Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról Ectv. 13. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos szabályok A §-okban írt összeférhetetlenségi szabályokról SZÓSZERINT 38. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül ; (a közhasznú szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás, az ösztöndíjak, az adományok is cél szerinti juttatásnak minősülnek. Nem cél szerinti juttatás a valamilyen szolgáltatás ellenszolgáltatásaként fizetett díj. – - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

18 A §-okban írt összeférhetetlenségi szabályokról 39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vám- tartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

19 Összeférhetetlenségi szabályok továbbá évi 181. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 49. § (1) a) az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát, Ptk. 74/C. § (3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

20 Az Egyesület anyagi forrásai, gazdálkodása és anyagi Ectv. V. fejezet A civil szervezet gazdálkodása 8. A gazdálkodás általános szabályai 1 9. § (1) A civil szervezet bevételei: a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. (2) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

21 Az Egyesület megszűnése évi IV. törvény Ptk 64. § (1) Az egyesület megszűnik, ha a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. (2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)- d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. (3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. (4) Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni. (5) Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

22 Vegyes rendelkezések 1. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és nyeri el jogi személyiségét. 2. Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. az egyesülési jogról szóló évi V. tv. és a közhasznú szervezetekről szóló 2011.évi CLXXV. tv. valamint a gazdálkodásról és könyvvezetésről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók. 3. Jelen alapszabályt az Egyesület Veszprémben ………………...-én megtartott közgyűlésén fogadta el.

23 Felügyelő szerv Ectv VII. fejezet 40.§, 41.§ 40. § (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. (2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. Felügyelő szerv önként is bármikor választható. Közhasznú szervezet egyszemélyes legfelsőbb szerve esetén kötelező bevételtől függetlenül.legfelsőbb szerve Felügyelő szerv feladatai: (VII. fejezet 41.§ (1-5) (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.. ezek nem tagadhatók meg.felügyelő szervvezető tisztségviselőktől Ellenőrzést végezhet évente akár több alkalommal is saját ügyrendje alapján, célszerűen a szervezet méretéhez igazodóan. (2)Tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb szerv ülésein (figyelem, a legfőbb szerv ülései közhasznú szervezet esetén egyébként is nyilvánosak!!). Kötelező részt vennie ezeken az üléseken, ha jogszabály így rendelkezik, illetve a létesítő okirat ezt előírja.legfőbb szervlétesítő okirat Véleményezi a legfőbb szerv elfogadása előtt az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet.éves beszámolótközhasznúsági mellékletet Kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását. - Kötelező a felügyelő bizottság, ha az egyesületnek több mint 200 fő a tagja, vagy több mint a fele nem magánszemély.

24 Alapszabály-módosításakor figyelembe kell venni: Új Ptk. III. könyv Új Ptk. III. könyv, (A jogi személy) 1-3 rész, II. fejezet: A létesítő okirat jogi személy általános szabályai: pl. neve, székhelye, döntéshozó szerv, ügyvezetés, felügyelő bizottság, képviselet, átalakulás, megszűnés Új Ptk. III. könyv MÁSODIK RÉSZ: egyesület és HATODIK RÉSZ: alapítvány Eltéréseket ismerteti az általános részhez képest Eltérés nem lehet ott ahol szerepel: semmis az a rendelkezés vagy semmis az ettől eltérő rendelkezés…. Új Ptk. 3. könyv, VI. fejezet A jogi személy ügyvezetése 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok] Tartalmazza, ki lehet, ki nem: elfogadásnál erről kell nyilatkozni a tisztségviselőnek, hogy ezeket elfogadja. Az egyesületnél az elnökség 3 tagból áll a Ptk. szerint, amiből az következik, hogy több lehet, kevesebb nem. Az elnökség 3 tagjából egy, illetve a tagok egyharmada lehet „külsős”, vagyis nem tag Az Új Ptk szerint: Az egyesület elnöksége 3 tagból áll, elnököt az elnökség választ! Azonban lehet úgy határozni, hogy az elnököt is a közgyűlés választja meg. A közgyűlés és az ügyvezető szerv ülése nem nyilvános, azonban ha a szervezet közhasznú akkor nyilvánosnak kell lennie. A közgyűlést a székhelyén, vagy máshol is tarthatja. Ha a megválasztás időtartama nincs meghatározva, azt 2 évnek kell tekinteni, egyébként max. 5 év lehet, ettől eltérés semmis

25 Alapszabály-módosítás: Székhely a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a címzett jognyilatkozatok fogadását és az iratok elérhetőségét. Székhely használatról, a bejegyzésnél nyilatkozni kell, illetve csatolni kell a székhelyhasználat jogcímét igazoló okiratot. Ki kell derülnie mi változott, ezt írjuk pl. dőlt betűvel, félkövérrel, amit tőrlünk azt pedig áthúzással. Változás bejelentőn szerepeljenek a változások, az alapító okiratra pedig kerüljön rá, hogy: „Alapszabály – a hányadikán elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben”

26 Alapszabály-módosítás: Ptk. XIV. Fejezet 3:48 § Jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy szerepel az alapszabályban az az egyesület céljával azonos vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezet, vagy ennek hiányában a bíróság a Nemzeti Együttműködési Alapnak (NEA) juttatja azt. 3:84 § jogutód nélküli megszűnés okai – általános eseten túl IX. Egyesület megszűnése: 3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés] Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. 3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról] (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. (2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

27 GYIK Alapítvány kuratóriuma hány fő lehet? – vagy egy személy a kurátor az ügyvezető szerv maga, vagy legalább 3 tagból álló kuratórium működik. Itt is igaz, hogy több, de kevesebb nem. Alapítvány vagyona alapításnál: a bíróság mérlegelésébe tartozik, menyi a megfelelő, de ha zárt az alapítvány, akkor kell a min ,-Ft, ha nyílt és csatlakozhatnak hozzá, akkor ,-Ft is elég lehet Tagdíj összege: 0,-Ft-nál több kell hogy legyen, mert különben nem biztosított a működés, illetve annak megkezdése. Nem kell beírni a tagdíj összegét az alapszabályba, de bele lehet. Elegendő, ha arról az alakuló közgyűlésen döntenek, majd ezt követően akár az éves közgyűléseket felül lehet ezt a kérdést vizsgálni. Közgyűlés összehívása: Nagy a taglétszám, nem tud mindenki megjelenni. A közgyűlés összehívását, meg lehet ismételni 30 percen belül, de az eredeti meghívóban szerepeltetni kell.

28 Elektronikus ülésezés menete a) az ülés tartása nélküli határozathozatalt (új Ptk. 3:20. §) Ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi: Meghívó kiküldése legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. Határozatképes akkor ha legalább annyi szavazatot megküldenek, amennyi szavazati jog a határozatképességéhez szükséges. Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

29 Elektronikus ülésezés menete b) az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével lefolytatott ülésezést (Ectv. 4. § (6)-(7) bekezdések). Ectv. 4. § (6) Az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, fontos, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. (7) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít. Mindkettőre igaz, hogy március 15. után hatályosak a fenti szabályok, ezért ha ilyet akarnak csinálni, akkor ennek megfelelően módosítani kell az alapszabályt.

30 Elektronikus ülésezés az alapszabályban meg kell határozni Le kell írni, hogy a közgyűlés tartásának ezen speciális eseteit hogyan képzelik el: A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának szabályait, a közgyűlés helyének meghatározását, a meghívó tartalmát: napirend, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait.

31 Elektronikus ülésezés a) eset ÍRÁSBELI SZAVAZÁSSAL TÖRTÉNŐ DÖNTÉSHOZATAL közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív nem készül. az ügyvezető/elnökség/elnök készít egy dokumentumot, amelyben rögzíti, hogy írásbeli szavazásra kerül sor, megállapítja benne a Ptk-ra és az alapszabály megfelelő pontjára hivatkozással, hogy a vonatkozó előírásokat megtartották, és írásba foglalja a meghozott határozatot, rögzíti annak dátumát, a határozatképességet megállapítja és aláírják. Ezt kell benyújtani a bírósághoz ha: ha nyilvántartási adatot érint, akkor kötelező ha nem érint ilyet, de be akarja nyújtani, az nem kötelező, de akkor tudomásul vesszük és elhelyezzük az iratok között. b) eset VIDEÓ-KONFERENCIÁNAK nevezett közgyűlés eset. a cégeknél ez már régóta létezik, és bele is szokták tenni a létesítő okiratukba ennek lehetőségét, de még itt Veszprémbe sosem adtak be a cégek ilyen közgyűlési/taggyűlési anyagot, amit ténylegesen így tartottak. a részletes szabályokat az alapszabályban rögzíteni kell, az ott hozott határozatot be kell nyújtani a bírósághoz, írásba kell foglalni a jegyzőkönyvet az ügyvezetésnek.

32 Köszönöm a figyelmet! Fábryné dr. Takács Tímea - jogtanácsos


Letölteni ppt "Jogszabályi változások 2013. évi 5.tv – Új Ptk 2011. évi 175. tv – Civil tv / Ectv."

Hasonló előadás


Google Hirdetések