Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

J OGSZABÁLYOK 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "J OGSZABÁLYOK 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil."— Előadás másolata:

1

2 J OGSZABÁLYOK évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.) 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről (Civil R.) évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Nytv.) 224/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

3 F OGALMAK Adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás. Adományosztó szervezet: a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele Gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatást

4 F OGALMAK Költségvetési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás különösen:  a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,  b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,  c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,  d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege; közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett tevékenység

5 F OGALMAK Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is Közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat – vagy annak egy része – ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez

6 C SŐD - FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról Végelszámolás: önkéntes elhatározásán alapuló jogutód nélküli megszűnése, amennyiben a szervezet nem fizetésképtelen. A civil szervezetek vonatkozásában egyszerűsített végelszámolásnak nincs helye. Kényszer-végelszámolás: amennyiben a szervezetet törvényességi felügyeleti eljárás keretében szüntetik meg, illetve amennyiben az alapítványnál az idő eltelt, cél megvalósult, feltétel bekövetkezett. Csődeljárás: Olyan eljárás, melynek során az adós –a csődegyezség megkötése érdekében- fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Felszámolási eljárás: Olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek.

7 C SŐD - FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS évi XLIX. Tv csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló tartalmazza. Civil szervezet akkor fizetésképtelen, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott, vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Nem állapítható meg akkor, ha a civil szervezetnek állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott, vagy elismert követelése van költségvetési támogatási jogviszony keretében. Legfeljebb 90 napos fizetési haladék + reorganizációs terv készítése, hitelezőkkel kötött megállapodás az adósságok rendezéséről

8 C IVIL SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet, közhasznú tevékenységet folytat, célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

9 C IVIL SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA B EVÉTELEK Egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel; költségvetési támogatás:  a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;  az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;  az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; befektetési tevékenységből származó bevétel; egyéb bevétel.

10 C IVIL SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA K IADÁSOK alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; egyéb költség. A civil szervezet a működési és egyéb költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

11 C IVIL SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA Gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele Cél szerinti/közhasznú tevékenység bevétele Támogatás Szponzoráció

12 K ÖNYVVEZETÉS - B ESZÁMOLÁS Egyszerűsített beszámolót készíthet:  Egyszeres könyvvitel vezet és  Nem végez vállalkozási tevékenységet, vagy  Végez vállalkozási tevékenységet, de együttes bevétele nem haladja meg az 50 millió forintit Egyszerűsített éves beszámoló:  Kettős könyvvitelt vezet  Vállalkozási tevékenységet folytat, és éves bevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál a szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot.

13 K ÖNYVVEZETÉS - B ESZÁMOLÁS Az alapcél szerinti tevékenységből, illetve a gazdasági vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet! A civil szervezet beszámolója tartalmazza:  a mérleget (egyszerűsített mérleget),  az eredmény-kimutatást (eredmény-levezetést),  kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni!? A kiegészítő mellékletében be kell mutatni:  támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként.  a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.  az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

14 K ÖNYVVEZETÉS - B ESZÁMOLÁS A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni:  a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.  vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. A civil szervezet köteles a - testület által elfogadott - beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Amennyiben a szervezet saját honlappal rendelkezik, akkor ott is köteles ezt közzétenni. Amennyiben a civil szervezet a fentieket elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

15 K ÖNYVVEZETÉS - B ESZÁMOLÁS 2012-ben az a szervezet részesülhet költségvetési támogatásban, amely letétbe helyezte évről szóló beszámolóját! A beszámolót még a évi szabályok szerint kell elkészíteni. Letétbe helyezés: Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest Pf.: május 31-ig papír alapon, ez után a pótlás már elektronikus alapon!

16 K ÖZHASZNÚSÁG Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett - létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló - közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely: A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. Közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet május 31-ig közhasznú jogállású, ha letétbe helyezte beszámolóját! Kiemelkedően közhasznú jogállás megszűnt!

17 K ÖZHASZNÚSÁG Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:  az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy  a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy  a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az összes bevétel kettő százalékát, vagy  a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy  közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII.

18 K ÖZHASZNÚSÁG Civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező.

19 A Z ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Azon civil szervezet, amelynek letétbe helyezett beszámolója adatai alapján, központi költségvetésből származó bevétele eléri vagy meghaladja az éves bevétel felét, jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetnek minősül.  nem kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz esetén, ha a) annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény szerint történt, vagy c) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti. A jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezet vezető tisztségviselője köteles vagyonnyilatkozatot tenni a beszámoló letétbe helyezését követő kilencven napon belül, amelynek a Civil Információs Portálon való közzétételéről a miniszter gondoskodik.

20 T ÁRSASÁGI A DÓ A civil szervezetek a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a Tao bevallás helyett, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz az erre rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év február 25-éig bevallás főlapja

21 T ÁRSASÁGI A DÓ KEDVEZMÉNYEK - KÖZHASZNÚ nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15%-át. Ha meghaladja, a kedvezményezett mérték túllépésével arányosan számított adóalap után kell az adót megállapítani. Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt a közhasznú alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával;

22 T ÁRSASÁGI A DÓ KEDVEZMÉNYEK – NEM KÖZHASZNÚ nem kell az adót megfizetnie, ha vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 % A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintjáig 10%, az e feletti részre 19%

23 T ÁRSASÁGI A DÓ A DOMÁNYOZÓ KEDVEZMÉNYE Nem kell növelni az adományozó adózás előtti eredményét a nyújtott támogatás ráfordításként elszámolt összegével, ha közhasznú szervezetnek adományozott által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással Csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét a közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének 20 százaléka közhasznú szervezet támogatása esetén, további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

24 T ÁRSASÁGI A DÓ A DOMÁNYOZÓ KEDVEZMÉNYE A kapott adományokról a közhasznú szervezet által a támogató részére kiállítandó igazolás kötelező tartalmi előírásait a Tao. törvény rögzíti. Az igazolásnak tartalmaznia kell:  mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát,  az adomány összegét,  a támogatott célt. Az igazolást, a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani Magánszemély, egyéni vállalkozó nyújt támogatást, úgy adózásban érvényesíthető kedvezményre nem jogosult

25 I LLETÉKMENTESSÉG Civil szervezetet abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmük után társasági adófizetési kötelezettségük nem keletkezett

26 S ZEMÉLYI J ÖVEDELEMADÓ Nem bevétel a magánszemély által fizetett tagdíjra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja Egyesület, alapítvány esetén mentes a reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása, a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült összes ráfordítás 10 százalékáig, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékáig A közcélú juttatások körében adómentes a közhasznú egyesületből, alapítványból közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke,

27 S ZEMÉLYI J ÖVEDELEMADÓ Mentes az adó alól a pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás. az egyesülettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg. az egyesület, az alapítvány által nem zártkörű rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű, ajándék

28 Köszönöm a figyelmet! Czebeiné Nemes Bernadett Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u


Letölteni ppt "J OGSZABÁLYOK 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil."

Hasonló előadás


Google Hirdetések