Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához. A didaktika fogalma Didaszkein (gör.) = oktatni A neveléstudomány fő területe A tananyag feldolgozása,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához. A didaktika fogalma Didaszkein (gör.) = oktatni A neveléstudomány fő területe A tananyag feldolgozása,"— Előadás másolata:

1 Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához

2 A didaktika fogalma Didaszkein (gör.) = oktatni A neveléstudomány fő területe A tananyag feldolgozása, az oktatás során történő tanulás, ismeretszerzés, tudáselsajátítás, értelmi nevelés elméleti rendszerével és gyakorlati alkalmazásával foglalkozó diszciplína. OKTATÁSELMÉLET

3 A didaktika történetisége Ratke: elemi oktatáselmélet Comenius: Didactica Magna J.F. Herbart Reformpedagógiák

4 OKTATÁS NAGY SÁNDOR: tanítás, iskolában folyó tanulás. BÁTHORY ZOLTÁN: a tanítás mindig egy bizonyos, jól meghatározott tanulás tervezése, szervezése, szabályozása és értékelése. NAGY LÁSZLÓ: a tanítás a gyermek érdeklődésének mesterséges, azaz didaktikai hatásokkal történő irányítása.

5 Oktatás-tanítás A TUDÁS elsajátításának tervszerű előmozdítása, ismeretszerzéssel kapcsolatos készségek, jártasságok kifejlődésének biztosítása. Alapvető és speciális képességek rendszeres fejlesztése. Művelt viselkedés, magatartás formálása.

6 Oktatás A tudás gyarapodása A gyermek fejlődése Társadalmi elvárások

7 A didaktika kapcsolata más tudományágakkal Szociológia Pszichológia: fejlődéslélektan, szociálpszichológia Információelmélet Filozófia Neveléstörténet Nevelés- elmélet Oktatás- elmélet Összehasonlító pedagógia

8 A didaktika tagolása Életkorok szerint: Óvodáskori didaktika iskoláskori didaktika Felsőoktatás didaktikája Felnőttoktatás didaktikája Tantárgydidaktikák: a sajátosságokat tárgyalja egyes tantárgyak keretén belül,míg a didaktika az általános törvényszerűségeket fogalmazza meg.

9 Tanulás – meghatározás A tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló tartós, adaptív változás.

10 Tanulás Ókor, középkor: memoriter XVII. Század: szemléleten alapuló megismerés. (l. Comenius) XIX. Század: asszociációs pszichológia (l. Herbart) XX. Század eleje: cselekvés pedagógiája (l. reformpedagógiák) XX-XXI. Század: konstruktivizmus

11 A tanulás formái Szándékosság szerint: Szándékos (akaratlagos) Nem szándékos (spontán, önkéntelen) A megértés megléte szerint: Értelmes Mechanikus Megnyilvánulási formája szerint: Mozgásos cselekvéstanulás (pl. testnevelés) Perceptuális, szenzoros tanulás (észlelés fejlesztése) Verbális tanulás (az iskolai tanulás nagy része) Szociális tanulás (utánzás, azonosulás)

12 A tanulás törvényszerűségei A tanuló szerkezet az emberi agy (bevésés, megőrzés, felidézés, felejtés). Kapcsolatképződés, kondicionálás. Motivációk hatására tanulunk (késztetések, szükségletek) A megerősítés szerepe. Cselekvés útján tanulunk. A gyakorlás és ismétlés szerepe a rögzítésben. Figyelem és beállítódás. Tanulási szándék és énbevetés.

13 Iskolai tanulás Materiális, materializált és intellektuális cselekvések összessége (Galperin). Motivált és célirányos tevékenység. Felöleli a személyiség intellektuális (értelmi) és nonintellektuális tényezőit is (affektív és akarati). Tanulóközpontú, a tanuló fedezi fel az új ismereteket. A fejlődés a műveletek interiorizációja révén valósul meg.

14 Cselekvésközpontú + Konstruktív pedagógia elvárásai az iskolai tanulással szemben A gyermek megismerése (érdeklődés, személyiségbeli összetevők, stb.) Differenciálás Gazdag tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. A logikai út egyrészt induktív, másrészt deduktív. Változatos módszer-együttes használata szükséges. Életszerű helyzetek megteremtését igényli.

15 Hagyományos – újszerű pedagógia Hagyományos Tanár: bíró, beszélő, szakértő Tanuló: passzív hallgató, reprodukáló. Tartalom: tantárgyakra bontott, elvont átfogó. Értékelés: válogató, minősítő. Tanulási környezet: nagy lépések, kevés interakció, kevés információforrás, sok utasítás. Didaktika: Didaktikai háromszög: tanár, tanuló, tananyag. Konstruktivista Edző, vezető, szakértő, tanuló. Aktív cselekvő, konstruktív. Integrált, több tudományterületet átfogó, autentikus. Diagnosztizáló, alakító, portfólió alapú. Apró lépések, sok interakció. Didaktikai sokszög: tanár, diáktárs, feladat, média, tudományterület.

16 Alapelvek A tudatos és aktív elsajátítás Szemléletesség elve Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elve. A rendszeresség és folytonosság elve. Az ismeretek és készségek alapos elsajátításának elve. Hozzáférhetőség és egyéni foglalkoztatás elve (differenciálás). Visszacsatolás biztosításának elve.

17 Feladat Csoportmunka Milyen elvárásokat támaszthatunk a pedagógussal szemben az egyes alapelvek alapján? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen, hogyan viselkedjen a tanító az osztályban?

18 Megfigyelési gyakorlat Konkrét példák arra vonatkozóan, miként tartották tiszteletben a megfigyelt pedagógusok a didaktikai alapelveket.

19 Az oktatás folyamata Tanulók Tanárok személyisége, felkészültsége. Anyagi erőforrások – felszereltség, eszközök. Szociokulturális háttér. Tartalom – tantervek, iskolai programok. Cél Téma - tartalom Az óra általános célja Műveletesített feladatok Stratégiák Módszerek Eszközök Munkaformák Értékelés EREDMÉNY A tanuló személyiségé- ben bekövetkező változások: ismeretek, készségek, képességek. Attitűd, magatartás BEMENETKIMENET visszacsatolásSzabályozás Tanítás-Tanulás

20 Az oktatás kommunikációs modellje – a tanítás-tanulás előfeltétele A tanuló repertóriuma A tanár repertóriuma ADÓ kódolás VEVŐ dekódolás Csatorna

21 Oktatási folyamat Tervezés Tanítás Tanulás Értékelés

22 TERVEZÉS

23 Az oktatás megtervezése Óratervek készítése Kell-e tervezni? Fontos lecketervet/leckevázlatot írni?

24 Tervezés menete TANTERV PROGRAMOK TANMENET – évi tervezés TEMATIKUS TERVEZÉS Tananyag logikai lépésekre bontása Célok, tartalom, óraszám meghatározása Követelmények tisztázása Módszerek, szervezési formák, eszközigény Ellenőrzés – értékelés fázisai ÓRAREND ÓRATERV

25 Tanítási óra A tanító-tanuló közös tevékenysége bizonyos meghatározott oktatói-nevelői célok megvalósítása érdekében, melynek keretei között a tanító segíti a tananyag megtanulását, szervezi és irányítja a tanulók tevékenységét.

26 A tanítási órák felépítését meghatározó tényezők: Didaktikai feladat - meghatározza az óra típusát. A tartalom nehézségi foka A tanulók életkori és értelmi sajátosságai Milyen módszereket alkalmazunk Milyen munkaformákat használunk.

27 A tanítási óra típusai Új ismereteket feldolgozó óra (készségalakító) Rögzítő-rendszerező óra (ismétlő) Alkalmazó-begyakorló óra Ellenőrző – értékelő óra Vegyes (kombinált) óra

28 A tanítási óra kivitelezése: Az óra mozzanatai Az óra megszervezése Házi feladat ellenőrzése Az előző órán tanultak ellenőrzése, átismétlése Bevezető beszélgetés, érdeklődés felkeltése. A témabejelentés – Célok ismertetése Tanulási folyamat irányítása Rögzítés, rendszerezés Értékelés, visszacsatolás Házi feladat kijelölése, előkészítése

29 A tanítási óra megtervezése 1. Feladatelemzés: az alap- és sajátos kompetenciákból kiindulva milyen feladatot kell teljesítenünk az adott órán. 2. Lehetőségelemzés: mire képesek a tanulók, milyen előismeretekkel rendelkeznek. 3. Az óra céljának megfogalmazása: konkrét, megvalósítható teljesítményt fogalmazzunk meg. 4. A tartalom kiválasztása, elemzése, rendszerezése (ismeretek, műveletek, érzelmek).

30 A tanítási óra megtervezése (2) 5. Műveletesített feladatok megfogalmazása 6. Óratípus megválasztása. 7. Módszerek kiválasztása 8. Oktatási eszközök kiválasztása 9. Munkaformák kiválasztása 10. Óravégi értékelés eszközeinek kidolgozása. 11. Házi feladat meghatározása 12. A tanítási óra kivitelezése.

31 Lecketerv Tanító neve: Iskola: Osztály: Időpont: Tantárgy: Téma: Az óra általános célja (célrendszere): Műveletesített feladatok. Az óra típusa Módszerek és eljárások Eszközök Munkaformák Szakirodalom

32 IdőIdő Mozzanato k A tanítás tartalmaMűveletesített feladatok EljárásokEszközö k Szervezési formák Tanító tevékenys ége Tanulók tevékenys ége Tanítási- tanul ási esem énye k Műveleti kronológia, a tartalom logikai és pszicho- pedagógiai feldolgozása. Az általános cél és a tartalom függvényébe n. (felsorolássz erűen már szerepelnek a fejlécben is) A mó dsz er öss zete vői A szem- lél tet és an ya ga és a jár ul ék os el e m ek. Egyéni, csoporto s, frontális vagy páros. Forgatókönyveszűen tartalmazzák a tanító, illetve a gyerekek tevékenységeit.

33 MozzanatokTanító tevékenységeTanulók tevékenysége Tanítási-tanulási események Ebben a két oszlopban forgatókönyvszerűen írjuk le a tanító és a tanulók tevékenységét, feltüntetjük a megtanítandó tartalmat, a tevékenységi formákat, melyeken keresztül a tartalom feldolgozásra kerül (játékok, kérdések, feladatok, stb.), közben utalunk az alkalmazott módszerekre, eljárásokra, a felhasznált eszközökre, illetve a szervezési formákra, melyek a tanulási folyamatnak keretet adnak. Ha jól megfigyeljük, a műveletesített feladatokon kívül ugyanazokat a tényezőket tüntetjük fel, mint az előző esetben, csak szövegbe ágyazva.

34 A cél Tevékenységünk eredményének előrevetített képe.

35 A cél funkciói Betájoló, irányt szabó. Szelekciós funkció. Organizációs funkció. Értékelő-minősítő funkció.

36 Szintjei Társadalmi elvárás. Nevelési eszmény. Általános nevelési cél. Oktatási cél. Követelmények.

37 Nevelési eszmény Romániában Az emberi egyéniség szabad, integrált és harmonikus fejlesztése. Az autonóm és kreatív személyiség kialakítása.

38 Általános nevelési cél – Általános kompetenciák A kialakítható és elérhető személyiségtulajdonságok rendszere. Pl. Konstruktív életvezetésre képes egyén.

39 Oktatási cél A tanítási-tanulási folyamat eredményeként a személyiségben végbement tervezett változások, melyek a korszerű műveltségfelfogást képviselő művelődési anyag feldolgozása során valósulnak meg.

40 Kompetencia KOMPETENCIA = Valamire való alkalmasságot jelöl. A competitia (lat.) és a competo (lat.) szavakból származik Képességek, ismeretek, készségek, jártasságok, motívumok hierarchikus rendszere. Általános kompetenciák. Pl. a szóbeli közlés megértése Sajátos kompetenciák. Pl. Fonológiai jelenségek felismerése, a rövid és a hosszú beszédhangok tudatos megkülönböztetése, a hangalak és a jelentés közti viszony megállapítása. Szintaktikai és szemantikai jelenségek felismerése a közlésben. Aktív befogadói szerep kommunikációs helyzetekben.

41 Követelmény Egy adott nevelőtevékenység eredményeként jelentkező, megfigyelhető és mérhető teljesítményszint. Pl. - értse a szóbeli felhívás jelentését - érzékelje a közlés lényeges elemeit, tudjon kérdéseket feltenni, válaszoljon a tanító vagy a társak által feltett kérdésekre - kezdeményezzen és folytasson párbeszédet spontánul kialakult kis csoportokban.

42 Műveletesített feladatok A tanuló szemszögéből fogalmazzuk meg. Konkrét, cselekvést kifejező igéket használunk, Mérhető teljesítményt ír körül. Tartalmazza a módszereket és eljárásokat, melyek segítségével a tanulói tevékenység megvalósul.

43 Bloomi céltaxonómia Céltaxonómia: célok rendezése, osztályba sorolása. Kognitív szféra: Megismerés: ismerje fel, idézze fel, határozza meg, stb. Megértés: indokolja meg, fogalmazza újra, igazolja, stb. Alkalmazás: csoportosítsa, alkalmazza, használja fel, stb Analízis: különböztessen meg, hasonlítson össze, stb. Szintézis: általánosítson, tervezzen meg, vonjon le következtetéseket, általánosítson, stb. Értékelés: értékeljen, ítéljen meg, becsülje fel, stb.

44 Az oktatás tartalma TARTALOM Társadalmi elvárások Szaktudás Hétköznapi tudás Ünnepi tudás (magas kultúra) Tantárgyi követelmények Gyermeki személyiség Életkor Értelmi fejlettség érdeklődés Pedagógusok felkészültsége Iskolák felszereltsége

45 A tartalom elrendezése Tudományterületenként: tantárgyak A világot tanítani. Tantárgyi koncentráció. Tantárgyblokk (azonos logika) Integráció Intradiszciplinaritás Multidiszciplinaritás (a témához más tantárgyakat is kapcsolunk) Interdiszciplinaritás (témából indulunk ki) Transzdiszciplinaritás (kompetenciák kialakítása a cél)

46 A tartalom feldolgozásának kérdései a tervezés során Tematikus egységek létrehozása – tantárgyon belüli kapcsolatok kialakítása. Interdiszciplinaritás – különböző tantárgyak tematikájának egymáshoz közelítése. Tanórára való felkészülés: a tanóra tartalmi gráfjának az elkészítése. Feladat: Egy tankönyv leckéinek rendszerezése. Tematikus kapcsolatok keresése azonos osztály tankönyvei között. Egy adott lecke tartalmi gráfjának elkészítése.

47 A FEJLESZTÉS FOLYAMATA HOGYAN TANÍTSUNK?

48 Oktatási stratégiák Meghatározás: Sajátos célok elérésére szolgáló Módszerek, eszközök, szervezési módok és formák komplex rendszere Koherens elméleti alapokon nyugszik Végrehajtandó lépések sajátos sorozatával rendelkezik Jellegzetes tanulási környezetben valósul meg. (Falus Iván 1998.)

49 Stratégiák Információ tanítása bemutatás segítségével. Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével Készségtanítás direkt oktatás segítségével. Kooperatív tanulás. Problémamegoldó stratégia Kutatás Tapasztalati tanulás Programozott oktatás Feladatrendszeres oktatás Megtanítási stratégia

50 Információ tanítása bemutatás segítségével 1. Megismerni a tananyag szerkezetét, 2. Megismerni a tanulók gondolati struktúráját, előhívni. 3. A tananyag logikus közlése. 4. Kapcsolat kialakítása régi és új ismeretek között. 5. Megértés ellenőrzése.

51 Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével Fogalom = a dolgok lényeges ismertetőjegyeit tartalmazza. Fogalomtanítás = a dolgokat ismertetőjegyeik alapján osztályokba soroljuk, majd ellenőrizzük, beleillenek-e az adott fogalomkörbe. Pl. nyelvtani fogalmak kialakítása (főnév)

52 Lépései Előismeretek felelevenítése Előismerettől függően: Direkt bemutatás: a tanító megnevezi a fogalmat, azonosítja jegyeit, példákat és ellenpéldákat ad. Fogalomelsajátítás: a tanulók példák és ellenpéldák elemzése során meghatározzák a fogalmat, körülírják lényeges jegyeiket. Ellenőrzés: példák és ellenpéldák elemzése Az új fogalom beágyazása a régi ismeretekbe.

53 Készségtanítás direkt oktatás segítségével Alapvető készségek és elemi ismeretek elsajátítására alkalmazzák. Lépései: Célok bemutatása, motiváltság biztosítása. Ismeretek, készségek bemutatása lépésről lépésre. Irányított gyakorlási lehetőség. Megértés ellenőrzése. További gyakorlási helyzetek biztosítása. Pl. betűtanítás

54 Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tevékenység, mely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek alakulásához, hozzájárulhat a reális önértékelés és problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

55 Kooperatív tanulás Előnyei: Adaptivitás (differenciálás) Szociális tanulás Kooperáció Motiváció (feszültségmentes légkör) Hátrányai – nehézségei Időigényes Felborítja a rendet Munkaigényes (felkészülés, eszközök) Nehezen kontrollálható.

56 A szervezés Ideális csoportlétszám: 3-6 fő Csoportok összetétele: Homogén (hátránya: beskatulyázás) Heterogén (klb. képességek figyelembevétele) Szimpátiacsoportok (óvatosan kell alkalmazni) Véletlen csoportok Ülésrendi kapcsolatok

57 Szervezés (2) Berendezés (könnyen mozgatható padok) A pedagógus szerepe: Készenlét Megfigyelés Beavatkozás (nem végzik el a feladatot, egy gyerek dominál)

58 Csoportmunka tartalma Látens tudás mozgósítása Ismeretszerzés Megadjuk a forrásokat: Ismerkednek az anyaggal Szintézis Kutatás Képzelőerő fejlesztése – rekonstrukció Problémamegoldás Ítéletalkotás – értékrend alakítás

59 Beszámolási fázis Plenáris Gondok: Szóvivő = egy gyerek, nem a csoport A tanulók nem figyelnek egymás beszámolójára Túl hosszú beszámolók Mozaikos megoldások

60 Lépései Az óra céljainak bemutatása Alapvető ismeretek közlése szóban vagy írásban Csoportok létrehozása Csoportok munkájának segítése. Produktumok bemutatása, értékelése. Csoportos és egyéni teljesítmények értékelése.

61 Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével 1. A problémamegoldás algoritmizálása 2. Kutatás 3. Tapasztalati tanulás

62 Problémamegoldás A probléma megértése A probléma elemzése Releváns – irreleváns információk Hasonló feladat keresése Feladat leegyszerűsítése Feladat modellezése A megoldás folyamatát segíthetjük: Érdeklődő figyelem Kérdések Vita Közvetlen segítség Szünet értékelés

63 Kutatás A megismerés tanítása: Tények feltárása Információk megkeresése Információk elrendezése értelmes egésszé. Előnye: A megismerés módszereinek elsajátítása Az információk személyesebbé válnak Az információkat alkalmazzák, jobban rögzítik.

64 Formái 1. Bevisszük az osztályba a különböző információforrásokat. 2. Könyvtári vagy internetes óra. 3. Házi dolgozat megírása

65 Tapasztalati tanulás Kolb: A tanulás az a folyamat, amely által a tapasztalat átformálásán keresztül tudás jön létre. Szakaszai: 1. Cselekvés és tapasztalat 2. Megfigyelés és reflexiók (a történéseken való gondolkodás) 3. Absztrakció és általánosítás (a tapasztalat általános jegyeinek kiemelése) 4. Tanultak tesztelés (alkalmazás)

66 Élményen – tapasztalaton alapuló tanulás (Kolb, 1973) 2.Megfigyelés és reflexió 3. Absztrakció és általánosítás 4. Tanultak tesztelése 1.Cselekvés és tapasztalat

67 Programozott oktatás ’50-’60-as években fejlődött ki. Eszköze a program – programozott tankönyv, oktatógép. Tananyag jól körülhatárolható, felbontható tanulási feladatokra. Tanulási feladat = közlő rész+gyakorló feladat+ellenőrző feladatok Azonnali megerősítést biztosít.

68 A programozott oktatás elvei Kis lépések elve Egyéni ütem elve Aktív válaszadás elve Azonnali visszajelzés elve A kipróbálás elve

69 A program formái Lineáris program Elágazó program. Oktatóprogramok: Manómatek, Varázsbetű, stb. Interneten elérhető fejlesztő gyakorlatok: Intuitext.ro

70 Megtanítási stratégiák John Caroll – iskolai tanulás egy modellje Benjamin Bloom – mastery learning IDŐ – mindenki meg tudja tanulni a tananyagot, csak más-más idő alatt. A tanuló tanulásra szánt ideje (motiválás) Rövidíthető (a tanár hatékonyan tanít) Hosszabítható (tanár megfelelően motiválja a diákot) Az iskola által biztosított idő (megfelelő módszerek alkalmazása)

71 Feladatrendszeres oktatás Lénárd Ferenc és Balogh László A programozott oktatás folytatója, mert: Pontosan tisztázza a pedagógiai célokat. Alaposan elemzi a tananyag struktúráját. Egymásra építi a feladatokat. Túllép a programozott oktatáson, mert: Osztályteremben zajlik. A pedagógus irányító szerepe megmarad.

72 Feladattípusok Új anyag feldolgozását elősegítő Új ismeretek alkalmazását gyakorló Összefoglaló feladatok Ellenőrző feladatok

73 Előnyei A tanulók folyamatosan aktívak az órán. A tanár folyamatos visszajelzést kap a tanulók felkészültségéről. Lehetőség nyílik a differenciálásra.

74 Projekt - meghatározás Tanulásszervezési forma. A tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból dolgoznak. Célja egy produktum létrehozása.

75 Projekt - eredete XX. század eleje – reformpedagógiák Dewey elvei alapján Kilpatrick dolgozza ki 1919-ben Dewey elvei: A tanulás személyes tapasztalaton alapuljon Vegye figyelembe a tanulók egyéni fejlődési szükségleteit A tanuló aktívan vegyen részt a tanulásban A tanulót a közösség ügyeiért felelős egyénné kell nevelni.

76 Projekt jellege Interdiszciplináris megközelítésre ad lehetőséget. Iskolában nehéz alkalmazni. Osztályozása nehéz.

77 Projekt – tartalmi típusok Technikai (tárgyi produktum – pl. csónak) Művészeti (szerep, kiállítás, web-lap készítés) Környezeti nevelés (erdei iskola) Gazdaságismereti (pl. almaprojekt) Kutatási

78 Más tipizálás Az eredmény alapján Folyamatorientált projekt – az iskola környezete. Eredményorientált projekt – egy konkrét program, tárgy létrehozása. Irányultság szerint: Fókuszált Kontextus-vezérelt Időtartam szerint: Kisprojekt (2-6 óra) Közepes (1-2 nap, max. 1 hét) Nagyprojekt (több mint egy hét) Tartalom szerint: Tananyaghoz kapcsolódó Tananyaghoz nem kapcsolódó Tananyaghoz csak részben kapcsolódó

79 Kritériumai 1. Kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése. 2. A tevékenység kapcsolódjon a valósághoz. 3. Adjon módot individualizált munkára. 4. Adjon módot csoportmunkára. 5. Kidolgozása hosszabb időtartamra nyúljon. 6. Interdiszciplinaritás jellemezze. 7. Pedagógus és tanuló partner. 8. A tanulók legyenek felelősek döntéseikért. 9. A pedagógus stimuláló, szervező, tanácsadó. 10. A tanulók közötti kapcsolatok erősek legyenek.

80 Folyamata Témaválasztás (érdekelje a gyereket) Célkitűzés Produktum Tanulási célok – tartalmi gráf elkészítése Tervezés és szervezés Mire van szükség? Feladatok kiosztása, munkacsoportok létrehozása Időterv készítése Értékelés (produktum, tanulás, társas kapcsolatok)

81 Projekt lehetőségek az iskolában Projekthét Külső projekt Tanítást kísérő projekt Órai projekt

82 Az oktatás módszerei Meghatározás: Az oktatási folyamat állandó, ismétlődő összetevői A pedagógus és tanuló tevékenységének részei Különböző célok megvalósítása érdekében Eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. (Falus Iván, 1998)

83 Eljárások Meghatározás: A módszerek változatos alkotóelemei. Önállósítva átalakulhatnak módszerekké. Módszer – eljárás viszonya dinamikus Pl. szemléltetés – önálló módszer beszélgetés – eljárás

84 Az előadás Olyan szóbeli közlési módszer, amely egy- egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb idejű kifejtésére szolgál.

85 Eljárásai Elbeszélés – esemény, történés érzékletes bemutatása. Leírás – egy jelenség, személy vagy tárgy bemutatása. Magyarázat – ok-okozati összefüggések bemutatása, összefüggések megértetése.

86 A magyarázat hatékonyságát növelhetjük, ha: Célok megfogalmazása. Példák. Logikus felépítés. Audiovizuális eszközök használata. Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása. Tanulók előzetes ismereteire való építés. Ismert szavak használata. Kérdezés lehetősége. Mimika, gesztusok használata. Vázlat készítése.

87 Megbeszélés - Beszélgetés Dialogikus szóbeli közlési módszer. A tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva, illetve kérdéseket megfogalmazva dolgozzák fel a tananyagot.

88 A beszélgetés formái Katekétikus Zárt rendszer Egy kérdésre egy válasz lehetséges Konvergens gondolkodást fejleszti. A mechanikus bevésés eszköze. Heurisztikus Szókratész nevéhez fűződik Nyílt rendszer Divergens gondolkodást fejleszti. Az ismeretek felfedezéséhez járul hozzá.

89 Alkotóelemei Strukturálás - Szerkezeti felépítés Célok megfogalmazása Fontos gondolatok kiemelése Részek összefoglalása Részek közötti átmenetek jelzése Gondolatok összegzése Kérdezés Visszacsatolás Egyértelmű visszajelzéseket kell adni Főleg pozitív értékelést kell alkalmazni.

90 Kérdezés JÓ Kérdés pontos, világos, rövid és egyértelmű Feleljen meg a tanuló értelmi színvonalának Igényelje a gondolkodási műveleteket A kérdést az osztálynak tegyük fel ROSSZ Sugalmazó kérdések. Eldöntendő kérdések. Kérdések ismétlése. Kérdések pedagógus általi megválaszolása.

91 Szemléltetés Valós vagy ezeket helyettesítő tárgyakat, jelenségeket, folyamatokat mutatunk be és elemzünk annak érdekében, hogy konkrét szenzoriális alapot teremthessünk. Szerepe: az új ismeretek feldolgozásához szükséges műveletek kiváltása. Érdeklődés felkeltése. Tanultak rendszerezése, osztályozása. Képszerű-szemléletes gondolkodás fejlesztése.

92 Sajátosságai Szelektív – irányítja a tanulók észlelését. Folyamata: Bemutatás Megfigyelés Verbalizálás, lényegesítés Műveleti feldolgozás.

93 A tanulók kiselőadásai A tanulók előadásai, melynek során fejlődik a gyerekek előadókészsége, illetve a szövegfeldolgozás képessége. FONTOS! Idővel való gazdálkodás Minőség biztosítása Hallgatóság motiválása

94 Problematizálás A tananyagot vonzó és érdeklődést felkeltő problémák formájában tárjuk a tanulók elé. A probléma megoldása feltételezi: Az előzetes ismeretek szelektív felidézését, Az ismeretlen kérdésre való odafigyelést, A megoldást segítő új ismeretek elsajátításának igényét.

95 Előnyei Aktivizál A tanulót aktív lényként fogja fel A figyelem a tanuló megismerő tevékenységére tevődik át. Fejleszti a divergens gondolkodást. A tanulókat problémaérzékennyé teszi.

96 Tankönyvhasználat A tankönyv a könyvből történő ismeretszerzés megtanulásának eszköze. Formái: Irányított (magyarázó) olvasás – a pedagógus használja a könyvet. Önálló olvasás – a tanuló használja a könyvet.

97 Irányított olvasás Szépirodalmi szövegek Bevezető beszélgetés Bemutató olvasás Szöveg keltette élmény megbeszélése Szöveg jelentésének megragadása Cím, műfaj megbeszélése Szelektív újraolvasás összefoglalás Ismeretterjesztő szövegek Bevezető beszélgetés Bemutató olvasás Spontán reakciók megbeszélése Részekre tagolás Kulcsszavak kiemelése Makroszerkezeti egységek Mikroszerkezeti egységek Vázlatkészítés összefoglalás

98 Önálló olvasás Lépései: Az egész olvasmány elolvasása Bekezdésenkénti olvasás Széljegyzetek készítése vázlatkészítés

99 Begyakorlás Bizonyos cselekvések tudatos ismétlése, mely, jártasságok, értelmi és gyakorlati készségek, bizonyos képességek fejlesztését, Ismeretek megszilárdítását jelenti.

100 Szakaszai Analitikus szakasz – cselekvések megismerése (bevezető gyakorlatok) Szintetikus szakasz – automatizmusok kialakulása (alapgyakorlatok) Integráló fázis – készségek megszilárdítása (rögzítő gyakorlatok)

101 Oktatási eszközök Anyagi vagy technikai eszközök, melyek a célok elérését szolgálják. Számítógép előtti generáció: Gépi berendezést nem igényel előállításuk (tárgyak, faliképek, stb.) Gépekkel állítjuk elő, de használatuk nem igényel gépet (tankönyvek, munkafüzetek) Gépi berendezés előállításkor és használatkor (diaképek, oktatófilmek) Tanulásirányító eszközök (pl. program) Számítógépes – multimédiás eszközök

102 Osztályozásuk Jellege szerint: Közvetlen (tárgyak) Közvetett (tárgyak helyettesítői) Dinamikája szerint: Statikus (fénykép, dia, grafikon, makett) Dinamikus (kísérlet, film) A tanulók fejlettségi foka szerint: Konkrét érzéki tapasztalást igénylő (ábra, rajz, dia) Logikai feldolgozást igénylő intellektuális tevékenység (makett, feladatlap, munkafüzet)

103 Szervezési formák Személyi, tárgyi, térbeli és időbeli feltételek számbavétele és összehangolása oly módon, hogy biztosítani lehessen a tevékenység optimális hatékonyságát.

104 Alapvető szervezési formák Osztályrendszer azonos életkor, azonos tevékenység, egy helyiségben Tantárgyrendszer Tanóra rendszer Új ismereteket feldolgozó óra Jártasság- és készségképző óra Alkalmazó-begyakorló óra Felmérő-értékelő óra

105 Alkalomszerű szervezési formák Szakkör (érdeklődő tanulóknak) Korrepetálás (tanulásban lemaradóknak) Napközi otthon Tanulmányi kirándulás (a valóság megismerése a természetes környezetben)

106 Munkaformák Egyéni Egyedül végzett munka (frontális keretek között) Rétegmunka (nehéz, közepes, könnyű) Teljesen egyénre szabott munka – individualizált munka Páros Azonos/különböző szinten álló tanulók Csoportos 3-6 diák dolgozik együtt A tagok között kölcsönös függési, felelősségi, ellenőrzési viszonyok jönnek látre. Frontális Direkt irányítás Egy időben az egész osztállyal dolgozunk A gyerekek unatkozhatnak Időmegtakarítás – nagy létszám esetén

107 Élményteli tanítást kívánok!


Letölteni ppt "Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához. A didaktika fogalma Didaszkein (gör.) = oktatni A neveléstudomány fő területe A tananyag feldolgozása,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések