Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához. A didaktika fogalma  Didaszkein (gör.) = oktatni  A neveléstudomány fő területe  A tananyag feldolgozása,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához. A didaktika fogalma  Didaszkein (gör.) = oktatni  A neveléstudomány fő területe  A tananyag feldolgozása,"— Előadás másolata:

1 Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához

2 A didaktika fogalma  Didaszkein (gör.) = oktatni  A neveléstudomány fő területe  A tananyag feldolgozása, az oktatás során történő tanulás, ismeretszerzés, tudáselsajátítás, értelmi nevelés elméleti rendszerével és gyakorlati alkalmazásával foglalkozó diszciplína.  OKTATÁSELMÉLET

3 A didaktika történetisége  Ratke: elemi oktatáselmélet  Comenius: Didactica Magna  J.F. Herbart  Reformpedagógiák

4 OKTATÁS  NAGY SÁNDOR: tanítás, iskolában folyó tanulás.  BÁTHORY ZOLTÁN: a tanítás mindig egy bizonyos, jól meghatározott tanulás tervezése, szervezése, szabályozása és értékelése.  NAGY LÁSZLÓ: a tanítás a gyermek érdeklődésének mesterséges, azaz didaktikai hatásokkal történő irányítása.

5 Oktatás-tanítás  A TUDÁS elsajátításának tervszerű előmozdítása, ismeretszerzéssel kapcsolatos készségek, jártasságok kifejlődésének biztosítása.  Alapvető és speciális képességek rendszeres fejlesztése.  Művelt viselkedés, magatartás formálása.

6 Tanulás  Ókor, középkor: memoriter  XVII. Század: szemléleten alapuló megismerés. (l. Comenius)  XIX. Század: asszociációs pszichológia (l. Herbart)  XX. Század eleje: cselekvés pedagógiája (l. reformpedagógiák)  XX-XXI. Század: konstruktivizmus

7 Alapelvek  A tudatos és aktív elsajátítás  Szemléletesség elve  Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elve.  A rendszeresség és folytonosság elve.  Az ismeretek és készségek alapos elsajátításának elve.  Hozzáférhetőség és egyéni foglalkoztatás elve (differenciálás).  Visszacsatolás biztosításának elve.

8 Az oktatás folyamata Cél Tanulók Tanárok személyisége, felkészültsége. Agyagi erőforrások – felszereltség, eszközök. Szociokulturális háttér. Tartalom – tantervek, iskolai programok. Cél Téma - tartalom Az óra általános célja Műveletesített feladatok Stratégiák Módszerek Eszközök Munkaformák Értékelés EREDMÉNY A tanuló személyiségé- ben bekövetkező változások: ismeretek, készségek, képességek. Attitűd, magatartás BEMENETKIMENET visszacsatolásSzabályozás

9 A cél  Tevékenységünk eredményének előrevetített képe.

10 A cél funkciói  Betájoló, irányt szabó.  Szelekciós funkció.  Organizációs funkció.  Értékelő-minősítő funkció.

11 Szintjei Társadalmi elvárás. Nevelési eszmény. Általános nevelési cél. Oktatási cél. Követelmények.

12 Nevelési eszmény Romániában  Az emberi egyéniség szabad, integrált és harmonikus fejlesztése.  Az autonóm és kreatív személyiség kialakítása.

13 Általános nevelési cél  A kialakítható és elérhető személyiségtulajdonságok rendszere.  Pl. Konstruktív életvezetésre képes egyén.

14 Oktatási cél  A tanítási-tanulási folyamat eredményeként a személyiségben végbement tervezett változások, melyek a korszerű műveltségfelfogást képviselő művelődési anyag feldolgozása során valósulnak meg.

15 Követelmény  Egy adott nevelőtevékenység eredményeként jelentkező, megfigyelhető és mérhető teljesítményszint.

16 Műveletesített feladatok  A tanuló szemszögéből fogalmazzuk meg.  Konkrét, cselekvést kifejező igéket használunk,  Mérhető teljesítményt ír körül.  Tartalmazza a módszereket és eljárásokat, melyek segítségével a tanulói tevékenység megvalósul.

17 Bloomi céltaxonómia  Céltaxonómia: célok rendezése, osztályba sorolása.  Kognitív szféra:  Megismerés  Megértés  Alkalmazás  Analízis  Szintézis  Értékelés.

18 Az oktatás tartalma TARTALOM Társadalmi elvárások •Szaktudás •Hétköznapi tudás •Ünnepi tudás (magas kultúra) Tantárgyi követelmények Gyermeki személyiség Életkor Értelmi fejlettség érdeklődés Pedagógusok felkészültsége Iskolák felszereltsége

19 A tartalom elrendezése  Tudományterületenként: tantárgyak  A világot tanítani. Tantárgyi koncentráció.  Tantárgyblokk (azonos logika)  Integráció  Intradiszciplinaritás  Multidiszciplinaritás (a témához más tantárgyakat is kapcsolunk)  Interdiszciplinaritás (témából indulunk ki)  Transzdiszciplinaritás (kompetenciák kialakítása a cél)

20 Oktatási stratégiák  Meghatározás:  Sajátos célok elérésére szolgáló  Módszerek, eszközök, szervezési módok és formák komplex rendszere  Koherens elméleti alapokon nyugszik  Végrehajtandó lépések sajátos sorozatával rendelkezik  Jellegzetes tanulási környezetben valósul meg. (Falus Iván 1998.)

21 Információ tanítása bemutatás segítségével 1. Megismerni a tananyag szerkezetét, 2. Megismerni a tanulók gondolati struktúráját, előhívni. 3. A tananyag logikus közlése. 4. Kapcsolat kialakítása régi és új ismeretek között. 5. Megértés ellenőrzése.

22 Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével  Fogalom = a dolgok lényeges ismertetőjegyeit tartalmazza.  Fogalomtanítás = a dolgokat ismertetőjegyeik alapján osztályokba soroljuk, majd ellenőrizzük, beleillenek-e az adott fogalomkörbe.

23 Lépései  Előismeretek felelevenítése  Előismerettől függően:  Direkt bemutatás: a tanító megnevezi a fogalmat, azonosítja jegyeit, példákat és ellenpéldákat ad.  Fogalomelsajátítás: a tanulók példák és ellenpéldák elemzése során meghatározzák a fogalmat, körülírják lényeges jegyeiket.  Ellenőrzés: példák és ellenpéldák elemzése  Az új fogalom beágyazása a régi ismeretekbe.

24 Készségtanítás direkt oktatás segítségével  Alapvető készségek és elemi ismeretek elsajátítására alkalmazzák.  Lépései:  Célok bemutatása, motiváltság biztosítása.  Ismeretek, készségek bemutatása lépésről lépésre.  Irányított gyakorlási lehetőség.  Megértés ellenőrzése.  További gyakorlási helyzetek biztosítása.

25 Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével  A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tevékenység, mely különböző célok elérésére szerveződhet,  segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését,  hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek alakulásához,  hozzájárulhat a reális önértékelés és problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

26 Lépései  Az óra céljainak bemutatása  Alapvető ismeretek közlése szóban vagy írásban  Csoportok létrehozása  Csoportok munkájának segítése.  Produktumok bemutatása, értékelése.  Csoportos és egyéni teljesítmények értékelése.

27 Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével 1. A problémamegoldás algoritmizálása 2. Kutatás

28 Problémamegoldás  A probléma megértése  A probléma elemzése  Releváns – irreleváns információk  Hasonló feladat keresése  Feladat leegyszerűsítése  Feladat modellezése  A megoldás folyamata  Érdeklődő figyelem  Kérdések  Vita  Közvetlen segítség  Szünet  értékelés

29 Kutatás  A megismerés tanítása:  Tények feltárása  Információk megkeresése  Információk elrendezése értelmes egésszé.  Előnye:  A megismerés módszereinek elsajátítása  Az információk személyesebbé válnak  Az információkat alkalmazzák, jobban rögzítik.

30 Formái 1. Bevisszük az osztályba a különböző információforrásokat. 2. Könyvtári vagy internetes óra. 3. Házi dolgozat megírása

31 Programozott oktatás  ’50-’60-as években fejlődött ki.  Eszköze a program – programozott tankönyv, oktatógép.  Tananyag jól körülhatárolható, felbontható tanulási feladatokra.  Tanulási feladat = közlő rész+gyakorló feladat+ellenőrző feladatok  Azonnali megerősítést biztosít.

32 A programozott oktatás elvei  Kis lépések elve  Egyéni ütem elve  Aktív válaszadás elve  Azonnali visszajelzés elve  A kipróbálás elve

33 Formái  Lineáris program  Elágazó program.

34 Megtanítási stratégiák John Caroll – iskolai tanulás egy modellje Benjamin Bloom – mastery learning  IDŐ – mindenki meg tudja tanulni a tananyagot, csak más-más idő alatt.  A tanuló tanulásra szánt ideje (motiválás)  Az iskola által biztosított idő (megfelelő módszerek alkalmazása)

35 Feladatrendszeres oktatás  Lénárd Ferenc és Balogh László  A programozott oktatás folytatója, mert:  Pontosan tisztázza a pedagógiai célokat.  Alaposan elemzi a tananyag struktúráját.  Egymásra építi a feladatokat.  Túllép a programozott oktatáson, mert:  Osztályteremben zajlik.  A pedagógus irányító szerepe megmarad.

36 Feladattípusok  Új anyag feldolgozását elősegítő  Új ismeretek alkalmazását gyakorló  Összefoglaló feladatok  Ellenőrző feladatok

37 Előnyei  A tanulók folyamatosan aktívak az órán.  A tanár folyamatos visszajelzést kap a tanulók felkészültségéről.  Lehetőség nyílik a differenciálásra.

38 Projekt - meghatározás  Tanulásszervezési forma.  A tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból dolgoznak.  Célja egy produktum létrehozása.

39 Projekt - eredete  XX. század eleje – reformpedagógiák  Dewey elvei alapján Kilpatrick dolgozza ki 1919-ben  Dewey elvei:  A tanulás személyes tapasztalaton alapuljon  Vegye figyelembe a tanulók egyéni fejlődési szükségleteit  A tanuló aktívan vegyen részt a tanulásban  A tanulót a közösség ügyeiért felelős egyénné kell nevelni.

40 Projekt jellege  Interdiszciplináris megközelítésre ad lehetőséget.  Iskolában nehéz alkalmazni.  Osztályozása nehéz.

41 Projekt – tartalmi típusok  Technikai (tárgyi produktum – pl. csónak)  Művészeti (szerep, kiállítás, web-lap készítés)  Környezeti nevelés (erdei iskola)  Gazdaságismereti (pl. almaprojekt)  Kutatási

42 Más tipizálás  Az eredmény alapján  Folyamatorientált projekt – az iskola környezete.  Eredményorientált projekt – egy konkrét program, tárgy létrehozása.  Irányultság szerint:  Fókuszált  Kontextus-vezérelt  Időtartam szerint:  Kisprojekt (2-6 óra)  Közepes (1-2 nap, max. 1 hét)  Nagyprojekt (több mint egy hét)  Tartalom szerint:  Tananyaghoz kapcsolódó  Tananyaghoz nem kapcsolódó  Tananyaghoz csak részben kapcsolódó

43 Kritériumai 1. Kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése. 2. A tevékenység kapcsolódjon a valósághoz. 3. Adjon módot individualizált munkára. 4. Adjon módot csoportmunkára. 5. Kidolgozása hosszabb időtartamra nyúljon. 6. Interdiszciplinaritás jellemezze. 7. Pedagógus és tanuló partner. 8. A tanulók legyenek felelősek döntéseikért. 9. A pedagógus stimuláló, szervező, tanácsadó. 10. A tanulók közötti kapcsolatok erősek legyenek.

44 Folyamata  Témaválasztás (érdekelje a gyereket)  Célkitűzés  Produktum  Tanulási célok  Tervezés és szervezés  Mire van szükség?  Feladatok kiosztása, munkacsoportok létrehozása  Időterv készítése  Értékelés (produktum, tanulás, társas kapcsolatok)

45 Projekt lehetőségek az iskolában  Projekthét  Külső projekt  Tanítást kísérő projekt  Órai projekt

46 Az oktatás módszerei  Meghatározás:  Az oktatási folyamat állandó, ismétlődő összetevői  A pedagógus és tanuló tevékenységének részei  Különböző célok megvalósítása érdekében  Eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. (Falus Iván, 1998)

47 Eljárások  Meghatározás:  A módszerek változatos alkotóelemei.  Önállósítva átalakulhatnak módszerekké.  Módszer – eljárás viszonya dinamikus Pl. szemléltetés – önálló módszer beszélgetés – eljárás

48 Az előadás  Olyan szóbeli közlési módszer, amely egy- egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb idejű kifejtésére szolgál.

49 Eljárásai  Elbeszélés – esemény, történés érzékletes bemutatása.  Leírás – egy jelenség, személy vagy tárgy bemutatása.  Magyarázat – ok-okozati összefüggések bemutatása, összefüggések megértetése.

50 A magyarázat hatékonyságát növelhetjük, ha:  Célok megfogalmazása.  Példák.  Logikus felépítés.  Audiovizuális eszközök használata.  Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása.  Tanulók előzetes ismereteire való építés.  Ismert szavak használata.  Kérdezés lehetősége.  Mimika, gesztusok használata.  Vázlat készítése.

51 Megbeszélés - Beszélgetés  Dialogikus szóbeli közlési módszer.  A tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva, illetve kérdéseket megfogalmazva dolgozzák fel a tananyagot.

52 A beszélgetés formái Katekétikus  Zárt rendszer  Egy kérdésre egy válasz lehetséges  Konvergens gondolkodást fejleszti.  A mechanikus bevésés eszköze. Heurisztikus  Szókratész nevéhez fűződik  Nyílt rendszer  Divergens gondolkodást fejleszti.  Az ismeretek felfedezéséhez járul hozzá.

53 Alkotóelemei  Strukturálás - Szerkezeti felépítés  Célok megfogalmazása  Fontos gondolatok kiemelése  Részek összefoglalása  Részek közötti átmenetek jelzése  Gondolatok összegzése  Kérdezés  Visszacsatolás  Egyértelmű visszajelzéseket kell adni  Főleg pozitív értékelést kell alkalmazni.

54 Kérdezés JÓ  Kérdés pontos, világos, rövid és egyértelmű  Feleljen meg a tanuló értelmi színvonalának  Igényelje a gondolkodási műveleteket  A kérdést az osztálynak tegyük fel ROSSZ  Sugalmazó kérdések.  Eldöntendő kérdések.  Kérdések ismétlése.  Kérdések pedagógus általi megválaszolása.

55 Szemléltetés  Valós vagy ezeket helyettesítő tárgyakat, jelenségeket, folyamatokat mutatunk be és elemzünk annak érdekében, hogy konkrét szenzoriális alapot teremthessünk.  Szerepe:  az új ismeretek feldolgozásához szükséges műveletek kiváltása.  Érdeklődés felkeltése.  Tanultak rendszerezése, osztályozása.  Képszerű-szemléletes gondolkodás fejlesztése.

56 Sajátosságai  Szelektív – irányítja a tanulók észlelését.  Folyamata:  Bemutatás  Megfigyelés  Verbalizálás, lényegesítés  Műveleti feldolgozás.

57 A tanulók kiselőadásai  A tanulók előadásai, melynek során fejlődik a gyerekek előadókészsége, illetve a szövegfeldolgozás képessége. FONTOS!  Idővel való gazdálkodás  Minőség biztosítása  Hallgatóság motiválása

58 Problematizálás  A tananyagot vonzó és érdeklődést felkeltő problémák formájában tárjuk a tanulók elé.  A probléma megoldása feltételezi:  Az előzetes ismeretek szelektív felidézését,  Az ismeretlen kérdésre való odafigyelést,  A megoldást segítő új ismeretek elsajátításának igényét.

59 Előnyei  Aktivizál  A tanulót aktív lényként fogja fel  A figyelem a tanuló megismerő tevékenységére tevődik át.  Fejleszti a divergens gondolkodást.  A tanulókat problémaérzékennyé teszi.

60 Tankönyvhasználat  A tankönyv a könyvből történő ismeretszerzés megtanulásának eszköze.  Formái:  Irányított (magyarázó) olvasás – a pedagógus használja a könyvet.  Önálló olvasás – a tanuló használja a könyvet.

61 Irányított olvasás Szépirodalmi szövegek  Bevezető beszélgetés  Bemutató olvasás  Szöveg keltette élmény megbeszélése  Szöveg jelentésének megragadása  Cím, műfaj megbeszélése  Szelektív újraolvasás  összefoglalás Ismeretterjesztő szövegek  Bevezető beszélgetés  Bemutató olvasás  Spontán reakciók megbeszélése  Részekre tagolás  Kulcsszavak kiemelése  Makroszerkezeti egységek  Mikroszerkezeti egységek  Vázlatkészítés  összefoglalás

62 Önálló olvasás  Lépései:  Az egész olvasmány elolvasása  Bekezdésenkénti olvasás  Széljegyzetek készítése  vázlatkészítés

63 Begyakorlás  Bizonyos cselekvések tudatos ismétlése, mely,  jártasságok,  értelmi és gyakorlati készségek,  bizonyos képességek fejlesztését,  Ismeretek megszilárdítását jelenti.

64 Szakaszai  Analitikus szakasz – cselekvések megismerése (bevezető gyakorlatok)  Szintetikus szakasz – automatizmusok kialakulása (alapgyakorlatok)  Integráló fázis – készségek megszilárdítása (rögzítő gyakorlatok)

65 Oktatási eszközök  Anyagi vagy technikai eszközök, melyek a célok elérését szolgálják.  Számítógép előtti generáció:  Gépi berendezést nem igényel előállításuk (tárgyak, faliképek, stb.)  Gépekkel állítjuk elő, de használatuk nem igényel gépet (tankönyvek, munkafüzetek)  Gépi berendezés előállításkor és használatkor (diaképek, oktatófilmek)  Tanulásirányító eszközök (pl. program)  Számítógépes – multimédiás eszközök

66 Osztályozásuk  Jellege szerint:  Közvetlen (tárgyak)  Közvetett (tárgyak helyettesítői)  Dinamikája szerint:  Statikus (fénykép, dia, grafikon, makett)  Dinamikus (kísérlet, film)  A tanulók fejlettségi foka szerint:  Konkrét érzéki tapasztalást igénylő (ábra, rajz, dia)  Logikai feldolgozást igénylő intellektuális tevékenység (makett, feladatlap, munkafüzet)

67 Szervezési formák  Személyi, tárgyi, térbeli és időbeli feltételek számbavétele és összehangolása oly módon, hogy biztosítani lehessen a tevékenység optimális hatékonyságát.

68 Alapvető szervezés formák  Osztályrendszer  azonos életkor,  azonos tevékenység,  egy helyiségben  Tantárgyrendszer  Tanóra rendszer  Új ismereteket feldolgozó óra  Jártasság- és készségképző óra  Alkalmazó-begyakorló óra  Felmérő-értékelő óra

69 Alkalomszerű szervezési formák  Szakkör (érdeklődő tanulóknak)  Korrepetálás (tanulásban lemaradóknak)  Napközi otthon  Tanulmányi kirándulás (a valóság megismerése a természetes környezetben)

70 Munkaformák  Egyéni  Egyedül végzett munka (frontális keretek között)  Rétegmunka (nehéz, közepes, könnyű)  Teljesen egyénre szabott munka – individualizált munka  Páros  Azonos/különböző szinten álló tanulók  Csoportos  3-6 diák dolgozik együtt  A tagok között kölcsönös függési, felelősségi, ellenőrzési viszonyok jönnek látre.  Frontális  Direkt irányítás  Egy időben az egész osztállyal dolgozunk  A gyerekek unatkozhatnak  Időmegtakarítás – nagy létszám esetén

71 Az oktatás megtervezése Óratervek készítése  Kell-e tervezni?  Fontos lecketervet/leckevázlatot írni?

72 Tervezés menete  TANTERV  PROGRAMOK  TANMENET – évi tervezés  TEMATIKUS TERVEZÉS  Tananyag logikai lépésekre bontása  Célok, tartalom, óraszám meghatározása  Követelmények tisztázása  Módszerek, szervezési formák, eszközigény  Ellenőrzés – értékelés fázisai  ÓRAREND  ÓRATERV

73 Az óra tervezése 1. Az óra célkitűzése – az óra típusa 2. Tananyag logikai lépésekben való megtervezése 1. Faladatok, kérdések kidolgozása 2. Tevékenységformák, szervezési formák, módszerek, eszközök meghatározása 3. Ellenőrzés, értékelés kigondolása 4. Házi feladat meghatározása

74 Lecketerv Tanító neve: Iskola: Osztály: Időpont: Tantárgy: Téma: Az óra típusa Az óra általános célja (célrendszere): Műveletesített feladatok. Módszerek és eljárások Eszközök Szervezési formák Az értékelés formái Szakirodalom

75 Az óra mozzanatai  Az óra megszervezése  Kapcsolatok a már elsajátított anyaggal  Házi feladat ellenőrzése  Bevezető beszélgetés  Figyelem felkeltése  Érdeklődés megragadása  A téma bejelentése – Célok ismertetése  Tanulási tevékenység irányítása  Rögzítés, rendszerezés  Otthoni egyéni feladat kijelölése  Értékelés

76 IdőIdő Mozzanato k A tanítás tartalmaMűveletesített feladatok EljárásokEszközö k Szervezési formák Tanító tevékenys ége Tanulók tevékenys ége Tanítási- tanul ási esem énye k Műveleti kronológia, a tartalom logikai és pszicho- pedagógiai feldolgozása. Az általános cél és a tartalom függvényébe n. (felsorolássz erűen már szerepelnek a fejlécben is) A mó dsz er öss zete vői A szem- lél tet és an ya ga és a jár ul ék os el e m ek. Egyéni, csoporto s, frontális vagy páros. Forgatókönyveszűen tartalmazzák a tanító, illetve a gyerekek tevékenységeit.

77 MozzanatokTanító tevékenységeTanulók tevékenysége Tanítási-tanulási események Ebben a két oszlopban forgatókönyvszerűen írjuk le a tanító és a tanulók tevékenységét, feltüntetjük a megtanítandó tartalmat, a tevékenységi formákat, melyeken keresztül a tartalom feldolgozásra kerül (játékok, kérdések, feladatok, stb.), közben utalunk az alkalmazott módszerekre, eljárásokra, a felhasznált eszközökre, illetve a szervezési formákra, melyek a tanulási folyamatnak keretet adnak. Ha jól megfigyeljük, a műveletesített feladatokon kívül ugyanazokat a tényezőket tüntetjük fel, mint az előző esetben, csak szövegbe ágyazva.

78 Élményteli tanítást kívánok!


Letölteni ppt "Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához. A didaktika fogalma  Didaszkein (gör.) = oktatni  A neveléstudomány fő területe  A tananyag feldolgozása,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések