Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti Kárelhárítás Készítette: Fetter Éva Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti Kárelhárítás Készítette: Fetter Éva Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék."— Előadás másolata:

1 Környezeti Kárelhárítás Készítette: Fetter Éva Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

2 Amiről szó lesz…  Hazai vonatkozó jogszabályi környezet  Ennek tükrében a kármentesítés és szakaszainak bemutatása  Az emberi egészségkockázat felmérés módszertanának bemutatása  A szükséges adatigény és adatminőség  A kockázatok számítása és értékelése mind toxikus, mind karcinogén szennyezőanyagokra vonatkoztatva

3 Vonatkozó hazai jogszabálykörnyezet  33/2000. (III. 17.) sz. Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról  219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről  10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségének védelméhez szükséges határértékekről (A,Ab, B, D értékek)  25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról  26/2000. (IX. 13.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről  12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről  90/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről  91/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól

4  Országos Környezeti Kármentesítési Program Alapelvek  A szennyezettség ne tevődjön át a szennyezett közegről másik környezeti elemre,  a szennyezőanyagok terjedését korlátok között kell tartani, vagyis a szennyezetlen környezeti közegek elszennyeződése nem megengedett.  Ingatlanhatáron átnyúló szennyezettség esete 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről

5 OKKP OKKP célja  a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése;  a felszíni vizekben okozott károk kármentesítése;  a természetben okozott károk kármentesítése. ÁLTALÁNOS FELADATOK  jogszabályok kidolgozása  műszaki szabályozások (szabványok, irányelvek) kidolgozása  kutatási-fejlesztési tevékenység  a kárfelszámolásban leginkább alkalmazható, korszerű technológiák  OKKP finanszírozási rendszerének kidolgozása  kiadványok, információs- és segédanyagok kidolgozása, oktatás és továbbképzés  általános feladatnak minősül a hazai és nemzetközi kapcsolatok létesítése  más programokkal történő koordinációt (Vízbázisvédelmi Program és a Nemzeti Környezetegészségügyi Program) ORSZÁGOS FELADATOK  környezetet veszélyeztető szennyezőforrások, tartós környezetkárosodások teljes körű országos számbavétele (KÁRINFO elnevezésű térinformatikai rendszer- része a FAVI-nak)  A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) -kármentesítés ütemezése  Az állami felelősségi körbe tartozó környezetkárosodások monitoring rendszerének a kiépítése és működtetése  Az alprogramok kidolgozása, és azok végrehajtása EGYEDI, PROJEKTEK, BERUHÁZÁSOK

6 Környezetvédelmi kármentesítés-Tényfeltárás 1 A tényfeltárás lépései  a tényfeltárás megtervezéséhez szükséges alapadatok begyűjtése és feldolgozása,  szükség esetén a tényfeltárási terv elkészítése, és a Korm. rendelet szerint engedélyeztetése a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel,  az engedélyezett tényfeltárás munkálatainak (terepi, laboratóriumi) elvégzése, a feltárási és vizsgálati adatok kiértékelése,  a tényfeltárási záródokumentáció összeállítása, és a Korm. rendelet alapján benyújtása a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz.

7 Környezetvédelmi kármentesítés-Tényfeltárás 2 Tényfeltárási záródokumentáció  Alapadatok  Előzmények  Az érintett terület bemutatása  A tényfeltárás módszertana  Vizsgálati eredmények  Mennyiségi kockázatfelmérés  Lehetséges műszaki beavatkozási változatok bemutatása  Költség-haszon és költséghatékonyság elemzés  A javasolt műszaki beavatkozás bemutatása és indoklása  A tényfeltárás során üzemeltetett kármentesítési monitoring bemutatása  Monitoring terv a tényfeltárást követő szakaszra  Egyebek A tényfeltárást követő döntés  Műszaki beavatkozás elrendelése  Kármentesítési monitoring  A kármentesítés befejezése

8 Környezetvédelmi kármentesítés- Műszaki beavatkozás  Műszaki beavatkozási terv készítése (koncepció, részletes leírás, kármentesítési monitoring bemutatása a mű.beav. alatt és utána, várható eredmények)  Hatóság által a terv elfogadtatása-határozat (D érték, terület érzékenységi besorolás, monitoring tevékenység és jelentési kötelezettség, mű.beav. határideje)  Munkára vonatkozó szabályok betartása (befejezését 5 napon belül jelenteni kell, ellenőrző mintavételi tev. bizt.,záródok. 30 napon belüli benyújtása)  Műszaki beavatkozási záródokumentáció elkészítése (alapadatok, előzmények, alkalmazott technológiák, az elvégzett mű.beav. részletes leírása, a mű.beav. eredménye, üzemeltetett monitoring, további monitoring)

9 Környezetvédelmi kármentesítés- Kármentesítési monitoring  Műszaki beavatkozást követő döntés (folytatás, további tényfelt., záródok. elfogadása, kármentesítési monitoring, kármentesítés befejezése) A kármentesítési monitoring magába foglalja:  annak tervezését, megvalósítását, működtetését, felülvizsgálatát, megszüntetését  a tényfeltárási és műszaki beavatkozási szakaszban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatásának, a beavatkozás eredményességének ellenőrzését Üzemeltetése: D érték elérése után 4 évig, tartós környezeti károsodás esetén annak teljes időtartama alatt  Kármentesítési monitoring jelentés és záródokumentáció összeállítása (alapadatok, előzmények, a kialakított mon.rdsz. bemutatása, hiányosság, javaslatok, eredmények bemutatása

10 Környezetvédelmi kármentesítés- Kármentesítési monitoring: Talajvíz kutak

11 Ki fizessen mindezért?  Szennyező fizet elve: az okozott kár helyreállításának költségeit is a kár okozójának kell viselnie  Tulajdonosváltás: ki a szennyező???  évi (LIII.) Környezetvédelmi Törvény: a tulajdonos egyetemleges felelősséggel tartozik  Így, ha nincs meg a károkozó a fentiek alapján a költségek a tulajdonost terhelik  33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet alapján a megoldás: a) hatálybalépését követően folyt vagy folyik, akkor a Kt §-a alapján a jogsértő tevékenység helyének tulajdonosa vagy használója, b) hatálybalépését megelőzően történt, akkor a Magyar Állam a felelős

12 Kármentesítés és kockázatfelmérés Kockázat (risk):  A vegyi anyagok okozta káros hatás bekövetkezésének valószínűsége, tényleges vagy előre jelzett előfordulási gyakorisága, amennyiben az ember vagy az élőlények bizonyos fokú expozíciója bekövetkezik. Röviden a nem kívánatos következmény előfordulásának valószínűsége.  Az ökoszisztéma, illetőleg az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínűsége Kockázatfelmérés (mennyiségi):  A kockázat leírására és számítására szolgáló, vizsgálati eredményeken alapuló eszköz, amely magában foglalja a veszély azonosítását, az expozíció becslését és a káros hatás következményeit.  Egy adott szennyezett terület tényfeltárására támaszkodó részletes vizsgálata a kármentesítési célállapot, illetve a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték meghatározására, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, amely a környezet elemeinek szennyezettségéből, illetőleg a környezetre, az ökoszisztémára és az emberre elviselhető szintek arányából nyerhető Kármentesítés:  műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység és intézkedés a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá utóellenőrzése érdekében a környezetvédelmi célok érvényesítésére, a köz érdekében Environmental remediation Site investigationTechnical interventionRemedial monitoring Risk assessment The remediation target limit value Remained risk after the technical intervention

13 Kockázatfelmérés módszertana

14 Emberi egészségkockázat felmérése A környezeti kockázat kialakulásának feltételei:  A környezetbe veszélyes anyagnak kell kerülnie  Létező szennyeződés-terjedési útvonalból (működő transzport folyamatok)  Hatásviselők megléte A kockázat csökkentési folyamatok alapvetően 3 különböző formában valósulhatnak meg:  A káros anyagok környezetből való eltávolítása (hagyományos kármentesítés)  Transzport folyamat megszakítása, ill. lassítása  Hatásviselői tevékenységek korlátozása (pl.: intézkedések a területhasználat korlátozására, egyéni védő eszközök stb.). Receptors TransportSource Exposure Risk Effect

15 A kockázatfelmérés iteratív megközelítése  Biotikus effektív kockázatok  Biotikus potenciális kockázatok  Abiotikus kockázatok  D-érték képzésének nehézségei

16 Emberi egészségkockázat felmérése- a kockázatfelmérés menete  Kockázatelemzés módszereinek és eszközeinek a jelen feladatra történő kiterjesztése. (alkalmazhatóságának vizsgálat)  A területspecifikus adatok összefoglalása és értékelése.  Az anyagspecifikus adatok összefoglalása és értékelése.  A hatásviselők és az expozíciós utak meghatározása, hatásmátrix készítés.  Az expozíciók számszerűsítése, a kockázat meghatározása.  A meghatározott kockázat alapján az RRA (Reverse Risk Assessment) módszerrel (D) érték kiszámítása.  A számítási eredmények figyelembevételével javaslat tétel a (D) kármentesítési célállapot határértékekre, illetve a kockázati szempontból szükséges további intézkedésekre.

17 Emberi egészségkockázat felmérése-expozíció  Expozícióbecslés: a hatásviselő és a szennyezőanyag közötti kontaktus (expozíció) útjának, mértékének és idejének becslése.  Expozíciós pont: az a hely, ahol egy élő szervezet, vagy populáció kapcsolatba kerül vagy kerülhet a szennyezőanyaggal  Expozíció (kitettség): amikor az élő szervezet (ember vagy az ökoszisztéma egyéb elemei, vagy egésze) határfelülete (pl.: bőr, légutak, tápcsatorna) érintkezésbe/kontaktusba kerül a szennyezőanyaggal és a szennyezőanyag fel is szívódhat.

18 Emberi egészségkockázat felmérése-a terület és a szennyezőforrás jellemzése  tárolásból vagy elosztó hálózatból a felszín alatti környezetbe került összes anyagmennyiség megadása (pl. NAPL, DNAPL, szennyvíz),  mesterséges felszín alatti építmények (gátak, csővezetékek, alapok) helye és szerepe,  az egyes környezeti elemekben a (B) szennyezettségi határértékek feletti szennyezett területek nagysága (függőleges és vízszintes kiterjedés),  háttér -szennyezettség (levegőben, vízben, talajban).

19 Emberi egészségkockázat felmérése- szennyezőanyag jellemzése  a szennyezőanyagok azonosítása,  moláris tömeg,  analitikai kimutatási határ (vízben, levegőben, talajban),  sűrűség (száraz, nedves),  mobilitás (diffúziós tényező vízben és levegőben),  oldhatóság,  illékonyság (gőznyomás),  Henry állandó (megoszlás a folyékony és gőzfázis között),  szorpciós tulajdonságok (Kd, Kp, Koc, Kow),  lebonthatóság (felezési idő a telített és telítetlen zónában),  jelen van-e szabadfázisként, vagy csak oldva (egy, vagy többfázisú áramlás),  viszkozitás,  hidrolízisre való hajlam,  kimosódási képesség,  toxicitás,  karcinogenitás, mutagenitás, terratogenitás,  referencia dózis és rák kockázatnövekmény (TDI, RfD, SF, UR, stb),  biokoncentrációs faktor (növénybe, húsba, halba, tejbe, stb.),  permeabilitás,  ökotoxikológiai adatok (LC50, NOEC, stb).

20 Emberi egészségkockázat felmérése- területhasználatok  ivóvízbázisok,  lakóterület,  gazdasági terület (ipari/kereskedelmi terület),  üdülő és szabadidő terület,  mezőgazdasági terület, vagy konyhakert,  földmunkával érintett terület,  fennálló vagy tervezett a területhasználat.

21 Emberi egészségkockázat felmérése- terjedési utak 1.Az érintett területre meghatározott reprezentatív koncentráció 2.Átviteli tényezők számítása a transzportfolyamatok alapján 3.A hatásviselőt közvetlenül érintő expozíciós koncentráció meghatározása

22 Emberi egészségkockázat felmérése- terjedési utak  az út hossza (a szennyező forrástól a hatásviselőig), a hatásviselő elérési ideje,  a szennyezőanyagok mozgási sebessége a környezeti elemekben,  a földtani közeg fizikai és kémiai jellemzői (a telítetlen zóna és a víztelített víztartó vastagsága, szemcseméret, szerves széntartalom, effektív és teljes porozitás, a talaj levegő- és nedvességtartalma),  a hidrogeológiai viszonyok jellemzése (vízszint, fluktuáció, áramlási pályák, hidraulikus vezetőképesség, gradiens, keveredési zóna, stb),  a felszín alatti környezet (földtani közeg és felszín alatti víz) pH-ja, hőmérséklete, redox viszonyai és mikrobiológiai jellemzői,  mélyebb víztartók elhelyezkedése, áramlási rezsimek,  átlagos csapadékmennyiség, beszivárgás, evapotranszspiráció, stb,  szélirány, szélsebesség, domborzati viszonyok, beépítettség,  a szennyezett területen található épületek jellemzői (aljzatvastagság, aljzat repedezettség, szellőzés, belső térfogat),  felszín alatti víz felszíni víz kölcsönhatások (felszíni víz vízhozama, a felszíni vízbe időegység alatt bejutó felszín alatti víz mennyisége),  a terjedési útvonal jellemzői időbeli változásának lehetősége (árvíz, áramlási viszonyok gyors megváltozása, haváriás események, stb.).

23 Felszíni befogadók és mederüledékek vizsgálata terjedési útvonal meghatározása céljából

24 A légkör, mint lehetséges expozíciós útvonal

25 A talaj és felszín alatti víz, mint lehetséges expozíciós útvonal

26 Természetes koncentráció csökkenés 1. Terjedési útForrás közeg Közegváltást leíró átadási faktorok Oldalirányú terjedést leíró faktorok A terjedési útra vonatkozó teljes NAF Transzport légnemű fázisban Felszín alatti vízből történő kipárolgás zárttérbe Szennyezett felszín alatti víz Kipárolgási faktor (VFwesp) 1/VFwesp Talajból történő kipárolgás zárttérbe Szennyezett talaj Kipárolgási faktor (VFsesp) 1/VFsesp Felszín alatti vízből történő kipárolgás szabadtérbe Szennyezett felszín alatti víz Kipárolgási faktor (VFwamb) Diszperziós faktor (ADF) ADF/VFwamb Talajból történő kipárolgás szabadtérbe Szennyezett talaj Kipárolgási faktor (VFsamb) Diszperziós faktor (ADF) ADF/VFsamb Felszínen lévő talajból történő kipárolgás és kiporzás szabadtérbe Szennyezett felszínen lévő talaj Kipárolgási faktor (VFss) Kiporzási faktor (VFp) Diszperziós faktor (ADF) ADF×1/ (VFss+PEF)

27 Természetes koncentráció csökkenés 2. Terjedési útForrás közeg Közegváltást leíró átadási faktorok Oldalirányú terjedést leíró faktorok A terjedési útra vonatkozó teljes NAF Transzport vizes fázisban Talajszennyezettség bemosódása felszín alatti vízbe és transzport felszín alatti vízzel Szennyezett talaj A talajból a pórusvízbe történő bemosódás és további hígulás faktora LDFgw Hígulási-lebomlási faktor (DAF) DAF/LDFgw Oldott szennyező-anyag csóva terjedése Szennyezett felszín alatti víz Hígulási-lebomlási faktor (DAF) DAF Egyéb transzportútvonalak Felszín alatti víz szennyezettség transzportja felszíni vízbe Szennyezett felszín alatti víz Hígulási faktor (DFsw) DFsw Talajszennyezettség transzportja a növényzetbe Szennyezett talaj Növényi bio- koncentrációs faktor (Kpl) Kpl

28 Emberi egészségkockázat felmérése- hatásviselők A lehetséges humán vagy ökológia hatásviselők jellemzése:  korcsoportok, nemek,  helyi szokások,  vonatkoztatási idő (toxikus és rákkeltő anyagokra),  testtömeg,  expozíciós időtartam, gyakoriság,  a felvett környezeti elem mennyisége; a bevitel nagysága (mg/kg, mg/l, mg/m 3 ),  átlagos testfelület, tüdőtérfogat nagysága, felszívódási arány,  érzékeny alcsoportok,  háttérkockázatok,  megengedett (cél)kockázat,  ökológiai receptorok (egy szervezet, több szervezet, tápláléklánc tagjai, stb.). A felszín alatti víz mint hatásviselő jellemzése:  potenciális ivóvízbázis,  vízbázis védőterülete (pl. 50 éves elérési időhöz tartozó),  helyi jelentőségű vízbázis,  regionális jelentőségű vízbázis.

29 Karcinogén és nem karcinogén anyagok megkülönböztetése Karcinogén anyagok dózis-hatás görbéje Nem karcinogén anyagok dózis-hatás görbéje

30 Emberi egészségkockázat felmérése- RQ számítás nem rákkeltőeknél 1. Az expozíció mértékét az átlagos napi dózissal számszerűsíthetjük, mely kifejezhető: Ahol  Ck: az anyag koncentrációja a szennyezett közegben [mg/kg],[ mg/l]  BM: a lenyelt, vagy felvett mennyiség [kg/nap],[ l/nap]  EG: az expozíció gyakorisága [nap/nap]  TT: testtömeg [kg]

31 Emberi egészségkockázat felmérése- RQ számítás nem rákkeltőeknél 2. Bőrön keresztüli felszívódás esetén Ahol  SA (Surface Contact Area): érintett testfelület nagysága [cm 2 ]  AF (Soil Adherence Factor): tapadási tényező talajra [mg/cm 2 /nap]  DA (Dermal Adsorption Factor): bőrön keresztüli felszívódási tényező [-] Inhaláció esetén az átlagos napi dózis helyett, Átlagos Belélegzett Expozíciós Koncentrációt határozzuk meg: Ahol  EG: az expozíció gyakorisága [nap/nap]  Ck: az anyag koncentrációja a szennyezett közegben [mg/m 3 ]

32 RQ értékelése nem rákkeltőeknél Kockázati mutató (RQ)A kockázat mértéke 0,01 kisebbelhanyagolható 0,01-0,1kicsi 0,1-1mérsékelt 1-10nagy 10-nél nagyobbigen nagy

33 Emberi egészségkockázat felmérése- CR számítás rákkeltőeknél 1. Karcinogén hatás kockázatának értékelése esetén teljes élet tartalomra vonatkoztatott napi dózist az ún. ÉÁND-t vesszük figyelembe: Ahol  EH: az expozíció időtartama [év]  ÉT: teljes átlagos élettartam [év] Inhalációs úton felvett karcinogén anyagok esetén az Átlagos Belélegzett Expozíciós Dózist szintén a teljes élettartamra vonatkoztatjuk Ahol:  EH: az expozíció időtartama [év]  ÉT: a teljes élettartam [év]

34 Emberi egészségkockázat felmérése- CR számítás rákkeltőeknél 2. CR=1-exp-(SF×ÉÁND) Ahol:  SF: orális meredekségi tényező [1/(mg/kg×nap)]  ÉÁND: élettartamra elnyújtott átlagos napi dózis [mg/kg×nap] CR=1-exp-(UF×ÉÁBEK) Ahol:  UF: egységnyi kockázat [-]  ÉÁBEK: élettartamra elnyújtott átlagos belélegzett koncentráció [-] Értékelés  Amennyiben egy adott anyagra CR>10 -5 /év (10 µrizikó/év) → kockázat  Amennyiben a kummulált CR>10 -6 /év (1 µrizikó/év) → kockázat

35 A kockázatfelmérés lépcsői összefoglalva  1. lépcső: Általános érvényű határértékek használata (szakmai- módszertani útmutatók, ajánlások, határértéklisták (10/2000 rendelet) összevetése a mért értékekkel)  2. lépcső: Egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés (adatok korlátozottan állnak rendelkezésre, szennyezőanyagok és az expozíciós útvonalak áttekintése, konzervatív megközelítés (kedvezőtlen körülményekre), egyszerű eloszlási modellek használata)  3. lépcső: Részletes hely-specifikus mennyiségi kockázatfelmérés (kevésbé konzervatív, sok adatot felhasználó komplex modelleket tartalmazó eljárás)

36 Köszönöm a figyelmet! Következő alkalommal: Olajszennyezés és kárelhárítási, kármentesítési lehetőségei a felszíni vizekben, a felszín alatti vízben és földtani közegben


Letölteni ppt "Környezeti Kárelhárítás Készítette: Fetter Éva Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések